A váradiak élőlánccal kérték Szent László szobrát

 

Fotó : Farkas László 

"Szent László király lovasszobrának a nagyváradi főtéren való felállításáért szervezett újabb élőláncos megmozdulást a Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezete tegnap délután." - írja P. Nagy Noémi a Bihari Naplóban. A cikkben azt olvashatjuk,több mint százan alkották az élő láncot.Sok vagy kevés? Szerintem kevés,ha a nagyváradi magyarok létszámát nézzük.Az egyik ok az is lehet, hogy a kánikulában sokan nem mertek elmenni a Szent László térre.Rövid és tartalmas volt az élőlánc.Megfogja hallgatni a váradi magyarság követelését Ilie Bolojan?Reméljük,igen.A következő megmozdulás szeptember végén lesz.Jó volna,ha sokan jönnének el.Hát ha lesz eredménye.A megmozduláson RMDSZ-es politikusok is részt vettek,mely jó jel lehet.Idézet a cikkből :

"Közel százan gyűltek össze a váradi Szent László téren, hogy élőláncot alkotva kérjék Szent László lovasszobrának kihelyezését a főtérre. Ez már a harmadik ilyen megmozdulás volt, és mint a helyszínen elhangzott, az EMNP váradi szervezete mindaddig folytatni is fogja az élőláncos csendes tüntetést, amíg a lovasszobor ki nem kerül méltó helyére, a főtérre. A megjelenteket Csomortányi István, az EMNP országos elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy a szoborállítás 150 éves álma a város lakosságának. Felelevenítette, hogy az 1893-ban felavatott Szent László szobrot 1923-ban költöztették el a főtérről, majd 1940–44-ben, bár a lehetősége megvolt a szoborállításnak, ez nem valósult meg. A 2000-es években civil szervezetek kezdeményezték, hogy a főtérre egy új Szent László szobrot állítsanak, és 8000 aláírást sikerült is gyűjteniük, de akkor a kezdeményezést lesöpörték az asztalról.

„A normalitás része, hogy a városalapítónknak szobra legyen a főtéren, ez nem etnikai kérdés. Számunkra csak a főtér képzelhető el megfelelő helyszínnek” – mondta Csomortányi, hozzátéve, hogy az általuk ajánlott hely a városháza épületével szemben nemrégiben kialakított térrész, de ha a szakemberek a főtéren belül más helyet ajánlanak, arról is tárgyalhatnak. „Többen vagyunk, mint az előző alkalommal, és ha összefogunk és kitartunk, elérhetjük a célunkat!” – tette hozzá végezetül.

Élőlánc

A beszédet követően a megjelentek egymás kezét megfogva élőláncot alkottak a főtéren, ezzel is a közös célt és összefogást jelképezve. A délutáni megmozduláson jelen volt többek között Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, Moldován Gellért Lajos és Habinyák István, a Néppárt nagyváradi elnöke és alelnöke, valamint a korábbi alkalmakhoz hasonlóan Pető Dalma és Kecse Gabriella nagyváradi RMDSZ-es helyi tanácsosok, Meleg Vilmos és Botházy Nándor, az RMDSZ váradi szervezetének elnöke, illetve ügyvezető elnöke. A következő megmozdulást szeptember végére tervezik." 

Bihar Megyei Néppárt élő videója 

 Forrás : erinto.ro

"A délután fél hatkor kezdődött rövid, de látványos élő láncos demonstráción a nagy meleg ellenére mintegy 150 nagyváradi vett részt. A harmadik alkalommal megrendezett eseményen a megjelenteket Csomortányi István, a Néppárt elnöke üdvözölte. A pártelnök felidézte a szoborállítási kérés előzményeit, emlékeztetve, hogy 150 éves álma a nagyváradi magyaroknak Szent László lovasszobra, amit a város mindenkori főterén, az ugyancsak Szent Lászlóról elnevezett téren szerettek volna látni. Az első világháború előtt egy egész alakos – ma is létező – szobor felállítása sikerült, amit 1923-ban a román hatóságok átszállítottak a katolikus székesegyház elé. 1940-44 között ismét lett volna lehetőség egy lovasszobor állítására, de az időközben megindult gyűjtés ellenére a tervet elsodorta a második világégés. A szoborállítás terve egészen a kétezres évekig nem került a közbeszéd középpontjába,. Akkor helyi civilek, elsősorban Sztuflák Gyula fogorvos kezdeményezésére több mint nyolcezer aláírás gyűlt össze a szoborállítást támogatandó, de a tervet az illetékes hatóságok leseperték az asztalról." - olvashatjuk az Érintő cikkében a az Erdélyi Magyar Néppárt közleményét. 

Fotók 

  

 

 

 

  

Forrás : erinto.ro

Az eBihoreanul 150 részvevőről számol be.

Bihoreanul fotói

 


 

 

 


 

 
Forrás : ebihoreanul.ro

Összefogást sürgetnek Szent László szobráért Nagyváradon

 

Csomortányi István.Forrás : EMNP/Krónika 

"Újfent összefogást sürget az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) annak érdekében, hogy a nagyváradi Szent László téren állhasson a városalapító lovagkirály szobra." - írja Bálint Eszter a Krónikában. Teljes cikk :

Miután korábban a polgárok aláírásgyűjtéssel nyomatékosították óhajukat, az EMNP most civil szervezetek, egyházak és politikusok kézjegyeit gyűjti, hogy közös erővel rábírják a városvezetést a szobor felállítására.

Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján emlékeztetett, miután a megyeszékhely önkormányzata már korábban jóváhagyta, még az idei év folyamán felállítják két román püspök szobrát a Szent László téren: Roman Ciorogariu ortodox és Demetrie Radu görögkatolikus püspök egész alakos szobra a Szent Miklós katedrális, illetve a Holdas templom környékére kerül. Ezzel pedig háromra nő a román személyiségek szobrainak a száma, a helyzeten pedig az sem változtat, ha Mihály vajda lovasszobrának helyét valamikor a jövőben Ferdinánd román király „veszi át”.

„Mi a kezdetektől szót emeltünk azért, hogy a főtéren álljon Szent László lovasszobra. Azzal a helyzettel szembesülünk, hogy a román közösség egységes kiállása miatt lesz három román szobor. Ilyen típusú egységet kellene alkotnia a magyaroknak is ahhoz, hogy legalább esélye legyen annak, hogy a Szent László téren szobra legyen városalapító királyunknak” – szögezte le Csomortányi.

Mint részletezte, a tavalyi év végén kezdeményezett aláírásgyűjtésükhöz eddig több mint húsz egyházi és civil szervezet csatlakozott. Felkérte egyúttal azokat a szervezeteket, amelyekhez még nem jutottak el, hogy jelentkezzenek és támogassák a beadványt.

„Ha mi, váradi magyarok nem fogunk össze ezért a szoborért, akkor nagyon kis eséllyel fogjuk tudni a főtérre kihelyeztetni” – vallja a néppárti politikus, aki szerint a legkevesebb, ami elvárható, hogyha van három román szobor a főtéren, akkor legyen egy magyar is”.

Meglátása szerint pedig a városalapító ellen a román közösségnek sem lehet kifogása. Jelezte egyúttal, hogy a lovagkirály szobrát a városházával átellenben, a Szent László plébániatemplom melletti üres területen képzelnék el.

 Csomortányi egyúttal civilek, egyházak és a politikum támogatását kérte abban is, hogy a város napját, október 12-ét másik időpontra helyezzék, ami a magyarság számára nem gyásznap, mint a román és orosz bevonulás évfordulója."

Forrás : kronika.ro

Ilie Bolojan több mint egy éve "magyar barát " lett

 

Zatykó Gyula.Forrás : neppert.eu 

2017 novemberben jelent meg a hír,Zatykó Gyula Ilie Bolojan tanácsadója lett magyar ügyekben. Nem lehetett meglepődni,mert a PNL és az RMDSZ között minden kapcsolat megszűnt,mert a megyei Tanácsban nem kötöttek szövetséget.Ezt a döntést nem vette "jó néven" Ilie Bolojan ,ezért "háborút" indított az RMDSZ ellen,mely a mai napig tart. Ilie Bolojant az a vád érte,hogy "magyar ellenes".A polgármester úr válasza,együttműködést kötött az Erdélyi Magyar Néppárttal.Ezzel azt bizonyította be,hogy "szereti a váradi magyarok egy részét ".Miért Zatykó Gyula lett a főtanácsadója magyar ügyekben?Mert a Biharkeresztesen élő mérnök úr szakmai és szervezői tudása miatt alkalmas erre a tisztségre.A pártnak nincs tanácsosa a helyi tanácsban,de már egy éve jól együttműködnek a polgármester úrral és a PNL-vel.

Az idő majd eldönti,hogy helyes az Erdélyi Magyar Néppártnak támogatni Ilie Bolojan mega projektjeit.Hogyan tudja képviselni a váradi magyarság érdekeit?A Szent László Napok megszervezésével bebizonyította,hogy képes erre,nem is beszélve az augusztus 20-i ünnepről,melyet a Szent László téren volt.Egy év elteltével nem lehet sok eredményről beszélni.Az egyik ok, magyar jellegű esemény nem volt sem Nagyvárad Napja alkalmával megrendezett ünnepségen,sem a karácsonyi vásáron.Igaz a centenárium évében vagyunk,ez azt jelenti,hogy sokat nem követelhetünk a győztesektől.Mindent lehet korrigálni.

Zatykó Gyula és Ilie Bolojan között jó kapcsolat alakult,ki amely alapja lehet a jövőbeni együttműködésnek.A hírekből azt is tudjuk,hogy a polgármester úr hallgat a főtanácsadójára. Meddig?A következő választásokig még biztosan,sőt utána is.

Melyek Zatykó Gyula mérnök úr tervei?A kinevezése után készült interjúból idézek : 

Nemrégiben nevezték ki a nagyváradi polgármester, Ilie Bolojan, magyar ügyekért is felelős tanácsadójának. Mit jelent pontosan ez a tisztség, milyen jogkörei vannak és egyáltalán hogyan lesz az emberből tanácsadó?

Miután a 2016-os választásokat követően az RMDSZ ígérete ellenére felrúgta a koalíciós megállapodást a Bihar Megyei Tanács közös vezetését illetően, és a PNL helyett a szociáldemokratákat és az ALDE-t választották, a nagyváradi 45-50.000-es magyar közösség magyar városi vezető nélkül maradt. Látva ezt a számunkra nem sok jóval kecsegtető helyzetet, időnként találkoztunk a polgármesterrel, véleményeztünk projekteket és folyamatokat, valamint olyan színvonalas rendezvényeket szerveztünk, mint például a főtéri adventi éneklés, vagy épp az augusztus 20-i kenyérszentelés. Ugyanakkor jeleztük a polgármesternek, hogy mivel a város vezetésében nincs a magyar igényeket ismerő, a magyar lelkületet érző ember, hasznos volna egy magyar tanácsost felvennie maga mellé. Eszembe sem jutott akkor, hogy esetleg én legyek ez a személy. Ilie Bolojan már korábbról, polgármester-jelöltségem idejéből, ismerte városfejlesztési elképzeléseimet, s ezeken belül is a gazdasági terveim álltak a legközelebb az általa képviseltekhez. Mindezeket a dolgokat mérlegelte és felkért, hogy vállaljam el a tanácsosi tisztséget. Ezt követően gondolkodási időt kértem és kaptam. Hosszas vívódás után, pro és kontra érvek elemzését követően, úgy döntöttem, hogy nekivágok ennek a szép, de minden bizonnyal nehéz feladatnak.

Tanácsadóként milyen ügyekért felel?

Mivel a magyar közösség gondjainak orvoslásához ismerni kell azokat, így elsősorban azokkal foglalkozom, így például a magyar iskolák problémáival, a magyar közösségnek szóló rendezvények megszervezésével, a magyarországi kapcsolatok ápolásával. De a gazdasági és általános infrastrukturális ügyek is a hatáskörömbe tartoznak.

Teljes interjút elolvashatja a neppart.eu-n. 

Interjút adott Zatykó Gyula a Krónikának.Idézek : 

"A tisztség nem cél, hanem eszköz – jelentette ki a Krónikának Zatykó Gyula, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester magyar ügyekért is felelős újdonsült tanácsadója. Reméli, hogy jelenléte révén sikerül előrelépni a magyar közösség számára fontos kérdésekben, de lényegesnek tartja az intézmények politikamentesítését és a magyar–román határ menti együttműködés erősítését is."

Teljes interjú olvasható a kronika.ro-n.

Közlemény : Az Erdélyi Magyar Néppárt reagálása: jogunk van megemlékezni nagyjainkról

"Szokatlan tartalmú és stílusú közleményt olvashattunk a minap Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet püspöke tollából. A szöveg üzenete szerint – és most nagyvonalúan lépjünk túl a használójára nézve is méltatlan jelzőkön – az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete bűnös módon vert éket a magyarok közé azzal, hogy a mártír miniszterelnök, gróf Tisza István meggyilkolásának századik évfordulóján egyidőben szervezett gyertyás megemlékezést a reformáció emléknapján a püspökség által meghirdetett istentisztelettel. Sokak számára érthetetlen az az egyoldalú politikai elköteleződés, mely mára a a magyar és román baloldallal cimboráló bihari RMDSZ feltételek nélküli kiszolgálójává tette Csűry püspököt, s ami miatt gyakran hangzik el gúnyosan, de sokatmondó iróniával, hogy a Királyhágó melléki püspököt valójában Szabó Ödönnek hívják – aki a szövetség legerősebb kezű bihari embere –, ahogyan az is tény, hogy e káros összefonódásnak egyre több ellenzője akad egyházon belül is, hiszen emiatt az Erdélyi Református Egyházkerülethez képest mi, partiumiak jócskán lemaradtunk az anyaországi egyházi támogatások tekintetében is.

Ugyanakkor fájó szívvel vesszük tudomásul, hogy Csűry püspök immár nyíltan is felsorakoztatja magát és ezzel református egyházunkat a Néppártot folyamatosan gyalázó RMDSZ-es politikusok mellé. Ez Bihar megye esetében azért is szomorú, mert mára a napnál is világosabbá vált, hogy a nagyváradi magyarságot a PSD-vel való közös hatalomgyakorlás hasznáért magára hagyó tulipánosok semmit sem tudnak kiharcolni a megyeszékhely 45 ezres magyar közössége számára. Emiatt e küzdelem kizárólag arra a Néppártra marad, mellyel szemben Csűry püspök az önkormányzati választások alkalmával a „magyar egységnek” hazudott RMDSZ-jelöltlistát támogatandó nem egy nyilatkozatot adott ki. Az, hogy mi kivetnivaló van abban, ha a Néppárt a Biharhoz ezer szállal kötődő, a mai magyar baloldal szellemi elődei által aljasul meggyilkolt gróf Tisza István emléke előtt tisztelegve, szabadon választott és az alkalomnak megfelelő napszakban közterületen világi megemlékezést szervez, számunkra rejtély, ahogyan az is, hogy ebben miért lát megosztást a püspök. Logikája szerint tehát Orbán Viktor miniszterelnök is éket vert a budapesti magyarok közé, hiszen az Országház előtt is megemlékeztek, s minden bizonnyal több ünnepi istentisztelettel egy időben tették ezt. Igaz, Csűry püspöknek a miniszterelnök Európát mentő migránspolitikájával szemben a közösségi térben megfogalmazott gúnyos megjegyzései után az újabb bírálaton sem lepődnénk meg.

Méltatlan

Megítélésünkben a nyilatkozat stílusa méltatlan a reformáció emléknapjához, kirekesztő, kiátkozásszerű hangneme összeegyeztethetetlen a lutheri eszmeiséggel.

Zárásképpen, mindenszentek alkalmából, egykori történelmi nagyjainkra és eltávozott szeretteinkre való emlékezésünk közepette kívánunk békességet ft. Csűry István püspöknek, és az elkövetkező jobb idők reményében belátást és bölcsességet, hogy meglássa a jót és az igaz szándékot minden magyar testvérében."

Nagyvárad,

2018. november 1.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei

Megjelent a Bihari Naplóban

Ékverőknek semmi sem számít - a megdöbbent Csűry István református püspök közleménye

"Megdöbbenve olvasom, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete a Reformáció ünnepén 18 órakor, éppen akkor, amikor a reformátusok gyülekezeteinek közös istentisztelete lesz, gyertyás felvonulást szervez. Akár elismerően is szólhatnánk az eseményről, mert gróf Tisza István boldog emlékezetű református magyar miniszterelnök halálának századik évfordulóján teszik.

Nem első alkalom ez, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ernyője alatt mocorgó pulya párt, alig száradó köldökzsinórral, hasonlóképpen jár el. A keresztyén értékekre hivatkozó és nemzeti oldalon tetszelgő közösség most is megmutatja valóságos arcát.

Református egyházam nevében visszautasítom az ilyen ékverő akciókat. Gróf Tisza István emlékének adózunk mi is Isten házában, a megválasztott presbiterek közösségében, híveink imádságával!

Nagyvárad, 2018. október 30.

Csűry István püspök" 

Forrás : biharinaplo.ro

Anyanyelvű ügyintézés jöhet Nagyváradon

 

Csomortányi István és Zatykó Gyula, az EMNP tegnapi tájékoztatóján

"Magyar ügyfélszolgálati ablak nyílhat rövidesen a nagyváradi polgármesteri hivatalban, az úgynevezett piramisban. Erről Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Ilie Bolojan váradi polgármester tanácsadója számolt be tegnap, sajtótájékoztatón." - írja Szeghalmi Örs a Bihari Naplóban.Miről van szó? 

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Ilie Bolojan váradi polgármester tanácsadója elmondta, régebben tárgyalnak már erről a polgármesterrel, Bolojan pedig nyitott a megoldásra, és rájuk bízta konkrétumok kidolgozását. Csomortányi István, az EMNP megyei szervezetének elnöke hozzátette: ,,amúgy már 15 éves nem volt semmilyen akadálya annak, hogy ilyesmit vezessenek be, csak akik úgymond képviselik a magyarságot azoknak ez nem volt prioritás”. Most azt akarják megoldani az EMNP-sek, hogy a látszatmegoldáson túl, amely szerint pár magyar nyelvű felirat is van a városházán, de anyanyelvű ügyintézés nincs, a magyar feliratok ottani rendszere is teljes és egységes legyen – de ezen túlmenően konkrétan és végig el lehessen intézni minden hivatali ügyet magyar nyelven is. Ehhez várhatóan külön ablak nyílik majd, ahol nemcsak átveszik a magyar nyelvű kérvényeket, illetve segítenek a formanyomtatványok kitöltésében, hanem teljes körű ügyintézést biztosítanak. Hogy ez mikor nyílhat meg, az a fő kérdés, ugyanis a román nyelvű ügyintézés során is ablaktól ablakig küldözgetik a különféle részletek megoldásáért a polgárt, az pedig nem lenne megoldás, hogy magyarul kezdődik az ügy rendezése, majd átküldik a magyar ügyfelet is olyan ablakokhoz, ahol románul folytatódik – tehát olyan személyzetet kell találni, vagy képezni, amelyik az összes önkormányzati ügyet kezelni tudja, mégpedig magyarul.

Magyar nyomtatványok

Összesen hét igazgatóság feladatköreit kell majd ellátniuk a magyar ügyintézőknek. A tervek szerint szabadságolások esetén sem függesztik fel a magyar ügyintézést, ugyanis ha már találnak megfelelő embereket, akkor többet is munkába állítanak majd, biztosítva a szolgáltatás folyamatosságát.

Abban az ügyben is ezzel egyszerre lép az EMNP, hogy maguk a formanyomtatványok se csak román nyelvűek legyenek. Sőt, azt szeretnék – és erre is nyitottságot tapasztalnak Bolojanék részéről – hogy ne külön román és külön magyar nyelvű nyomtatványok álljanak rendelkezésre, hanem mindegyik automatikusan kétnyelvű legyen. Ez segíti még a magyar polgárt is, hiszen ugyan előny az anyanyelvű ügyintézés, de nem minden kifejezés ismert magyarul a magyar átlagpolgár számára sem, így az eleve kétnyelvű nyomtatványt könnyebb kitöltenie, hasonlóképp még könnyebb aztán a városházi alkalmazottaknak feldolgozniuk kétnyelvű iratokat. Viszont egyrészt nagy volumenű munkáról van szó, ugyanis a váradi önkormányzatnál összesen 250 oldalnyi különféle formanyomtatvány használatos. Az EMNP azt szeretné elérni, hogy az önkormányzat biztosítsa a kétnyelvűsítéshez szükséges fordítást. Érdekesség, hogy jelenleg a 250 oldal között egyetlenegy kétnyelvű nyomtatványt találtak, ezt be is bemutatták a tájékoztatón. Ez egy román-német irat, amely valószínűleg Németországba költözött itteniek helyi ügyintézést segíti. Ez önmaga is nagyon jó modell lehet a román-magyar változatok elkészítéséhez.

Egyúttal különben azt is szorgalmazzák Zatykóék, hogy az önkormányzat egységesítse a nyomtatványok külalakját is, jelenleg ugyanis mindegyik igazgatóság különféle dizájnú és megfogalmazású iratokkal dolgozik.

Gondok

Probléma azonban szerintük, hogy az épp pár napja elfogadott közigazgatási törvény megint akadályoz, ahelyett, hogy segítene. Van benne ugyanis egy olyan kitétel, amely szerint a helyi nyomtatványok magyar nyelvűek is lehetnek, de kétnyelvű nyomtatványokról nem szól. Még nagyobb probléma, hogy szól viszont arról, hogy külön kormányrendelet szükséges a rendezéshez: két hivatal szakvéleménye alapján össze kell állítani a helyi használatú nyomtatványok országos jegyzékét, amit aztán a kormánynak is jóvá kell hagynia. Csomortányi szerint ebből egyrészt biztosan eleve kimaradnak mindenféle önkormányzatok egyes nyomtatványai, amelyek így kvázi illegálissá válhatnak, másrészt nehéz utólag módosítani az amúgy is teljesen felesleges jegyzéken, harmadrészt a most kigondolt váradi megoldással is ugyanúgy szembemegy ez a céltalan központosítás, ahogy minden más helyi rendezést is akadályoz. Az EMNP-sek hozzátették: igyekeznek valamilyen megoldást találni erre az ellentmondásra.

Ugyancsak folytatják lépéseiket a váradi történelmi utcanevek feltüntetéséért. A hivatkozott új közigazgatási törvény egyik pozitívuma ugyanis, hogy immár kötelezővé teszi a kisebbségi nyelvű feliratokat is, ott, ahol a kisebbség aránya 20% fölötti – negatívum viszont, hogy nem rendelkezik a történelmi megnevezések használatáról, így akár tükörfordításos álmegoldás is lehetséges. Az EMNP ezért Váradon külön szorgalmazza az önkormányzatnál a történelmi magyar megnevezések feltüntetését a városközpontban, a román mellett, ahol pedig nincs ilyen, ott a fordítások kihelyezését. Azt is kérik, hogy a főépítészi hivatal határozza meg a feliratozás formáját, a feliratok tartalmáról, tehát például a történelmi megnevezések mibenlétéről ne a városháza döntsön, hanem egy szakértői bizottság.

Kiváltságosok

A tájékoztatón kitértek a most elfogadott közigazgatási törvény másik negatívumára is. Csomortányi elmondta: ,,újabb kiváltságos kaszt születik e jogszabály nyomán, a már létező túlfizetettek mellé”. Ugyanis immár különleges nyugdíjban részesülhetnek majd a polgármesterek, az alpolgármesterek, a megyei tanács elnökök, illetve az ottani alelnökök is – erre pedig sem épkézláb magyarázat, sem szükség nincs az EMNP szerint. Hozzátették: egy községi polgármester akár már most 5-6000 lejt vihet haza alapbérként, egy három mandátumos polgármester pedig majd a nyugdíja mellé még 1100 lejt kap, és ez csak az alapjuttatás, a különféle törvényi extrák még benne sincsenek. Csomortányi szerint ,,fontosabb lett volna például azt rendezni, hogy a polgármestereknek legalább érettségijük legyen, hiszen sokfelé, így például Biharban is vannak olyanok, akik még ilyen szinten sem felkészültek, mégis vezetők lettek”.

Forrás : erdon.ro

Világítás a volt Olaszi temetőben

"A hagyományhoz híven világítást szervez a parkká alakított Olaszi temetőben mai napig kihantoltalan egykori váradiak emlékére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete és az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete. Mindenszentek napján, november 1-én, szerdán 18 órakor várják az emlékező nagyváradiakat, akiket arra kérnek, vigyenek magukkal gyertyákat, mécseseket. Tiltakozva az őshonos magyar közösséget sértő jelenlegi elnevezés ellen, és a temető régi elnevezésének hivatalos visszaadását kérve, ezúttal is égő mécsesekkel fogják kirakni az „OLASZI TEMETŐ” feliratot."
Forrás : BihariNapló/pressdisplay.com

Kerékpáros felvonulás az autópályáért -Van értelme?

 

"Október 28-án az Erdélyi Magyar Néppárt a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségével közösen kerékpáros felvonulást szervez Váradról Siterig, amely által az autópálya építésének fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet." - írja János Piroska a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"Ioan Lucian, a Romániai Munkaadók Országos Szervezetének (UNPR) elnöke a pénteki sajtótájékoztatón ismertette a megmozdulás célkitűzéseit. A felvonulást építő szándékkal szeretnék megszervezni, ugyanakkor egy petíciót szeretnének beadni a megyei tanácshoz, amelyben azt kérvényezik, hogy az autópálya építéséért felelős bizottságban mint közvetlen érintettek az UNPR képviselői is részt vehessenek. Ezt az elmúlt hét folyamán Mihai Tudose miniszterelnökkel való találkozása során is megemlítette, ugyanis a vállalkozók is negatívan érintettek az autópálya hiányában. Vasile Fonoage, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének alelnöke elmondta: a Siterig tervezett kerékpáros felvonulásra, amely sajtótájékoztatóval fog véget érni, nyílt levélben meghívták a frissen kinevezett közlekedési minisztert Felix Stroét, és a CNAIR igazgatóját, Ștefan Ioniță-t, de ugyanakkor olyan Szatmár és Szilágy megyei vállalkozókat is várnak, akik érintettek az autópálya mihamarabbi megépítésében. A sajtótájékoztatót egy közeli szállodában fogják megtartani. Az autópálya örökös problémát jelent, a kivitelezést többek között az is gátolja, hogy instabiliást okoz a közlekedési miniszterek váltakozása, 2004 óta ugyanis 17 közlekedési minisztere volt Romániának. Constantin Jurca vállalkozó kiemelte az autópálya gazdaságra gyakorolt hatását, olyan elemet, amely új munkahelyeket, és ezáltal gazdasági fejlődést eredményezhet.

Útvonal
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke ismertette a felvonulás útvonalát: a gyülekező a megyei tanács épülete előtt lesz, a Széchenyi-téren, majd a Sztaroveszky – Főutca közúti része – Árpád vezér út – Füstös híd – Bihari út – csatári szerpentin útvonalon fognak haladni, az első megálló Hegyközpályiban lesz, majd Hegyközcsatáron és Siteren. A célállomás a Siter és Szalárd között befejezetlen autópályarész. A reggeli, 9.30-kor történő gyülekezőnél felolvassák a petíciót, amit majd át is adnak a prefektusnak. A 28 km-es távú kerékpáros felvonuláson való részvételt a Néppártnál a 0774–637–478-as telefonszámon lehet jelezni, ami azért is fontos, mert a jelentkezés által biztosítani tudják a hazautat."
Forrás : erdon.ro

Van értelme a kerékpáros felvonulásnak?Talán igen,talán nem.Egyszer valamikor kell építsenek autópályát,az biztos.Mikor?Nincs politikai akarat,mert nem lehet a pénzt zsebre tenni.Kész röhej,hogy nincs autópálya,de tisztába kell legyünk a román politikai elit gondolkodásával. Számukra ez a helyzet a legjobb,nem akarnak változtatni.

A 28 km-es távú kerékpáros felvonulás legfeljebb figyelem felkeltésre lesz jó,mert a magas szintű korrupciót lehetetlen legyőzni.Hacsak nem történik valami drámai helyzet ...

A Polgármesteri Hivatal vesztett, az Erdélyi Magyar Néppárt nyert! Kétnyelvű nyelvű utcanévtáblák lesznek Váradon '

 

Forrás : ebihoreanul.ro

Meglepő cikket olvashattunk a Bihoreanul helyi román lapban,mely szerint a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal pert vesztett az Erdélyi Magyar Néppárttal szemben.Mit jelent ez számunkra?A cikk szerint az összes utcán kétnyelvű névtáblák lesznek.Tehát mind a 829 utcán olvasható lesz magyarul is az utca neve.Ez nem álom.Az Országos Diszkriminációellenes Tanács véleménye volt a kétnyelvűség,de a Polgármesteri Hivatal állandóan felebezett.Végül a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta a döntést.A Bihoreanul cikkében azt olvashatjuk,hogy három hónap áll rendelkezésre Hivatalnak a határozat végrehajtására.Az összes helyi határozatokat le kell fordítani magyar nyelvre.Sőt fordítót is kell alkalmazni a Polgármesteri Hivatalban.Mivel védekezett a Hivatal?Van aki foglalkozik a Polgármesteri Hivatalban az ilyen ügyekkel.A másik ok: nincs pénzügyi alapjuk a határozat végrehajtására.

Teljes cikk : ebihoreanul.ro

Elkezdtem kutatni az információkért,mert lehet nem az igazságot írja a Bihoreanul.Először a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal honlapján kerestem.Feltűnt,hogy sok a szeptemberi cikkek száma magyar nyelven, de konkrét információt nem találtam az oradea.ro-n.Meglehet találni a román nyelvű utcaneveket lefordítva magyarra az oradea.ro-n.

Az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján olvashatjuk a következőket :

"Egy 2013-ban indított próbaper zárult néppárti sikerrel, melynek értelmében a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta az Országos Diszkriminációellenes Tanács véleményét, annak ellenére, hogy a nagyváradi önkormányzat minden lehetőséget megragadott a fellebbezésre. Következésképpen jogerősen is megállapításra került, hogy a nagyváradi önkormányzat honlapján nem szerepelnek magyarul információk, közlemények és formanyomtatványok, ezáltal pedig a magyar közösséget diszkriminálják. A Legfelsőbb Bíróság döntéséből az is kiderül, hogy a sértett felet – vagyis a nagyváradi magyarságot – kártérítés illeti meg.

Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke, Menyhárt Gabriella ügyvéd és Molnár Csongor, a próbapert indító magánszemély sajtótájékoztatón számoltak be az ügy fejleményeiről. A Néppárti politikus elmondta: most, hogy kézhez kapták az ítéletet, újabb tárgyalásba kezdenek a városvezetőkkel az ügy megoldása érdekében, ha pedig ez sem vezet eredményre, úgy ismételten bírósághoz fordulnak a kártérítési összeg behajtásáért. Csomortányi ugyanakkor – az RMDSZ-es Pásztor Sándor által vezetett – Bihar Megyei Tanácstól is kért magyar nyelvű tájékoztatást, melyet még pénteken iktattak. A politikus elmondta, a Megyei Tanács esetében is súlyosan sérülnek a magyar közösség nyelvi jogai, így ha az intézmény nem talál megoldást, őket is beperelik.

A néppárti politikus a korábbiakban a Bihar megyei prefektúrához intézett egy kérvényt, amelyben további információkat kért a nemzeti szimbólumok, jelen esetben a nemzeti lobogó, helyes és törvényes használatáról. A kérvényre adott válasz határideje a mai napon, hétfőn, jár le. Mint ismeretes az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen, valamint az azt követő virágkarneválon a hatóságok megakadályozták egy magyar és egy árpádsávos zászló szabad használatát. A kérvény kapcsán Csomortányi elmondta: amennyiben határidőn belül nem kapnak választ, a prefektúra ellen is pert indítanak."

Forrás : neppart.eu 

Ezzel az üggyel kapcsolatban a Reggeli Újságban olvashatunk Szamos Mariann cikkében.Teljes cikk: 

"Az elmúlt években indított diszkriminációs perek eredményeivel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke Menyhárt Gabriella ügyvéd és Molnár Csongor felperes jelenlétében péntek délelőtt.

Menyhárt Gabriella, Csomortányi István és Molnár Csongor

Az EMNP több pert is indított a nagyváradi önkormányzat ellen a kisebbségek nyelvhasználati jogainak tiszteletben tartásáért az elmúlt években, melyek precedenst teremthetnek az egész országban, hiszen megszületett egy határozat, amely megállapítja a megkülönböztetést.
Menyhárt Gabriella elmondta, hogy nagyon kevés a joggyakorlat hasonló perekre az országban, és hogy csak tavaly október óta létezik egy irányhatározat ebben a témában a legfelsőbb bíróságon. A 2000/130-as számú, a diszkrimináció megállapításáért hozott kormányrendelet alapján 2013-ban indult egy próbaper az önkormányzat ellen Molnár Csongor, mint nagyváradi magánszemély nevében. A vád az önkormányzat magyar nyelven is nyomon követhető tevékenységeinek hiányát és az anyanyelvhasználat állampolgári jogainak figyelmen kívül hagyását jelölte meg vétségként, mint például a tanácsi összehívás, a tanácsi határozatok, a formanyomtatványok hozzáférhetősége magyar nyelven, a magyarul tudó önkormányzati alkalmazottak minimális létszáma.
Az első fokon megnyert döntést a városháza megfellebbezte, ezért 2015-ben a legfelsőbb bírósághoz került az ügy. Időközben az ügy mellé állt a Magyar Polgári Egyesület is, és idén májusban született meg egy jogerős határozat a diszkrimináció jelenlétének megállapításáról, aminek következtében a bíróság három hónapos határidőt szabott meg az önkormányzatnak arra, hogy megszüntesse a diszkriminációt, ellenkező esetben továbbviszik a pert, és egyre gyarapodik a fizetendő kártérítés összege, a késedelmi kamatokat is beleszámítva.

Csomortányi István az elhangzottakhoz hozzátette, hogy abban az esetben, ha mégsem történne előrelépés az ügyben, akkor, mielőtt kártérítési perbe fognának, újabb tárgyalásokat kezdeményeznek a városvezetőséggel. Közölte továbbá azt is, hogy a Bihar Megyei Tanács felé is ugyanezekkel a kérésekkel fordulnak, hiszen „szégyenszemre a szervezetnek még magyar nyelvű internetes oldala sincsen.”- fogalmazott Csomortányi. Pénteken írásban kérték fel Pásztor Sándor megyei elnököt, hogy orvosolja ezeket problémákat, és közölte, hogy amennyiben erre nem kerül sor, a megyei tanács ellen is pert fognak indítani."
Forrás : reggeliujsag.ro

Ezek szerint a hír igaz '

 

 

Zatykó Gyula : Váradinak lenni büszkeség

Zatykó Gyula. Forrás :ebihoranul.ro 

Zatykó Gyula az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökétől olvashatunk egy levelet vagy közleményt a Bihoreanul lapban.Egyet lehet érteni a tartalommal,mert 1989 előtt toleráns város volt Várad,mert szoros barátság alakult ki a magyarok és románok között.1989 után történt valami,mely megváltoztatta a váradiakban a mentalitást egymás iránt. Kevés a szolidaritás, az empátia és  ellenségnek tekintik egymást. Eltűnőben van az a légkör,mely 1989 előtt volt.A váradiakat a megosztottság jellemzi,pártok és érdekszövetségek köré csoportosulnak. Több ami összeköt,ami elválaszt.De ezt nem ismerik fel.

Zatykó Gyula lehet idealista,mert azt szeretné,hogy a váradiak ismét toleránsak,segítőkészek legyenek mint 1989 voltak.Nem tudom miért írta Zatykó Gyula ezt a levelet vagy közleményt.Nem tudom mi a célja.Talán azért,mert felismerte,hogy "egységben az erő"?Talán a békítő szándék vezérelte?Tény, a váradi magyarok megosztottságban élnek.Ellenségnek tekintik egymást.A politikai pártoknak sikerült eltávolítani egymástól a váradiakat.A váradi magyarok két magyar párt körré csoportosulnak.Ki van építve köztük a lövészárkok.Vannak nem kis számban olyanok,akik semlegesek maradtak,mert csalódtak a magyar politikusokban.Vajon lesz hatása Zatykó Gyula sorainak?Nem tudom,csak reménykedek,hogy lesz.

Zatykó Gyula sorait az ebihoreanul.ro-ban olvashatja román nyelven.Ha megjelenik magyar nyelven,akkor olvashatja az anyanyelvén '

"Sunt orădean get-beget, trăindu-mi copilăria în acest oraş în anii ’70-’80. Bunicul a construit casa în care am crescut, într-o zonă liniştită, azi centrală.

Deşi era o perioadă în care duceam lipsă de multe bunătăţi şi de libertate, cu drag îmi aduc aminte de vremurile acelea. Aveam vecini de vârsta mea, Feri, Öcsi, Viorel, Lajos, Tibi, Mircea, Gyuri. Eram o gaşcă unită. Nu se punea problema comunicării: noi, maghiarii, am învăţat limba română de la Viorel şi Mircea, iar ei, prietenii noştri români, învăţau ungureşte jucându-ne.

Dacă unul dintre noi avea o problemă, eram solidari. Nu ne putea dezbina nimic şi nimeni. Trăiam într-un oraş multietnic tolerant. Cu toţii eram mândri că suntem orădeni.

La fel a fost şi în decembrie 1989. Mulţi îşi amintesc de sentimentul fraternităţii care ne-a cuprins pe mulţi, în acele zile în care am crezut că am scăpat de un rău imens. N-o să uit niciodată clipele magice din faţa Primăriei. Eram, în sfârşit, orădeni liberi!ű
A trecut o vreme de atunci. Astăzi, se găsesc bunătăţi, avem libertate. Dar sentimentul solidarităţii, empatia unuia faţă de celălalt a suferit. Din toate părţile vin impulsuri care şterg unitatea dintre oameni. Suntem fragmentaţi în grupuri şi grupuleţe, divizaţi în naţionalităţi prezentate de unii ca duşmane. Partidele politice ne despart în entităţi care se războiesc. Oamenii sunt manipulaţi de grupuri de interese. Dar de fapt suntem în continuare orădeni care lucrăm la fel şi împărţim aceeaşi supărare când în oraş nu este apă caldă.

Sunt mult mai multe lucruri care ne leagă decât cele care ne despart. Dacă credem în viitorul prosper al acestui oraş, şi trebuie să credem, să nu-i lăsăm să ne dezbine! Să rămânem orădeni toleranţi, care sar în ajutorul vecinului.

Poate sunt idealist, dar cred că aşa se va întâmpla. Orădean eşti nu prin buletin, ci prin comportament. Îmi doresc să avem toţi vecini cum am avut eu pe vremuri. Să rămânem oameni în orice situaţie şi să încercăm să facem ceva, pentru a fi mândri că suntem orădeni."

Zatykó Gyula
Preşedinte PPMT Bihor 

Forrás : ebihoreanul.ro

Pert nyert a Néppárt a városházával szemben

 

"Nagyvárad mintegy 850 utcájának alig 4%-a visel magyar elnevezést, miközben a város negyede mai napig magyar nemzetiségű. Három hazai törvény is (a 2007. évi 282 számú törvény a kisebbségi és regionális nyelvek kartája elfogadásáról szóló, az 1995. évi 33-as számú a kisebbségvédelmi keretegyezmény átvételéről szóló és a román-magyar alapszerződés) lehetővé tenné a városban a történelmi utcanevek kihelyezését, sőt, számos hazai példa is létezik a Szászföld esetében (Beszterce, Szeben, Szászsebes), ahol a történelmi utcaneveket az önkormányzat kihelyeztette.

Ennek ellenére a Nagyváradon több mint 12 éve zajló utcanévküzdelem eddig nem hozott eredményt. Emlékezetes, hogy a korábbi alpolgármester, jelenlegi szenátor, Bíró Rozália, alpolgármester egyenesen tagadta a jogi keret létezését és alternatív megoldással, un. tükörfordítások nevetséges és közösségünket lejárató jegyzékével (pl. str. Lacul Roşu – Piros tó utca, str. Banatului – Bánat utca, str. Gala Galaction – Galaktikus Gála utca stb.), járatta le, illetve, hogy Szabó Ödön jelenlegi képviselő a történelmi utcaneveket sajtótájékozatón horthysta és szélsőséges elnevezéseknek titulálva siklatta félre a magyar nyelvhasználat e fontos ügyét.
Mivel a több tucat beadvány és kérelem sem hozott eredményt, 2016 májusában a néppárt megyei elnöke, váradiak egy jelentős csoportjának jelenlétében, a sajtó nyilvánossága előtt tiltakozásul kihelyezte a polgármesteri hivatal falára a Szent László tér feliratot, majd fölé a hivatalos román elnevezést is. A magyar feliratot a helyi rendőrség perceken belül eltávolította, a román felirat mai napig a helyén maradt, dacára annak, hogy a polgári engedetlenség jegyében arra sem volt kihelyezési engedély. Az eseményen a hatóságok Varga Csaba hegymászót és Csomortányi Istvánt akarták szabálysértési bírságban részesíteni, végül kiegyezetek abban, hogy egyedül utóbbi, mint kezdeményező kap bírságot. Teljesen egyértelmű módon a néppárt bíróságon támadta meg a szabálysértési jegyzőkönyvet és egy év elteltével végre döntés is született a nagyváradi városi bíróságon.
Június 26-i döntésével a bíróság a néppárt megyei elnökének adott igazat és semmisnek minősítette a helyi rendőrség által kirótt bírságot. Az indoklást még nem tették közzé, de fontos helyi győzelem született, mely nem csupán a nyelvhasználat de az állampolgári jogok általános szempontjából is fontos.
A néppárt továbbra is fenntartja azt a javaslatát, miszerint Nagyváradon valamennyi utca esetében ki kell helyezni a történelmi elnevezést, nemhivatalos feliratként, a hivatalosak alá, azoktól eltérő kivitelben, hogy összetévesztésük elkerülhető legyen. Ezzel mintegy 600 utca kaphatná vissza régi nevét, úgy, hogy elkerülhető a helyi lakosok iratainak és igazolványainak cseréje is. A fennmaradó 250 új utca esetében pedig a hivatalos formák lefordítása ad megoldást a teljes magyar nyelvhasználat eléréséhez.
Fontos adalék, hogy hetek óta folynak megbeszélések a város vezetése és a Néppárt helyi vezetői között a közigazgatási törvényben garantált egyéb nyelvhasználati jogaink biztosításáról. Remélhetőleg rövid időn belül megoldódik a magyar nyelvű formanyomtatványok és a magyar ügyfélfogadási pontok kérdése is."

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája 

Forrás : reggeliujsag.ro

Az EMNP is gyűjtést szervez egy másik Szent László-szoborra

 

"Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke a Szent László Napok alatt működő közéleti sátor hármas tevékenységéről tartott sajtótájékoztatót tegnap." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.Teljes cikk : 

"Az EMNP nagyváradi székházában mutatta be Csomortányi István Bihar megyei elnök a Néppártnak a Szent László Napok idejére felállított közéleti sátrának feladatait, amelyek három pontban fogalmazhatók meg: honosítással kapcsolatos informálás, Szent László lovas szobrának felállításáért induló gyűjtés, valamint a magyar nyelvhasználat problémái.
Az EMNP mindenkit arra buzdít, hogy a 2018 májusában, Magyarországon megtartandó országgyűlési választások alatt adják le levélszavazataikat, és ennek érdekében regisztráljanak a választói névjegyzékben, és frissítsék az adataikat, amennyiben szükséges. Mindezeket a közéleti sátorban megtehetik.
A Szent László lovas szobrának felállításáért indult közös akció 2015-ben vette kezdetét, és egy májusi lakossági fórum keretében Bihar megye minden egyes politikai pártja egyetértett a kezdeményezéssel, de sajnos tavaly a szobor ügye „hídügyekkel lett félresiklatva” – fogalmazott Csomortányi. Nagyvárad összesen hat hídja közül öt visel román kötődésű nevet, és csupán a központi híd viseli tavaly óta Szent László nevét, Podul Sfântul Ladislauként. A prefektúra azonban ezt a nevet is elutasította volna, azonban az EMNP Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott beadványa elmarasztalta a prefektúrát, és a fellebbezésének sem adott helyet a megyei törvényszék.
A Néppárt tehát ismét napirendre tűzi Szent László lovasszobor-állításának kérdését, és szombaton 16 órától indítja el a kivitelezéshez szükséges anyagi háttért biztosító adománygyűjtő akcióját. Az elképzelések szerint, a városrendezés szabályainak megfelelően, a szobor Nagyvárad Főterén (Piaţa Unirii) kapna helyet.
Az EMNP közéleti sátrában ugyanakkor, vasárnap 16 órától, a Nagyváradon tizenkét éve zajló nyelvi-jogi küzdelemmel kapcsolatban várnak beszélgetőpartnereket, akik több információt kaphatnak egyebek mellett a városháza passzivitásáról a magyarra le nem fordított formanyomtatványokat illetően, valamint megoszthatják véleményüket, és akár felajánlhatják segítségüket a körülbelül 250 oldalt megtöltő hivatalos dokumentumanyag lefordításában."
Forrás : reggeliujsag.ro

Magyar Filmek Klubja Nagyváradon

 

Forrás:erdon.ro 

2017 első napjaiban a helyi magyar sajtó beszámolt egy eseményről : megalakult Nagyváradon a Magyar Filmek Klubja a Szent László Egyesület és az Erdélyi Magyar Néppárt szervezésében politikai tevékenység nélkül.

A Bihari Napló ezt írta :" Havonta jelentkeznek egy-egy, 1945 előtt készült magyar filmmel, de nem csak vetítésről szólnak majd az esték, hanem lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésre is, Farkas László kezdeményező pedig olyan filmtörténeti kuriózumokkal készül minden alakalomra, amelyeket hiába keresünk a Wikipédián." A vetítés az EMNT-irodába (Kálvin János utca 1. szám) lesz.Teljes cikk : biharinaplo.ro

További információ a reggeliujsag.ro-n.

A terv szerint minden hónapban lesz egy régi magyar film vetítése. Januárban a Nem élhetek muzsikaszó nélkül filmet,februárban a Halálos tavaszt,márciusban a Dankó Pista filmet láthatták a váradiak.Ki lehet emelni Farkas László szervező munkáját,aki érdekességeket mond a vetítés után.Ha sikeres a Magyar Filmek Klubja,akkor 2018-ban tovább folytatják a régi magyar filmek vetítését Nagyváradon.

A klub tevékenységéről értesülhet a Facebookon,és Szent László Egyesület eseményein.

Farkas László készített néhány fotót a Dankó Pista film vetítésén

 

 

 

Farkas László, a szervező

Forrás : Farkas László Facebook 

Kálvin János utca térképen

Függetleneket sem indít a Néppárt

 

 Szilágyi Zsolt, a párt elnöke a váradi tájékoztatón. A szerző felvétele 

"Úgy nézett ki, bár önállóan nem indul, függetlenként mégis indítja egyes embereit a decemberi parlamenti választáson az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Biharban is lett volna ilyen. Mégsem lesz." - írja a Bihari Naplóban Szeghalmi Örs.

Teljes cikk : erdon.ro 

Szilágyi Zsolt: „Az 56-os román retorzió eredménye mindmáig tapasztalható”

 

"A Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán található 56-os emléktáblánál mondott beszédet és helyezte el az emlékezés koszorúját Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a 60 évvel ezelőtt kirobbant forradalom emléknapján." - írja a neppert.eu.

Teljes cikk : 

„A magyar nemzet nagy ünnepei mind a szabadságvágyhoz köthetőek: 1848-ra, 1956-ra vagy épp 1989-re emlékezve mindig a szabadságot ünnepeljük, akkor is, ha tudjuk, hogy a magyar történelem ezen dátumaihoz áldozatok, tragédiák és megtorlások is kötődnek” – kezdte beszédét Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke hozzátette: az 56-os forradalom emléknapján nem csak a pesti srácokra és a magyarországi forradalmárokra emlékezünk, hanem azokra a határon túli magyarokra is, akik szintén elszenvedői voltak a megtorlásoknak. „Nem szabad elfelednünk: csak Erdélyben közel 2000 embert vont felelősségre a román államhatalom azért, mert valamilyen módon szimpátiájukat fejezték ki az 56-os eseményekkel kapcsolatban. Jól látható, hogy nem csak politikai, hanem etnikai retorzióról is beszélhetünk, melynek – egyebek mellett – a Bolyai Tudományegyetem és a csángóföldi magyar oktatás is áldozatául esett. A román állam mindmáig nem tette jóvá az akkori megtorlásokat, így kimondhatjuk: az 56-os román retorziók mind a mai napig érvényben vannak” – mondta Szilágyi. A pártelnök hozzátette: örvendetes, hogy a magyar kormány megpróbálja kárpótolni a magyarországi áldozatokat, s Tőkés László kitüntetésével – melyet az 56-os események 60. évfordulóján vehetett át Budapesten – az erdélyi magyarságot is elismerésben részesítik. „1956-ban – ahogy 1989-ben is – együtt dobbant a nemzet szíve, s ez az összefogás erőt adhat a további harchoz is” – hangsúlyozta Szilágyi. Beszéde végén a Néppárt elnöke elmondta: 60 évvel a budapesti események után erőt kell merítenünk az erdélyi szabadságharc folytatásához, hogy közösségünk visszakapja a Bolyai Tudományegyetemet, a Csángóföldön visszaálljon a magyar oktatás és a székelyek is szabadon rendelkezhessenek sorsuk felett. „Nekünk, kárpát-medencei magyaroknak, elképzelhetetlen Európa szabadsága a magyar szabadság nélkül. Ezért kell emlékeznünk és emlékeztessük ’56 hőseire” – zárta beszédét Szilágyi Zsolt. "

Forrás : neppart.eu

Az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye

 

Romániában június 5-én tartották a helyhatósági választásokat 

„Az erdélyi magyar közösség politikai képviselete akkor lehet igazán reprezentatív és erős, ha elsősorban nem a pártérdek, hanem a közösségi érdek érvényesítése a cél a parlamenti választások során.” - olvasható a közleményben.

Teljes közlemény : 

2016. június 28-án Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöksége. Az önkormányzati választások eredményeinek értékelése során az elnökség megállapította, hogy a négy évvel ezelőtt elért kétszázharminc tanácsosi mandátum megtartásán túl az öt, néppárti támogatással megszerzett polgármesteri mandátum jó alapot szolgáltat a következő négy évben az önkormányzati építkezéshez. Az eddigi százöt önkormányzathoz képest a Néppárt most száznyolc önkormányzatban van jelen, ami lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkezendő négy évben megjeleníteni és képviselni tudjuk a helyi közösségek érdekeit.
Az őszi parlamenti választásokra való felkészülés jegyében az elnökség tagjai áttekintették a választásokon való indulás lehetséges módozatait. Tekintettel arra, hogy az idei helyhatósági választásokon a magyar szavazóbázis tovább fogyott, hiszen a legutóbbi választásokhoz képest mintegy százhétezer magyar szavazattal kevesebb gyűlt be az erdélyi magyar pártok listáira, az elnökség megállapította, hogy az erdélyi magyar képviselet csakis úgy lehet teljes értékű, ha a Néppárt által támogatott és annak értékrendjét, céljait megjelenítő jelöltek is megméretkeznek. Az erdélyi magyar közösség politikai képviselete akkor lehet igazán reprezentatív és erős, ha elsősorban nem a pártérdek, hanem a közösségi érdek érvényesítése a cél a parlamenti választások során. Ezért az elnökség szorgalmazza, hogy induljon párbeszéd a választásokon indulni kívánó erdélyi magyar pártok között.
Fegyelmi ügyek
A beérkezett fegyelmi ügyek rendjén az elnökség megtárgyalta a Néppárt jelöltjei ellen kampányoló Gergely Balázs, a marosvásárhelyi magyarokat és a Néppárt jelöltlistáját visszalépésével cserbenhagyó Portik Vilmos, a nyilvánosság előtt valótlanságokat állító Hargita megyei Sorbán Attila, valamint a titkos háttértárgyalásokon az RMDSZ listájára testületi jóváhagyás nélkül felkérezkedő brassói Toró Tamás ügyét. Az elnökség tagjai egyöntetű szavazással megállapították, hogy a kampányban, az azt megelőző, illetve az azt követő időszakban az említett személyek megnyilvánulásai egyértelműen ártottak politikai közösségünk ügyének. Ezért az elnökség megvonja tőlük a politikai bizalmat, nem jeleníthetik meg és nem képviselhetik semmilyen kérdésben a Néppárt hivatalos álláspontját. Az alapszabályzat rendelkezései értelmében tagsági viszonyukról és a Néppárt szervezetén belüli szerepükről az illetékes területi testületek fognak dönteni.
A továbbiakban az elnökség meghatározta az Országos Önkormányzati Tanács megújításához szükséges menetrendet, munkacsoportot hozott létre az újonnan megválasztott önkormányzati képviselők szakmai munkájának segítésére, illetve előkészítette az Országos Választmány július közepén sorra kerülő ülését.
Kolozsvár, 2016. június 28.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája

Forrás : erdon.ro

A választások utáni helyzetről

 

Csomortányi István és Zatykó Gyula

"Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége, Zatykó Gyula országos alelnök és Csomortányi István Bihar megyei elnök a helyhatósági választások eredményeinek és tanácsalakulásainak tükrében elemezték a kialakult nagyváradi és megyei helyzetet." - írja Szamos Mariann a Reggeli Újságban.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Néppárt: nem sikerült az áttörés

 

 "A vasárnapi urnazárás utáni eredményvárón a hangulat bizakodásból csalódottságba váltott át az Erdélyi Magyar Néppártnál, mely sem a váradi, sem a megyei tanácsba nem jutott be."- írja az erdon.ro.

Nézze Tőkés László arcát ' Mindent beleadtak és semmi sem lett belőle. Mi az oka?Csomortányi István ezt mondta : "Összességében véve azt látjuk, hogy egyrészt a magyar szavazók elég nagy arányban távol maradtak az urnáktól, másrészt pedig úgy becsüljük, hogy meglehetősen nagy az átszavazók aránya, tehát olyan körzetekben is, ahol lehet tudni, hogy mekkora  a magyarok aránya, korántsem sikerül a két magyar szervezet egyikének sem elérni ezt az arányt, amiből az követkleztethető le, hogy Nagyváradon nagy valószínűséggel a mostani  polgármester, illetve az ő pártjának az irányába mennek át a magyar szavazatok. Komolyabb elemzést igényel, hogy mi történt Váradon, de az tény, hogy ez az állapot hosszú távon nem tartható.”

Teljes cikk : erdon.ro

Élő lánccal a nyelvi jogokért

 

"Néhány perc erejéig élő láncot vontak a nagyváradi városháza köré pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által összehívott villámcsődület résztvevői, akik ezáltal a magyar nyelvhasználati jogok alkalmazását kívánták számon kérni a városvezetésen." - írja a Reggeli Újság.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

A romániai magyar politika Robin Hoodja

 

"Szombaton délután a nagyváradi Állami Filharmóniában tartotta kampányindító rendezvényét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete." - írja az erdon.ro.

Teljes cikk : erdon.ro