Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2013. október 20., vasárnap

Amikor bement a villamos a házba

Régen mesélte mamám, hogy egyszer a villamos olyan sebesen jött, hogy nem tudta bevenni a kanyart és kisiklott. Bement az egyik ismerőse házába. Dubere család lakott itt. Ezen a fotón a villamos ütötte lyuk látszik a házon.Ez a 3-as villamos volt amelyik a Rogeriuszt kötötte össze a Cantemir negyeddel.A mai Cuză Vodă utcában történt 

Nagyvárad - ahogy emlékeimben él

Nagyvárad - ahogy emlékeimben él videó készítője Darabont József.Köszönet '


2013. október 6., vasárnap

Múzeumok éjszakáján : A sok látogató miatt zárva ...

Nem értem a logikát. A fotós sem :" Érdekes volt az idén, hogy a múzeumok éjszakáján ki volt írva a múzeum bejáratára, hogy a sok látogató miatt a múzeum zárva tart..  Csodálatos szervezés eredménye.. "

Bogdánffy Szilárd

Bogdánffy Szilárd 1911 februárjában született az akkor a Torontál vármegyéhez, ma a szerbiai Vajdasághoz tartozó Feketetón. Édesapja, Bogdánffy Ignác kántortanító, édesanyja Welebny Aranka. Elemi iskoláit a ma Romániához tartozó Torontálkeresztesen (Cruceni) végezte, a gimnáziumot pedig a Temesvári Piarista Gimnáziumban, ahol 1929-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait a nagyváradi Teológiai Akadémián kezdte meg. Két év múlva, kiválói eredményei láttán, elöljárói Magyarországra, a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték, hogy ott magasabb szintű tanulmányokkal készüljön fel a neki szánt tanári pályára. 1934 nyarán tért vissza Nagyváradra, ahol megyés püspöke, Fiedler István, június 29-én pappá szentelte.

Titkos püspök

Az egyre fokozódó egyházüldözés miatt, számítva arra, hogy a püspököket a román hatóságok letartóztatják, 1949. február 14-én a bukaresti nunciatúrán titkos püskökké szentelte Gerald Patrick Aloysius O'Hara nuncius érsek . Amikor a nacionalista-kommunista rezsim a római katolikus egyházat be akarta olvasztani a nemzeti egyházba, ezáltal elszakítva a Rómától és a pápától, Bogdánffy Szilárd bátran szembefordult ezzel a szándékkal, és megtagadta a kért együttműködést. 1949. április 5-én az állambiztonsági szervek letartóztatták.
Négy év alatt, ítélet nélkül, megjárta Románia több rettegett börtönét (Jilava,Capul Midia, Máramarossziget.) Koncepciós perére 1953-ban került sor. 12 évnyi kényszermunkára ítélték. Bár védőinek sikerült elérnie az ítélet megsemmisítését, de a per újratárgyalására már nem került sor, mivel az elszenvedett kínzások és egy súlyos tüdőgyulladás következtében, amelyre nem kapott gyógyszert, a nagyenyedi börtönben 1953. október 2-án elhunyt. Holttestét egy rabtemetőbe temették, melynek helyét később beépítették. Sírhelye így ismeretlen.
2010. október 30-án boldoggá avatták a nagyváradi székesegyházban. A boldoggáavatási dekrétumot XVI. Benedek pápa küldötteként Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

Boldoggá avatták Bogdánffy Szilárd egykori vértanú püspököt szombaton Nagyváradon a partiumi város székesegyházában tartott ünnepi mise keretében.
A szertartáson Böcskei László nagyváradi megyéspüspök kérte Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását, majd ismertették a vértanú püspök életútjának főbb mozzanatait.
Ezt követően Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet, amit magyarul Fodor József általános helynök ismertetett. Ebben XVI. Benedek pápa kifejti, hogy Bogdánffyt ezentúl boldognak tisztelhetjük, és ünnepe megtartható minden év október 3-án. Ezt követően került sor az új boldog arcképének leleplezésére.
bogdanffy_szilard
Teljes cikk : tortenelemportal.hu

Videó : videotar.mtv.hu


Április 13–14. között a nagyváradi esperességek képviselői Böcskei László püspök vezetésével zarándokúton vettek részt, amely során Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életnyomait keresték fel.
Első állomásunk a temesvári Gerhardinumban volt, abban az egykori piarista gimnáziumban, ahol Boldog Szilárd középiskolai tanulmányait végezte. Innen továbbmenve a püspöki palotában Roos Márton püspök vendégei voltunk ebédre. Bár a főpásztor nem volt odahaza, helynöke és munkatársai tették kellemessé ottlétünket. Ebéd után az egyházmegyei múzeumot látogattuk meg, majd a dómot tekintettük meg, ahol a 90 évvel ezelőtt megbérmált ifjúra, Bogdánffy Szilárd Ignácra emlékeztünk. Majd kis csapatunk buszra szállva elindult Szerbia felé. A határon átérve első megállónk Kikindán volt, egy kis séta, ismerkedés a város főterével, templomaival. Zarándokutunk fő célpontja a csókai plébániához tartozó Feketetó (Crna Bara) következett, ahol valamikor állt az az iskola, amely templomként is szolgált, és ahol megszületett Bogdánffy Szilárd. Ma már egy új épület és templom várja a katolikus híveket. Megható élmény volt, amint a kis közösség és a közeli papok harangszóval fogadtak bennünket, és az ajándékba vitt Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök képét az oltár elé állítva szentmisét celebráltunk. A főcelebráns Böcskei László püspök volt, de velünk misézett Roos Márton temesvári püspök is. Fodor József helynök prédikációjából sokat tanultunk Bogdánffy Szilárd életéből, hősiességéből, az egyházért vállalt áldozatából. A szentmise után papok és hívek közös agapén osztottuk meg élményeinket, örömeinket, nehézségeinket.
Másnap reggel szentmise után elindultunk, hogy Nagybecske­reken meglátogassuk Német László püspököt, aki kellemes könnyedséggel történelmi és helyrajzi adatokkal gazdagította tudásunkat. Ezt követően egyik papja kíséretében meglátogattuk a székesegyházat, a piaristák elhagyott templomát és a város központjában is sétát tettünk. A késői órákban értünk haza Nagyváradra.
Forrás : vasarnap.katolikhos.ro  


Krisztusnak ajánlva - Bogdánffy Szilárd élete és kora - román dokumentumfilm

A kommunista Románia és az egyházak véráztatta viszonyába enged bepillantást a dokumentumfilm egy fedhetetlen életű tudós paptanár, Bogdánffy Szilárd élettörténete által, aki magyar állampolgárként a 20. század derekán, 42 évesen lett a római katolikus egyház mártírja, majd 2010-ben Erdély első boldoggá avatott püspöke. Egykori diákok, istenhitüket életcéllá nemesítő hajdani teológus növendékek vallanak tanárukról, lelki vezetőjükről, vibráló emlékképeket villantva fel egy olyan emberről, aki tudásával, bölcsességével, életokosságával, s nem utolsó sorban életszentségével kitörölhetetlen nyomokat hagyott környezetében. 
Forrás : port.hu  

„Az áldozatvállalás nem hiábavaló” - Erdélyi Magyar Néppárt és EMNT koszorúzott Nagysándor József emléktáblánál

A megemlékezés déli tizenkét órakor a Nagysándor József emléktáblánál folytatódott, ahol elsőként Kristófi Kristóf, az EMNP nagyváradi elnöke szólalt fel. Többek között elmondta: „A magyar szabadságharc hősei, vértanúi mind eszmék, közös értékek mellett tettek tanúbizonyságot életükkel és halálukkal egyaránt. Bebizonyították a mi számunkra is, hogy az értékek fölötte állnak az érdekeknek. (…) A XXI. század elején is az látszik, hogy megfelelő emberek kellenek a gátra, olyan emberek, akik méltóak a szabadságharc hőseihez, mert teljes szívvel képviselik a magyar szabadság, a magyar önrendelkezés ügyét”. Beszéde végén Kristófi Kristóf Tőkés László és Orbán Viktor melletti kiállásra biztatta a jelenlevőket.
Teljes cikk : erdon.ro 

Az istentisztelet után Tőkés László korábbi királyhágómelléki református püspök, európai parlamenti képviselő, EMNT-elnök mondott alkalmi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy kereken 210 évvel ezelőtt született Nagyváradon Nagysándor József honvédtábornok Damjanich János harcostársa, aki a Kossuth Lajos által „magyar Golgotának” nevezett aradi vesztőhelyen társaival együtt életét áldozta a szabadságért. Aktuálpolitikai kérdéseket is érintő beszédében az erdélyi EP-képviselő említést tett arról, hogy Temesváron, „a forradalom városában” a városvezetés újra felállíttatná a magyarságot sértő Hűség szobrát, amelyet 1853-ban Ferenc József osztrák császár adományozott Temesvárnak hálája jeléül, amiért a város védői 1849-ben ellenálltak a magyar szabadságharcosok ostromának. Tőkés László véleménye szerint szégyenletes, hogy még ennyi idő után is harcolni kell a visszahúzó múlttal, és a városvezetés terve egyenlő „az árulók kitüntetésével”.  Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy korábbi váradi látogatásán mondott beszédére utalva Tőkés kifejtette: a magyarok számára a szabadság sohasem csupán annyit jelentett, hogy fellázadnak valami ellen, hanem főképpen azt, hogy kiállnak valami mellett. Most annak jött el az ideje, hogy kiálljunk a magyar történelmi régiók felszabdalása, Erdély altalajkincsének elrablása, folyóink megmérgezése ellen – fogalmazott Tőkés László, majd hozzá tette: példát kell vennünk hőseinkről és áldozatokat kell hoznunk az önrendelkezésért, illetve a bennünket megillető kisebbségi jogokért.
20131006_Tokes
Tőkés László
Az istentiszteletet követően a gyülekezet átvonult a Nagysándor József honvédtábornok közeli emléktáblájához, ahol Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket.
 Teljes cikk : reggeliujsag.ro
 

Koszorúzás Nagysándor József emléktáblájánál - RMDSZ

Nagyvárad- Vasárnap délután az október 6-i gyásznap alkalmából az RMDSZ Bihar megyei szervezete a hagyományoknak megfelelően közösen emlékezett a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek képviselőivel az aradi vértanúkra a váradi születésű Nagysándor József emléktáblájánál. 
Teljes cikk :  erdon.ro

Péter I. Zoltán : A hiányzó láncszem...

A nagyváradi városháza 1903 végére elkészült közgyűlési termében helyezték el Bihari Sándornak a város számára festett millenniumi képét. A remek díszítésű teremben a milleniumi nagy festmény számára jut a legnagyobb hely. Ez a kép be lesz építve a falba úgy, hogy a mostani keret egészen elesik és a terem alapszínének és díszítésének megfelelő falkeretet kap. Ugyanígy helyezik el a király, Tisza Kálmán, Deák Ferenc, Kossuth Lajos arcképeit – adta hírül a Nagyvárad napilap 1903. október 13-i száma.
A millenniumi képet egy korabeli tudósítás szerint december 29-én helyezték el a díszterem – az ablak felől nézve – jobb oldali falára. Mellette és a szembeni falon nyertek elhelyezést a már említett, a város tulajdonát képező portrék. (Nagyváradi Napló, 1903. december 30.)
Az ünnepélyes megnyitó másnapján, 1904. január 11-én, a Nagyvárad napilap szemléletes leírást adott a díszteremről: A pompás, hatalmas terem igazi kis parlament. Közepén, az óriási festett ablakok alatt az elnöki szék, s jobbról-balról a szenátorok helye. Körül amfiteátrálisan emelkedő padsorok a városatyák számára. Mindenkinek külön bőrpárnás csapópadja van, vörösposztós asztalkával. A főbejárat fölött a karzat. Balra [a bejárattól számítva – a szerző megj.] a falon Bihari Sándor gyönyörű milleniumi képe: Zsigmond és Ulászló találkozása. A falakon Ferenc József, Deák Ferenc, Kossuth Lajos és Tisza Kálmán olajfestésű képe. A mennyezetről impozáns villamoscsillár függ alá, körös-körül a falakon apró villamoskörték százai…
Teljes cikk : varad.ro

Bihari Sándor

Bihari Sándor (Rézbánya, 1855. május 19.Budapest, 1906. március 28.) magyar festőművész
Élete
Gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. Közben Székely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek.

Főbb művei


Bíró előtt (1896)

Forrás : hu.wikipedia.org

Önéletrajzi részlet 

Mikor gyermekkoromban rajzolni kezdtem sem én, sem a környezetem (szüleim nagyon szegények voltak) nem tudta, hogy mi is tulajdonképpen a művészet. Azt hittem, hogy azok a szép képek, amiket én szülővárosomban, Nagyváradon a templomokban láttam, hogy azok valahogyan teremtődnek, de hogy azokat emberek csinálták, arra nem is gondoltam; azok csodálatos tünemények voltak előttem is, misztikus hatásuk oly nagy volt gyermeki kedélyemre, hogy más világban képzeltem magam, amikor a kis angyalokkal benépesített szentképeket láttam. Hogy magam is valamikor olyan képeket festek, amit magam is kigondolok, arra már csak azért sem gondolhattam, mert nem tudtam, hogy ez lehetséges, én csak azt éreztem, hogy egy képet esetleg le lehet másolni. Hisz én is minták után rajzoltam, s én művésznek azt képzeltem, aki a másolást a legmagasabb fokra bírja vinni. 
Tovább : mek.niif.hu 

Az eredeti bizonylatról, a szolnoki anyakönyvi, kerület, 1956. július 26-án, az alábbi másolatot állította ki:

"Bizonylat. Mi alulírottak igazság szerint bizonyítjuk, hogy Klein Sándor Simon, Klein Ignác és hites neje, Führer Fáni nagyváradi lakosok fia. Nagyváradon, 1853. ötvenharmadik évi május 18-án született. Kelt, Nagyváradon, 1882. máj. 13. Olvashatatlan aláírás sk."

"Fentebbi bizonylat alapján hivatalosan igazoltatik, mi szerint Klein Sándor Simon, Klein Ignác és hites neje, Führer Fáni nagyváradi lakosok fia. Nagyváradon 1853 ötvenharmadik évi május 18-án született. Nagyvárad, 1882. máj. 13-án. Fuchs Mór sk. főrabbi. Hivatalos bélyegző".
Forrás : mek.niif.hu  

SZELESI ZOLTÁN KIEGÉSZÍTÉSE

Bihari 1903 őszén megnősült. Egyik tanítványát - a nála majdnem harminc évvel fiatalabb -, Kindlovics Emilia szolnoki tanítónőt vette feleségül. Rövid, de boldog házaséletükből, Magdolna nevű leánygyermekük született, akit Bihari, feleségével együtt többször lefestett. A kislány, három és féléves korában (1907) sarlachban, édesanyja pedig több évtizedes özvegység után, 1953-ban halt meg. Özvegy Bihari Sándornénak és húgának, dr. Zárug Lajosnénak sokat köszönhet a kutatás, mert azt számos Biharival kapcsolatos dokumentum rendelkezésre bocsátásával elősegítették.

Forrás : mek.niif.hu  

Bihari Sándor : Favágó 
 Bihari Sándor : Evező férfi
Bihari Sándor festmények : bihari-sandor.hung-art.com 

A népszerűségből bőven kijutott Biharinak. Munkácsy képeit s Zichy Mihály néhány rajzát kivéve, alig lett olyan általánosan ismert magyar művész képe, mint a "bíró előtt", s többé-kevésbbé a "programbeszéd" és "az ő nótája". Főleg a "biró előtt" népszerűsége egy időben már magát az alkotóját is féltékennyé tette erre az első talán legigazibb sikerére. Olyan szerepet kezdett játszani nála, mint a "parasztbecsület" Mascagninál. Az átlagközönséget kedvenceinek megválogatásában rendesen nem művészi szempontok vezetik. Legtöbbször a tárgy az irányadó, valami érzelgős história vagy találós mese, egy egy "kedves" fej az ő szája íze szerint festve, bizonyos, a művészi alkotáson kívül fekvő "érdekes" körülmények, ritkábban az újság varázsa, mert a többség általában maradi. Mi vonzotta hát a közönséget a Bihari említett képeinél? Nem egészen a tárgyuk, noha tagadhatatlan, hogy ennek nagy része volt benne. De magyar életképeket előtte is, utána is sokat festettek anélkül, hogy hasonló népszerűségre tettek volna szert. Az ok máshol keresendő. A mindennapi élet a maga egyszerűségében., természetességében az ő képein jelent meg először ünneplő ruha és etnográfiai érdekesség nélkül. A közönség mindegyik alakot ismerni vélt és örömét lelte bennük. 
Forrás : sites.google.com 

A népszerűségből bőven kijutott Biharinak. Munkácsy képeit s Zichy Mihály néhány rajzát kivéve, alig lett olyan általánosan ismert magyar művész képe, mint a "bíró előtt", s többé-kevésbbé a "programmbeszéd" és "az ő nótája". Főleg a "biró előtt" népszerűsége egy időben már magát az alkotóját is féltékeny-nyé tette erre az első talán legigazibb sikerére.
Teljes cikk :  mke.hu

Nagyvárad megbízásából Bihari ecsetje szent László sírja emlékét újította fel.A képben 
Zsigmond király a nagyváradi székesegyházban szent-László sírjánál találkozik Jagelló Ulászló 
lengyel királyival
 Forrás : mek.oszk.hu
 

A népszerűségből bőven kijutott Biharinak. Munkácsy képeit s Zichy Mihály néhány rajzát kivéve, alig lett olyan általánosan ismert magyar művész képe, mint a "bíró előtt", s többé-kevésbbé a "programmbeszéd" és "az ő nótája". Főleg a "biró előtt" népszerűsége egy időben már magát az alkotóját is féltékeny-nyé tette erre az első talán legigazibb sikerére. Olyan szerepet kezdett játszani nála, mint a "parasztbecsület" Mascagninál. Az átlagközönséget kedvenceinek megválogatá-sában rendesen nem művészi szempontok vezetik. Legtöbbször a tárgy az irányadó, valami érzelgős história vagy találós mese, egy egy "kedves" fej az ő szája íze szerint festve, bizonyos, a művészi alkotáson kívül fekvő "érdekes" körülmények, ritkábban az újság varázsa, mert a többség általában maradi. Mi vonzotta hát a közönséget a Bihari említett képeinél? Nem egészen a tárgyuk, noha tagadhatatlan, hogy ennek nagy része volt benne. De magyar életképeket előtte is, utána is sokat festettek anélkül, hogy hasonló népszerűségre tettek volna szert. Az ok máshol keresendő. A mindennapi élet a maga egyszerűségében., természetességében az ő képein jelent meg először ünneplő ruha és etnográfiai érdekesség nélkül. A közönség mindegyik alakot ismerni vélt és örömét lelte bennük.

ÖNARCKÉP, 1896 BIHARI SÁNDOR FESTMÉNYE TAUSIG H. TULAJDONA
ÖNARCKÉP, 1896
BIHARI SÁNDOR FESTMÉNYE
TAUSIG H. TULAJDONA 

 
 Teljes cikk : mke.hu 
 
 

Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc Nagyváradon

A több mint 900 éves Nagyvárad, mint püspöki város (civitas) tűnik fel a forrásokban és rövid idő alatt jelentős egyházi, közigazgatási, gazdasági és katonai központtá válik. Kiváltságait fokozatosan szerezte meg. A több virágzási és hanyatlási szakaszt megélt régi város a török uralom következtében lényegében eltűnt. A korszerű város létrejötte emiatt a 18. századtól számítható, amelyre a barokk újjáépítés és a hagyományos keretek kitöltése volt jellemző.
A 19. század első felében Várad jelentős gazdasági, társadalmi és urbanizációs előrelépést ismert és előretört a városok rangsorában is. Az 1848-ig terjedő időszakra a gazdasági megerősödés és megújhodás jelenségei észlelhetők egész Magyarországon. Ezek hatottak a körösparti városra is. Gazdasági síkon Várad átlép a protoindusztriális szakaszba, a társadalmi szerkezetben pedig a polgári átalakulás jegyei jelennek meg.
A 19. századi iparosítást általában itt is három fázis jellemzi. Az első a protoindusztriális formák fejlődése, a másik a gyáripar és a protoindusztriális formák együttélése, végül a gyárak elterjedése az iparban. Várad esetében 1848-ig csak az első szakasz ment végbe, a második csak a forradalom után bontakozik ki, a harmadik pedig a század utolsó negyedében.
A magyar ipar és kereskedelmet támogató és Kossuth Lajos vezetése alatt működő Védegylet váradi fiókjának élén Szacsvay Imre állt, de a gazdasági fellendülést megcélzó szervezkedésnek nem kedvezett a forradalom kitörése.
Ha a város 1848-49-es helyzetét próbáljuk bemutatni, akkor hangsúlyoznunk kell, hogy Várad abban az időben még négy ún. városból állt: Várad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Velence és Várad-Váralja. A város gazdasága még őrizte hagyományos szerkezetét. A hanyatlásnak indult céhes műhelyek mellett az ipart csak egy szeszgyár és egy mezőgazdasági szerszámokat készítő kisüzem képviselte. A kisvárosi jellegű, zömében földszintes házak soraiból álló, közigazgatási szempontból is elmaradt Nagyvárad felzárkózása még csak az ezt követő időszakban történt meg. A forradalom alatt elfogadott rendeletek nem szüntették meg a céheket, de biztosították a szabad iparűzést és megtiltottak minden korlátozást. Így 1849 után a módosított céhrendszer még tovább tevékenykedett.
Ilyen körülmények között a forradalom és szabadságharc jelentős változásokat hozott a helyi gazdasági társadalomban és közéletben. A lakosság egy része a toborzások által elhagyta a várost. Akik otthon maradtak, vagy a hivatalokban igyekeztek helyt állni, vagy, ha nem voltak hivatalnokok sok áldozatot kellett vállalniuk a haza védelméért. A város lakosain nagy terhek voltak, mint például a folytonos szállítások, a katonák beszállásolása és részbeni ellátásának kötelezettsége stb. Utóbbit az élelmiszerek növekvő drágasága is nehezítette. Egyedül a bor volt olcsó, mivel 1848-ban jó évjárat volt.
A legnagyobb teher a nemzetőri kötelesség volt, amelyet később felváltottak az önkéntes csapatok.  A hadifoglyokkal is külön terhek jártak.
A város polgárságán tehát nagy teher volt annak ellenére, hogy az egyenes adóba alig fizettek valamit, viszont annál több adományt ajánlottak fel.A város oktatása is megérezte a forradalmi körülményeket. A Jogakadémián az 1847/48-as tanévet már májusban befejezték, a következő 1848/49-ast pedig már meg sem nyitották. A gimnáziumi tanulók létszáma is lényegesen lecsökkent. Csak a népiskolákban folyt közel megszokott rendben a tanítás. A helyi társadalmi élet egyik alapvonása a vallási türelem volt. Az új helyzet hatása meglátszott az egyházakon is. Értekezleteken tárgyalták meg főleg az iskolai reformok kérdéskörét.
A városban a hangulat víg és bizakodó volt, az erkölcsi kötelékek lazultak, a házasságok pedig rendkívül könnyen mentek. A kocsmák, vendéglők és kávéházak nagy forgalmat bonyolítottak le, a létbizonytalanság fokozta az élni való vágyat.
1848-ban volt színtársulat is Nagyváradon, de a háború kitörésekor megszűnt.
A város lakossága számára szokatlan volt a tőkés jellegű nagyvállalatok jelenléte is. A korabeli források általában arról számoltak be, hogy a helyi hatóságok, illetve a lakosság nem támogatta mindig megfelelő hazafisággal a Váradon gyökeret vert hadiipart. Természetesen a város előljárósága és a polgári lakosság kénytelen volt a hátrányos tényezőket is eltűrni. A front elkerülte ugyan a várost, de a beszállásolások, a sok idegen, az állandó közlekedés, az ilyen méretű tevékenységhez nem szokott lakosságot erősen megviselte. Ennek ellenére több dokumentum is fennmaradt, amely bizonyítja, hogy a város és lakossága szívügyének tekintette a forradalom és szabadságharc sikerét és pártolta a hadiipar bővítését.
Arról, hogy milyen módon befolyásolták a város mindennapi életét az ide költöztetett hadiipari objektumok, csak kevés adattal rendelkezünk.
Az tény, hogy 1849 tavaszára a város valóságos hadiipari központtá és táborrá lépett elő. A város túlzsúfoltsága miatt Hódossy nagyváradi kormánybiztos kiutasította innen az erdélyi menekülteket. Emiatt a lapok erősen támadták. Hodossy szabályszerűen járt el, mert a gyári alkalmazottak, hivatalnokok és katonák számára sem volt elég szállás. Hodossy, ahogy indokolták, csak azokat az erdélyi menekülteket utasította ki, akiknek ott semmi dolguk nem volt és ottlétükkel csak a drágaságot növelték.
A források beszámolnak a város helyzetéről az oroszok jelenléte idején is. Ebből megtudjuk, hogy "Nagyváradnak körülbelül 30.000 lakosa van. Bár a város régi erődje rossz állapotban van, az egy támadást mégis kiállhat. Az erőd szabályos ötszöget képez a Vauban-féle rendszer szerint. A belső és külső falazat kőből van, az árok 12 láb széles mocsaras aljjal. A bástyák eleje hosszú, az oldaluk rövid. A közvéd közepén egy górvéd van, mely egy lőréses favéd-házból álló. Maga a város földerődítményekkel van körülvéve, mely különben nagy kiterjedése miatt nehezen védhető."
"Nemcsak a várról, hanem a város életéről is beszámolnak a korabeli orosz szemtanúk: Grosswardein, magyarul Nagyvárad, az Alföld peremén, a Kárpátok déli nyúlványainak lábánál fekszik. A dombhátakat, mint mindenhol, itt is szőlő borítja. A város gazdag, elég nagy és szép. Utcái, mint a régi városoké általában, keskenyek. Lakosainak többsége katolikus, templomai gyönyörűek. Vannak a városban pravoszláv és görög katolikus templomok is, melyekben az istentisztelet szláv nyelven folyik. (...) Nagyvárad terei és utcái állandóan tele voltak orosz és magyar katonák tömegével. Sok magyar tisztet szállodákba és magánházakba szállásoltak el, a magyar katonákat pedig táborban. A fogoly Görgey egy magánházban lakott, azzal a szállodával szemben, amelyben fivérei, segédtisztjei, stb. voltak. (...) Nagyváradon mindenki pihent és a lehetőségekhez képest mulatott. A színházban minden este tartottak előadást. A főtéren mindennap orosz katonai zenekar játszott, közben pedig orosz és magyar lovasok mutatták be tudásukat. A kocsmákban volt belőlük bőven... Ömlött a magyar bor és a pezsgő."A forradalom törvényei megváltoztatták a város közigazgatási életét is. A választókerületek kijelölésével kapcsolatban új lendületet kapott az egykor már összetartozó városrészek egyesülési tendenciája. Végül felemás döntés született, így Várad-Újváros és Várad-Olaszi közös követválasztási jogot kapott, míg Várad-Váralja és Várad-Velence a bihari körzetbe lett beosztva.
A forradalom leverését követő abszolutizmus a centralizációt, a jogi túlszabályozást és a bürokráciát támogatta. Nagyvárad egyike lett a kerületi székhelyeknek, így megőrizte különállását.
Az új közigazgatás bevezetése a nagyváradi császári királyi főbiztosság felállításával történt. A közigazgatásilag egyesített város élére új polgármestert neveztek ki, akinek a beiktatására 1850 január 14-én került sor. Bölönyi Menyhért beszédében hangsúlyozta: "Ezen központi városok egybeforrasztása eléggé mutatja uralkodónk kegyességét. Az ő kegyéből lett e város, mint hajdan volt nagy s századok óta polgárok kebleibe forrón óhajtott egyesítést általa szentesítették."
A felülről egyesített város lakosságát az osztrák hatóságok 1850 december 5-én összeírták. Ez a pontatlanságokat is tartalmazó összeírás részletesen ismerteti a város nemzetiségi és vallási összetételét. Mivel az 1848-49-es mozgalmas időszakról nem rendelkezünk hiteles adatokkal, az 1850-es adatokat ismertetjük tájékoztató jelleggel.
Az 1867-es kiegyezés rövidesen meghozta a város részére az alkotmányos közigazgatást. Nagyvárad korszerű polgári közigazgatási rendszere 1872-ben alakult ki. Az 1870. évi XLII. t.c. szerint Nagyváradot felvették a törvényhatósági jogú városok sorába. A céhek 1872. évi megszüntetésével az iparban is végbement a szerkezetváltás és a kereskedelem is gyorsan előretört.
A 19. század utólsó évtizedeiben a város gyors fejlődésnek indult és korszerűsödésének nyomait ma is őrzi a város arculata. Az évszázad végére a népesség száma jelentősen megnőtt és a nemzeti, vallási összetételben is módosulások történtek

 NAGYVÁRAD 1848-1849-BEN
Nagyvárad és Bihar megye szerepét, illetve jelentőségét az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején összegző jelleggel még nem írták meg. Az azóta eltelt időszak nem kedvezett, mivel a források feltárása mind nehezebbé, gyakran pedig lehetetlenné vált. Több mint 155 év eltelte után szükséges Nagyvárad és Bihar szerepének feltárása főleg, mert ez számos helyi sajátosságot mutat.
Az 1840-es években Biharban napirenden voltak a heves pártcsatározások a Tisza Lajos (1796-1854) nevével fémjelzett konzervatívok és a Beöthy Ödön (1796-1854) által vezetett liberálisok között.
A pesti események hírére - a feszült hangulat ellenére -, Sántha György alispán 1848 március 20-ra tanácsülést hívott össze a megyeházára, amelynek a nagyváradiak csatlakozásával népgyűlés jellege lett. Ez a népgyűlés elfogadta a 12 pontot és kimondta, hogy az országgyűlésbe Beöthy Ödönt küldjék. Elhatározták még a polgárőrség felállítását és a nemzeti szalag viselését.  A népgyűlés jelszava: "Szabadság, egyenlőség, testvériség, béke és rend!" volt.  A kiáltvány megfogalmazásával Lukács Györgyöt bízták meg.
A forradalmi helyzet ledöntötte a válaszfalakat a politikusok között is, a szabadság biztosítása vált a közös jelszóvá. "Jeléül az egyetértésnek mellyel az érdeklet hatóságok alkottattak, a megye és városok házainál immár nemzeti színű zászlók lobognak."  "Ez volt Bihar vármegye és Nagyvárad békés forradalma."
A következő napon, 1848 március 21-én nagy ünnepre került sor. A várost kivilágították s több ezren hazafias dalokat énekelve fáklyásmenetben Beöthy Ödön lakása elé vonultak. A megjelentek között ott volt a katonai tisztikar is élén Gläser altábornagy és Vetter Antal őrnagy, a 37. Gyalogezred 3. Zászlóaljának parancsnoka.  Másnap, március 22-én Beöthy Nagyvárad polgáraihoz intézett kiáltványában megköszöni a rend fenntartását, kiemelve, hogy: "A nép örömnyilatkozatai után szép csendesen lakhelyére tért. E tény jeléül szolgál annak, hogy Nagyvárad lakosai a szabadságra megérettek, mert tiszteletben tartják a rendet." Ugyanott hozza tudomásukra azt a hírt is, hogy gróf Batthyány Lajost a magyar kormány elnökévé nevezték ki.
Március 27-én a megyei közgyűlés kialakította az állandó bizottmányt, amelyben többek között helyet kaptak: Hodossy Miklós, Szacsvay Imre, Drágos János, Lukács György és Csengery Antal. Ez a közgyűlés is elfogadta a pesti 12 pontot, s Kossuth Lajoshoz üdvözlő feliratot intézett, "melyben tántoríthatatlan ragaszkodását fejezi ki hazánk ezen nagy fia iránt, kinek nevéhez csatolták az újabb átalakulásokat, s a haza megszilárdult alkotmányának létesítését és kiküzdését."
A fontos politikai események, akárcsak az ország többi részén gyorsan követték egymást.
1848 áprilisában Szemere Bertalan Beöthy Ödönt főispánnak, majd április 23-án másodelnöknek nevezte ki a kapcsolt Részek (Partium) visszacsatolási bizottságába.
Május elsején újabb közgyűlést hívtak össze, amelyet már a szabad ég alatt tartottak több ezer ember jelenlétével.
Másnap, május 2-án került sor Beöthy Ödön beiktatására a főispáni székbe, nagy lelkesedés közepette. Székfoglaló beszédét így zárta: "A haza javára működni a legparányibb hely is elég; s a haza javát bármily állásban előmozdítani szent kötelesség."
Május 23-án megtartották az általános tisztújítást. Megválasztották a 62 tagú képviselő testületet, amely nagy lelkesedéssel fogott a felszabadult város közigazgatási munkájához.  A Bihar vármegyei tisztújítást követően a központi négy városban is megtartották az előljárók megválasztását. Várad-Újvárosban a polgármester Bende Péter lett. Várad-Olasziban a főbíró Tar Imre, Várad-Váralján Tar Sámuel, Várad-Velencén pedig Nyári László lett.
1848 júniusa a népképviseleti országgyűlés képviselőinek megválasztásával telt el.
Az 1848 évi V. törvénycikk szerint Bihar megye 12 képviselői helyet kapott. Várad-Újváros és Várad-Olaszi egy közös képviselőt küldhetett, Várad-Váralja és Várad-Velence akkor még a bihari körzetbe lettek beosztva.
A központi választmányba Várad-Olaszi és Várad-Újváros is húsz tagot választott. Ezt június 21-ére hívták össze, a képviselő választást pedig 1848 június 24-ére tűzték ki.
A képviselő választás alkalmával Nagyvárad képviselőjévé Szacsvay Imrét választották meg 534 szavazattal, Nagy József ellenében, aki mindössze 54 szavazatot kapott.
Időközben a politikai helyzet sokat bonyolódott, Bécsből megszorító intézkedések indultak és a nemzetiségeket egymás ellen uszították.
A kormány a növekvő veszély miatt 1848 június 12-én Biharban is kihirdette a statáriumot és rögtönítélő bíróságot állított fel, amely megakadályozta a lázadások átterjedését Bihar megyébe.  Később a rögtönítélő bíróságok jelentősége csökkent és 1849 elejétől politikai törvényszék kezdte el működését, amelyet a köznép vésztörvényszéknek nevezett.
A politikai helyzet alakulása folytán, nyílvánvalóvá vált, hogy a forradalmi vívmányok megvédése, illetve tovább fejlesztése érdekében katonai eszközöket is igénybe kell venni. A kormány 10.000 ember toborzását rendelte el és ehhez Bihar és Nagyvárad is arányosan hozzá kellett járuljon. Tíz honvédzászlóalj központot jelöltek ki, Nagyváradot Szegedhez a 3. Zászlóaljhoz osztották be. Debrecen közelléte miatt, azonban a bihariak nagy többsége az ottani 10. Zászlóaljhoz állt be. A Váradról beküldött újoncokból 130-at, mivel a létszám Debrecenben betelt, még vissza is küldtek, ezek azonban a huszárok közzé álltak be.
Biharban a toborzás sok kritikára is alkalmat adott, hiszen a kormány két hónapos szorgalmazása után sem voltak még kint a harctéren. Ugyanakkor az összkép pozitív, mivel például Dobozy István főszolgabíró 315 nemzetőr helyett 600-at állított ki, míg az előírt 1.200 önkéntes helyett 1.457 (másutt 1451) jelentkezett.
A Nagyváradon állomásozó 37. gyalogezred 3. Zászlóaljának parancsnoka Vetter Antal alezredes feleskette katonáit a magyar alkotmányra és 1848 júliusában a délvidéki harctérre irányította őket.
A Kossuth lelkesítő beszédére 1848 július 11-én megszavazott 200.000 fős seregből Bihar megyére 6.408 honvéd jutott.
Augusztus hónapban a nemzetőrök útnak indítása mellett, Kiss Ernőnek, az első bihari nemzetőr zászlóalj megérkezését tudató, de újabb 1.200 fő küldését kérő átiratát támogatta a megyei bizottmány, illetve Beöthy Ödönt kinevezték teljhatalmú kormánybiztossá az Alvidékre.
Hodossy Miklós, akit 1848 szeptember 19-én Batthyány Lajos Bihar megyei kormánybiztosnak nevezett ki, igazolva a bizalmat, nemcsak a vármegye által támogatott 2. Bihari nemzetőr zászlóaljat állította ki, hanem ezen kívül még két század lovas nemzetőrt is.
Az 1.238 főből álló 2. Bihari nemzetőr zászlóalj 1848 szeptember 13-án indult Nagybecskerek alá.
A júliusi döntéssel kapcsolatban és Szemere Bertalan belügyminiszter augusztus 29-i veszélyt kiáltó felhívására Bihar vármegyében elkezdték a 27. Zászlóaljnak az újoncozását. A Biharra eső 1.150 embert gyorsan kiállították és az erdélyi harctérre küldték.
Ezen kívül a kapcsolt részekről összegyűlt 31. Zászlóalj gyülekezési helyének Nagyváradot jelölték ki, így ez is itt alakult.
1848 őszén Marosvásárhely elvesztése után az Országos Honvédelmi Bizottmány november 16-án elrendelte a népfelkelést. A helyi viszálykodások gátolták az előrehaladást és Hodossy a fő figyelmet kénytelen volt az újoncozásra fordítani, mivel Bihar hátrányban volt: a rea eső 6.408 honvédből, még az egyharmadát sem mozgósították. Hodossy megszervezte az 55. Honvédzászlóaljat, amelyet Erdélybe küldtek.
Hodossy a nemzetőrség szervezéséről is gondoskodott és december 15-én már 3.000 bihari nemzetőr volt harctéri szolgálatban.  Nagyvárad később még nyolc nemzetőr századot állított fel.
A hadihelyzet kedvezőtlen alakulása miatt a Körös parti városban is szükség volt óvintézkedésekre. Hodossy a Királyhágón végeztetett erődítési munkálatokat, de előzőleg Váradot is próbálta védhetőbbé tenni. A város melletti szőlőhegyek stratégiai pontjainál ágyúkat helyeztek el, az erdélyi országutat két helyen is elsáncoltak, a már október 8-án átvett vár árkait vízzel megtöltötték. A sáncolás 600 napszámossal 1848 november 16-án vette kezdetét.
A nehéz pillanatokban szükség volt a jó szervezésre, emiatt Kossuth Hodossyt 1848 november 20-án teljhatalmú kormánybiztossá nevezte ki.
A szamosújvári csata elvesztése, majd Kolozsvár feladása után Bihar megyének és Nagyváradnak a forradalom és szabadságharc alatti legnehezebb napjai következtek. A városban az élelmezést nehezítette a 4. Huszárezred tartalékszázadának az ide helyezése és főleg a Kolozsvárról ide menekült mintegy 3.000 lakos.  Hodossy igyekezett elérni, hogy a fegyverképes menekülteket utasítsák ki Nagyváradról és jelentkezzenek Szentpáli József erdélyi nemzetőr őrnagy táborában.
Ebben a válságos helyzetben érkezett 1848 december 5-én Váradra Bem József, akit a kormány küldött. Bem annak ellenére, hogy sietett tovább a frontra, a több intézkedés miatt a tervezettnél tovább maradt a városban, két kiáltványt készíttetett, amelynek egyike biztosítja mindenki számára a nemzeti és a vallási szabadságot s az egyenlőséget, a másik magyar és román nyelven készült és szabályozta a tábor ellátását. Az idős katona megjelenése reménykedéssel töltötte el az elkeseredett váradiakat. Másnap, december 6-án a váradi polgárok fáklyás zenével köszöntötték, ahol Mezey Mihály üdvözölte őt, mire Bem segédje által kijelentette: "hazánkért élni és halni kész."
Bem december 7-én indult el Váradról a Csucsa melletti Feketetó környéki táborozó sereghez. Innen készítette elő azt a győzelmi sorozatot, amely által 1848 végén Várad megszabadult az invázió veszélyétől és a fokozott élelmezési gondoktól.
Időközben 1848 december 19-én Kossuth Beöthy Ödönt teljhatalmú főkormánybiztosnak nevezte ki Erdélyre s az ezzel szomszédos megyékre.
1848 vége tehát Nagyvárad és Bihar megye számára kedvező fordulattal zárult, azonban országosan a helyzet drámaian alakult. A következő évben a harci események ugyan elkerülték a várost, mégis azt mondhatjuk, hogy Várad főszerepet kapott a forradalom és szabadságharc menetében.
Összefoglalva Nagyvárad szerepét 1848-ban és kiemelve a helyi sajátosságokat, a következőket állapíthatjuk meg:
Nagyváradon a forradalom békésen, a rend tiszteletben tartása mellett folyt le. Jellemző volt az események élénk figyelemmel követése és az új intézkedésekre való fogékonyság. Meghatározó volt az összefogás a közös hazafias célok elérése érdekében. Nagyváradon és Biharban a forradalom élére kimagasló férfiak álltak, megemlíthetjük itt elsősorban Beöthy Ödön, Hodossy Miklós, Lukács György, Szacsvay Imre stb. nevét.
Kiemelhető a forradalomban és szabadságharcban való tömeges részvétel és a bátor kiállás tömeges támogatottsága.
Tehát 1848-ban Nagyvárad és Bihar egyike volt az ország azon városainak, illetve területeinek, amelyek aktívan vettek részt az események menetében, jelentős áldozatokat vállalva a nemes ügy győzelme érdekében.

Szacsvay Imre

Szacsvay Imre - Forrás : Borovszky -Magyarország vármegyéi ..
Szacsvay Imre (Biharsályi, 1818. november 1.Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
Élete
Nagyváradon jogi tanulmányokat végzett. Mint Beöthy Ödön jurátusa, ott volt az 1839–40 évi országgyűlésen, majd 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a Bihar vármegyei liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselője volt.
1848 májusában Kossuth Lajos a nagyváradi kincstári uradalom felügyelőjévé nevezte ki. Júniusban az első népképviseleti országgyűlés tagjának választották. Képviselőként mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, a képviselőházat Debrecenbe is követte. 1849 januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken Kossuth Lajos bizalmas híve, a radikális képviselőcsoport egyik vezetője, majd április elejétől az akkor alakult Radikális Párt tagja. Jegyzőként Almásy Pál és Perényi Zsigmond mellett a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
Ma is álló emlékszobrát, Margó Ede alkotását 1907. március 15-én leplezték le Nagyváradon. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”. A szobrot 1937 júniusában lebontották, majd a második bécsi döntés után, 1942-ben az eredeti helyére állították vissza.
A debreceni Kossuth-szobor talapzatán is ott áll Szacsvay Imre a nagyváradihoz meglehetősen hasonlóan formált alakja – ugyancsak Margó Ede alkotása.
Forrás : hu.wikipedia.org


Szacsvay Imre, született 1818. nov. 1-én Kis-Ürögdön. 1848. máju. 10-én a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé neveztetett ki s június 24-én a 663nagyváradi kerület orsz. képviselővé választotta. Midőn a kormány Debreczenbe költözött, a képviselőház jegyzőjévé választatott. Nagy része volt az ápr. 14-iki függetlenségi nyilatkozat szerkesztésében, melyet ő írt alá. Sz. Imre is azok közé tartozott, a kik aug. 11-én az Aradon tartott országgyűlés utolsó űlésében részt vettek. A szabadságharcz után egyideig bujdosott, de elárultatván, Pestre hurczoltatott, hol 1849. okt. 14-én az újépület udvarán felakasztották. Tetemei 8 társával együtt a kerepesi-uti sírkertben pihennek. Sírja fölé 1870-ben díszes síremléket állított a honleányi kegyelet. 

A nemzetség Háromszékből származott. Két ága volt a lécfalvi és az esztelneki. Az esztelneki ágból származó Szacsvay István és Bartos Anna fiai Ádám és István a Bihar megyébe telepedtek át és ott alapítottak családot. Imre a 1827 és 1833 között a Nagyváradi Római Katolikus Főgimnáziumban tanult. Később jogi akadémiát végzett. Előbb Nagyváradon, majd Kassán.

A forradalmi események hatására jelentős közéleti tevékenységet folytatott. Az első népképviseleti országgyűlésben Nagyvárad képviselője lett. Az 1848. június 24-i népgyűlési választáson fölényes győzelmet aratott. Pest 1848 decemberi kiürítésekor ő is az országgyűléssel utatott az új “fővárosba” Debrecenbe.
Teljes cikk : korok.webnode.hu 


  Szacsvay Imre szobra, Margó Ede szobrászművész alkotása.1907 március 15-én állították fel. 
Forrás : home.swipnet.se 

Szacsvay Imre az1848-49-es szabadságharc egyik kiemelkedő alakja volt. 1848-ban Váradolaszinak és Újvárosnak volt országgyűlési képviselője, és mint a függetlenségi nyilatkozat szövegezőjét és aláíróját 1849-ben őt is kivégezték.
Aki jobban megnézi a képet, ismerős lehet valahonnan a szobor.
A debreceni Kossuth-szobor talapzatán szintén ott van Szacsvay Imre alakja, az is Margó Ede alkotása.
Szoborfelirat:' Csak egy tollvonás volt a bűne.'
A szobrot 1907. március 15-én avatták fel. 1937. júniusában lebontották, majd a bécsi döntést követően 1942-ben ismét az eredeti helyére állították vissza. A szobor csak azért kerülte el a vandál pusztítást, mert még időben, szakszerűen bontották el, és a váradi múzeumban raktározták.
Eredeti filmhíradó részlet az újraavatásról: filmhiradok.nava.hu
Forrás : kozterkep.hu

Szacsvay Imre sirja a Kerepesi temetőben
Forrás : agt.bme.hu/varga

„A Szacsvay szobor geniális alkotója tegnap átutazóban Nagyváradon időzött – olvasható Dutka Ákos tollából a Nagyvárad napilap 1910. október 21-i számában. – A végtelen szimpatikus lobogó szemű Margó Ede talán csak azért jött el a Körös partjára, hogy közel négy év után megnézze újra egyik legfinomabb, legrokonszenvesebb alkotását, a Szacsvay szobrot, amelynek bánatos szép márvány asszonyára büszke lehet nem csak Margó Ede, de a Magyar műtörténelem is. A geniális kis kun fejű Margó Ede az ő szokott szerénységével jött el hozzánk. Sokáig járkáltunk együtt a város utcáin…”
Forrás : varadlap.ro

A Szacsvay Imre (korábban Pece mai nevén Cuza Voda) utca egyike Várad régi utcáinak, már egy 18. század végi térképen is szerepel, a Kapucinusok telkétől a Rhédey kertig tartott, mai nyomvonala a Zárda utcától a Vitéz utcáig tart. A Felső, Nagy és az Alsó Pece utcákból jött létre 1904-ben amikor Szacsvay Imréről nevezik el. A Pece elnevezést a 19. század végéig a közelében folyó Pece patakról kapta, amit befedtek és azóta csatornába halad végig a város alatt. Szacsvay Imre akinek "csak egy tolvonás volt büne" 1818. nov. 1-én született a Biharsályiban. 1839-ben Beöthy Ödön ellenzéki képviselő mellett írnokoskodott a pozsonyi országgyülésen. 1840-ben ügyvédi irodát nyit Váradon. 1848-ban országgyülési követnek választják, 1849 jan. 14-én megválasztják országgyülési jegyzőnek. Tagja volt a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztő bizotságának, amit később saját kérésére ö olvasott fel és ö is jegyezte aláírásával. A forradalom leverése után Újpesten 1849 október 24.-én kivégezték.
Forrás : nagyvarad-utcai.hupont.hu

 Nagysándor József és az ugocsai Perényi Zsigmonddal együtt kivégzett Szacsvay Imre politikus alakját idézik fel évről évre Nagyváradon. Mindketten a Kőrös-parti városhoz kötődnek.
  Hallgassa meg!
Forrás : mr1-kossuth.hu

Pár héttel ezelőtt a városi tanács rendeletére megjelentek a műszaki munkások az Eminescu téren, és többnapi munkával eltávolították Szacsvay Imre 1848-as szabadsághős szobrát. Csak a szobor alapzata maradt a Körös partján.
Forrás : Erdélyi Napló hhrf.org

Fleisz János : Szacsvay Imre (1818–1849), az elfeledett vértanú

Szacsvay Imre, Nagyvárad első országgyűlési képviselője, az országgyűlés jegyzője, a szabadságharc polgári vértanúinak legifjabbika, elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar polgári és nemzeti célo-
kért való küzdelemben.
Ennek ellenére nevét és tevékenységét kevesen ismerik, vértanú halála óta eltelt hosszú idő alatt szinte már teljes feledésbe merült. Tanulmányunk igyekszik feleleveníteni e kiemelkedő személyiség emlékét.
Teljes cikk : biharkutatas.hu 
Olvasható a biharkutatas.hu-n 

Szacsvay Imre nagyváradi szobra


 Az Ezredévi Emléktéren (Piata Libertatii) található Szacsvay Imre szobor.
 Szacsvay Imre (Biharsályi, 1818. november 1. – Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
 Mint a magyar országgyűlés jegyzője ő volt a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. Emiatt elfogása után a császári hatóságok perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.
 Az egész alakos bronzszobrot 1907 március 15-én avatták fel. A szobor Margó Ede alkotása.
 1937-ben a hatóság eltávolította a talapzatáról és a városi raktárban helyezte el, utána a talapzatot is elszállították. 1942 májusában került vissza a helyére miután restaurálták.
 Az embernek akinek "csak egy tollvonás volt a bűne" a debreceni Kossuth szobor talapzatán is is van egy, a váradihoz nagyon hasonlóan megformált alakja, szintén Margó Ede műve.
Forrás : egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot. ro 

Szacsvay utca Nagyváradon , ma Cuză Vodă


Nagyobb térképre váltás

Nagysándor József

 Nagysándor József -Forrás : hu.wikipedia.com
Nagysándor József (Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1803. október 17.Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike 
Életrajza
A Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában őrzött anyakönyvek tanúsága szerint 1803. augusztus 19-én született Sándor József János néven Nagyváradon, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, akik közül Józsefen kívül csak Károly és Johanna érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1809 és 1816 között került sor, ennek pontos okát nem tudni.
Tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Katonai szolgálatát a császári hadseregben kezdte, 1823-tól előbb az ötödik, majd a második huszárezredben szolgált. 1844-ben nyugállományba vonult. 1848-ban ismét szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. Ezután Torontál vármegyébe vonult, ahol október–decemberben sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. 1849 januárjában Kiss Ernővel részt vett Pancsova megtámadásában is. A déli harcokban való kiváló teljesítményéért előbb alezredessé majd ezredessé léptették elő. Damjanich Jánossal együtt Kiss Ernő lemondását sürgette. Amikor Damjanich János átvette a bánsági hadtestet, a lovasdandár parancsnoka lett.
Először az 1849. március 5-ei szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki.

Damjanich Duna–Tisza közti harmadik hadtestével együtt részt vett a szolnoki, tápióbicskei, isaszegi és váci csatákban, ekkor (április 5-én) tábornokká léptették elő. Részt vett a nagysallói, majd április 26-án a komáromi csatában is. Görgey Artúr táborában harcolt Buda ostromában. Az ószőnyi csatában mint utóvéd játszott szerepet.
A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, amelytől vereséget szenvedett. Görgeyhez Nagyváradon csatlakozott, seregeivel Schlik tábornokkal készült megütközni, de Görgey parancsa ebben megakadályozta (forrás?). Amikor tisztjeivel Lugosnál Bem seregeihez akart csatlakozni, megjelent a Görgey diktátorságáról szóló proklamáció, így ő követte Görgeyt Világosra, ahol letette a fegyvert.
Nem tartozott a Görgeyt támogató tisztek közé, többször is felhívta Kossuth Lajos figyelmét a szemmel tartására. A hadtanácsban kijelentette: „hogyha valaki diktátorrá akarna lenni, ő Brutusává válnék”.
Aradon kötél általi halálra ítélték, kilencedikként végezték ki (ötödik volt a kötél által kivégzettek sorában).
 Nagyváradi emléktábla - Forrás : hu.wikipedia.com 
Forrás : hu.wikipedia.org 

Forrás : hu.wikipedia.com
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): 9. Nagysándor József, tábornok,
 Thorma János: Aradi Vértanúk 

Forrás : hu.wikipedia.org 

Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849)
Vértanúk Fala emlékmű a kiskőrösi szoborparkban 
Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849)
 Pécsi Aradi Vértanúk Szobrai emlékhely 
Nagysándor József domborműve az aradi Szabadság-szobor talapzatán

Forrás : hu.wikipedia.org  

Nagy Sándor József 1804. október 17-én Nagyváradon született. Tizenkilencz éves korában, mint hadapród az akkor Olaszországban állomásozó ötödik huszárezredbe lépett, rangjáról is lemondott. A szabadságharcz kitörésekor a pestmegyei nemzetőrség szervezésével bizatott meg. 1848. őszén ezredesi ranggal a ráczok ellen küldetett s október 14-én megmentette Nagy-Kikindát a pusztulástól. 1848. november havában, a temesvári császári őrség kitöréseinek megfékezése czéljbáól Zsombolyára rendeltetett. Az 1849-iki tavaszi hadjárat megkezdésekor Görgei seregében a Damjanich parancsnoksága alatti III. hadtestben, a 3. tartalék lovasdandár parancsnokává nevezték ki. Budavárának ostrománál, mint az I. hadtest parancsnoka vett részt. A vár ostrománál különösen kitüntette magát. Ő volt az első, a ki hadtestéből, a 9. zászlóaljjal, reggel öt órára fent volt a várban. Midőn Görgei az oroszok elől Komáromból a felső Tiszához vonult, a Boryné útján Rüdigerhez küldött levél feltörése miatt éles ellentétbe került fővezérével. Görgei, hogy távol tartsa magától, az ő hadtestét rendelte ki oldalvédül. A hirtelen előnyomuló orosz hadakkal Nagy Sándor augusztus 2-án kénytelen volt Debreczennél csatába bocsátkozni; bár egész hadteste szétveretett, fél napig feltartóztatta a 90.000 főnyi orosz hadat. Az augusztus 11-én tartott hadi tanácsban ő is a fegyverletétel mellett szavazott. 1849. október 6-án tizenhárom társával vértanú-halált szenvedett Aradon. Holtteste most is a kivégzés helyén porladoz. 

Nagysándor József (1804-1849) rövid életrajza

1804-ben született Nagyváradon. Vagyontalan nemesi család gyermeke, apja ügyvéd volt. Fiát katonai pályára adta. Ő maga polgárnak tekintette magát. Előbb az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált, és 1847-ben mint kapitány és századparancsnok nyugdíjaztatta magát. 1848-ban nemzetőr őrnaggyá nevezte ki a nádor. A déli hadszíntéren szolgált egy önálló hadoszlop élén, a bánáti harcokban vett részt, itt lett honvéd alezredes, majd ezredes. Segített Damjanichnak Kiss Ernő eltávolításában, és amikor Damjanich vette át a bánsági hadtest parancsnokságát, Nagysándor lett a hadtest lovasdandár parancsnoka. Huszárként nagyon bátor katona volt, a lovasrohamok hőse. A tavaszi hadjárat során részt vett a szolnoki, az isaszegi, a váci, a nagysallói, a komáromi csatákban, és ott volt Buda várának visszavételénél. Az elsők között tört be a budai Várba. A tavaszi hadjárat során szerzett érdemei nyomán tábornok lett és a feldunai hadsereg összes lovasságának főparancsnoka. Mikor Klapka április végén Debrecenbe ment helyettes hadügyminiszternek, Nagysándor vette át az I. hadtest vezényletét. Republikánus volt - egyedül a tábornokok közül, ezt fejezte ki a zubbonyára kihajtott fehér inggallérral is. Egyedül az ő hadteste használta jelvényként a Kossuth-címert. (A képen megfigyelhető.) Kossuth híve volt, Görgeyt nem kedvelte. Jó lovastiszt volt, de hadtestparancsnokként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mind a Vág menti csatákban, mind a július 11-i komáromi csatában tétlen szemlélője volt a harcnak. Görgey visszavonulása során pedig mind Vácnál, mind Debrecennél joggal vethetjük szemére könnyelműségét.
Az augusztus 2-án elszenvedett debreceni vereség után a főparancsnok, Görgey Artúr leváltatta, mert a tábornok hibája 2000 honvéd elvesztéséhez vezetett.
Augusztus 13-án Világosnál a fegyverletétel után ő is orosz fogságba került. Egy ideig - több tábornoktársával együtt - Gyulán őrizték, majd átadták őket az osztrákoknak, akik átvitték valamennyiüket Aradra.
A hadbíróság előtt is bátran viselkedett. Végsőkig való kitartását így indokolta: (az 1849.) "...január havának eseményei következtében büntetlen visszatérésünkre vonatkozó minden reményünk szertefoszlott, ettől az időponttól kezdve harcunk a kétségbeesés küzdelme volt." Nagysándor József ekkor vőlegény volt. Utolsó levelében valóságos ajánlást vetett papírra menyasszonya egyelőre még ismeretlen, leendő férjének: "Szerencsés, nagyon szerencsés az a férfi, akié lesz ez a csakugyan minden tekintetben tökéletes, mennyei teremtmény - lelkem mélyéből azért imádkozom bensőséges hévvel, hogy Isten adjon neki sok szerencsét."
(Klauzál Gábor, a Batthyány-kormány korábbi minisztere lett egyébként ez a nagyon szerencsés férfi.)
1849. október 6-án hatodik volt az épületfa gerendákra akasztott tábornokok között a kivégzés sorrendjében. Szivarozva ment a vesztőhelyre, a kivégzést irányító császári őrnagynak ennyit mondott: " Hodie mihi, cras tibi!" (Ma nekem, holnap neked.) Holtteste sokáig ismeretlen helyen nyugodott. A Maros 1932-es nagy árvize nyomán került elő, öt társával együtt. Ma is Aradon nyugszik a vértanúk emlékét őrző obeliszk alatt létesített kriptában.

Forrás : andrassygimi.hu 

Pallas Nagylexikon

1848-49-iki honvédtábornok, szül. Nagyváradon 1804-ben, kivégezték Aradon 1849 okt. 6. Korán belépett az osztrák seregbe, melyet 1844. mint huszárkapitány odahagyván, nyugalomba vonult. 1848. ismét a hadi pályára lépett és okt. 6. mint alezredes szerencsésen működött a délvidéki rácokat támogató császári csapat ellen. Ugyancsak okt. és dec. hónapokban megakadályozta a temesvári és aradi várak helyőrségeinek egymással való közlekedését. A következő év elején Kiss Ernő altábornaggyal együtt részt vett a rácok elleni pancsovai támadásban, melynek rossz kimenetele után ő is sürgette Kiss lemondását. Nemsokára Damjanich mellé rendeltetett a Duna és Tisza között működő sereghez és márc. 5. kitünt a szolnoki csatában, ápr. 10. Vácnál, amikor tábornokká is lett, ápr. 19. Nagysarlónál, ápr. 26. pedig Komáromnál. Görgey táborába kerülve, már május elején aggodalma támadt és Buda ostroma alatt figyelmeztette Kossuthot, akihez legnagyobb mértékben ragaszkodott, hogy tartsa szemmel Görgeyt. A N. vezérlete alatt álló 1. hadtest mindenek közül kitünt (máj. 15. és 21.) és első volt a vár elfoglalásában. Buda elfoglalása után egy ideig sikeresen hadakozott a Felső-Duna és Vág vidékén, azonban jun. 16. Sempténél, a Duna balpartján pedig levonulván, Vácnál ismét megveretett. Miután Görgey átment a Tiszán, N.-t Rimaszombatból Debrecenbe rendelték, ahol aug. 2. Paskievics orosz herceg megverte. Innen aug. 9. Aradra ment megmaradt seregével és megütközni készült Schlickkel, de Görgey parancsa visszatartóztatta. Erre tisztjeivel együtt Lugosra akart vonulni, hogy Bemmel egyesüljön; mivel azonban akkor jelent meg a Görgey diktaturáját tartalmazó proklamáció, N. mellette maradt és vele együtt kénytelenült a fegyvert letenni.

Forrás : kislexikon.hu 

A kivégzés előtti utolsó mondata:
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."
Forrás : oktober6.kormany.hu 

Ezek után jöttek a hadtestparancsnokok: Knezić, Nagysándor, Leiningen+ – akit osztrák foglyok lemészárlásával is megvádoltak, teljesen alaptalanul –, Aulich+ – hadügyminiszteri tevékenységét vették súlyosbító körülménynek –, majd Damjanich. Utolsónak Vécseyről oldották le a láncokat. Neki már nem volt kitől elbúcsúznia, ezért, mint Sujánszky+ szavaiból tudjuk, az előtte kivégzett Damjanich+ holttestéhez lépett, és bár személyes ellenségek voltak, megcsókolta Damjanich+ kezét. A papok eltakarták a szemüket, és még a négyszögben felállított katonaság soraiból is hangos zokogás hallatszott.
Forrás : Az aradi vértanúk könyv mek.oszk.hu 

Anyakönyvi kivonat

A születés dátuma: 1803. augusztus 19.

A keresztelés dátuma: 1803. augusztus 20.

Születési helye: [Nagyvárad]

Neve: József János Nepomuk

Vallása: [Római katolikus]

Neme: [Fiú]

Törvényessége: [Törvényes]

Szülei: Sándor József úr és Tatzel Jozefa, polgárok

Keresztszülei: Urbányi Mátyás úr és Droszt Anna Mária aszszony, polgárok

Keresztelő: Katona György káplán 
 
Forrás : epa.oszk.hu
 

Nagysándor József és az ugocsai Perényi Zsigmonddal együtt kivégzett Szacsvay Imre politikus alakját idézik fel évről évre Nagyváradon. Mindketten a Kőrös-parti városhoz kötődnek.
Hallgassa meg a mr1-kossuth.hu-n ' 
 Hallgassa meg! 

Nagysándor József 1804-ben Nagyváradon született. Apja ügyvéd volt, mindent megtett annak érdekében, hogy fiát igényes nevelésben részesítse. Tanulmányait a budapesti Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte, majd katonai pályára lépett. 1822-től a császári hadseregben előbb az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált. ...
Világosnál tette le a fegyvert, a bíróság kötél általi halálra ítélte, a hóhér ötödiknek végzett vele. Szivarozva várta kivégzését, s amikor sorra került, a latin mondást idézte: “Hodie mihi, cras tibi!” (Ma nekem, holnap neked!)
“Éljen a haza!”- kiáltással halt meg. Az ő csontjai is a Maros 1932. évi áradásakor elvégzett gátépítés során kerültek napvilágra. Végső nyughelye az emlékoszlop kriptájában van.
Forrás : patacsipilvax.hu

  Ezen 102 olyan magyar személyiség neve szerepel, akiknek a munkássága, élete valamiféleképpen kapcsolódik Váradhoz, mint például Báthory István, Bémer László, Beöthy Ödön, Bethlen Gábor, Bulyovszky József, II. András, Nagy Sándor József vagy Nogáll János. 
Forrás : erdely.ma

A Balmazújvárosi út mellett, a Köntösgáton egy kurgánon (halmon) áll a debreceni csata (1849. augusztus 2.) emlékére. A tábornok által vezetett 13 000-es serege vette fel a harcot Paszkievics cári tábornok 80 000-es orosz haderejével.

1899. augusztus 2-án vörös sajtolt téglából obeliszket avattak fel. Emléktábláján olvasható: "E halomról vezényelte Nagy Sándor József honvéd tábornok 1849. augusztus 2-án a Szabadságért hősi elszántsággal küzdő honvéd csapatot, a tízszerte nagyobb orosz haderővel szemben. A csata elveszett, de hős honvédeink emléke örökké élni fog." Nézze meg a videót '

  Nagysándor utca Nagyváradon,mely ma Aurel Lazăr nevet viseli


Nagyobb térképre váltás