Régi képeslapok, régi történetek - Nagyvárad - Olaszi

 

Forrás : libri.hu 

 "A világon az első levelezőlap 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában került forgalomba. Erre az osztrák-magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlapra a Correspondenz-Karte feliratot nyomtatták. Egy hónappal később Magyarországon ezt a feliratot Levelezési-lap-ra változtatták. A levelezőlap aztán gyorsan terjedt Európában és néhány éven belül azon túl is. Az Egyetemes Postaegyesület 1905-ben engedélyezte a lapok hátoldalának megosztását a címzés és az üdvözlőszöveg között, amit az Osztrák-Magyar Monarchiában 1905 januárjától vezettek be. De ettől még, akinek sok mondandója volt, sokszor teleírta a képet is. Könyvünkben Nagyvárad a Sebes-Körös északi partján elterülő részét, Olaszit ábrázoló felvételek találhatók, olykor a rájuk írt szöveggel együtt. A lapok minden esetben történetekkel gazdagítva a Monarchia végnapjáig mutatják be a várost, Nagyváradot" 

Forrás : libri.hu 

 

Megjelent Péter I. Zoltán legújabb, ötvenedik kötete 

"Péter I. Zoltán kalauzolásában a városnéző séta a Nagyállomásnál kezdődik, a Főutcán halad Olaszi központja felé, majd a Bémer téren ér véget." - írja a bihon ro.

"Már kapható a nagyváradi könyvesboltokban egykori munkatársunk, Péter I. Zoltán legújabb, ötvenedik kötete. A Régi képeslapok, régi történetek – Várad-Olaszi című, gazdagon illusztrált mű a Noran Libro Kiadó és a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg.
A több mint 130, a szerző, illetve Nagy Béla gyűjteményéből származó monarchia kori, „múltidéző képeslap” felvonultatása önmagában is élvezetes böngésznivalót kínál. A több mint száz esztendős felvételeket kínáló anyagot lapozgatva a szemlélőt hamar elbódítja a Trianon előtti Várad mámora. A gyakran ma is könnyen azonosítható, illetve az átalakításuk miatt nehezebben felismerhető műemlék-jellegű, nevezetes középületek, paloták, bérházak, magánházak mellett, a viharos évtizedek nyomán eltűnt, vagy a második világháború alatti bombatámadások áldozatául esett fontos épületek (például a réti református imaház) is megjelennek az album oldalain. Péter I. Zoltán kalauzolásában a városnéző séta a Nagyállomásnál kezdődik, a Főutcán halad Olaszi központja felé, gyakori letérőkkel a jobbra, balra leágazó mellékutcák, az azokra fűzött terek, parkok irányába, majd a Bémer téren fejeződik be.
Bemutató áprilisban
Minden képeslaphoz tömörségében is gazdag kétoldalnyi magyarázat tartozik, sok-sok építészet- és helytörténeti, kultúrhistóriai adalékkal. Fontos elemet képeznek a felvételek korát meghatározó vagy találgató széljegyetek is A mű hivatalos bemutatója áprilisban lesz, a Festum Varadinum 25. évfordulója alkalmával.
A képeslapok segítségével a séta hamarosan folytatódik, hiszen már elkészült a mű folytatása is, ezúttal Várad-Újváros nevezetességeit kínálva. A kötet, kedvezményes áron, már kapható a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban (Teleki utca)."
Forrás : erdon.ro

Térképek Nagyváradról és környékéről a 18. és a 19. századból

Bihar megyei kéziratos térképek című könyvben ,melyet Emődi András állított össze, ez olvasható Nagyvárad - Olasziról , Nagyvárad - Velencéről és Szőllősről és Hájó - Püspökfürdőről :

Nagyvárad - Olaszi

A Sebes-Körös jobbpartján lévő városrész a 13. század második felében már püspöki birtok. A hódoltság alatt és különösen a visszafoglaló háborúk ideje alatt elpusztult, elnéptelenedett. 1692 után a püspökség ismét birtokba veszi. Az új, barokk székesegyház a 18. század második felében épült fel e városrészben és a káptalan is ekkor költözött át végleg e gyors iramban fejlődő városrészbe a tulajdonképpeni Nagyváradról, azaz a hódoltság utáni Újvárosból, amely a káptalan birtoka volt. Értelemszerűen a nem kifejezetten mezőgazdasági jellegű jövedelmek adták jelentőségét mint hűbéres birtoknak, annál is inkább, mert Újvárostól eltérően e városrész csak kismértékű igazgatási önállóságot tudott kivívni. A városrész határában aránylag csekély kiterjedésű mezőgazdaságilag hasznosítható terület volt (ez középkori örökség: alapításakor már létező települések közé ékelődött be, szűk területre). 1849 után kevesebb mint 1.000 holdnyi volt a püspökség összes városrészbeli birtokállománya, a közös legelőkön kívűl. A váradi uradalom és egyúttal a teljes püspökségi birtokállomány igazgatási központja volt.

Nagyvárad - Velence

A Sebes-Körös balpartján, a vártól keletre fekvő városrészt nagyobb részben a püspökség, kisebb részben – püspöki adományként – a klarisszák bírták a középkor folyamán. A hódoltság alatt elpusztult városrész 1692 után ismét a püspökség birtoka. Olaszihoz hasonlóan nem a mezőgazdasági területek és azok jövedelmei adták jelentőségét. 

Szőllős 

Egyik része már a tatárjárás előtt, a másik 1276-ban jutott az egyház kezébe. Felerészben a káptalan (az őrkanonok), felerészben a püspök bírta. 1552-ben püspöki birtokként írták össze. Várad közelsége folytán az ostromok idején teljesen elpusztult, majd a 18. század elejétől települt újra. 

Hájó - Püspökfürdő

 A 13. század második felétől püspöki birtok. A 17. században jórészt elpusztult, majd a 18. század elejétől újratelepült. Ide tartozott a hévízű forrásairól híres Püspökfürdő. A 20. századig az itteni majorságot javarészben az értékes erdeje alkotta 

Forrás : mek.oszk.hu

Térképek 

Nagyvárad-Olaszi 1774, Katalógus 244. sz.

 

Nagyvárad-Olaszi 1780, Katalógus 245. sz.

 Nagyvárad-Olaszi-Hágó szőlő 1870, Katalógus 254. sz

Nagyvárad-Olaszi-Püspöki palota-Székesegyház 1795, Katalógus 673. sz.

Nagyvárad-Olaszi-Újváros 1820-1830, Katalógus 802. sz.

Nagyvárad-Újváros-Kapucinus 1830, Katalógus 807. sz.


Nagyvárad-Újváros-Nagypiac 1826, Katalógus 806. sz.



Nagyvárad-Újváros-Olaszi-Váralja 1820-1830, Katalógus 803. sz.
Nagyvárad-Újváros-Székesegyház-Püspöki palota 1820, Katalógus 251. sz.
Nagyvárad-Újváros-Temető kápolna 1839, Katalógus 808. sz
   Nagyvárad-Újváros-Váralja 1797-1804, Katalógus 805. sz.

Nagyvárad-Újváros-Váralja 1797-1824, Katalógus 600. sz.

Nagyvárad-Váralja 1868, Katalógus 813. sz.

Nagyvárad-Váralja-Velence 1867, Katalógus 812. sz.

Nagyvárad-Velence 1857-1860, Katalógus 260. sz.

Szőllős 1859-1861, Katalógus 216. sz.

Hájó-Püspökfürdő 1816, Katalógus 70. sz.      

Hájó-Püspökfürdő 1816, Katalógus 71. sz.

Hájó-Püspökfürdő 1859, Katalógus 74.sz.