Hosszú időre rendeződik az Ady Endre Emlékmúzeum ügye

 

 "Hosszas tárgyalási folyamat eredményeképpen a Bihar Megyei Tanácsnak sikerült tíz évvel meghosszabbítania a bérleti szerződést az ortodox egyházzal a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épületére vonatkozóan."- írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"Idén van száz esztendeje annak, hogy 1919-ben elhunyt az egyik legismertebb magyar poéta, a Nagyváradhoz ezernyi szállal kötődő Ady Endre. Ebből az alkalomból váradi és debreceni közintézmények és kulturális műhelyek közös programokkal készülnek, és a költő halálának kerek évfordulóján, január 27-én el is indult az ADY 100 nevet viselő rendezvénysorozat.

A kulturális programok megszervezése, illetve támogatása mellett a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es vezetőségének egy másik célja is volt, mégpedig az, hogy rendezze a megyeházával szemben álló Ady Endre Emlékmúzeum bérleti szerződésének ügyét. Az ingatlan ugyanis az ortodox egyház tulajdonában van, és a megyei önkormányzattal kötött bérleti szerződés érvényessége ismét a végéhez közeledett, az RMDSZ-frakció pedig azt tűzte ki célul, hogy jó időre rendezze a közgyűjteménynek otthont adó ingatlan helyzetét. Pásztor Sándor RMDSZ-es megyei tanácselnök többször egyeztetett az Nagyváradi Ortodox Püspökséggel, és hosszas tárgyalássorozat után sikerült megállapodniuk abban, hogy tíz évvel meghosszabbítsák a bérleti szerződést, továbbá így lehetőség adódik arra is, hogy különböző javítási munkálatokat is elvégezzenek az épületen, a nyílászárók például biztosan cserére szorulnak, továbbá hogy az Ady Endrét, illetve munkásságát bemutató tárlatot újrarendezzék.

Felújítás

„Azt tervezzük, hogy külön forrásokat biztosítunk az idei megyei tanácsi költségvetésben az Ady Endre Emlékmúzeum felújítására. Biztosan vagyunk abban, hogy koalíciós partnereink is támogatják ezt a kezdeményezést, és bízunk abban, hogy a többiek sem szavaznak majd ellene. Az elmúlt években megújult a Iosif Vulcan, Aurel Lazăr Emlékmúzeum, most, Ady halálának százéves évfordulója alkalmából az volna a legtermészetesebb, ha a költő emlékére létrehozott múzeumát is rendbe tennénk, remélem a koalíciós partnereink mellett a liberálisok is támogatni fogják kezdeményezésünket” – nyilatkozta Pásztor Sándor, a megyei tanács elnöke.
Mint ismert, az előző években kutatómunka zajlott az emlékmúzeumban, a feltárást és a restaurálást a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei végezték el. Most, hogy tíz évig biztosított a közgyűjtemény székhelye, érdemes újragondolni és átrendezni, a 21. századi elvárásoknak megfelelően berendezni a múzeumot, de „ehhez muzeográfusok, kiállítási szakértők munkájára van szükség”, hangsúlyozta Pásztor Sándor, aki hozzátette, jó lenne, ha a felújítandó múzeumban bemutatott Ady Endre-örökség őrének a megyei múzeum közgyűjteményi igazgatót találna.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke kiemelte, „a megyei tanács élen jár ezzel a kezdeményezéssel”. „Amikor RMDSZ-es magyar ember vezeti a megyei önkormányzatot, olyankor rendszerint bővül, de legalább is megerősödik a magyar kulturális
intézményrendszer Bihar megyében, gondoljunk csak a Körösvidéki Múzeum új székhelyre való költözésére és ezzel a barokk palota felszabadítására a római katolikus egyház részére, uniós forrásokból a színház színpadának teljes felújítására és modernizálására vagy a váradvelencei magyar kulturális központ tervezett létrehozására. Legutóbb az Ady múzeumon felújítások tíz éve voltak, akkor is RMDSZ-es volt a megye vezetése. Ady centenáriuma jó alkalom arra is, hogy tovább erősödjön az a szellemi és közösségi kapcsolat, amit a Festum Varadinum keretében intézményesítettek az itteni kulturális intézmények a debreceni kulturális intézetekkel. Az ADY 100 programban való együttműködés már most sikerre van ítélve” – közölte Szabó Ödön."

Forrás : erdon.ro
 

Megtekinthető Ady egyik eredeti halotti maszkja

 

"Az Ady: 140 év 14 hónap alatt rendezvénysorozat keretében a héten új kiállítás nyílt a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban. A halálos ágyán fekvő költőt is láthatjuk grafikán, és kitették a Nyugat eredeti különszámát, amelyben mindenki tiszteleg a nagy géniusz előtt." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"Beszélgetésünk elején Imre Zoltán igazgató felidézte, hogy neki, illetve a múzeum számára is fontos esemény zajlott január 27-én, azon a napon, amikor a 99 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endre. Ennek kapcsán egy jól sikerült emlékrendezvényt tartottak, koszorúzással, együttműködve a Nagyváradi Állami Filharmóniával, és ezúton is még egyszer köszönetet szeretne mondani Meleg Vilmos színművésznek, az intézmény vezetőjénel, aki szerinte olyan erővel és energiával szavalt verseket, hogy ő úgy érezte, „Ady feltámadt”. Emellett a filharmónia négy kiváló zenésze biztosította a háttérzenét- Costin Éva, Székely Boglárka, Török Apollónia és Trendler Mária-, Imre Zoltán pedig megpróbálta ismét bemutatni Adyt, kiemelni azt, micsoda géniusz volt, és párhuzamot vont a párizsi zsenik és közte. Azt szerette volna elmagyarázni, illetve sugallni: ne azt nézzük, hogy milyen életét élt, a züllöttségét, vagy azt, hogy sok esetben a léte az italok, a nők és a szórakozás körül forgott, hanem úgy tekintsünk rá, mint az alkotóra, hiszen a párizsi művészek is hasonlóan éltek. A züllöttség nem jelenti azt, hogy valaki géniusz, Ady esetében tehát nem azt kell nézni, hogy milyen életet élt, hanem azt, hogy mit tett le az asztalra. Korszakváltó volt, megváltoztatta a magyar költészetet, az újságírást, és azóta is élő példája a költőknek, az újságíróknak, és ez legyen a számunkra a legfontosabb.
Ez az üzenete az új kiállításnak is, illetve ezúttal azt próbálják bemutatni, hogy melyek voltak Adynak az utolsó pillanatai Csinszka mellett, Csúcsán, valamint a halála körülményeit. A halálos ágyán fekvő Adyt láthatjuk grafikán, és kitették a Nyugat eredeti különszámát, amelyben mindenki tiszteleg a nagy géniusz előtt, emlékekkel, cikkekkel. Ugyanakkor a Huszadik Századot is közszemlére tették, hiszen ez a kiadvány is egy Ady-számmal jelentkezett.
Ami még lényeges, hogy az egyik halotti maszkját is kihelyezték az egyik tárlóba. Erről azt érdemes tudni, hogy három eredeti maszk készült Ady Endréről, és ezek egyike látható, mely a múzeumé. A másik a Petőfi Irodalmi Múzeumban található, a harmadik nem lehet tudni semmit, illetve talán magánkézben van.

Tisztelgés Tabérynak

A látogatókat tulajdonképpen a tárlat végigvezeti A halottak élén könyvtől egészen a posztumusz megjelent Az utolsó hajók című válogatáskötetig.
Ugyanakkor ettől a kiállítástól kezdve egy tárlóban Tabéry Gézának is biztosítanak egy helyet, abból kiindulva, hogy sajnos még Váradon is kezd kimenni a köztudatból, hogy egy nagyon jó novellista, újságíró volt, nem mellesleg Ady barátja és Csinszkának az udvarlója. Szervesen részt vett a dokumentumok kezelésében, feldolgozásában, és ne felejtsük el, hogy az emlékmúzeum létrejötte is az ő érdemeit erősíti. 1955-ben nyitotta meg, és a falai közt halt meg, Ady íróasztala mellett, és ráadásul ebben az épületben volt felravatalozva, középen a nagyteremben, még fotókat is őriznek erről. Megérdemli tehát, hogy legalább egy, félévente kicserélt tárlóban őrá is emlékezzenek, és mindannyiunk számára ismertebbé váljon a munkássága, az élete.
Az Adyval kapcsolatos új kiállítás körülbelül három hónapig látogatható. A következő tárlat témája Ady és váradi szerelmei lesz, és nem feltétlenül a színésznőkkel lesz kapcsolatos, hiszen azért voltak más hölgyek is, aki rajongtak érte, vagy fordítva. A tavasz folyamán márciusban Rockenbauer Zoltán művészettörténész, etnológus fogja még bemutatni a könyvét az emlékmúzeumban, majd áprilisban Beke László művészettörténész érkezik, akivel a párizsi időszakról fog beszélgetés zajlani.

Az Értől a mikrokozmoszig

Február 9-én, pénteken 17 órától az Ady Emlékmúzeumban Imre Zoltán Szegő Péterrel tart közös bemutatót, Az Értől a mikrokozmoszig címmel Adyról és Bartókról, azt taglalva, ismerték-e esetlegesen egymást. Szegő Péter kolozsvári zeneszerző, karmester, Szegő Júlia unokája, aki baráti kapcsolatban volt Bartók Bélával, a Mikrokozmosz pedig Bartók 6 kötetes, 153 progresszív darabot tartalmazó műve zongorára, amelyet 1926 és 1939 között készített."

Leülhetnek Ady íróasztala mellé

 

"Írj úgy mint Ady! címmel premierkiállítás nyílt a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban, amelynek fő jelképe a költő középre kihelyezett íróasztala. A tárlatvezetés 2018. január 27-ig vehető igénybe." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Az Ady 140 év 14 hónap alatt programsorozat részeként megnyílt kiállítás legfontosabb szimbóluma most Ady Endre eredeti íróasztala, melyet 1955-ben, amikor Tabéry Géza vezetésével megnyílt a múzeum, az intézmény bejárata felőli baloldali, zsineggel lezárt helyiségében helyeztek el. Így ezidáig nem lehetett hozzáférni, csak kívülről, a nagyteremtől látni, esetleg távolról fotózni, vagy csodálni. A költő születésének 140. évfordulóján azonban a jelenlegi igazgató, Imre Zoltán úgy gondolta, hogy ezt az íróasztal jó lenne kitenni központi helyre. Ezt használta Ady a Nagyváradi Napló szerkesztőségében, ezen íróasztal mellett ült, és írta meg a cikkei már kibontakoztatott változatát. Azt kell tudni ugyanis, hogy az emlékmúzeum épületében a századfordulón működött cukrászda, a kis Mülleráj volt az a hely, ahol a sarokban ülve a cikkei gerincét megírta, azonban a teljes anyagot, melyben összefoglalta a napi eseményeket, már ezen az íróasztalon vetette papírra. Most körbe lehet járni, sőt, mivel a tárlat tematikája és címe az, hogy Írj úgy mint Ady!, arra kérnek minden látogatót, modernül gondolkodót, hogy üljenek le bátran az asztal mellé, és használják azokat a hosszúkás papírcsíkokat, vagy ahogy Ady korában hívták, „kutyanyelveket”, melyeket kikészítettek számukra. Írhatnak verseket, vázlatokat, vagy akár aktuális politikai véleményüket is megfogalmazhatják, nem feltétlenül szükséges elmerengeni a múltban. A pontosság kedvéért illik még megjegyezni: a szék nem Ady széke, ez is megvan ugyan az emlékmúzeumnak, de a raktárban őrzik.

Faportré
A kiállítás másik jelképe az íróasztallal szemben levő, az Ady fejét, arcát megmintázó nagy értékű faportré, melyet Szervátiusz Jenő szobrászművész alkotott 1955-ben, éppen abban az esztendőben, amikor létrejött az emlékmúzeum. A szobrot Bruncsák Gyöngyi adományozta az intézménynek.
Abba a helyiségbe is, ahonnan „kijött” az íróasztal, tárlókat tettek, és Ady életpályájának fontosabb eseményeit mutatják be Érmindszenttől Csinszkáig, eredeti verseket, leveleket és képeket, meg lehet tekinteni például a jegyeit a zilahi értesítőjében. Jelentős a gyűjteménye a múzeumnak, úgyhogy van honnan válogatni folyamatosan. Léda nélkül Ady nem ugyanaz az Ady, így a múzeum nagytermében a vele kapcsolatos dolgok vannak, emellett érmék, domborművek is láthatóak.

Kínpaddá lett
Imre Zoltán az erdon.ro-nak azt nyilatkozta: azért választotta azt a szlogent, hogy Írj úgy mint Ady!, mert Péter I. Zoltán helytörténész, és más Ady-kutatók szerint is van egy anekdota, hogy Fehér Dezső, a Nagyváradi Napló főszerkesztője miután Ady távozott Váradról, elment Párizsba, ezt mondta azoknak az újságíróknak, akiket tehetségesebbnek tartott. Természetesen már senki se tudott többé úgy írni, mint Ady, így a kiszemelt utódoknak valamilyen szinten kínpaddá vált a költő íróasztala."
Forrás : erdon.ro

„Párbeszédet kellene folytatni egymással”

 

"Szerda este a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban mutatták be az Engedd hazámat értenem című, Lengyel László közgazdász-politológus és Markó Béla költő-politikus beszélgetéseit rögzítő kötetet. Közreműködött Szűcs László költő és Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk : 

"A kötet a Helikon kiadó gondozásában jelent meg. Markó Béla költő-politikus, aki tizennyolc éven keresztül vezette az RMDSZ-t, és a politikát negyedszázada elemző Lengyel László közgazdász-politológus az izgalmas témákat kínáló párbeszédekben szót ejtenek Erdélyről, nacionalizmusról és patriotizmusról, a magyar és a román rendszerváltásról, a parlamenti demokráciák kiépítéséről, működtetéséről, majd elapadásáról.
A bemutatón megjelenteket Szűcs László köszöntötte, aki az őszi kulturális szezon nyitányaként konferálta fel az eseményt. Arra hívta fel a figyelmet: érdekes módon Markó Béla és Lengyel László egy éven belül születtek, és ugyanazon esztendőben, vagyis 1974-ben végeztek, az egyik a BBTE-n, a másik pedig az ELTE-n. Ez a negyedik beszélgető könyv Markó Bélával, de a korábbiaktól eltérően ebben nem csak kérdések fogalmazódnak meg, hanem néha a felek vitatkoznak is egymással, de ez csak élénkíti az olvasás élményét. Lengyel László ezt azzal egészítette ki, hogy neki szintén a negyedik ilyen típusú könyve. Szabó Ödönnek a nemzeti identitással kapcsolatos kérdésére reagálva a politológus azon meggyőződésének adott hangot: szomorú, hogy a magyarországi közéletben a ’80-as évekre jellemző értelmiségi viták megszűntek. Erdélyről sincs dialógus, viszont „van egy kormány, mely a fejünk felett hadonászik, és adott esetben kiteszi az asztalra, hogy Erdélyért vérzik a szíve.” Meglátásában Magyarország nemzetközi megítélése olyannyira mélypontra süllyedt, hogy bármit tesz vagy mond a kormány, annak az ellenkezője történik, ezért „sokkal többet árt Budapest, ha megszólal Erdély-ügyben még annál is, mintha inkább néma maradna”. Külföldön ugyanis ezt is nacionalista uszításnak tekintik, vagy egy újabb Brüsszel-ellenes hadjáratnak. Közben pedig észre se vesszük, hogy Románia egy ellensúly nélküli hatalommá vált Kelet-Közép-Európában, és a leghűségesebb NATO-szövetséges. Ceauşescu, Antonescu és román királyok bizonyára táncolnak a sírjukban, látva: ahelyett, hogy kiegyezne a kisebbségekkel, inkább nemzeti szerepét erősíti. És erre hogy reagál a magyar kormány? Egy hónappal ezelőtt Kolozsváron „szintén meghirdette az egységes nemzetállam dicsőségét, és mintha várná, hogy ezt románra is lefordítsák.”
A politológus ugyanakkor arról is beszélt: borzasztó szakadék van a szerinte haladó, modernizátor, demokrata értelmiségiek és nemzetben gondolkodó hagyományőrzők között, és ez a konfliktus annyira éles, hogy szinte naponta kiátkozzák egymást, holott inkább párbeszédet kelleni folytatni egymással.

Liberalizmus 

Markó Béla azt mondta: a könyv azzal a céllal készült, hogy beszélgessen egymással ugyanazon generációhoz tartozó két személy, akik 1989-ben komoly esélyt láttak az átalakulásra, később pedig az elvárásaik egy része beigazolódott, valamint csalódtak is. Egy magyarországi értelmiségi, aki ugyan közel volt a politikához, de nem követte el azt a hibát, hogy politikussá váljon, és egy erdélyi értelmiségi, aki viszont beleesett ebbe a csapdába. Olvasatában ’89-ben ez a nemzedék kapta a legnagyobb jogosítványt arra, hogy végrehajtsa a rendszerváltást azért, mert rendelkezett már kellő tapasztalattal ami a vezetést illeti, volt véleménye, de még nem morzsolta fel a két diktatúra. Napjainkban azonban lezárulni látszik egy korszak, át kell adni a stafétát. A térségünkben egyre kevesebben hisznek az olyan értékekben, mint az egyéni, kollektív és emberi jogok, a magántulajdon és a magánélet szentsége, és a többi liberális elvek, és ezek helyett inkább fellángolnak a nemzetállami víziók. Indokolt lenne tehát végiggondolni, hogy miért történik ez így? Szerinte ott hibáztak: nem sikerült bebizonyítaniuk, hogy általuk kínált út járható. Hangsúlyozta: ezzel együtt nem hiszi, hogy kudarcot vallottak volna mindazok az elképzelések, amit annak idején a Szén és Acél Közösség, majd az Európai Unió alapító atyái megálmodtak, és azt se gondolja, hogy most vége a világnak, összeomlanak a demokráciák és valamiféle fundamentalista rendszerek épülnek ki. Önkritikával kell azonban élni, és kielemezni, hogy miért következett be ez a törés, miért nem sikerült elmagyarázni kellőképpen és jól, hogy fontosak a liberális értékek. Szerinte akkor követtek el hibát, amikor elfogadták, hogy Erdélyben csak a nemzeti kérdést kell erőteljesen képviselni a román- magyar viszonyban, és nem ismerték fel azt, hogy ezzel együtt a tartós demokrácia kiépítésére is kell törekedni, mert máskülönben ez rövid idő alatt lebontható, illetve a kiharcolt jogokat meg lehet szüntetni. Mindeközben pedig a magyarországi liberális értelmiség tévesen azt hitte: elég kiteljesíteni az emberi jogokat, a demokráciát, és akkor a nemzeti frusztráltságok, az ehhez kapcsolódó problémák automatikusan megszűnnek.

A rendezvényen közreműködött Mátyás Zsolt Imre színművész, a Temesvári Állami Magyar Színház tagja."
Forrás : erdon.ro

Díjat kapott Jakabffy László műemlékvédő

 

"Jakabffy László építőmérnök, műemlékvédő kapta az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Rimanóczy-díjat 2016-ra. Az ünnepséget kedd este tartották a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Elismerésképpen a műemlékvédelem területén kifejtett hiteles, magas szakmai színvonalú és áldozatos munkájáért, a Rimanóczy-díj kuratóriuma, egyetértésben a Rimanóczy-családdal, közösségünkért tett maradandó tevékenységéért egyhangú döntéssel 2016-ra Jakabffy Lászlónak adományozta a Rimanóczy-díjat.
A kedd este zajlott ünnepségen Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője megtisztelőnek nevezte, hogy ez az intézmény adhatott otthont a rendezvénynek. Péter I. Zoltán helytörténész, RMDSZ-es megyei tanácsos felidézte, hogy Romániában csak a rendszerváltás óta lehet hivatalosan megünnepelni az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS által április 18-ra kijelölt Műemlékvédelmi Világnapot. Hangsúlyozta: napjainkban is élvezhetjük az idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmán munkásságának nyomait, hiszen a mai városkép legmeghatározóbb alakítói.
A laudációt felolvasó Szabó Ödön, parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kiemelte: ez a díj nem csak a múltról szól, hiszen jelen van az említett két építész ük- és dédunokája is. Megjegyezte: azért nem tavaly késő ősszel adták át a díjat, mert akkor éppen választási kampány volt, és nem akartak visszaélni valakinek a teljesítményével, politikai célokra használni. Bejelentette ugyanakkor, hogy ezentúl mindig április 18-án fogják átadni a díjat.
Úgy Rimanóczy Kálmán, mint Rimanóczy Péter a család szempontjából fontosnak nevezte, hogy létezik ez a rangos díj, és azon meggyőződésének adott hangot, hogy minden évben jó helyre kerül.

Életút
Jakabffy László építőmérnök Nagyvárad szülötte, aki egyetemi tanulmányait leszámítva eddig élete során ebben a városban élt és dolgozott, tevékenykedett a település és a magyarság érdekében. Szakmai hivatása mellett 1990 után kiteljesedhetett önzetlen munkássága társadalmi, politikai és egyházi téren is, miközben jótékonyan vett részt számos emlékhely létesítésében.
1959-ben diplomázott a Kolozsvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karán, majd a váradi építkezési trösztnél dolgozott különféle beosztásokban a rendszerváltásig. Ezután egy magánvállalatnál tevékenykedett, melynek fő profilja az épületek felújítása, nedvességmentesítése, műemléki rehabilitációja volt. 2001-ben a polgármesteri hivatal ingatlankezelő igazgatóságának műszaki igazgatójává nevezték ki. Négy év elteltével ő is a Bihar Megyei és Nagyváradi Műemlékvédő Alapítvány kezdeményezői közt volt. Meghatározó szerepet játszott a vár felújításában, de műszaki felügyeletet vállalt egyéb közhasznú épületek- például a színház- restaurálásánál is. Az ehhez szükséges műszaki szakértői tanúsítványt már 1975-ben megszerezte, amit 2006-ban a Kulturális Minisztérium által adott oklevél egészített ki, mely felhatalmazta őt arra, hogy építőmérnökként a műemlék épületek restaurálását is koordinálja.

Emléktáblák
1989. december 26-án részt vett a Jakobovits-házaspár otthonában a Bihar Megyei RMDSZ megalapításában. 1991-ben közreműködött az időközben előkerült Petőfi-mellszobor felállításában a költő nevét viselő kertben.
Az egyházi élet keretében 1988-1996 között a Bihar megyei Református Egyházmegye főgondnokaként tevékenykedett, később a rogériuszi egyházközség presbitere lett. A 21. század kezdetén kezdeményezte, hogy az újvárosi református templomban Sulyok István püspök emlékét egy márványtáblával örökítsék meg. Tavaly saját pénzéből egy életoszlopot állíttatott az újonnan épített református püspöki palota udvarán. Egy nagyon szép és figyelmes gesztus részéről az is, hogy minden esztendőben egy-egy bibliai igét tartalmazó konfirmációs lapot készíttet és juttat el a váradi gyülekezeteknél konfirmáló ifjaknak. Az 1990-es évek végén az ő nevéhez fűződik a Rulikowszki temetőben létesített háborús hősök obeliszkje. 2004-2006 között részt vett az Adorján vár maradványának megyei pénzből való felújításában. 2006-ban azt javasolta, hogy egy márványtáblát állítsanak a vártemplomban, melyen a váradi római katolikus főpásztorok neve olvasható Szent László korától a reformációig. Nagyrészt neki köszönhetjük, hogy 2007-ben sikerült felavatni a szakszerűen restaurált Bethlen-emléktáblát a vár hasonló nevű bástyáján. Részt vett 2009-ben a Nobilitas Egyesület keretében annak az emléktáblának az elhelyezésében, melyet abból az alkalomból állítottak, hogy 1964 pünkösdjén a város lakosai közös összefogással megakadályozták a Szent László-templom lerombolását. Ugyanebben az évben volt az ötletgazdája és intézője annak, hogy a Nobilitas Egyesület Mátyás király majolikából készített plakettjét, mely azt hirdette, hogy az uralkodó a várban járt, elhelyezzék a vártemplom belsejében. 2012-ben közbenjárásával emléktáblát állítottak a belényesi temetőben az ottani, Andrea Scolari püspök által épített 15. századi templom romjánál. Szintén ő volt a kezdeményezője 2013-ban annak is, hogy az egykori Orsolya zárda emeleti folyosóján egy emléktáblát helyezzenek el, felidézve a katolikus iskola és zárda 1773-as évi megalapítását.

Tervek
A felsorolás nem teljes, sok más megvalósítás is fűződik még Jakabffy László nevéhez, akinek a műemlékvédelem szempontjából még számos terve van. Például a megyében levő számtalan műemlék templomot szeretné egy-egy táblával megjelölni úgy, ahogy az a váradi műemlék ingatlanok esetében is történt. Ennek az volna a fő célja, hogy tudatosítsák a keresztény egyházaink tagjaival, a vidéki polgárokkal azt, hogy milyen értékek birtokában vannak, hogy azokra büszkén tekintsenek. Másik vágya, hogy a vártemplom belsejébe visszakerüljön a Mátyás váradi látogatását megörökítő tábla."
Forrás : erdon.ro

Jakabffy László kapta a Rimanóczy-díjat

  

"Az Ady Endre Emlékmúzeumban adták át szerdán, a műemléki világnapon a Rimanóczy-díjat id. és ifj. Rimanóczy Kálmán leszármazottainak jelenlétében." - írja Fried Noémi Lujza a Reggeli Újságban.Teljes cikk :

"A díjátadón megjelenteket Imre Zoltán múzeumigazgató köszöntötte, majd Péter I. Zoltán helytörténész kapott szót, aki megköszönte a Rimanóczy-testvéreknek, Kálmánnak és Péternek, hogy eljöttek Nagyváradra „hitelesebbé téve megemlékezésünket”. A testvérpár egyébként id. Rimanóczy Kálmánnak ük-, ifj. Rimanóczy Kálmánnak pedig dédunokái.

Hagyományt akartak teremteni a díjjal, egyben emléket állítani azoknak, akik sokat tettek Nagyváradért, mondta Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki pontosította, hogy a 2016-os Rimanóczy-díjat adják át, mivel tavaly választási évben nem akarták a kampánnyal egybemosni az ünnepséget.
„Számunkra volt megtiszteltetés a meghívás, és a díj nekünk dicsőség, hiszen megőrzi azoknak az emlékét, akik Váradot építették” – mondta Rimanóczy Kálmán. Öccse, Rimanóczy Péter visszaemlékezett arra, hogy annak idején a családban beszéltek a felmenőkről, de erről az iskolában nem volt szabad. „Az én szívemben Várad a legszebb hely a világon” – mondta Rimanóczy Péter, aki hozzátette: bár 1985-ben áttelepültek Magyarországra, de most büszkén álltak itt és örülnek annak, hogy ezt a nevet viselik.

„Amíg a Jóisten segít és erőt ad, addig próbálom folytatni ezeket a dolgokat” – ígérte a díj átvétele után Jakabffy László, akinek laudációját Szabó Ödön olvasta fel. Az építészmérnök Nagyvárad szülötte, aki egyetemi tanulmányait leszámítva eddigi élete során ebben a városban élt és dolgozott, tevékenykedett a város és a magyarság életében – hangzott a méltatásban, melyben megemlítették Jakabffy László szakmai, közéleti és egyházi tisztségei mellett kezdeményezéseit is. A díjazott többek között részt vett 1991-ben a megkerült Petőfi-mellszobor felállításában, hozzá kötődik a váradi Rulikowski-temetőben létesített háborús hősök obeliszkje, és az is, hogy a vártemplomban egy majolika-plakettet helyezzenek el Mátyás királynak Vitéz János püspöksége idején tett váradi látogatása emlékére. Ez a plakett egyébként a felújításkor lekerült onnan, Jakabffy László pedig elmondta, szeretné, ha visszakerülne. Vágya még, hogy a Bihar megyei műemléképületeket egy-egy tábla jelölje, hangzott el a méltatásban, Péter I. Zoltán pedig elmondta, úgy tűnik erre lesz lehetőség, amennyiben a megyei önkormányzat elkülönít pénzt erre a célra."
Forrás : reggeliujsag.ro

Rimanóczydíj átadása

"Ifj. Rimanóczy Kálmán halának századik évfordulóján, 2012-ben a Bihar Megyei RMDSZ eldöntötte, hogy Rimanóczy-díjat alapítanak, melyet egy szakmai zsűri évente a műemlékvédelem terén kimagasló teljesítményt nyújtó szakembernek ítéli oda. A mostani, a 2016-os esztendőre esedékes díjátadó ünnepséget 2017. április 18-án 18:00 órától az Ady Endre Emlékmúzeumban tartják. Azért választották ezt az időpontot, mert ekkor van a műemléki világnap."
Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com

Ady relikviák az egykori cukrászdában

 

Forrás : erdelyikronika.net 

"Ady Endre halálának 98. évfordulója alkalmából, használati tárgyaiból, relikviáiból nyílt kiállítás Nagyváradon az egykori Müller kioszkban, jelenleg Ady Endre emlékmúzeumban. Az Ady titkok nyomába invitáljuk Önöket most a Sebes-Körös parti vagy, ahogy ő fogalmazott a Pece-parti Párizsba." 

Forrás : erdelyikronika.net 

 

Ady Endre hagyatékát tanulmányozzák

 

"A napokban ismét az Ady Endre Emlékmúzeumban dolgozik a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum három munkatársa, kutatója. A végső cél az Ady-hagyaték teljes számbavétele, feldolgozása." - írja Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.

A Mülleráj kioszkja immár 120 éves

 

"A mai Ady Endre Emlékmúzeum helyén talán már az Osztrák–Magyar Monarchia kezdete óta állt egy fából épített nyári kioszk, ezt 1878-tól Müller Salamon bérelte. Az övé volt a Szent László téri cukrászda, amelyet a váradiak játékosan csak Müllerájként emlegettek" - írja Péter I. Zoltán a Biharországban.

Teljes cikk : biharmegye.ro

Ilyen volt Léda gyermekként

 

Léda négyesztendősen Margit húgával 

"Mint arról már korábban beszámoltunk, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai egy héten át végeztek alapos rendszerező és értékmentő munkát a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban.''

Teljes cikk : reggeliujsag.ro

 

Nagyváradról a BBC History magazinban

 

Kormányos László, Péter I Zoltán, Szilágyi Aladár és Szűcs László – négy váradi szerzője van a BBC History folyóirat januári számának, melyet szerdán este mutattak be a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban Papp Gábor főszerkesztő és a szerzők jelenlétében. A megjelenteket Imre Zoltán, a múzeum igazgatója köszöntötte, majd  Papp Gáborral és a szerzővel Körössi P. József beszélgetett.

Teljes cikk : reggeliujsag.ro 

A BBC History folyóirat idei első, Nagyvárad-központú lapszámát mutatták be az Ady Endre Emlékmúzeumban január 21-én . Az eseményt a Várad kulturális folyóirat és a Szacsvay Akadémia szervezte A magyar kultúra ünnepe rendezvénysorozat keretében.

Teljes cikk : biharmegye.ro 

 

Forrás : kossuth.hu

Hírünket viszik a világban

 

Szerda este az Ady Endre Emlékmúzeumban A Magyar Kultúra Hete ünnepség keretében bemutatták a BBC History világtörténelmi magazin Nagyváraddal kapcsolatos írásokat tartalmazó számát.  

Teljes cikk : erdon.ro

A BBC History folyóirat nagyváradi számának bemutatója

 

Forrás : Ady Endre Emlékmúzeum Facebook  

Január 21., szerda,18 óra

A BBC History folyóirat nagyváradi számának bemutatója – bemutatják és közreműködnek: Papp Gábor, Kőrössi P. József, Kormányos László, Péter I. Zoltán, Szilágyi Aladár, Szűcs László;
Szervező: Várad kulturális folyóirat és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia;
Helyszín: Ady Endre Emlékmúzeum.

Forrás : biharmegye.ro

Több irodalmi rendezvény is lesz a Festum Varadinumon

 

A Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében számos irodalmi és kulturális program is várja az érdeklődőket. A részletekről szerdán a szervezők tájékoztattak az Ady Endre Emlékmúzeumban. 

A sajtó képviselőit Koncsek Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke köszöntötte. Ezt követően Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője hívta fel a figyelmet több olyan irodalmi programra, melyekért felel. Megtudtuk tőle, hogy május 9-én, pénteken, kivételesen 19 órától Törzsasztal helyszíne lesz a Silent kávézó. A hagyományoktól eltérően ezúttal nem olyasvalakit hívtak meg, aki regényeiről vagy versesköteteiről ismert, hanem Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, a „legfontosabb Móricz Zsigmond-monográfia szerzőjét”, mely 600-700 oldalas életmű tanulmány kiváló forrásanyag. Május 11-én, vasárnap 18 órától Kántor Lajosnak Domokos Géza kockázatai című könyvét mutatják be az Ady Endre Emlékmúzeumban. A rendezvény- melyen jelen lesz Markó Béla költő, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke és Dávid Gyula, a Kriterion volt vezetője is-, azért ígérkezik érdekesnek, mert a szerző egy több mint öt évtizedig tartó barátság történetét dolgozta fel, ami ahhoz a közéleti személyiséghez fűzte őt, aki a hetvenes, nyolcvanas években a Kriterion igazgatójaként, majd a rendszerváltozást követően az RMDSZ elnökeként meghatározó szerepet töltött be a romániai magyar kulturális életben.
Május 12-én, hétfőn 18 órától Gryllus Vilmos és zenész barátai lépnek fel a várad-rogériuszi Magnólia téren, ahol egy közönségtalálkozóra is sor kerül. Május 14-én, szerdán 18.30 órától egy rendkívüli Törzsasztal keretében Kukorelly Endrével találkozhatnak az irodalomkedvelők. Az író ugyan néhány éve már járt Váradon, de azóta újabb kötete jelent meg. Az összejövetelen valószínűleg szó esik majd politikáról és sportról is, hiszen a vendég egy ideig az LMP országgyűlési képviselője volt az elmúlt parlamenti ciklusban, mígnem rájött arra, hogy ezt nem neki találták ki, illetve a magyar írók futball válogatottjának is tagja. Május 15-én, csütörtökön szintén egy íróval találkozhatnak az érdeklődők, Varró Dániellel déli 12 órakor a Szacsvay Imre Általános Iskola udvarán a gyermekek, 17.30 órától a tanintézmény egyik emeleti termében pedig a felnőttek.

Festmény kiállítás

Ujvárossy László vizuálisművész arról számolt be: felkérték őt arra, hogy legyen a Gyergyószárhegy négy évtizede című kiállítás kurátora, mely május 11-én, vasárnap 16 órakor nyílik meg a Körösvidéki Múzeumban. Azért erre a táborra esett a választás, mert a 21. század elején úgymond egy tatárjáráson esett túl, a Lázár-kastélyt érintő tulajdonjogvita miatt több mint kétezer alkotás utcára került, melyeket aztán egy volt irodahelyiségbe zsúfolták be, de félő, hogy tönkremennek vagy megsemmisülnek, mint például azok a kilencvenes években készült kortárs szerzemények, helyspecifikus installációk, melyeket sajnos az említett ok miatt szétszedtek. Egyébként Gyergyószárhegyen 1974-ben alapítottak Barátság címen tábort, melyet aztán minden évben megismételtek, a festményekre a „poszt-nagybányai” időszak stílusa jellemző. A tárlaton ötven alkotást lehet majd megtekinteni, köztük váradi művészek, Kristófi János, Holló Barna, Hora Coriolan és Jakobovits Miklós műveit is.

Múzeumok éjszakája

Imre Zoltán, az Ady Emlékmúzeum vezetője örömének adott hangot, hogy házigazdaként helyszínt tud biztosítani több színvonalas rendezvénynek. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: akár a Festum Varadinum kulturális programjai közé is beiktatható a Múzeumok éjszakája, melyet május 17-én, szombaton szerveznek este 8 és éjjel 2 óra között. Ezen időintervallumban az intézmény kapuja nyitott bárki számára. 20 órától Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész, Latinovits tanítványa és „utolsó hírnöke” szaval egy órán keresztül Ady-verseket, de beszélgetni is lehet vele, valamint vetítés, tárlatvezetés is lesz.
Forrás : erdon.ro
 

Péter I. Zoltán : Kócos, merész és fiatal

Sipos Lajos irodalomtörténész, professor emeritus (PPKE), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke, valamint Boka László irodalomtörténész, egyetemi docens (PKE), tudományos igazgató (OSZK) idézte fel a Kócos, merész és fiatal című esten az Ady Endre Emlékmúzeumban a Holnaposok irodalmi és társadalmi szerepének jelentőségét 2012. november 3-án. A beszélgetést – melyet a váradi A Holnapnak szentelt négyalakos szoborcsoport felállítását ünneplendő szerveztek – Péter I. Zoltán helytörténész moderálta.
Péter I. Zoltán: A hétből négy holnapos került a nemrég felavatott váradi szoborkompozícióba. Ady szereplése nyilván nem véletlen. Dutka Ákos volt az egyetlen váradi születésű, Emőd Tamás a társaság Benjáminja, Juhásznak bár nem volt a szerepe eléggé hangsúlyozva, de ha nem kerül a premontrei gimnáziumba helyettes tanárnak, s nem veszik körül a váradi irodalmárok, akkor lehet, hogy nem is alakult volna meg a Holnap irodalmi társaság. Vendégeinktől előbb azt kérdezném, hogy tetszik-e nekik a szobor?
Sipos Lajos: A szoborcsoport érdekes és nagyon szép. A váradiak és az idelátogatók azonnal magukénak érzik. Sokan megállnak mellette, virágot hoznak, mécsest gyújtanak, leülnek az üres székre, fényképezkednek.
Boka László: Nagyon örülök neki, s nagyon tetszik, de elárulom, a terveket jól ismertem, hiszen nekem annyi személyes közöm is van a szoborhoz, hogy az alkotója, Deák Árpád tőlem kért korabeli portrékat, fotókat munkája elején Ady, Juhász és Dutka esetében, hogy a portrék korhűek legyen. Itt alapvetően a húszas éveik derekán járó fiatalemberekről beszélünk: Ady az egyedüli, aki akkor, 1908-ban már túllépett a harmadik X-en, Dutka is meglehetősen „idősnek” számít a maga 27 évével. Emőd viszont még éppen csak belép a huszadik évébe. Az ő portréját kissé fiatalosabbra vettem volna. Ennek a négyes fogatnak különben az egyedüli hiányossága, ha van, csupán az, hogy nincsenek rajta valamennyien, mind a heten, de ennek egyszerű, tényszerű okai vannak: ők négyen találkoztak a leggyakrabban itt Váradon. Ez a négyes fogat a valóságban is gyakorta ült le közös asztalhoz azokban a nagyszerű időkben. S ugye van az a festmény is, itt látható az Ady-emlékmúzeumban, mely a szobrászművészt ihlette. Ők négyen azok, akik akár a Bodegában, akár itt a Müller kioszk teraszán is gyakorta találkozgattak.
P. I. Z.: Miklós Jutkával kapcsolatban – aki külföldön fotográfiát tanult – érdemes elmondani, hogy ebben az épületben a húszas évek elején egy fényképészeti műtermet rendezett be magának. Nem sokáig, ugyanis a város eredetileg úgy adott rá engedélyt, hogy csak cukrászda, kávéház lehet benne. Úgyhogy hamarosan átköltözött az Apollo palotába, s ott nyitotta újra műtermét. Boka Lászlót kérdezném még a ma esti beszélgetés címéről.
B. L.: Ez a „Kócos, merész és fiatal” Kosztolányi Dezsőnek a pár sora. Ő írt így A Holnap első kötetéről, azt, hogy önmagával igaztalan az, aki nem szereti ezt a kócos, merész és fiatal könyvet. Ez az egyik pozitív kritika, a Lehotai néven megjelent Kosztolányi-méltatás. A másik a Hatvany Lajos tollából való, míg Lukács György az, aki még nagyon pozitívan értékelte az antológiát. Kosztolányi sora önmagában is kedves és figyelemfelkeltő.
Teljes cikk : varad.ro