„Ő veszített közülünk a legtöbbet” - dr. András Ágoston nagyváradi tanárról

 

Egykori tanítványai, tisztelői a száz esztendeje született legendás hírű nagyváradi tanárról, dr. András Ágostonról (1914. május 7. – 2000. június 4.), vagyis ahogyan mindenki nevezte, Öcsi bácsiról emlékeztek meg májusban a Várad folyóirat által szervezett találkozón a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Régi diákélményeket, eseményeket, emlékképeket idéztek föl. Meséltek a szeretett pedagógus személyes varázsáról, és arról, mi lehetett a titka annak, hogy Öcsi bácsi kiemelkedett tanártársai közül - írja Tóth Hajnal a cikkében.

 

Dr. András Ágoston magyar–francia szakos középiskolai tanár, főiskolai tanár, költő Nagyváradon született 1914. május 7-én, tisztviselőcsaládban. Iskoláit a premontreiek gimnáziumában kezdte, majd ennek a román hatalom általi megszüntetése után a váradi diákok egy részével a Gödöllőn újraszervezett tanintézetben érettségizett. Postatisztviselőként dolgozott Váradon, majd jogi akadémiát végzett, de szíve az irodalomhoz húzta. Budapesten kezdte a bölcsész szakot. Tanára volt a híres Gombocz Zoltán és Horváth János professzor is. Tanulmányait történelmi okokból Kolozsváron fejezte be. Ott ismerte meg festő bátyjáéknál (András László és Tollas Júlia – a nagybányai iskola művészei) leendő feleségét: a hétfalui Sára Piroskát. Esküvőjük a háború időszakára esett (1944 decembere). Tanárként volt igazán elemében. Tanított a Loránffy gimnáziumban, majd az úgynevezett Klasszikusban, egykori iskolájában. Az iskolai színjátszás volt egyik kedvelt területe. Darabokat is írt, dramatizált, rendezett. (A teljesség igénye nélkül: A javító kéz – bábjáték, A csillagszemű juhász, Arany János szövege alapján: A bajusz, Rózsa és Ibolya, Vörös Rébék). Hogy ezek az előadások többek voltak egyszerű értelemben vett iskolai előadásoknál, bizonyítja az is, hogy például A bajuszhoz zenei hátteret is alkalmazott, s ehhez maga gyűjtötte a cigány dalokat a nagyváradi Cinka Panna-telepen. A kész előadásokkal a környék falvaiban is vendégszerepeltek.

 

A francia–magyar szakos tanárt, költőt az ’56-os események után egy koncepciós perben elítélték, 1960-tól 1964-ig volt börtönben, s szabadulása után már nem engedték vissza a katedrára. 1990 után egyik alapítója volt a Sulyok István Református Főiskolának. 1995-ben Fénykereső címmel jelentek meg kötetben a fél évszázadon át fiókban heverő költeményei, egykori tanítványa, Nikolits Árpád író kiadásában.

Teljes cikk : varad.ro

„Ő veszített közülünk a legtöbbet” - dr. András Ágostonról

 

Egykori tanítványai, tisztelői a száz esztendeje született legendás hírű nagyváradi tanárról, dr. András Ágostonról (1914. május 7. – 2000. június 4.), vagyis ahogyan mindenki nevezte, Öcsi bácsiról emlékeztek meg májusban a Várad folyóirat által szervezett találkozón a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Régi diákélményeket, eseményeket, emlékképeket idéztek föl. Meséltek a szeretett pedagógus személyes varázsáról, és arról, mi lehetett a titka annak, hogy Öcsi bácsi kiemelkedett tanártársai közül - írja Tóth Hajnal a Várad folyóiratban.

Dr. András Ágoston magyar–francia szakos középiskolai tanár, főiskolai tanár, költő Nagyváradon született 1914. május 7-én, tisztviselőcsaládban. Iskoláit a premontreiek gimnáziumában kezdte, majd ennek a román hatalom általi megszüntetése után a váradi diákok egy részével a Gödöllőn újraszervezett tanintézetben érettségizett. Postatisztviselőként dolgozott Váradon, majd jogi akadémiát végzett, de szíve az irodalomhoz húzta. Budapesten kezdte a bölcsész szakot. Tanára volt a híres Gombocz Zoltán és Horváth János professzor is. Tanulmányait történelmi okokból Kolozsváron fejezte be. Ott ismerte meg festő bátyjáéknál (András László és Tollas Júlia – a nagybányai iskola művészei) leendő feleségét: a hétfalui Sára Piroskát. Esküvőjük a háború időszakára esett (1944 decembere). Tanárként volt igazán elemében. Tanított a Loránffy gimnáziumban, majd az úgynevezett Klasszikusban, egykori iskolájában. Az iskolai színjátszás volt egyik kedvelt területe. Darabokat is írt, dramatizált, rendezett. (A teljesség igénye nélkül: A javító kéz – bábjáték, A csillagszemű juhász, Arany János szövege alapján: A bajusz, Rózsa és Ibolya, Vörös Rébék). Hogy ezek az előadások többek voltak egyszerű értelemben vett iskolai előadásoknál, bizonyítja az is, hogy például A bajuszhoz zenei hátteret is alkalmazott, s ehhez maga gyűjtötte a cigány dalokat a nagyváradi Cinka Panna-telepen. A kész előadásokkal a környék falvaiban is vendégszerepeltek.

 

A francia–magyar szakos tanárt, költőt az ’56-os események után egy koncepciós perben elítélték, 1960-tól 1964-ig volt börtönben, s szabadulása után már nem engedték vissza a katedrára. 1990 után egyik alapítója volt a Sulyok István Református Főiskolának. 1995-ben Fénykereső címmel jelentek meg kötetben a fél évszázadon át fiókban heverő költeményei, egykori tanítványa, Nikolits Árpád író kiadásában.

 

Teljes cikk : .varad.ro

Emlékezés egy szeretett tanárra

 

Az egykori nagyváradi 4-es számú Középiskola és Klasszikus Líceum tanárára, dr. András Ágostonra emlékeztek volt diákjai pénteken délután a nagyváradi Lorántffy központban. 

Ötvenöt éves érettségi találkozójukat tartották a hétvégén a premontrei gimnázium utódjának, az akkoriban hivatalosan 4-es számú Középiskola és Klasszikus Líceumnak hívott tanintézmény diákjai, akik pénteken délután szeretett magyartanárukra, dr. András Ágostonra emlékeztek a Lorántffy Egyházi központban. A megemlékezésen Szilágyi Aladár közíró ismertette András Ágoston életrajzi adatait, és különböző méltatásokból, visszaemlékezésekből idézett. Szilágyi Aladár többek között kiemelte, hogy András Ágoston életének tragikus időszaka volt, amikor 1960-ban tizennyolc évi kényszermunkára ítélték államellenes tevékenység vádjával. A tanár úr négy év múlva, 1964-ben szabadult, hangzott el. A megemlékezésen felszólalt András Ágoston lánya, András Emese is, aki elmondta, „bíztató az, ha egy tanárra ötvenöt év után is emlékeznek a volt tanítványai. Apám hívő ember volt, nem vádolt senkit, nem gyűlölködött, nem szerette kiteregetni a szenvedéseit. A szeretetet gyakorolta az ellenségei felé is” – fogalmazott. A továbbiakban a legendás tanár egykori diákjai mentek a pulpitushoz és olvasták fel az erre az alkalomra írt visszaemlékezésüket. Benedek Ferenc többek között kiemelte, hogy András Ágoston megtanította őket a munka szeretetére, illetve azt vallotta, hogy a fontolva haladás talán jobb, mint a forradalmi hevület.

Teljes cikk : erdon.ro