Jubiláló Bihari Napló - Főszerkesztő vezércikke

 

Forrás : Bihari Napló első évfolyamának legelső száma, Rencz Csaba archívumából 

"Csak rövidke pillanat erejéig állunk meg nosztalgiázni, harminc év mégsem kevés idő, szinte elmaradhatatlan összefüggés ilyenkor a krisztusi kor (közelségét) említeni. Majdnem ekkora viszont a Bihari Napló mai szerkesztőségének átlagéletkora is, és ennek üzenetértéke van." - olvasható a Bihari Naplóban. Az ünnepi vezércikket Kristály Lehel írta : 

"Jubilál a Bihari Napló, és nemcsak reméljük, hanem úgy tudjuk, velünk együtt ünnepelnek Olvasóink is. Harminc évvel ezelőtt, 1990. január 4-én jelent meg az egykori Fáklya utódaként új elnevezéssel a Bihar megyei magyarság lapja, amely hányattatott sorsú újság volt. Szinte soha nem csillapodtak körülötte az indulatok, a tényekre, a zűrzavaros kezdetekre, a kommunizmusból történő átmenetre, a főszereplőkre, a névsorokra pedig mindenki másként emlékezik. A totalitárius rendszerek átka és öröksége ez, olyan csapda, ami ünneprontást eredményezne, ha belesétálnánk a részletek felidézésével. Nem tesszük. Rábízzuk ezt a sajtótörténészekre, mi pedig végezzük a feladatunkat, elkészítjük a következő lapszámot is.

Csak rövidke pillanat erejéig állunk meg nosztalgiázni, harminc év mégsem kevés idő, szinte elmaradhatatlan összefüggés ilyenkor a krisztusi kor (közelségét) említeni. Majdnem ekkora viszont a Bihari Napló mai szerkesztőségének átlagéletkora is, és ennek üzenetértéke van. Azt üzeni, hogy ez a csapat ugyan még fiatal, de már kellően bölcsen alkalmazza mindazt, amit az Olvasó javára kamatoztathat a nagyváradi újságírás nagyjaitól tanultakból: a hivatásunk iránti alázatot, a kritikus hangot, az igazság melletti ádáz kiállást. Ám megtanulta azt is, mi az, amit ma naponta kell kidobálnia az emberi gyarlóság szemeteskosarába, hogy hiteles legyen az újság: az intrikát, a provinciális pletykát, az álnokságot, a kevélységet, a szemforgatást, a farizeus magatartást, a haszontalan magamutogatást, az irigykedést.

Mint említettem, tudjuk, hogy Olvasóink velünk ünnepelnek. Tessék csak megtekinteni a közösségi oldalunkon bejegyzett töméntelen jókívánságot. Nem kell ennél több biztatás ahhoz, hogy megbizonyosodjunk arról, a lehető legjobb úton járunk, amikor egy emberi történetekkel teli, keresztény, nemzeti, konzervatív, szórakoztató, és nem egyoldalúan informáló napilapot akarunk előállítani.

Aligha tudnám elfelejteni az egyik jókívánsághoz fűzött megjegyzést: ne a politikusokért létezzünk. Ígérem, ebben hajthatatlanok maradunk, ilyen módon pedig mindenki megőrizheti a hitelességét. Harminc évvel ezelőtt nemcsak újság született, hanem közösség is. Isten éltesse a Bihari Napló-közösséget, köszönjük a szeretetet!"

Megváltozott a külalak és a tartalom,maradt a régi nevén a Bihari Napló online oldala az erdon.ro '

30 éves a Bihari Napló - Merre tovább?

"Bihari Napló – egy Nagyváradon megjelenő magyar nyelvű napilap. Az újság az 1946-ban megjelent Fáklya című napilap mellékletéből nőtt ki, mely melléklet 1970 decemberétől jelent meg Lakatos András főszerkesztésével. 1990. január 4-étől megszűnt a Fáklya, helyébe a Bihari Napló lépett. A lap magántulajdonban van. A szerkesztők az egykori Nagyváradi Napló – Ady Endre is ebben publikált először – szellemi örököseinek tekintik magukat." - olvasható a Wikipédián. 

   

Forrás :biharinaplo.ro 

Január 4-én 30 éves a Bihari Napló,mely felváltotta a Fáklya napilapot.Kerestem az első számát,sajnos nem találtam.Megvolt a szomszédnál,de szemét landolt,pedig jó lett volna , ha megmaradt volna.A digitális Bihari Napló megemlékezik az évfordulóról. 

Az elmúlt harminc évben több profil változás történt a Bihari Naplónál.Az tény,hogy 1990-től a szerkesztőség igyekezett a magas színvonalra.Gyorsan Erdély egyik legtöbb példányban megjelenő napilappá nőtte ki magát.Ennek egyik oka az volt,hogy a bihari magyarság körében népszerű lett.A másik oka az lehet,hogy nagyon jól meg volt szervezve a terjesztése.Még ehhez még az is hozzájárulhatott,hogy olcsó volt,és sokan érzelmileg kötődtek a laphoz.Az első "megrázkódtatás" a napilapnak,a magánkézbe kerülés volt.Kiss Sándort idejében a Bihari Napló népszerűsége alig esett,mert még több tapasztalt újságíró maradt a lapnál,és volt pénz is a fizetésekre.Eljött a pillanat,Kiss Sándor eladta egy osztrák befektetőnek.Az új tulajdonos azonnal átszervezte a lap struktúráját,állományát.Mivel járt ez?Létszám leépítéssel.A "kirúgások" következtében a megmaradt munkatársaknak többet kellett dolgozni.Az egyik negatív következmény a külalak megváltoztatása volt,mely azt jelentette,hogy a Bihari Napló a tulajdonos magyarországi lapjaihoz kezdett hasonlítani,melynek a csúcspontja a nyomtatás áthelyezése volt.Ez azt jelentette,hogy Debrecenbe nyomtatták a Bihari Naplót és a tulajdonos több lapját is.A Reggeli Újság megjelenése szintén egy kihívást jelentett a Bihari Napló számára.Megkezdődött a verseny a két helyi magyar nyelvű lap között,melyet a Reggeli Újság elveszített,ugyanis a tulajdonos csődbe juttatta a napilapot. 

Egy kissé megroggyant a Bihari Napló is,de segítségére sietett a magyar kormány,mert a kormányhoz köthető magyar tulajdonoshoz került.Ez a tulajdonosváltás megerősítette a Bihari Napló egyeduralmát Bihar megyében.A napilapnak nincsenek anyagai gondjai. Kristály Lehel kinevezésével lassan megváltozott a napilap profilja.Egyre több magyarországi eseményről olvashatunk a lapban,mely azt jelenti,figyelmesen kell megnézni a cikk címét. 

Mit tehet az olvasó,ha olvasni szeretné a Bihari Naplót?Az első lehetőség,előfizet a nyomtatott példányra.A második lehetőség,előfizet digitális példányra. Harmadik lehetőség,kölcsön kapja azoktól,akiknek meg van a nyomtatott példány.Negyedik lehetőség,rákkantint,ha tudja kezelni a mobilját,vagy táblagépjét,a Bihari Napló internetes oldalára,az erdon.ro-ra. Ötödik lehetőség,ha rákattint a Bihari Napló Facebook oldalára, 

mely az Erdon cikkeiből oszt meg néhányat, vagy az az Erdély Online Facebook oldalára. 

Merre tovább Bihari Napló? Nem tudom.Az tény,hogy örvendjünk annak,hogy Nagyváradnak és Bihar megyének van magyar nyelvű napilapja.Lehetőleg sokáig. 

U.I. 

Ebben a bejegyzésben a személyes véleményemet írtam meg.

 

Interjú hetente Zatykó Gyulával a Bihari Naplóban

Zatykó Gyula.Forrás : Bihari Napló 

"Interjúsorozatot kezd lapunk Zatykó Gyulával, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester tanácsadójával. A bihari megyeszékhely irányításában résztvevő szakembert hetente megkérdezzük a város működtetésének kulisszatitkairól, a felmerülő problémákról, de a jó hírekről is. Sorozatunkba bevonjuk olvasóinkat is, kérdéseiket várjuk központi e-mail címünkre – kérdezzenek velünk, kérdezzünk együtt Nagyváradról!" - olvasható a Bihari Naplóban. Ez azt jelenti, hogy a Polgármesteri Hivatal " nyít " a váradi magyarok felé? Belátta Ilie Bolojan, hogy szüksége van a váradi magyarok szavazataira? 

A cikket olvasva választ nem kaptam.Zatykó Gyula több projektre büszke és feltétel nélkül támogatja a városvezetést.Remélhetőleg hasznos lesz Zatykó Gyula munkája a váradi magyarok részére. Idézetek az interjúból :

"– Milyen tervekkel látott hozzá a feladatához két évvel ezelőtt?  

– Mint ismeretes, a legutóbbi önkormányzati választások után a városi tanácsban nagyon meggyengült a magyar érdekképviselet, alpolgármesteri tisztséget sem sikerült szerezni. Amikor lehetőség nyílt arra, hogy a polgármester magyar ügyekért felelős tanácsosaként elmondhassam a véleményemet a döntéshozatalban, úgy gondoltam, ha ezt vállalom, a nagyváradi magyar közösséget tudom szolgálni. Konkrét terveim között szerepelt a magyarság jelenlétének erősítése és a nyelvi jogok érvényesítése a város életében. Az volt a tervem, hogy a városvezetés döntéseit úgy befolyásoljam, hogy azok vegyék figyelembe a magyarok érdekeit, illetve ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek hátrányosan érintenének bennünket." 

"-Mi a véleménye a város jelenlegi külsejéről? Az emberek elégedetlenek. Sok helyen egyidőben kezdtek neki munkálatoknak, és sok utcát lezártak, ami a forgalmat egyre inkább megnehezíti. 

– Valóban, a város egy építőtelephez hasonlít, de ez nem feltétlenül baj, hiszen otthon sincs ez másképp, amikor festjük a lakást, nagy a felfordulás, a kényelmetlenség. Ám amikor minden elkészül, együtt örül a család a szebb, tisztább, korszerűbb otthonnak. Nagyváradon is együtt csodálkozunk rá egy-egy megújult épület szépségére. A fűtéscsövek cseréje azt eredményezi, hogy megszűnik a hőenergia-veszteség és nem történnek váratlan meghibásodások a rendszerben, ez a lakosok biztonságát szolgálja. Az utak szélesítése, a parkolóhelyek kialakítása pedig szükséges rossz, hiszen nagy számban gyarapodott az autók száma. Jelenleg több mint 70.000 járművet tartunk nyilván városunkban, ehhez adódik még az átmenő forgalom is. Azért folynak egyszerre az építkezések, mert a munkálatok java részét európai pénzekből finanszírozzuk. Ezek vissza nem térítendő támogatások, butaság lenne nem élni velük vagy felhasználatlanul hagyni őket. Ezért a városvezetés nem tehet mást, mint megpróbál minél több pénzt szerezni a beruházásokra. Ezeknek az összegeknek az elköltését viszont szűkös határidőn belül kell elszámolni. Ez az oka, hogy szinte egyszerre kell befejezni a beruházásokat, így egyszerre kell dolgozni is rajtuk. Ez bizony próbára teszi a lakók türelmét, de ha megértik, hogy eurómilliókat fordítunk a város fejlesztésére anélkül, hogy a saját pénzünket költenénk, talán elnézőbbek lesznek, jobban elfogadják az ezzel járó kényelmetlenséget is. Türelmet és megértést kérek mindenkitől."

Kristály Lehel a Bihari Napló új főszerkesztője

 

Kristály Lehel.Forrás : oszkar.com 

Lehet sok váradi felkapja a fejét a hírre, mert nem ismerik a Bihari Napló új főszerkesztőjét, Kristály Lehelt.Nem álhír. Bihorel már korábban megírta, hogy a Bihari Napló új főszerkesztője Kristály Lehel lett. Kicsoda Kristály Lehel? Székely származású újságíró. Lévay Tünde első férje,két gyermekük van.Lévay Tünde Tőkés László második felesége.Jobb vagy rosszabb lesz a Bihari Napló? Még nem tudjuk.Zavaró tényező lehet, hogy az új főszerkesztő nem engedélyezte néhány cikk megjelenését./Frissített bejegyzés '

"A Magyar Hang értesülése szerint a KESMA tulajdonába került nagyváradi Bihari Naplónál a Bálványosi Szabadegyetem sajtófőnökét, a Ripost egyik volt szerkesztőjét nevezték ki főszerkesztőnek." - írja a media1.hu.  

Kristály Lehel elérhetőségét olvashatja a biharinaplo.ro/impresszum-n. 

A főszerkesztő váltásról olvashatunk a Magyar Hang cikkében. Idézetek a cikkből : 

"Hétfő óta új főszerkesztője van az Inform Média Lapkiadó Kft.-hez tartozó, Nagyváradon és környékén megjelenő Bihari Naplónak. A legnagyobb példányszámú romániai napilapot 25 éve vezető Rais W. István a főszerkesztői tisztségből távozott, helyére Kristály Lehelt, a Bálványosi Szabadegyetem sajtófőnökét nevezték ki a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványon (Kesma) belül működő kiadónál. (A magyarországi és partiumi lapokat is birtokló Informot még 2018 novemberében vásárolta meg a Mediaworks Heinrich Pecinától.)" 

"Információink szerint a debreceni székhelyű Informnál – amely a Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország kiadója is – egy ideje már suttogtak arról, hogy a lap vezetését más kezébe adnák. Formailag Rais W. István maga mondott le a főszerkesztőségről. Ám aligha könnyű szívvel tette, mert – úgy tudjuk – több hetes szabadságra ment. Rais W. István – ahogy más vezetőkkel is előfordult a Informnál – parkolópályára került, terjesztési vezetői feladatait megtarthatta, amit eddig a főszerkesztőséggel párhuzamosan vitt a magyar nyelvű napilapnál." 

"A főszerkesztőcsere azért meglepő, mert a vezetésével a Bihari Napló egyedüliként a romániai magyar napilapok közül megőrizte, sőt növelni tudta az értékesített példányszámát. A 2017 utolsó negyedévi adatok alapján a Bihari Naplóból átlagosan 9250 példány fogy (péntekenként 12 ezer) – derül ki abból a cikkből, amelyet egyébként éppen Rais W. István írt.
Az új főszerkesztő, Kristály Lehel az erdélyi magyar sajtó ismert alakja. A 2018-as Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) a tavaly jelentős változásokon átesett, valamint a Fidesz közelébe tolt Székelyhon lapcsalád kiemelt szerkesztőjeként volt résztvevője egy kerekasztal-beszélgetésnek. Az anyaországi sajtóban is publikál, többek között a Mandineren, és egy időben a Ripost bulvárlap szerkesztőjeként is dolgozott."

"Úgy tudjuk, Kristály Lehel kinevezése a szerkesztőségben meglepetést keltett. A kiszivárgó hírek szerint arról beszélt az első értekezletén, hogy továbbra is kétlaki életet élne, azaz budapesti egzisztenciáját nem adja fel. Információink szerint itt arról is szó volt, hogy a politikai cikkek szigorúbb kontroll alá esnek a jövőben. Ezekre e-mailben külön rákérdeztünk, de az új főszerkesztő cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.
Kristály Lehel személye egyébként azért pikáns, mert miközben a Fidesz stratégiai partnere Erdélyben az RMDSZ, a lap vezetését az Erdélyi Magyar Néppárt közelében politizáló Tőkés László református lelkésszel kapcsolatban álló újságíróra bízták. Tőkés ugyanis Kristály korábbi nejét vette feleségül, így a Fidesz színeiben EP-képviselőségét épp befejező Tőkés neveli a gyerekeit is."

"Nem a főszerkesztőváltás volt az egyetlen személyi változás a közelmúltban a Bihari Naplónál. Néhány hete távozott a lap egyik régi újságírója, Szeghalmi Örs is. A visegrádi médiatalálkozó után kellett távoznia – talán az ott kapott utasításoknak köszönhetően. A rutinos újságíró 24 évet töltött a Bihari Napló szerkesztőségében – a bűne az lehetett, hogy blogján és más nyilvános helyeken gyakran kritizálta a Fideszt és az RMDSZ-t is. Kirúgásáról egy forrásunk így írt: „két sor nem sok, de annyi sem jelent meg az újságban, hogy köszönjük a több évtizedes szolgálatot Szeghalmi Örsnek”.

„Öröm volt a Bihari Naplónál dolgozni” - Dérer Ferenc nyugdíjba ment

 

Kollégái, barátai körében Dérer Ferenc a hegyközszentimrei Nagy Sándor Borászat előtt. Fotó: Ciucur Losonczi Antonius .Forrás : erdon.ro

„Ez a mai nap egy időszak lezárása, ami tele volt sok jóval, kisebb buktatókkal, de öröm volt a Bihari Naplónál dolgozni, és ilyen csodálatos embereket megismerni” – pénteken Hegyközszentimrén e szavakkal búcsúzott lapunk főszerkesztő-helyettese, Dérer Ferenc. - írja Tóth Zsigmond a Bihari Naplóban.Teljes cikk :  

"Letette a tollat, de nem véglegesen, és nyugdíjba vonult a Bihari Napló egyik alapítója, főszerkesztő-helyettese, Dérer Ferenc, aki a maga 74 évével (szombaton, január 13-án töltötte be) örökifjúként járta a megyét, ha szükség volt rá, szerkesztette a lapot, akár vasárnap is, hogy az olvasók a kora reggeli órákban értesülhessünk a megyében, országban történt eseményekről. Dérer Ferencet mindenki szerette, hiszen a kollégák, és a megye magyarlakta településeinek polgármesterei egy kiváló nyugdíjas bulit szerveztek a számára pénteken, késő délután, a szentimrei Nagy Sándor Borászat pincéjében, ahol a kitűnő hangulatot kiváltó különböző pálinka és borfajta mellett a szakácsasszony is kitett magáért a finom vacsorával. A meghívott vendégek és kollégák sok ajándékkal halmozták el a jóbarátot, mindenki fűzött hozzá egy kedves mondatot.

A család a legfontosabb
Az ünnepelt köszönetet mondott mindenkinek a hozzá fűződő barátságért, a kollégáknak az együtt eltöltött, kellemes, és néha nehezebb napokért. Mint megfogalmazta, ő tulajdonképpen egy boldog ember, hiszen majdnem mindent sikerült megvalósítania egykori álmából, örül és boldog annak ellenére is, hogy voltak ugyan nehéz időszakok az életében, de azok, akik szeretik mindig ott voltak a közelében, bátorították, erőt adtak számára a folytatáshoz. A legnagyobb kincs számára a családja, és mindenkinek ajánlja, hogy minden esetben a család legyen életük központjában, hiszen a családra mindenkor lehet számítani, a feleség, a gyerekek, unokák azok, akikért érdemes minden nap küzdeni, ők azok, akikhez naponta hazatalálsz, akiket átölelsz, és este boldogan hajtod álomra a fejedet. Viccesen hozzátette még, hogy ez nem egy búcsú, mert azért ilyen könnyen nem szabadulnak meg tőle, fog ő még írni a lapba, és bármikor segít, amennyiben igénylik. – Ez a mai nap egy időszak lezárása, ami tele volt sok jóval, kisebb buktatókkal, de öröm volt a Bihari Naplónál dolgozni, és ilyen csodálatos embereket megismerni – fogalmazott.
Dérer Ferenc, köszönjük neked a munkásságot, tölts minél több időt szeretett családod körében, foglalkozz sokat az unokákkal, akik a család szemefényei, hiszen talán valamelyik tovább viszi szép hivatásodat, az újságírást.

Isten éltessen, Ferenc, erőben, egészségben közöttünk!"

Forrás : erdon.ro

Dérer Ferenc nyugdíjba ment.A cikk szerint igen,mert megünnepelték.Elbúcsúzott,de tovább dolgozik a Bihari Naplónál.Mit mondott? "Az ünnepelt köszönetet mondott mindenkinek a hozzá fűződő barátságért, a kollégáknak az együtt eltöltött, kellemes, és néha nehezebb napokért. Mint megfogalmazta, ő tulajdonképpen egy boldog ember, hiszen majdnem mindent sikerült megvalósítania egykori álmából, örül és boldog annak ellenére is, hogy voltak ugyan nehéz időszakok az életében, de azok, akik szeretik mindig ott voltak a közelében, bátorították, erőt adtak számára a folytatáshoz."

Dérer Ferencnek mi a legfontosabb, a legnagyobb kincs?A család.Milyen szépen hangzik,de Dérer úr komolyan gondolja,mely ritkaság számba megy a napjainkban.Ezt mondta : "A legnagyobb kincs számára a családja, és mindenkinek ajánlja, hogy minden esetben a család legyen életük központjában, hiszen a családra mindenkor lehet számítani, a feleség, a gyerekek, unokák azok, akikért érdemes minden nap küzdeni, ők azok, akikhez naponta hazatalálsz, akiket átölelsz, és este boldogan hajtod álomra a fejedet. "

Tetszik a cikk,mert őszinte szavakkal van megfogalmazva.Ráadásul elhiszem amit Dérer úr mondott. Nem ismerem személyesen,de évtizedekig olvastam a cikkeit.Nem a szentimrei bor "beszélt belőle", hanem egy nagy élettapasztalattal rendelkező újságíró.A cikknek van egy rövid része,mely elgondolkoztatott.Ezt mondta Dérer Ferenc : "bármikor segít, amennyiben igénylik". A Bihari Napló tulajdonost váltott.Nem lehet tudni,hogy az új (magyar) tulajdonos igényt tart Dérer Ferencre és a többi "nyugdíjas újságírókra". Személy szerint Dérer Ferenc cikkeit szerettem és szeretem olvasni. Remélem tovább folytatja az újságírói szakmát,és további remek cikkekkel örvendeztet meg engem és azokat akik szeretik.Egy biztos,én igénylem a segítségét,mert nekem nem volt kiváltságom,hogy újságíró legyek,mely meglátszik.Ilyenkor illik jó kívánságot mondani.Röviden : " Jó egészséget,Dérer úr "'

Orbán Viktor exkluzív interjú : „Közép-Európa nagy évtizedek előtt áll”

 

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek. Fotó: Szecsődi Balázs.Forrás : erdon.ro

"Október 2-án Nagyváradon járt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén és az intézmény új épületének felavatásán. Ezt követően exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek." - olvasható a Bihari Naplóban.Az exkluzív interjút Rais W. István készítette.Teljes interjú :

– A jövő tavaszi magyarországi választás immár a második, amelyen a könnyített honosítási eljárással állampolgárságot kapott külhoni magyarok is részt vehetnek. Miben áll ennek jelentősége Ön szerint?
– A világban különböző sorsú és karakterű nemzetek vannak. A magyar ember csak akkor érzi magát biztonságban, ha összekapcsolódik a többi magyarral. Egyébként individualista a magyar, ugyanakkor igényt tart arra, hogy össze legyen kapcsolva a többiekkel. De ha már össze van kapcsolva, akkor azt kívánja, hogy neki ne mondja meg senki, hogy mit gondoljon, vagy mit tegyen. Ha a Kárpát-medencében és a szórványban is élő magyarok nincsenek összekapcsolva egymással, akkor az egész magyarságnak nincs se erőtudata, se önbizalma. Abban a pillanatban, amikor összefűztük a nemzetrészeket, és megtaláltuk a módszereket, hogyan kössük be a diaszpórában élő magyarokat az egységes magyar nemzet vérkeringésébe, azonnal nőni kezdett a magyar nemzet önbizalma. Megnőtt a biztonságérzete, megnőtt a tettereje, és gazdasági értelemben is emelkedni kezdtünk. A magyarok esetében a nemzeti öntudat, erő, önbecsülés szoros összefüggésben van a gazdasági teljesítménnyel, a versenyképességgel. Mióta a nemzetegyesítés ezen a fontos állomáson túljutott, vagyis hogy mindenki megkaphatja a magyar állampolgárságot, és a legfontosabb közös döntésekben részt vehet, láthatóan anyagilag is jobb állapotban vannak a magyar közösségek a világon szinte mindenhol. Éppen ezért buzdítok mindenkit a jövő tavasszal esedékes parlamenti választáson való részvételre és a külhoni magyarok körében megelőző regisztrációra is. Azt javaslom, hogy a közösen megnyitott úton együtt haladjunk tovább.
Összeadjuk az erőinket
– Milyen újabb, a partiumi, erdélyi magyarokat is érintő nemzetpolitikai célkitűzései vannak?
– Egységes, magyar nyelven zajló oktatási rendszert kell létrehoznunk a bölcsődétől az egyetemig, beleértve az egységes szakképzési rendszert. Nemcsak a szellemi tudományokat kell közösen tanulnunk és művelnünk, hanem a szakmákat is, hiszen Magyarországnak komoly ipari hagyománya van. Ebből sok minden meg is maradt, sőt, újabban megerősödött. Nekem is volt már lehetőségem Kolozsváron szakmunkásképző intézetet átadni. A hitbéli közösségeket is meg kell tartani, Kárpát-medencei és világméretű magyar médiarendszert kell kiépíteni, és olyan gazdaságfejlesztési programokat is elindítunk, amelyek miközben mindenkinek, akik részt vesznek benne, jót tesznek, növelik a magyarság gazdasági összteljesítményét, és végül többet kapunk vissza, többet hoz, mint amennyit beleadtunk. A jó gazdaságpolitika lényege, hogy úgy kell támogatni a versenyképes, életerős és cselekvőképes személyeket, családokat, vállalkozásokat, városokat és régiókat, hogy azután összességében, a teljesítmény növekedése révén mindannyian jobban járjunk. Így nem elveszünk egymástól, hanem éppen fordítva: összeadjuk az erőinket. Az anyagi kiszolgáltatottság, a szegénység számos rossz tulajdonságot felerősít az emberben. Sokan azt érzik, miért másokat kell támogatni, miért nem bennünket támogatnak. Ez az anyaországban is hosszú időn keresztül így volt, ráadásul a nemzetellenes kommunista politika erre rá is játszott. Hosszú időn keresztül szembeállította a határon túli magyarokat az anyaországi magyarokkal, mondván, hogy amit nekik adunk, azt tőletek vesszük el. Ma azonban már az a gondolat erősödik Magyarországon, és talán többségre is jut, hogy hasznos, ha a többi nemzetrészt támogatjuk, mert ezzel a végén összességében mindannyian jól járunk. Ez nagy dolog, mert ez a magyar nemzet megerősödésének és felemelkedésének egyik előfeltétele. Ezt tartom a munkánk egyik legnagyobb sikerének.
Mit akarnak a románok?
– Lát esélyt a magyar–román államközi kapcsolatok jobbítására? A magyar kormány nagyon határozottan képviselte a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét a román kormánnyal szemben.
– Erre a kérdésre megfelelő távlatból érdemes tekinteni. A nyugati országokban egy olyan népvándorlás és népességcsere zajlik, amely egy kevert etnikumú, a mainál kevésbé biztonságos, terrorfenyegetettségnek kitett és gazdaságilag is kevésbé versenyképes Nyugat-Európát fog eredményezni. A másik oldalon pedig, Ukrajna keleti határainál számos bizonytalanságot okozó, kiszámíthatatlan konfliktus dúl. Ezekben az időkben Közép-Európa vissza nem térő lehetősége, hogy a saját stabilitására alapozva, az együttműködés útján keresztül felemelkedjen. A következő évtizedeket Közép-Európa nagy évtizedeinek látom. A lengyelek, a csehek, a magyarok és a szlovákok biztosan komoly sikereket fognak elérni együtt, és még a szlovénokat is ide sorolhatom. A horvátokkal még el kell rendeznünk néhány kérdést. A szerbek pedig határozottan csatlakozni akarnak ehhez a közép-európai sikertörténethez. Az is nyilvánvaló, hogy a romániai magyaroknak is helyük van ebben a felemelkedésben. Ennek már számos jelét láthatjuk. Az a kérdés, hogy mit akarnak a románok? Ezt nekik kell eldönteniük. Most, a magyarokkal együttműködve, közös gazdasági projekteket elindítva, közös célokat kitűzve kötődni tudnának egy nagy közép-európai sikertörténethez. Az egész Európai Unió gazdasági növekedésének nagy része ma a visegrádi négyektől jön. Egy V4 plusz Románia formációban megtalálhatnánk az együttműködésnek azt a formáját, ami végül a romániai románoknak is életszínvonal-emelkedést, nagyobb biztonságot és jobb perspektívákat jelentene. Mi ezt a kaput nyitva tartjuk.
Őszinte beszéd
– Addig, míg ezt a románok eldöntik, az anyaországnak, a magyar kormánynak milyen valós lehetőségei, eszközei vannak abban, hogy elősegítse a külhoni magyarok jogainak védelmét, érvényesítését? Gondolok itt konkrétan a romániai magyarellenes kirohanásokra, a 2018-as centenáriumi ünnepségek nem túl kedvező előjelű, nacionalista felhangokkal teletűzdelt előkészületeire, vagy arra, hogy Románia megtámadta a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi csomagot.
– A magyar kormánynak két dolga van. Az egyik, hogy kiálljon nemzetközi fórumokon és kétoldalú viszonylatban is a magyar kisebbségi közösségek jogai érdekében. Ki kell állnunk minden olyan esetben, amikor úgy érezzük, hogy a kisebbségi jogok sérülnek. Ilyen szerencsétlen eset volt a marosvásárhelyi iskola ügye, amit nehéz magyar szemmel másképpen értelmezni, mint a magyarokkal szemben ellenséges hatósági megnyilvánulást. Nehéz megérteni, kinek mi baja származik abból, ha katolikus magyar gyerekek katolikus magyar iskolába járnak. Másfelől pedig csigalassúsággal halad egy olyan kisebbségi jognak az érvényesítése, ami egyben egyetemes jog, hozzátartozik a vallásszabadsághoz. A restitúció, tehát a visszaszolgáltatása az egyházi közösségek számára azoknak a tulajdonoknak, melyek a hitélet és nevelés okán számukra szükségesek, és korábban az övék is volt, csak elkobozták tőlük, nagyon lassan halad. Ez két olyan ügy, ami európai léptékű emberi jogi probléma, és amelyeket szeretnénk a románokkal valahogyan megoldani. De az is igaz, hogy a magyar nemzetpolitika most már nem merülhet ki csupán jogvédelemben. Amikor a románokkal meg kell vitatnunk ezeket a dolgokat, ugyanakkor a másik kezünkkel ki kell nyitnunk azt a kaput, amin a románok beléphetnek a közép-európai gazdasági térségbe. Szerbiával már sikerült megteremtenünk egy olyan együttműködést, melynek nyertesei a szerbek meg az ott élő magyarok is. Jól haladunk Szlovéniával, és kiváló az együttműködésünk a szlovákokkal is. Azt várjuk, hogy valahogy kezet tudjunk fogni a románokkal a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés keretében. A külügyminisztereink hétfőn tárgyaltak Kolozsváron, és annak is örülök, hogy Liviu Dragnea kormányzó pártelnök és képviselőházi elnök úrral egy konkrét ügy kapcsán sikerült biztató személyes kapcsolatot kialakítanom. Ezt szeretném megerősíteni a két kormányzó párt között is, függetlenül attól, hogy különböző nemzetközi politikai családokhoz tartozunk. 2018 nehéz év lesz. A románok megérdemlik, hogy őszintén beszéljünk velük, és mi is megérdemeljük azt, hogy őszintén beszéljenek velünk. Megpróbáljuk ezt a ’18-as évet valahogy úgy túlélni, hogy mind a két közösség úgy érezhesse, méltóságának sérelme nélkül került ki egy érzelmileg is bonyolult időszakból.
Gyakorlatias együttműködés
– Lát-e reális esélyt a Kárpát-medencei, illetve az erdélyi magyar autonómiatörekvések megvalósítására, a hivatalos, merev román álláspont, valamint a nemzetközi konjunktúra fényében, gondolok itt például a katalán önrendelkezési népszavazásra?
– A katalóniai történésekre nem reagál a magyar kormány, mert mi ezt spanyol belügynek tekintjük. Ami az autonómiatörekvéseket illeti, ez olyan kifejezés és gondolat, ami körül sok a bizalmatlanság. Ott azonban, ahol nem elvi csatákat vívtunk, hanem megpróbáltunk gyakorlatias együttműködést kialakítani, mint például a Vajdaságban, kiderült a szerbek számára is, hogy nem ördögtől való, és a magyarokkal ebben a kérdésben is meg lehet egyezni. Romániával egyelőre messzebb vagyunk ettől.
Új fejezet
– Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a napokban nyilatkozta, hogy az RMDSZ tovább erősítené partneri kapcsolatait a Fidesszel, Kolozsváron találkozó is volt a két politikai szervezet vezetése között. Hogyan értékeli e két formáció viszonyát, hiszen nem volt ez mindig felhőtlen?
– Mi úgy emlékszünk, hogy nekünk sérelmeink vannak az RMDSZ részéről, ők meg úgy emlékeznek, hogy sérelmeik vannak tőlünk. Ilyenkor az a legjobb, ha a politikusok meg a pártvezetők megpróbálnak inkább a jövővel foglalkozni. Az én kiindulópontom, hogy a mindenkori magyar kormánynak azokkal kell együttműködnie, akikben a romániai magyar kisebbségnek a bizodalma van. A számok egyértelműek. Az RMDSZ-t a magyar közösségen belül a választók 80, vagy még magasabb százaléka szokta támogatni. Ráadásul én személyesen Kelemen Hunorral szívesen is dolgozom együtt. Számos intellektuálisan izgalmas és politikailag hasznos tárgyalás van mögöttünk, úgy látom, pendülhetünk egy húron. Sikerült új fejezetet nyitnunk.
Nem kell a bajt idehozni
– Az utóbbi időszakban Románia felé is erősödött a migrációs nyomás. Hogyan lehetne ezt a helyzetet kezelni most, amikor egyre többen próbálkoznak Romániából Magyarországra jutni?
– Politikai és erkölcsi kiindulópontunk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt kell idehozni. Magyarország indított egy programot, amelyen keresztül megpróbálunk segíteni az azokban a térségekben élő embereknek, ahonnan a migránsok érkeznek Európába. Mi eleget teszünk annak az erkölcsi kötelességnek, ami a magyarokra ki lett róva. A román–magyar viszonyban is fontos szerepet fog játszani a migráció ügye, ami a szemünkben fel is fogja értékelni Romániát. Így is tiszteljük, de Románia súlya meg fog nőni a következő időszakban, hiszen ebből az irányból is nőni fog a migrációs nyomás Európára. Amit eddig láttunk, az csak a bemelegítés volt. Idén a Földközi-tengert használták a migránsok, de egy olyan periódus előtt állunk, amikor minden kipróbált útvonalat újra használni akarnak majd, a balkánit is, a tengerieket is. Románia ebből a szempontból fontos állam, és fontos küldetése lesz, hogy a keleti határainál megállítsa az Európába tóduló ellenőrizetlen migráns tömegeket. Magyarországnak is volt ilyen feladata ezelőtt két évvel, amikor meg kellett állítanunk a déli határnál azt a hatalmas migráns tömeget. Ott mostanra kiépítettünk egy fizikai védelmi rendszert, ezért Szerbián keresztül nem érdemes Európa felé jönni. Ez azonban növeli a nyomást Romániára, amelynek keleti határainál előbb-utóbb hatékony határzárrendszert kell létrehoznia. Másképp Romániát el fogják lepni a migránsok, és akkor nekünk magyaroknak kell majd a román határon kerítést húznunk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni, szívesen segítünk inkább – ha kell – Romániának abban, hogy meg tudja védeni a keleti határait. Reményekkel viseltetek az ortodox egyház és a román politikai vezetés iránt is. Bízom abban, hogy ők is úgy látják: itt most Románia jövőjéről van szó, Románia keresztény jövőjéről is. Ezen az alapon jól együttműködhetünk a következő években."
Forrás : erdon.ro

Kommentárok kommentje a Bihari Naplóról

Az egyik régi olvasója, Sauer  András írt egy nem hízelgő kommentet a Bihari Naplóról, mely megjelent a Postaláda rovatban. A kommentbe ez olvasható :

"Évtizedes előfizetője vagyok a Bihari Naplónak, sőt még az elődje, a Fálya is naponta beköszöntött házunkba. ’89 előtt élményszámba mentek Tőke Csaba jegyzetei, aki a sorok között kacsintott össze a valóságról a közösséggel. Később Bokor András, Neumann Ottó, Messzer László jegyzeteit olvasgattam nagy örömmel. Frappáns tematikák, igazi élményszámba menő szövegek voltak, közösségi elkötelezettség minden egyes precizitása benne volt. Politikai kérdésekben nagyon sokszor Wágner István, Szűcs László, Szilágyi Aladár és valószínűleg főszerkesztői tevékenysége miatt ritkább Rais István jelentetett meg jegyzeteket, kommentárokat.

Minden írásnak az alapja a pontosság volt, a precíz információ, és néha a jó humorú görbe tükör. Miért mondom ezeket? Mert az utóbbi időben látom, hogy vannak, akik újból ezen műfajokhoz nyúlnak. Egy-két kivételtől eltekintve azonban sótlan, nyílt vagy burkolt politikai véleményt olvashatunk. Ugyanakkor hiányzik a precizitás az információk, esetleg a cikkben emlegetett törvények valós ismerete.

Akkor, amikor Nagyváradon ma nyíltan látszik, hogy Ilie Bolojan sértett politikai vezetőként az oszd meg és uralkodj elvét próbálja érvényesíteni, a tollat ragadó, értelmiséghez tartozó jegyzetíró tudatában kell legyen annak, hogy neki is van felelőssége a közösséggel szemben. Nem rég egy ilyen publikált kommentárban, fellengzős értelmiségi fölénnyel próbálja kiosztani az egyik munkatárs a valóban kezdő önkormányzati képviselőnőt. Szakmaiatlanságot kiált, szinte dilettantizmust mond, és érdemi javaslatként egy ötletet fogalmaz meg. A javaslat lényege, a törvény szerint, beszéljenek a magyar tanácsosok magyarul a tanácsban, és ezt fordítsák a románoknak fordítóval, mert sugallja és írja a jegyzetelő, van erre törvényi keret, csak meg kell keresni. Érdemi munka, kiáltja. Kioszt mindenkit, de ő maga az állítását nem ellenőrzi le. Sajnos a közigazgatási törvény nem a településen lévő magyarok számarányához köti a tanácsban az annyanyelvhasználatot, hanem a tanácsban, testületben lévő arányokhoz. Egyszerűsítve: ha van húsz százaléknyi magyar tanácsos, akkor lehet beszélni az ülésen magyarul. Ha a városban van húsz százalék, de a tanácsban nincs, akkor ez törvénytelen. Nagyváradon van húsz százaléknyi magyarság, de a tanácsban a megosztottság miatt is, nincs, ezért a gyűlésen, a törvény szerint nem lehet használni a magyar nyelvet. Amúgy igazából nem is ez a probléma: a tanácsülésen a magyar nyelv használata négy embert érintene ma, a városházával való magyar nyelv használata viszont közel ötvenezer embert érintene ma. Amig volt magyar alpolgármester ez a kabinetjén keresztül meg volt oldva. Ma nincs az RMDSZ-nek alpolgármestere ez sincs.

Mekkora lufi az, hogy a tanácson belüli magyar nyelv használattal Ilie Bolojan magyarbarátságát lehetne igazolni vagy sem. Bolojan nem szereti a magyarokat, ez világos. Azóta meg végképp nem, amióta egyeduralmi pozícióját szerinte a magyarok miatt nem tudta elérni a megyében. Sőt, teljesen kizárt bennünket a szívéből akkor, amikor nem voltunk hajlandóak egyik napról a másikra közigazgatási határmódosításra Szentmárton bekebelezésével, amely a nagyváradi magyarság azonnal 1,5 százalékos csökkenését jelentette volna. Tehát nem szalutáltunk a „főfő” azonnali parancsának. Ki állt gátat a mérhetetlen hatalomvágynak Bolojan szerint? A magyarok, ezen belül a helyzetben lévő RMDSZ. Ezért szerinte ezt meg kell torolni. És ehhez nyíltan vállal szerepet a Néppárt.

Ugyanez az újságíró, azért nem írom le a nevét, mert nem polemizálni akarok, azt írja egyik legutóbbi kommentárjában, hogy az RMDSZ gyengítése miatt Bolojan akár hajlandó lehet kisebb engedményeket adni. Példaként felhozza augusztus 20-át. Zseniális! A gondolatot már nem viszi tovább. Mi van, ha Bolojan, tegyük fel, eléri célját? Gyengül az RMDSZ. Ad-e nagyobb engedményeket, ha már nem kényszerül rá? Világos, hogy nem. Miért? Amint kétharmadja lett a hírhedt PSD-vel, nem lett tovább magyar vezetője alpolgármesteri szinten a városnak. Mikor lett újból? Bő egy évvel a választások előtt, amikor a célja az volt, hogy gyengítse az erősödő szociáldemokratákat. Így került Huszár István alpolgármesteri székbe. Tehát meddig kellett az PSD? Ameddig meglett a kétharmadja. Meddig kellett az RMDSZ? Ameddig gyengítette a PSD-t. Meddig kell a Néppárt? Amíg gyengíti az RMDSZ-t. Önös Bolojan hatalmi érdek, PNL pártérdek, és egyáltalán nem városérdek. Ha eszünknél vagyunk, értjük. A mások, más magyarok által is elért eredmények alapfeltétele is az erős RMDSZ. Ha Bolojan szándéka szerint a szövetség meggyengül, akkor nincs további érdeke gesztust tenni egy magyar közösségi szereplőnek sem. A jövőbe látni nehéz, a mában tévedni lehet, de a múltat nem figyelni, tapasztalatként nem hasznosítani szinte bűn. A jó jegyzet, kommentár így íródik és főkép van benne humor…

UI: Amúgy szívesen olvastam volna egy kommentárt arról, hogy a Szigligeti Színház nulla lejt kap a várostól, de sem a jegyzetíró, sem a néppárt ezt a hírt nem tartotta fontosnak, pedig minden magyar ,szimpátiától függetlenül jár oda, amit nem mellesleg ugyanaz a gyengítésre szánt RMDSZ önállósított, hozott létre ebben a formában."
Forrás : biharinaplo.ro

Tévészerelőből Bihar megyei keresztapa: ismerjük meg Kiss Sándor életútját

 

Kiss Sándor. Fotó: stiri.tvr.ro 

"A ’90-es években zűrös módon meggazdagodott Kiss Sándor egy gyanús hatalomátvétellel kezdte politikai pályafutását 2004-ben, rövidesen az ellenzéknek még az írmagját is kiírtotta az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből." - írja Sipos Zoltán az Erdélyi Átlátszóban. Megjegyzem, hogy sok váradit érdekelheti Kiss Sándor életútja."Keresztapa " volt,a helyét átvette más.Sajnos a negatív hatását ma is érzi a váradi magyarság. Teljes cikk : 

"A szervezetet kemény kézzel, magánvállalkozásként irányító Kiss már bejelentette, az ellene indított bűnvádi eljárás politikai karrierjének végét jelenti. De mivel a szervezetből minden vezetésre alkalmas személyt eltávolítottak, az előbb-utóbb esedékes tisztújításon megválasztandó utód csakis az ő emberei közül kerülhet ki.
De honnan jött, és kicsoda Kiss Sándor? Kik a bizalmasai, és milyen botrányok fűződnek a nevükhöz? Alább a Bukaresti Rádió Jelenségek című, június 5.-én sugárzott műsorának rövidített verzióját közöljük. Az alcímezést mi végeztük.
Kiss Sándor 1952-ben született Nagykárolyban. A Temesvári Műszaki Egyetemen főiskolai szintű elektroműszerész szakot végezett – ami a köznyelvben rádió-tévészerelői technikumot jelent –, a rendszerváltásig ebben a szakmában dolgozott.
A tévészerelő megcsinálja a szerencséjét
1990 után, magánvállalkozóként, több cég vezetője. Nevéhez fűződik a nagyváradi kábeltelevíziós rendszer kiépítése, működtetése, az első nagyváradi szinkronstúdió megalapítása, kiépítése és elindítása.
Tulajdonosa, illetve társtulajdonosa a Videovox, a Biolact, a Vetrolux, a Pro Idea, a Bioland Bihor, a Stirea, a Softpartner, a Lancelot, az Alexis, a Pădurea Verde, az Autocord, a Press Online Group kereskedelmi társaságoknak.

Kapcsolódó anyagunk:
Felvillanyozta üzlettársát a Bihar megyei RMDSZ-elnök elmés pénzmosodája

Működtetője, társtulajdonosa a nagyváradi Partium Rádiónak. Alapítója, kuratóriumi tagja és elnöke a Partium, a Mecénás Alapítványnak. Több tucat könyv megjelenésének, kulturális, ifjúsági rendezvények támogatója.
Kiss tevékenységével hozzájárult a Bihar megyei magyar kultúra helyzetének javításához, új állami intézmények létrehozásához, mint a Nagyváradi néptánccsoport, Várad folyóirat, az önálló magyar színház. 

1996-tól politizál
1990-től RMDSZ tag, 1996-1998 között gazdasági ügyvezető alelnök, parlamenti képviselő jelölt, 1999-2000 között a megyei választmány tagja, a 2000-2004 időszakban a megyei választmány elnöke.
2004-2008 között a Bihar megyei Tanács elnöke, 2004-től napjainkig az RMDSZ Bihar megyei Szervezetének elnöke, 2001-től SZKT tag és az RMDSZ Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke, 2002-től a Bihar-Hajdú-Bihar Eurorégió vezetőtanácsának tagja, 2008-tól a Bihar megyei Tanács alelnöke.

Szabó Ödön hozta a szavazatokat?
Az egykori tévészerelő szédületes vagyongyarapodását és politikai karrierjét nem mindenki figyelte kritikátlanul. Az Erdélyi Napló riportja szerint az RMDSZ Bihar megyei elnökségét is tisztességtelenül szerezte meg.
A lap úgy tudja, hogy 2004-ben, Kiss Sándor megválasztásában kulcsszerepet játszott Szabó Ödön, aki a Megyei Képviselők Tanácsában az ifjúsági szervezetek 25-30 százaléknyi szavazatát átjátszotta a háttérből keményen nyomuló Kiss Sándor-féle nagyvállalkozói körnek. 

Kiírtotta a belső ellenzéket
A következő lépésben az ellenzéki RMDSZ-vezetők gyors leváltása következett. A puccsszerű hatalomváltásnak alájátszott az addigi nagyváradi alpolgármester, Kapi István leváltása is, akinek helyébe Kiss Sándor feleségének rokona, Biró Rozália került.
A ritka vehemenciával történt bihari hatalomátvétel mögött egyesek román titkosszolgálati módszereket vizionálnak, mások úgy vélekednek, hogy az új politikai elit egyszerűen megvásárolta a hatalomátvételhez szükséges ifjúsági szavazatokat.
De tény, hogy a bihari lett az első egyszínű, belső ellenzék nélküli megyei RMDSZ-szervezet. A folyamat két főszereplője: Bíró Rozália, jelenleg Bihar megyei szenátor és Szabó Ödön, jelenleg Bihar megyei parlamenti képviselő.

Fekete importból alapozta meg a vagyonát?
Kiss Sándor egyébként nem most töltötte először az éjszakát a nagyváradi rendőrségi zárkában. Az RMDSZ Bihar megyei vezetőjét először 1996-ban tartóztatták le, amikor a hatóságok által megfogalmazott vádak szerint, vám és adófizetés nélkül, bizományi áruházakban mosott tisztára külföldről feketén behozott árut, mintegy két millió német márkával károsítva meg az államot.
Az akkori beszámolók szerint a Kiss Sándor cége által fejlesztett, majd 2 millió dollárért a mai RCS-RDS cég tulajdonosának, Teszári Zoltánnak eladott nagyváradi kábeltévé hálózat kiépítéséhez szükséges kábelt és műszaki berendezéseket importálták így, vám és egyéb illetékmentesen.
Két üzlettársával együtt néhány napra előzetes letartóztatásba került, de megúszta az ügyet. Sokak szerint ez az üzlet alapozta meg Kiss Sándor vagyonát, amit aztán politikai hatalomszerzésre használt, és több homályos üzlettel gyarapított.

Pornó-forgatás kiskorúakkal
Alig telt el néhány év, Kiss Sándor ellen ismét nyomozás indult, amikor is az általa tulajdonolt helyi televízió stúdiójának technikai felszerelésével, egyes alkalmazottainak bevonásával, kiskorúakkal forgatott pornófelvételek készültek. Végül tisztázta magát, az ügyben a TVS alkalmazottját, Kiss Norbertet ítélték el.
Újságírói körökben nagy port vert fel, amikor Kiss Sándor 2000-ben, egy máig sem átlátható ügylet keretében, úgymond bagóért, a részvények névértékéért, megvásárolt két megyei napilapot, a Bihari Naplót és a Jurnal Bihoreant, majd alig egy év múlva a vételár sokszorosáért eladta azokat egy külföldi médiacégnek. 

A meg nem épült Ady-központ is az ő nevéhez fűződik
A nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ megvalósítására kapott 1,3 millió eurós támogatás eltűnése okozta botrány is Kiss Sándor nevéhez kötődik. A támogatást bevételező Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjaként érintett a Magyarországon és nálunk is nagy vihart kavart ügyben.
A Krónika cikke alapján idézzük fel a történteket. Az Ady-központ felépítésére a 2002 augusztusában megalapított, Kiss Sándor, Mudura Sándor, Bíró Rozália, Szabó Ödön nevével fémjelzett Mecénás Alapítvány úgy kapott 1,3 millió eurónak megfelelő, 320 millió forintos magyarországi támogatást, hogy előzőleg a pénzt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázata nyerte meg 2001-ben a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál.
A 2002 májusában kötött szerződés alapján, Érmindszenten épült volna fel a költőről elnevezett vallási, kulturális és turisztikai központ, csakhogy a júniusi magyarországi kormányváltás után az ügyet átvevő Miniszterelnöki Hivatal decemberben átirányította a pénzt a Mecénás Alapítványnak. 

Ady-központ helyett konferenciaterem
Az első 70 millió forintot 2003 júniusában kapta meg az Alapítvány, majd ugyanazon év októberétől 2004 novemberéig 50 millió forintos utalásonként, öt részletben jutottak a támogatáshoz. Noha a projektet 2006-ban lezárták, az Ady-központból máig csupán egy konferenciaterem valósult meg, a tervezett szálló soha nem készült el.
A Mecénás Alapítvány végül elcserélte a torzóban maradt Ady-központot a városi önkormányzat tulajdonában lévő, 283 ezer euróra becsült Léda-házra, az eddig felépített központ értékét az önkormányzat ugyanis mindössze 300 ezer euróra becsülte fel és csereértékeként ezt ellentételezte. A különbözet kompenzálja a „mecénások” által a város felé felhalmozott mintegy 29 ezer eurós adóhátralék egy részét.

Szabó Ödön. Fotó: maszol.ro

Hova tűnt 1 millió euró?
Sokan feltették akkor a kérdést, hova tűnt el a körülbelül 1,3 millió eurós támogatásból közel egymillió euró? Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, az Alapítvány igazgatója azt állította a sajtónak, hogy hiánytalanul elszámoltak a pénzzel a magyar kormánynak.
Tőkés László ezt a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakembereinek vizsgálati eredményeit összefoglaló dokumentum megállapításaival cáfolta. A 16 oldalas vizsgálati anyag többek között megállapítja: „A fellelhető dokumentumok nem utalnak arra, hogy megtörtént volna az elszámolás, és készült volna beszámoló a beruházás megvalósulásáról – olyan, ami pénzügyi és jogi szempontból értékelhető volna”. „A Magyar Költségvetés pénze nem a határon túli magyarságot szolgálta.”
A Fő utcai ingatlan azóta is használaton kívül áll, senki sem tudja, mikor és mi fog működni ott. És még mindig válaszra vár, hogy mire költötte a Mecénás az Ady-központra kapott összeg és a megvalósított érték közötti különbözetet.

Lassan tisztújításra készülnek a Bihar megyei RMDSZ-ben
Kiss Sándor saját bevallása szerint, az ellene indított bűnvádi eljárás politikai karrierjének végét jelenti, bár hozzátette: a megyei tanácsban betöltött alelnöki tisztségről nem kíván lemondani.
Előbb vagy utóbb tehát napirendre kerül a tisztújítás az RMDSZ Bihar megyei szervezetének élén. Sokak szerint az utód csakis a szervezetet kemény kézzel, magánvállalkozásként irányító Kiss bizalmi emberei közül kerülhet ki, hiszen az évek során minden vezetésre alkalmas személyt eltávolítottak.

Biró Rozália a legfőbb bizalmas
Mindenki tudja, hogy Biró Rozália, jelenlegi Bihar megyei szenátor, a legfőbb bizalmas. Ő tanú és társ volt Kiss Sándor vagyonának felhalmozásában és politikai karrierépítésében, felesége révén családtag. A jelenlegi bűnvádi eljárásban érintett nevekkel több cégben is társtulajdonos szenátor asszony életpályája sem volt kevésbé sikeres, mint a börtönbe készülő rokonáé.

Biró Rozália. MTI Fotó: Nándorfi Máté

Vagyonbevallása szerint 5.623 négyzetméter beltelek, kb. 45 ha kültelek, egy majd 500 négyzetméteres nagyváradi ház, és egy 270 négyzetméteres Vármezőn lévő ingatlan, 140.000 lej értékű műtárgy tulajdonosa. Tulajdonrészei vannak a Biolact, a Pro Idea, a Bioland Bihor, a Stirea, a Softpartner, az Alexis cégekben, ugyanazokban, amelyekben Kiss Sándor is tulajdonos és 521.214 lej értékű tagi kölcsönt nyújtott a Kiss Sándorral közös tulajdonban lévő cégeknek.
A 2012-ig leadott érdekeltségi nyilatkozataiban kuratóriumi tagként szerepel a Mecénás, a Partium, a Varadinum és a Pro Rogerius alapítványokban és igazgatósági tagként az Eurotrans Alapítványban. A 2013-as nyilatkozatból eltűntek az alapítványok tisztségei, de az összefonódás Kiss Sándor érdekeltségeivel így is egyértelmű.

Szabó Ödön lehet Kiss utódja?
Kiss Sándor másik bizalmasa, és a mindenki által utódnak tekintett Szabó Ödön, Bihar megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke érdekeltségi nyilatkozatában nyíltan vállalja, hogy igazgatója a Mecénás és a Partium alapítványnak és elnöke a Kárásztelki Fiatalok Egyesületének.
Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 200 lej törzstőkéjű káefté, egy kárásztelki örökölt ház és egy vásárolt nagyváradi lakás szerepel. Bevallott jövedelmei a képviselői javadalmazásából, a Nagyváradi Egyetem doktoranduszi ösztöndíjából származnak, igaz ez utóbbi szokatlanul magas, évi 46.200 lejnek felel meg. 

Értékes önkormányzati lakást vásárolt
De politikai ellenfelei szerint ez csak a látszat. A kétezres évek elején, már ifjúsági vezetőként is jól kamatoztatta saját hasznára politikai tőkéjét, így a Kőrösvidéki Múzeumnál hamar szerzett kutatói állást, majd megyei önkormányzati képviselő lett, Bíró Rozália alpolgármestersége alatt pedig igen értékes önkormányzati lakást is meg tudott vásárolni Nagyvárad belvárosában.
Bár ezt sehol sem jelzi vagyonnyilatkozataiban, köztudott, hogy 2006 és 2010 között az ITD Hungary magyar állami befektetés-ösztönző és kereskedelemfejlesztő állami ügynökség havi, mintegy kétezer dolláros honoráriummal járó megbízottja volt. Ebben az időszakban, napi 24 óra munkáért, három helyen betöltött főállásból vett fel fizetést. 

Levédette a Szent László Napok nevét és logóját
Szabó Ödön neve az elmúlt tíz évben kétszer került be negatív felhanggal az erdélyi magyar sajtóba. Először az érmindszenti Ady-központra kiutalt 1,3 millió euró magyar állami támogatás eltérítésében vállalt szerepével hívta fel magára a figyelmet.
Második alkalommal 2013-ban vált botrányhőssé, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács azzal vádolta meg, hogy ellopta az általuk szervezett Szent László Napok nevét és az EMNT grafikusa által tervezett logót és benyújtotta levédésre a bukaresti Márkavédelmi Hivatalhoz, majd azzal védekezett, hogy a római katolikus egyház számára akarta megmenteni az esemény nevét, mert úgymond a szentek kultuszának ápolása nem civil szervezetek, hanem az egyház feladata. Érvelését sem az egyház, sem a bíróság nem fogadta el.

Egy belvárosi ingatlan is az ölébe hullhat?
Kevesebben tudják, hogy az egyházát féltő Szabó Ödön tagja a belvárosi Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának, és ebben a minőségében 2007-ben egy adásvételi szerződést hozott tető alá az egyházközség kántori lakására.
A gyülekezet tagjai nem igazán értették, hogy plébániájuk miért válik meg egy 515 négyzetméteres telken fekvő, belvárosi polgári lakástól akkor, amikor az egyháznak nem volt sürgős kiadása vagy előre nem látott pénzszükséglete.
Az esetre az adott magyarázatot, hogy az ingatlan vásárlójáról, bizonyos Lukács Lászlóról kiderült, hogy egyedülálló kárásztelki lakos, akinek egyetlen örököse várhatóan a közeli rokona, vélhetően Szabó Ödön lesz.
A Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának egyik tagja az esetről névtelenül azt mondta: a hét évvel ezelőtti adásvételi szerződés részleteit ma is homály fedi, és ez táplálja az emberek szóbeszédét, értetlenségét. Senki nem tudja, mennyit fizettek ki a nagy értéket képviselő egyházi ingatlanért, és mi lett a pénz sorsa."
Forrás : erdely.atlatszo.hu

Eladása után jobb vagy rosszabb lesz a Bihari Napló és az erdon.ro ?

Ebben a forró kánikulában sok váradi magyar nem tudja,hogy új tulajdonosa van a Bihari Naplónak és az online portálnak az erdon.ro-nak. Ezt a hírt az online böngészés során olvastam,az Erdélyi Átlátszóban. Megpróbáltam kutatni,de nem sok információt találtam az interneten.A Bihari Napló cikkeiben még nem írta a hírt.Az is lehet,hogy a nyomtatott példányokban megírták,hogy Media Development Management Kft. cég megvásárolta a Bihari Naplót és az erdon.ro-t a Russmedia Newspaper SRL-től.

Miért fontos számomra?Mert sok cikket a Bihari Naplóból idézek. Feltettem egy kérdést : Eladása után jobb vagy rosszabb lesz a Bihari Napló és az erdon.ro ?Aggasztó mondatot olvastam a forrás cikkben :" Ez azért aggályos, mert sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem pedig a PADOC, az MVM Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt. nem szakmai befektető – ellenben azt tudjuk, hogy a 2018-as magyarországi parlamenti választások regisztrációs kampánya már zajlik Erdélyben, és félő, hogy itt is a magyarországihoz hasonló propaganda-gépezet fog hamarosan működésbe lépni." Teljes cikk : erdely.atlatszo.hu

Ha pozitív módon közelítem meg a Bihari Napló helyzetét,akkor nem kell aggódjak,mert a személyzetet nem érintheti a tulajdonos váltás. Ugyanis,ha drasztikusan kicserélik az újságírókat,akkor sok olvasót veszíthetnek.Azt érzékelhettem, hogy valami változik a Bihari Napló stílusában.Visszavettek a magyar kormány elleni kritikából.Arról nem is beszélve,hogy nagyobb lehetőséget kapott Tőkés László a lapban.Mivel nem ismerem az ügy hátterét,nem is kommentálom.

Számomra nagyon fontos cél,hogy kiegyensúlyozottan tájékoztassam a blog olvasóit.Az egyik legtöbbet idézet forrás a Bihari Napló és az erdon.ro.Mi lesz,ha a Bihari Napló "beáll" a magyar kormány propaganda-gépezet mögé?Rossz rágondolni.Ugyanis, ha a váradi magyar a magyarországi belpolitikáról olvas a Bihari Naplóban,nem biztos,hogy hűséges olvasója marad.Több variáció lehetséges.Hamarosan többet tudunk,mert 2018-ban lesz választás Magyarországon.Már felszólítva vannak a kettős állampolgárok,szavazzanak jövőre.

Nagyváradon van még néhány magyar nyelvű kiadvány.Két magyar helyi újság versengve tudósít az eseményekről.Az egyik "leggyorsabb " az internetes hírek területén az erdon.ro.Reménykedek,hogy jobb lesz a Bihari Napló,mert nagyon fontos a váradiak számára is a korrekt és kiegyensúlyozott legyen a tájékoztatás.Maradjon a Bihari Napló annak ami volt, mert akkor mindenki jól jár.

Ha nem jó irányba változik az újság,akkor változtatásra kényszerülhetek. Tovább kutattam,és találtam néhány cikket a kérdéssel kapcsolatban. Kattintson a linkre '

Kormányközeli kézbe került a Hajdú-Bihari Napló | Debreceni Nap

A kormány bevette a vidéki médiát - Hír TV 

A Népszabadság bezárójához köthető cég megvette a Russmedia ... 

Pecina ismét aktív: a Russmedia megyei lapjait szerzi meg - mfor.hu 

A Russmedia 100 millió eurót fektet a digitális növekedésbe - boon.hu 

Pecina ismét színre lép - elkelt három vidéki napilap - Napi.hu 

Nyíregyháza volt az egyik utolsó bástya, de bevette a kormány - így az ... 

 

A magyar kormányhoz közel álló befektetőé a Bihari Napló és az erdon.ro

 

Heinrich Pecina. Fotó: orf.at

"A Népszabadságot bezáró osztrák üzletember, Heinrich Pecina cége vásárolta meg a Bihar megyei napilapot és portált." - írja Sipos Zoltán az Erdély Átlátszóban.Teljes cikk :

"Erdélyi magyar vonatkozása is van annak a hírnek, miszerint július végén a Heinrich Pecinához köthető Media Development Management Kft. megvásárolta a Russmedia Kft. kelet-magyarországi megyei napilapjait, a Hajdú-bihari Naplót, az Észak-Magyarországot és a Kelet-Magyarországot. A Russmedia ugyanis egy füst alatt az egyik romániai érdekeltségét, a Russmedia Newspaper SRL-t is eladta.

Az, hogy az eladott lapok között romániai médiaorgánum is található, a cég által kiadott, tipikus corporate halandzsa-nyelven megírt sajtóközleményből is kiderül. A Russmedia Newspaper SRL eladásának tényét Fodor István, a Russmedia Kft. ügyvezető igazgatója erősítette meg az Átlátszó Erdély kérdésére.

„Ez a cég adja ki adja ki valamennyi romániai nyomtatott lapunkat és üzemelteti az ezekhez kapcsolódó hírportálokat” – tájékoztatott Fodor.

A Russmedia Newspaper SRL portfóliójának részét képezi többek között a Bihari Napló, valamint a napilapnak az on-line verziója, az erdon.ro hírportál, valamint egy sor román nyelvű médiatermék, mint például a Jurnal Bihorean, bihon.ro, a Jurnal Aradean vagy a Caras Online.

Miért fontos ez?

Az erdélyi médiapiacon több évtizede vannak jelen magyarországi befektetők, ahogy az is köztudott, hogy az Erdélybe irányuló magyarországi támogatások számottevő része a krónikus forráshiánnyal küszködő médiát célozza.

Új fejlemény azonban, hogy az erdélyi magyar médiában közvetlenül a magyar kormányhoz vagy magyar állami vállalatokhoz köthető pénzek jelentek meg – ezek a támogatások pedig több internetes portál éves bevételeinek számottevő részét teszik ki (a jelenségről itt írtunk).

Ez azért aggályos, mert sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem pedig a PADOC, az MVM Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt. nem szakmai befektető – ellenben azt tudjuk, hogy a 2018-as magyarországi parlamenti választások regisztrációs kampánya már zajlik Erdélyben, és félő, hogy itt is a magyarországihoz hasonló propaganda-gépezet fog hamarosan működésbe lépni.

Kicsoda Heinrich Pecina?

A Russmedia SRL-t megvásároló ciprusi cég, a Media Development Management Kft. Heinrich Pecina osztrák üzletemberhez köthető, aki korábban több kétes üzletben is részt vett. Pecina azzal vált Magyarországon ismertté, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. tulajdonosaként 2016 októberében bezáratta a Népszabadságot, majd az így „lefejezett” lapcsaládot eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opimus Pressnek.

A Media Development Management Kft. legújabb akvizícióját, a Russmedia portfóliójába tartozó lapok megvásárlását a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és az MKB finanszírozta – írja a hvg.hu. Az MKB-ban részesedése van Mészáros Lőrincnek."

Forrás : erdely.atlatszo.hu 

 Hasonló cikk : kronika.ro

Túl a harcokon, kezdődhet a kibontakozás

 

"A Bihar Megyei Tanács elnökének megválasztott Pásztor Sándor volt tegnap a szerkesztőségünk vendége, aki exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. Beszélt többek közt arról, hogy milyen tervei vannak a múzeum új épületével és a repülőtérrel kapcsolatban" - 

Rais W. István és Ciucur Losonczi Antonius a Bihari Naplóban.
Teljes interjú : erdon.ro

Ma huszonhat éves a Bihari Napló!

 

"Mint a Bihari Napló egyik alapító tagja, jó pár éve már annak, hogy minden évben próbálok visszaemlékezni azokra az időre, amikor 1990. január 4-én ezen néven jelent meg első lapszámunk."

Teljes cikk : erdon.ro 

Gyermeknap a BN-nel!

 

Gyermeknap közeledtével a legkisebbekre figyelünk mi is!Köszöntse a Bihari Naplóban gyermekét, unokáját június 1. alkalmából egy olyan fénykép beküldésével, ami valamiképpen a játékhoz, valamilyen szabadidős tevékenységhez, kiránduláshoz, a családhoz, az együtt eltöltött, tartalmas időtöltéshez kapcsolódik.

Teljes cikk : erdon.ro

Érdemes volt elindulni…- Huszonöt éve Önökkel

 

Immáron negyedszázada, hogy Nagyváradon 1990. január 4-én napvilágot látott és azóta is a Bihar megyei újságolvasók kedvenc napilapja a Bihari Napló, mely egyben a Partiumban megjelenő magyar nyelvű napilapok közül a legnagyobb példányszámú. 

Teljes cikk : erdon.ro 

Huszonöt éve Önökkel 

  

Olvasóink hűségének is köszönhető, hogy jelenlegi a Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar napilap Partiumban és Erdélyben, s egyben az egyik legolvasottabb is. 

Teljes cikk : erdon.ro 

Bihari Napló

Bihari Napló egyik legrégebbi nagyváradi újság , Fáklya jogutóda.Az 1989-es forradalom után jelent meg a jelenlegi névvel.Napi újság,melyet a netten csak előfizetéssel lehet olvasni a digitális változatát.A Facebookon és a Twiteren olvasható  '
Webcim : biharinaplo.ro
Facebook :  facebook.com
                    facebook.com
Twitter : twitter.com 


Nagyváradi Napló – radikális polgári napilap. A Nagyváradtól megvált Fehér Dezső indította 1898. okt. 1-jén. A 30. évfordulón visszaemlékező alapító főszerkesztő szerint "a nagyváradi liberális és demokrata közönség támogatása mellett azért alapították meg, hogy legyen egy pártoktól és érdekköröktől teljesen független demokrata újság... Legyen a haladásnak, a kultúrának, a progressziónak olyan bátor szavú újságja, mely csak az újságíróké és a közönségé." Szinte magától értetődő, hogy a fiatal Adyt a ~nak ez a szelleme vonzotta: itt vívta meg harcát a konzervatív Tiszántúllal, s e harc közepette bontakozott ki újságírói tehetsége. Később Fehér Dezső a ~ hasábjain megjelent cikkeit "Ha hív az acélhegyű ördög..." (Nv. 1927) címmel gyűjtötte kötetbe.

Ady mellett a ~nak jelentős szerepe volt a holnaposok indulásában és mozgalmuk kibontakozásában is.

Teljes cikk : groups.google.com