Új könyv: Régi képeslapok, régi történetek

"Legújabb könyvét, a Régi képeslapok, régi történetek című kötetét dedikálta az érdeklődőknek a szerző, Péter I. Zoltán szerda délután a váradi Illyés Gyula könyvesboltban." - írja az erdon.ro.

"A neves váradi helytörténész, a Bihari Napló egykori munkatársa a dedikáció előtt néhány szóban elmondta a könyv keletkezéstörténetét. Felidézte, hogy annak idején a Mesélő képeslapok című könyve nagyon népszerű volt, hamar elfogyott. E most kiadott kötet annyiban kötődik ahhoz, hogy képeslapok vannak benne, amelyek a hozzájuk kapcsolódó történetekkel és a lapszéli magyarázatokkal együtt megrajzolják a régi Nagyvárad képét és történelmét. A szerző hozzátette, hogy a könyvhöz összegyűjtött anyag nagyon gazdag lett, ezért a kiadó tanácsára kettéválasztották az anyagot, így a most megjelent, Nagyvárad-Olaszit bemutató könyv az első kötet, de hamarosan érkezik a Nagyvárad-Újváros gyűjtőfogalom alatt kiadásra kerülő második kötet is. Péter. I. Zoltán jelezte, hogy a következő kötetben nem csak a történelmi Újvárosról, tehát a Vitéz (ma Decebal) utcától a Nagyvásártér (December 1. tér) nyugati széléig lévő városrészről, hanem az egykori Váraljáról is lesznek képek és történetek, és Velence városrészt is képviselni fogja egy felvétel. A rövid bemutató után Péter I. Zoltán dedikálta kötetét a megjelent érdeklődőknek. Az eseményen jelen volt Králik Lóránt, a könyvesbolt vezetője is." 

Forrás : erdon.ro

Régi képeslapok, régi történetek - Nagyvárad - Olaszi

 

Forrás : libri.hu 

 "A világon az első levelezőlap 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában került forgalomba. Erre az osztrák-magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlapra a Correspondenz-Karte feliratot nyomtatták. Egy hónappal később Magyarországon ezt a feliratot Levelezési-lap-ra változtatták. A levelezőlap aztán gyorsan terjedt Európában és néhány éven belül azon túl is. Az Egyetemes Postaegyesület 1905-ben engedélyezte a lapok hátoldalának megosztását a címzés és az üdvözlőszöveg között, amit az Osztrák-Magyar Monarchiában 1905 januárjától vezettek be. De ettől még, akinek sok mondandója volt, sokszor teleírta a képet is. Könyvünkben Nagyvárad a Sebes-Körös északi partján elterülő részét, Olaszit ábrázoló felvételek találhatók, olykor a rájuk írt szöveggel együtt. A lapok minden esetben történetekkel gazdagítva a Monarchia végnapjáig mutatják be a várost, Nagyváradot" 

Forrás : libri.hu 

 

Megjelent Péter I. Zoltán legújabb, ötvenedik kötete 

"Péter I. Zoltán kalauzolásában a városnéző séta a Nagyállomásnál kezdődik, a Főutcán halad Olaszi központja felé, majd a Bémer téren ér véget." - írja a bihon ro.

"Már kapható a nagyváradi könyvesboltokban egykori munkatársunk, Péter I. Zoltán legújabb, ötvenedik kötete. A Régi képeslapok, régi történetek – Várad-Olaszi című, gazdagon illusztrált mű a Noran Libro Kiadó és a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg.
A több mint 130, a szerző, illetve Nagy Béla gyűjteményéből származó monarchia kori, „múltidéző képeslap” felvonultatása önmagában is élvezetes böngésznivalót kínál. A több mint száz esztendős felvételeket kínáló anyagot lapozgatva a szemlélőt hamar elbódítja a Trianon előtti Várad mámora. A gyakran ma is könnyen azonosítható, illetve az átalakításuk miatt nehezebben felismerhető műemlék-jellegű, nevezetes középületek, paloták, bérházak, magánházak mellett, a viharos évtizedek nyomán eltűnt, vagy a második világháború alatti bombatámadások áldozatául esett fontos épületek (például a réti református imaház) is megjelennek az album oldalain. Péter I. Zoltán kalauzolásában a városnéző séta a Nagyállomásnál kezdődik, a Főutcán halad Olaszi központja felé, gyakori letérőkkel a jobbra, balra leágazó mellékutcák, az azokra fűzött terek, parkok irányába, majd a Bémer téren fejeződik be.
Bemutató áprilisban
Minden képeslaphoz tömörségében is gazdag kétoldalnyi magyarázat tartozik, sok-sok építészet- és helytörténeti, kultúrhistóriai adalékkal. Fontos elemet képeznek a felvételek korát meghatározó vagy találgató széljegyetek is A mű hivatalos bemutatója áprilisban lesz, a Festum Varadinum 25. évfordulója alkalmával.
A képeslapok segítségével a séta hamarosan folytatódik, hiszen már elkészült a mű folytatása is, ezúttal Várad-Újváros nevezetességeit kínálva. A kötet, kedvezményes áron, már kapható a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban (Teleki utca)."
Forrás : erdon.ro

Régi képeslapok, régi történetek

Első képeslapunk a Bihar Megyei Régészeti és Történelmi Egylet múzeumát ábrázolja. Az egylet 1872-ben alakult id. Gyalókay Lajos kezdeményezésére. Első elnöke Dőry József főispán lett, az alelnök id. Gyalókay Lajos, aki az egész egylet tevékenységét koordinálta. A titkári teendőket két premontrei paptanár, Barlanghy Adorján és Cséplő Péter vállalta - írja Péter I. Zoltán.

Az előzőleg összegyűlt régészeti anyagot a Széchenyi téri vármegyeháza két termében állították ki. Gyalókay Lajos a választmány megbízásából 1875-ben egyleti közlönyt indított, Régészeti és Történeti Közlemények címmel. Egy év alatt hét száma jelent meg, majd érdektelenség miatt megszűnt. Rómer Flóris kanonok, elismert régész 1877-ben, Váradra érkezése után bekapcsolódott az egyleti munkába.

 

Bár a gyűjtemény gyarapodott, a vármegye 1879-ben visszavette a két termet, ezért a múzeumi anyagot a Gazdasági Egylet epreskerti házában helyezték el, a mai labdarúgópálya környékén. Mivel akkoriban ez a hely a város szélének számított, a Pray György utca mélyén levő múzeumot alig látogatta valaki. Az 1855-ben megtartott tisztújítás után – amikor Rómer Flóris lett az elnök és dr. Karácsonyi János a titkár – az akkor már 4737 darabot számláló gyűjteményt az egykori Apáca, későbbi Szilágyi Dezső utcában, a Tóth Ferenc-féle ház két szobájába helyezték át. Állandó és időszakos kiállításokat is szerveztek itt.

 

Az egylet évkönyveket is kiadott. Az első 1888-ban jelent meg, a második 1893-ban, a harmadik 1897-ben, a negyedik 1902-ben, az ötödik 1909-ben. A hatodik és egyben az utolsó 1913-ban Biharvárad néven látott napvilágot. Az egylet nevében 1890-től Nagyvárad is szerepel Bihar megye mellett.

 

Látva a gyűjtemény gyarapodását, s tudva, hogy a gazdag Ipolyi-gyűjtemény is Váradra kerül, Schlauch Lőrinc bíboros telket ajánlott fel egy múzeum építésére. Gyűjtést indítottak és tervpályázatot írtak ki. Ennek id. Rimanóczy Kálmán lett a nyertese 1891-ben. Ekkor már Bunyitay Vince volt az egylet elnöke.

 

A latin szertartású püspökség kertjéből a múzeum számára kiszakított telek előtt 1893 októberében egy utat nyitottak a Fő utca irányából a Schlauch tér felé. Egy évvel később hivatalosan is átadták a forgalomnak Múzeum utca néven. A következő évben hozzákezdtek a múzeum építéséhez is. 1895. november 1-jére épült fel a historizáló, túlsúlyban neoreneszánsz stílusjegyeket viselő épület, s a következő év június 27-én nyitották meg ünnepélyesen. Az eseményt az 1896-ban kiadott Emlékkönyvben örökítette meg dr. Karácsonyi János.

 

Megnyitásakor a múzeum kilenc teremből állt. Az előcsarnokból a nagyterembe vezető neoreneszánsz díszkaput Bunyitay Vince saját költségén faragtatta. Mivel a kiállítási tárgyak egyre szaporodtak, 1910-ben ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján újabb öt – két földszinti és három alagsori – teremmel gazdagították a múzeumot.

 

1971-ig eredeti rendeltetésének megfelelően használták az épületet. Akkor a görög menekültek beszállásolása nyomán teljesen tönkretett, majd felújított római katolikus püspöki palotába költöztették a múzeumot, a régi épület pedig pionírház, majd kisiskolások klubja lett.

 

Teljes cikk : varad.ro