Miért ünneplik a húsvétot más időpontban a keresztények és a zsidók?

Nagyváradon évszázadok óta vallási tolerancia van.Van egy olyan kérdés, melyet sokan feltesznek : Miért ünneplik a húsvétot más időpontban a keresztények és a zsidók? A felelet röviden : A keresztények két naptár szerint számítják ki a húsvét időpontját,a zsidók a saját naptáruk szerint. Az egyik bővebb választ olvashatjuk a Wikipédián :

"A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Az ortodox keresztények sem tudtak megegyezni a húsvét kiszámításánál. Ezt olvashatjuk :

"Jelenleg az Ortodox Egyházban két féle naptár is használatos: a julián naptár (ónaptár) és a javított julián naptár (újnaptár). 1923-ig minden helyi ortodox egyházban az ónaptárt használták, amely a Gergely-naptárhoz képest 13 napi késésben van. Ezért ünnepli az Ortodox Egyház az Úr Születésének ünnepét (Karácsony) január 7-én. Ma már azonban minden helyi egyház szabadon áttérhet az újnaptárra. A Húsvét ünnepét és a húsvéti ünnepkört minden helyi egyházban továbbra is julián naptár szerint ünneplik, amelynek időpontja kihat az összes további vasárnap istentiszteleti rendjére. Ebben tehát megmaradt az ortodoxián belül a liturgikus egység, amelynek oka az, hogy az Ortodox Egyház legnagyobb ünnepe (Ünnepek Ünnepe) a Húsvét és ezért nem tartozik a tizenkét nagy ünnep közé sem.

Forrás : ortodox-keresztenyseg.webnode.hu

 

A zsidó húsvét,a Pészah időpontja ritkán egyezik a keresztény húsvéttal. Miért?Ezt olvashatjuk a Wikipédián :

"A zsidó naptár szerint niszán 14. és niszán 21. között tartják az ünnepet, az Izraelen kívüli zsidóság számára azonban niszán 22-ig tart."

Forrás : hu.wikipedia.org 

 

A zsidó naptárról ezt olvashatjuk : 

 

"Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, a zsidó ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a Gergely-naptári napra, akár harminc nap eltérés is lehet a kettő között. " 

Forrás : hu.wikipedia.org

 

2017-ben úgy a nyugati,mint a keleti keresztények április 16-án ünneplik a húsvétot, a zsidók Pészahja április 10-18 között van. 

A Pészah vagy a Pászka eredete

 

Pászka.Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyváradon sok zsidó élt a második világháborúig.A háború befejezése után az életbe maradott zsidók hazajöttek,majd kivándoroltak az újonnan létrehozott Izrael államba.Napjainkban kevés zsidó él Nagyváradon.Nagyon sok váradi emlékében él még a zsidó Pészah ünnepe.Miért fontos ez? Mert Jézus és az apostolok először megünnepelték a Pészahot,majd megtartották az első Úr vacsoráját. Ekkor parancsolta meg Jézus az Úr vacsorának az évenkénti megünneplését.Majd később alakult ki a húsvéti ünnep,melyben Jézus feltámadását ünneplik.Mi a Pészah ?Mi az eredete? Mikor ünnepelték meg?

A Wikipédia ezt írja :

" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.

Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Forrás : hu.wikipedia.org

A kovásztalan kenyerek ünnepekről ezt olvashatjuk :
" A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát.
„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”
Mózes III. könyve 23. fejezet 5-8. (Károli Gáspár fordítása)"
 Forrás : hu.wikipedia.org

Miért fontos a keresztényeknek ?
" Az utolsó vacsora néven ismert esemény egy szédereste volt, amit Jézus Krisztus a tanítványaival töltött. Jézus töltötte be a családfő szerepét. Ő mondta el a Kiddúst (Mt 26,27). Az evangéliumi beszámolókban a mosakodás eseménye is megjelenik, Jézus mosta meg a tanítványok lábát, ezzel arra utalva, hogy meg fogja tisztítani őket a bűneiktől. Jézus jobbján János ült, ez összecseng azzal a hagyománnyal, miszerint János volt a legfiatalabb apostol. A szédereste folyamán a legifjabb gyermek gyakran a családfőre támaszkodik. Így tett János is (Jn 13,23). A falat bemártása szintén fontos szerepet kap az utolsó vacsorán: ezzel leplezte le Jézus elárulóját (Jn 13,21-27). Jézus bemártotta és odaadta Iskarióti Júdásnak. Ha tartották magukat a szokáshoz, Júdás után a többiek is kaptak egy-egy bemártott falatot. Lehet, hogy ezért nem volt világos a tanítványok előtt, hogy ki árulja el Jézust. Júdás elment a szertartásról, így az úrvacsora bevezetésénél már nem volt jelen. Abban az időben még sült bárányból, keserű zöldségekből és pászkából állt az étkezés, a bárányt a Templom lerombolása után (Kr. u. 70) kivették az étrendből. A harmadik pohárnál (megváltás pohara) vezette be a Messiás az úrvacsorát. A negyedik pohárra (elfogadás/dicséret pohara) mondta Jézus, hogy nem issza mindaddig, míg a tanítványaival a messiási királyságban nem ihatja együtt (Mt 26,29). Az evangéliumi beszámolókban a záróhimnusz is megjelenik: „És dicséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.” (Mt 26,30)."
 Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikor ünnepelték meg a zsidók? " Az eltérést a zsidó naptárrendszer okozta a kezdetekben, ugyanis a hónapok kezdetét a Jeruzsálemben megjelenő újhold határozta meg." Forrás : hu.wikipedia.org 

Mikor ünneplik meg Gergely-naptár szerint 2020-ig?Az először a zsidó naptár,majd a Gergely-naptár szerinti dátumot olvashatja.

• 5775: 2015. április 3–10.
• 5776: 2016. április 22–29.
• 5777: 2017. április 10–17.
• 5778: 2018. március 30–április 6.
• 5779: 2019. április 19–26.
• 5780: 2020. április 8–15.

  Forrás : hu.wikipedia.org 

Mózes második könyve 12 fejezetében olvashatja a bibliai beszámolót a Károli fordítás szerint a biblia.hu-n '