
Lapszámbemutatóval vette kezdetét a Várad kulturális folyóirat és a
Szigligeti Színház által kezdeményezett Ady100 egész éves
rendezvénysorozat
"Szombat este lapszámbemutatóval vette kezdetét a Várad kulturális folyóirat és a Szigligeti Színház által kezdeményezett Ady100 egész éves rendezvénysorozat. A századik évforduló előestéjén az Irodalmi Magazin „Várad, Holnap, Ady” számát mutatták be" - írja János Piroska a Bihari Naplóban.Teljes cikk :
"Az Irodalmi Magazin és a múzeum közös szervezésében tartott lapszámbemutató helyszínéül a nagyváradi vár G épületének konferenciaterme szolgált. A tematikus lapszámról, illetve Adyról a folyóiratban írásokkal szereplő szerzők, illetve meginterjúvoltak beszélgettek: Imre Zoltán kultúrantropológus, a Nagyváradi Várostörténeti Múzeum kultúráért felelős igazgatóhelyettese, Albu-Balogh Andrea irodalomtörténész, egyetemi adjunktus (Partiumi Keresztény Egyetem), Horváth Bálint zeneszerző, zenetanár, egyetemi adjunktus (Partiumi Keresztény Egyetem), Boka László irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója. Kérdező, illetve a beszélgetés vezetője Molnár Krisztina, irodalomtörténész, az Irodalmi Magazin főmunkatársa volt. Elmondta: a 2013-ban alapított folyóiratot ismeretterjesztő-tudományos célzattal hozták létre, azzal a szándékkal, hogy minél szélesebb, kultúra iránt érdeklődő közönség fele nyisson. A Várad, Holnap, Ady címet viselő lapszám nemcsak Ady irodalmi munkásságával foglalkozik, hanem betekintést nyújt a századelőn virágzó Várad életébe, annak gazdasági, kereskedelmi és kulturális központi szerepét is megvilágítja, tartalmazza többek között A Holnap antológia szerzőinek egy-egy művét, és természetesen Ady költészetével is foglalkozik.
„ A vér városa”
Albu-Balogh
Andrea Balázs Béláról írt tanulmányt, az ő irodalmi indulása ugyanis a
Holnaphoz és a Nyugathoz köthető, bár hamar szakít ezekkel. Horváth
Bálint egyetemi adjunktus, zeneszerző Nagyvárad zenei életének
történetéből című írásában a 18. századig visszamenőleg nyújt egyfajta
képet a város zenei életéről. A lapszámot az Imre Zoltán
kultúrantropológussal készített interjú nyitja meg, amely írásban a 20.
század eleji város robbanásszerű fejlődéséről olvashatunk. Imre Zoltán
elmondta: Várad abban az időben valóban a „vér városa” volt, egy lüktető
város, amelyben a tettrekész fiatalok aránya igen nagy, a húsz és
hatvan év közöttiek aránya 53,6 százalék volt.
Szintén
interjú jelent meg a lapban Boka László irodalomtörténésszel is, aki a
Holnap társaság körüli radikális irodalmi hangokról beszél. A
Budapesttől elszakadni vágyó, decentralizációt hirdető A Holnap
antológia valóban berobbant a köztudatba, mindenki róla beszélt,
országos botránykővé vált. Mindenki az Ady-féle veszedelemről beszélt, a
Holnap által megjelent egy intézményesített fellépés, a főváros-vidék,
régi-új ellentét. A Holnappal ellentétben a Nyugat egy-központú,
Budapest központú irodalomban gondolkodott, a váradi irodalmi társaság
rövid életűnek bizonyult, szépen lassan megszűnt, a holnaposokat
Budapest szokás szerint magához vonta. A Holnaptól nemcsak irodalmi,
hanem társadalmi változást is vártak, Adyba ezért sokan
„belecsimpaszkodtak” – mondta el az irodalomtörténész."
"Robbanásszerű volt az fejlődés, ami a századelőn jelentkezett
Nagyváradon: hét napilapja, tudós papsága, jogakadémiája volt, Ady itt
vált igazán jó publicistává. A Holnap társasághoz köthető a Bölöni-féle
összművészeti matiné, amelyhez hasonlót majd a Nyugat is szervez.
A
beszélgetésen többek között elhangzott, hogy a köztudatban, az iskolai
oktatásban egy sematikus Ady-kép él. Albu-Balogh Andrea elmondta: Adynak
csak pár arcát ismerjük igazán, háttérben marad például a panaszos,
kurucos Ady. Imre Zoltán rámutatott, ő antropológusként figyelte meg a
költőt. Ady számára meghatározó a Párizs-élmény, itt találkozik az
izmusokkal, Zola kedvenc helyeit látogatja. A hat évvel idősebb Brüll
Adél, Léda személyében nemcsak szerelemre talál, hanem mentorra is,
hiszen a művelt Léda az, aki bevezeti a párizsi életbe.
Elhangzott:
Ady mindenség keresése nemcsak a szerelemben, hanem az Isten-keresésben
is megnyilvánul, hiszen maga írja le: „hiszek hitetlenül Istenben”.
Az
Ady körül kialakult kultusz fenntartja az érdeklődést, viszont
megismeréséhez el kell jutni a szövegekig. A költő műveinek végtelen
aktualitása van, így Ady Endre újraolvasható – mondta el Boka László."
Forrás : biharinaplo.ro


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése