Adyról (balra) és a
Holnap irodalmi társaság meghatározó alakjairól készült szoborcsoport
Nagyváradon • Fotó: Farkas László
"Kezdődik Nagyváradon a költő halálának 100. évfordulója apropóján szervezett Ady-emlékév. A városhoz sok szállal kötődő költőóriás szellemiségéhez kapcsolódó várható eseményekről, tervekről Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, a rendezvények szervezője-irányítója beszélt a Krónikának." - írja Molnár Judit.Teljes cikk :
"Véget ért Nagyváradon a 140. születésnapon meghirdetett 140 év 14 hónap alatt elnevezésű, Ady Endrére emlékező eseménysorozat, és kezdődik a költő halálának 100. évfordulója tiszteletére szervezett Ady 100 emlékév. A költőóriás, aki sok szállal kötődött Váradhoz, 1919. január 27-én hunyt el.
Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, a rendezvények szervezője-irányítója úgy fogalmazott, kicsit zavarja a túlhajtott váradi emlékezés, hiszen a költő hajdani mindennapjainak a tárgyi-emberi vonatkozású állandó felemlegetése óhatatlanul költészetének, szellemiségének, egész irodalmunkat megújító monumentális géniuszának a háttérbe szorulását jelenti. A meghirdetett évfordulós emlékév programjait ennek tudatában igyekeztek összeállítani.
Szűcs László elmondta, egyelőre még egy kicsit a levegőben lóg a közösen benyújtott projekt, mivel a Nemzeti Kulturális Alap kissé későre tette meg a kiírást, úgyhogy a három együtt pályázónak – a Szigligeti Színháznak, a Várad folyóiratnak és a várostörténeti múzeumnak kevesebb mint egy hét állt rendelkezésére. De mivel a terveik már nagyjából készen álltak, sikerült benyújtaniuk a pályázatot, egyelőre viszont még nem tudják a támogatás eredményét. Függetlenül attól, hogy elnyerik-e, vagy sem a támogatást, mind a három érdekelt fél teszi a maga dolgát.
A színház január 19-én mutatta be, és feltehetőleg sikerrel fogja a továbbiakban játszani az Ady váradi éveivel kapcsolatos városi legendákból összeállított Ki látta Adyt? emlékműsort Harsányi Sulyom László rendezésében, Csatlós Lóránt, Dobos Imre, Firtos Edit, Kocsis Gyula, Kovács Enikő és ifj. Kovács Levente közreműködésével. Január 27-hez, az évfordulóhoz közeledve felpörögnek az események: jeles magyarországi szakemberek jelenlétében Imre Zoltán, a várostörténeti múzeum igazgatóhelyettese Ady-konferenciát szervez 26-án a várban, és a Várad folyóirat Ady-különszámát is ünnepélyes keretek között mutatják be.
Szűcs László arról is beszélt, hogy a gazdag évfordulós eseményeken kívül a meghirdetett emlékévben milyen rendezvényeket terveznek. „Az elkövetkezőkben szeretnénk újabb intézményeket bevonni a programjainkba: a nagyváradi Ady Endre Gimnáziummal már szervezzük a közös programot, a szavalóversenyen kívül tavasszal, a Váradon sorra kerülő Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntőjén is lesznek Adyval kapcsolatos meglepetések, például a diákírók számára hirdetett pályázat kiértékelése, de szeretnénk bevonni a körbe más települések Ady nevét viselő iskoláinak diákjait és tanárait is, különös tekintettel a debreceni Ady Endre Gimnáziumra” – ecsetelte Szűcs László. Hozzátette, a filharmóniában és a színházban is folyamatosan lesznek események, a színház például tervezi Ady egyetlen színpadi művének a bemutatását, ugyanakkor nagyon érdekesnek ígérkezik a drámaíró verseny: három témára három szerző ír majd darabot, három csapat pedig előadja. „Terveink szerint a Várad folyóiratban minden hónapban lesznek Ady munkásságával kapcsolatos tanulmányok, esszék, egyéb írások. Már felvettük a kapcsolatot a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárral, az Alföld folyóirattal, májusban és júniusban pedig kölcsönös meghívással a debreceniek a Varadinumon, a váradiak pedig a debreceni könyvhéten fognak szerepelni az emlékévet fémjelző, a költővel kapcsolatos művekkel. Ekkor fog például megjelenni a nagyváradi Péter I. Zoltán háromkötetes Ady-életrajza is” – sorolta Szűcs László.
Kitért arra is, hogy fel kívánják venni a kapcsolatot Nagykároly és Zilah illetékes intézményeivel is közös rendezvények céljából, hisz Ady Endre nagyon gyakran emlegette a két helységet, kis-, illetve nagydiák korának meghatározó helyszíneit. „Az Országos Széchényi Könyvtárral és a Petőfi Irodalmi Múzeummal már eddig is jó kapcsolatot ápoltunk, jó volna, ha sikerülne az Ady-emlékévben ezt továbbvinni. Végezetül pedig dédelgetett tervünk, hogy a Román Írószövetséggel közösen tető alá hozzunk egy 21. századi, román nyelvre fordított Ady-kötetet. Tavaly egy kétnyelvű jelenkori költői antológiát jelentettünk meg együtt, reméljük, az anyagiak ezúttal sem fognak a sokak által várt Ady-kötetnek az útjába állni” – részletezte a főszerkesztő.
„Soha meg sem írható regényem édes, régi városa”
„Oh, Nagyvárad, még megíratlan, talán soha meg sem írható regényem édes, régi városa, te kis Magyarország! Tőled követelem vissza az ifjúságomat, tőled várom a talán-talán föltámadásomat, ezennel, talán utoljára, szerelmet vallok neked!” – írta Ady Endre 1910-ben Nagyváradról. A költő 1899 végén ment Nagyváradra, ahol gazdag kulturális élet folyt ekkor. 1900. január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ekkor ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. Adynak a társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss Újságban Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjesztett ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg múzsájával: Lédával, Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt, és látogatóba jött haza. Amikor később Párizsból visszatért Nagyváradra, s így szólította a várost: „olyan gyönyörűszép Nagyvárad, mint egy kis Pece-parti Párizs”. Ady 1908-ban Nagyváradon a Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Antológiát jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka műveivel."
Forrás : kronika.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése