Edelmann Menyhért orvosdoktor, szül. 1862. decz. 25. Nagyváradon,
hol középiskoláit végezte 1882-ben; az orvosi tudományokat a budapesti
egyetemen hallgatta, hol 1889. jún. orvosdoktorrá avattatott és azóta
szülővárosában gyakorló orvos.
Mint első éves orvosnövendék a földrajzi társulat
által felsőbb iskolák tanulói részére kiirt pályázaton: A hegységek
befolyása az éghajlatra cz. munkájával megnyerte az első díjat; 1883-ban
ugyan e társulat hasonló pályázatán a Vulkanismus cz. pályaművével a
második pályadíjat nyerte. 1885-ben a tudom. egyetem
orvostanhallgatóinak önképzőköre által hirdetett pályázaton A babonákról
és kuruzslásról irt dolgozatával szintén díjat nyert. Orvosi s
természettudományi czikkei többnyire Nemes Menyhért név alatt jelentek
meg a következő lapokban: Pesti Hirlap (1884. Mérges csók, 1885. Saizon
hygiena, Az ember apró ellenségei), M. Salon (1885. Megmérgezés),
Ország-Világ (1885. A természet és az ember, Lelketlen állat, Vén
Európa), Nagyvárad (1885. A kárpát-egyesület kiállítása, Az édes csók,
mely mérges is lehet, A halál, Babonás gyógymódokról, Idegen népek
babonás gyógymódjai sat. 1886. A veszettségről, Meddig élünk. Anyák és
kisdedek, Oltassuk-e be magunkat himlő ellen? Mit rejt a föld méhe sat.
1887. Max Nordau, A nagyváradi orvosegylet szakülése, Néhány nap a
bihari havasokban, Herman Ottó stb. 1888. Levél Hallból, Kremsmünster,
Meddig élünk, mikor halunk, Azok a kis angyalkák, Száraz betegség; 1890.
Babona és kuruzslás), M. Ifjúság (1887.), Magyarország és Nagyvilág, Uj
Nemzedék, Borsodmegyei Lapok, Csöndes Órák, M. Családi Lapok, M.
Háziasszony, Kassai Lapok, Oktató Háziorvos, Budapesti Ujság, Ellenzék,
Magyarság, Veszprém sat.
Munkái:
1. A földrengésről. Nagyvárad, 1886. (Különnyomat a Nagyváradból.)
2. Babona és kuruzslás. Bpest, 1889. (Különnyomat az Egészségből.)
3. A hol a gondolat támad. Nagyvárad, 1890. (Különnyomat a Szabadságból.)
4. Az influenzáról. Bpest, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
5. Stenosi necti egy esete. U. ott, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
Forrás : mek.oszk.hu
Edelmann Menyhért, orvosdoktor,
született 1862. decz. 25-én Nagyváradon. 1881-ben a "Magyar földrajzi
társaság" pályázatán egy művével az első díjat, a következő évben egy
más tanulmányával a második díjat nyerte. Sok orvosi, közegészségügyi és
természettudományi czikke jelent meg a Pesti Hirlap, Ország-Világ,
Magyarország, az Egészség, Orvosi Hetilap és Gyógyászat stb. hasábjain.
Titkára a Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi
egyesületnek, a melynek évkönyvét szerkeszti.
Munkái közül említendők: A földrengésről. (1886). Babona és kuruzslás. (1889). Ahol a gondolat támad. (1890). Adat Magyarország közegészségügyének jelenkori történetéhez. (1898) Gyp az orvosokról. (1889). Bártfa fürdőről. (1895). Az alkoholizmus. (1898). A genie természetrajzából. (1901). Ő írta e kötet számára az egészségügyi részt.
Forrás : Borovszky - Magyarország városai és vármegyéi mek.oszk.hu
Részletesen Kupán Árpád írja le az életét az epa.oszk.hu-n.Edelmann Menyhért 1943. június 6-án, 81 évesen halt meg.
Könyvei : mtdaportal.extra.hu
Talán
éppen ettõl a csúf városi zajtól, az önjelöltek ez inesztétikus versengéseitõl
riadtak vissza Nagyvárad mûveltebb érzésû polgárai, akiknek tudására,
tapasztalatára és szakértelmére bizony nagyobb szükség lett volna a mi városi
közügyeinknek, mint ama szürke, jelentéktelen bácsikra, akik talán emészteni se
tudnának jól, ha nem lennének városatyák. Ha végigolvassuk a hivatalos és nem
hivatalos listákat, amelyek most ezrével kerülnek forgalomba, bizony
sajnálkozva olvassuk ott sok jelentéktelen, értéktelen úr nevét, akiknek a
hiúságukon és szereplési viszketegségükön kívül semmi jogcímük sem lehet a
városatyaságra, míg közéletünk olyan kiválóságai, aminõ dr. Nagy Ernõ, dr.
Edelmann Menyhért, dr. Imrik Péter, dr. Berkovits Miklós, Mayer László dr.,
ifj. Rimanóczy Kálmán és még igen számosan csak felemlítve sem lettek a pártok
és klikkek gyűlésein.
Forrás: intratext.com
Az előadók között ott találjuk dr. Mártonffy Marcellt, Ágoston Péter
kollégáját, jó barátját, Nagy Mihály hírlapírót, dr. Edelmann Menyhért
orvost, Homonnai ügyvédjelöltet stb. Ez a mozgalom tulajdonképpen a
szabadkőművesek által még 1903-ban elindított Szabad Lyceum elnevezésű
tanfolyam továbbfolytatása, szélesebb körre való kiterjesztése volt.
Forrás : varadlap.ro
Magyarországon 1920 után betiltották a szabadkőműves mozgalmat,
Romániában viszont szabadon működött, sőt a korábban alakult magyar
páholyok önállóan, saját szervezeti kereteiket újraépítve
tevékenykedhettek..... a nagyváradi „Bihar" páholy (nagymestere Edelmann Menyhért)
Forrás : lexikon.adatbank.transindex.ro
Várady Zsigmond, az elszegényedett nemesi családból származó sikeres
ügyvéd, Nagyvárad társadalmi életnek egyik központi alakja, harmincéves
korában csatlakozott a szabadkőműves szövetséghez. A nagyváradi László
király páholy korábbi válságából 1895-ben Váradyval és még néhány új
taggal (Radó Ignác, Várnai Ferenc ügyvédek, Grósz Menyhért és Edelmann
Menyhért orvosok, Sulyok István és Csák Máté református lelkészek a
legismertebbek), a város tekintélyes polgáraival bővülve jelentősen
megerősödött.
Forrás : szk.wikispaces.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése