Szerda este az Ady Endre Középiskola
dísztermében folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre
hívott Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Ezúttal Gebei Sándor
egyetemi oktató tartott előadást A török hódoltság demográfiai
következményei címmel.
Az egybegyűlteket szokás szerint Szabó Ödön
parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető
elnöke köszöntötte. Előadása kezdetén dr. Gebei Sándor, az egri
Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára kijelentette: nehéz feladat a
török hódoltság demográfiai következményeiről beszélni, hiszen rengeteg
a bizonytalansági tényező, nincsenek konkrét, precíz adatok, ezért
csupán a becslésekre lehet támaszkodni. Ezek szerint a hódoltság előtt, a
15. század végén 3,5-4 millió fő volt Magyarország lakossága. Általános
összeírások akkoriban nem történtek, csak az adózók nyilvántartásából
lehet erre következtetni. Az 1591-1606 között zajlott tizenöt éves
háború után a királyi Magyarországon 1,8-2 millióan, a hódolt
területeken 800-900 ezren, a fejedelmi Magyarországon, vagyis Erdélyben
pedig körülbelül 0,7-0,8 millióan éltek, az össznépesség száma tehát
3,3-3,7 millió volt, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag eltűnt a
népszaporulat. Ugyanakkor ekkortájt 31 szabad királyi város (1000 főt
meghaladó populáció, például Buda, Zágráb, Sopron, Pozsony, Kassa,
Eperjes, Bártfa, Szeben, Segesvár, Brassó és Kolozsvár), 800 bánya-,
illetve mezőváros (200-1000 fő) és számos földesúri falu (125-150 fő)
létezett Magyarországon, európai értelemben vett nagyváros viszont nem
volt. Ha úgy vesszük, hogy a szabad királyi városokban körülbelül a
lakosság két százaléka élt, és a nemesek aránya öt százalék volt, akkor
elmondható, hogy a jobbágynépesség 92 százalékra tehető- magyarázta a
történész. Hozzátette: ennek ellenére az agrárium nem volt fejlett,
például nem volt általános a vaseke használata, és alacsony szintű volt a
földművelés, inkább a nomád állattenyésztés volt elterjedt.
Teljes cikk : erdon.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése