Híres nagyváradiak : Báthory Gábor

 

Báthory Gábor Erdély fejedelme.Szerző : Johann Martin Bernigeroth 

Forrás : https://hu.wikipedia.org 

"Somlyói Báthory Gábor (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.

1589. augusztus 15-én született Nagyváradon Somlyói Báthory István Kraszna vármegyeifőispán (Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokaöccse) (1553–1601) és pelsőczi báró Bebek Zsuzsanna († 1595) fiaként. Nyolc testvére volt, köztük Báthory Anna. Anyja és apja korai halála után testvéreivel együtt rokona, ecsedi Báthory István országbíró gyámsága alá került, aki örökbe fogadta az árván maradt gyermekeket. Katolikusnak született, ám gyámapja hatására a kálvinista hitre tért át. Ez a kétlakiság, kiszámíthatatlanság később is jellemezte Báthory Gábort, aki a nagynevű és tekintélyes család utolsó fejedelme volt.

Gábor gyámapja, az 1605-ben elhunyt Báthory István országbíró volt, aki hatalmas vagyont hagyott az ifjúra, aki akkor már Bocskai István erdélyi fejedelem kassai udvarába került azzal a nem titkolt céllal, hogy annak halála után ő örökölhesse az erdélyi trónt. Bocskai udvarában ismerkedett meg többek között Bethlen Gáborral és Rákóczi Györggyel, két későbbi fejedelemmel, akik akkor még a daliás termetű és megnyerő modorú ifjú feltétlen hívének számítottak. Eleinte Bocskai is hasonlóan gondolkodott, azaz örökösének tartotta Báthory Gábort. Ám Bocskai végrendeletében[1] végül mégis Homonnai Drugeth Bálintot jelölte ki hivatalosan örökösének. A döntés oka valószínűleg a Báthoryt támogató főúri csoport túlzott Habsburg-pártiságában rejlett." 

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

 

Báthory Gábor (1608-1613) 

"Báthory Gábor (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad,   1613. október 27.) erdélyi fejedelem.

1608-ban szerezte meg a fejedelmi trónt a hajdúk segítségével, Rákóczi Zsigmond lemondatásával.

Ő volt a nagy nevű Báthory család utolsó fejedelme. Ha kellett, protestánsnak, ha kellett, katolikusnak mutatta magát, uralkodását állandó nyugtalanság jellemezte. Erőszakos kormányzásával, erkölcstelen magatartásával maga ellen fordította az erdélyi rendeket, Szeben szabad királyi város elfoglalásával pedig az erdélyi szászokat. Havasalföldi hódító hadjáratai miatt kivívta a törökök haragját.

Bethlen Gábor eleinte támogatta, megszerezte számára a fejedelemséget. Végül Bethlen török és román segítséggel Báthory ellen vonult egészen Nagyváradig. Trónja megmentése érdekében Báthory át akarta adni Váradot a törököknek, emiatt Abafy Miklós a hajdúk segítségével megölette." 

Fotó/teljes cikk : magyartortenelem.lapunk.hu 

 

"Báthory Gábor, aki 1608 és 1613 közt állt Erdély élén, a nagynevű Báthory család utolsó erdélyi fejedelme volt. A hajdúk támogatásával nyerte el trónját, amikor 1608-ban lemondatta elődjét, Rákóczi Zsigmondot. Uralomra jutásában fontos szerepe volt a török bizalmát mindig is élvező későbbi fejedelemnek, Bethlen Gábornak is. Báthory uralkodását vizsgálva kijelentjetjük: nyughatatlan fejedelem volt. A szászok vagyonára fájt a foga, így korlátozta kiváltságaikat, később a havasalföldi fejedelemséget akarta megszerezni sikertelenül, miközben erkölcstelen nőügyeivel, nyakló nélküli értelmetlen költekezéseivel, gyanús kivégzések elrendelésével teljesen elidegenítette magától az erdélyi nemességet. Uralma végén Ausztria felé fordult, titkos szövetséget kötve hűbérura a szultán ellen. Végül mindenki megelégelte intrikáit és korábbi pártfogója, Bethlen Gábor, török segítséggel távolította el a trónról." [A képen Báthory Gábor fejedelem mellszobra láttható, mely Nyírbátorban áll, a református templom előtt.]

Teljes cikk : tortenelemcikkek.hu 

 

Teljes cikk : cultura.hu 

 

"Ugyanazon a napon, november 15-én született és halt is meg Bethlen Gábor, akit 400 éve választottak meg Erdély fejedelmévé. 2013-ban rá is emlékezünk, a Magyar Nemzeti Levéltár három tagintézménye „Bethlen Gábor és kora" címmel rendezett kiállítást.

Bethlen Gábor (1580. november 15. - 1629. november 15.) tizenhárom éves korától kezdve az egymást követő fejedelmek udvarában nőtt bele Erdély életébe. Egyaránt látott tiszteletre méltót (Bocskai István, Báthory Gábor korai évei) és elrettentőt (Báthory Zsigmond). Amíg tisztessége és meggyőződése engedte, kitartott uralkodói mellett, akiknek hatalomra jutását is többször támogatta, elősegítette - Bocskai István és Báthory Gábor részére is kijárta az ahdnámét (szultáni megerősítést) a Portán. Azt, hogy véleményéhez, meggyőződéséhez és Erdély felvirágoztatásáról vallott elképzeléséhez urai politikájával ellentétben is ragaszkodott, jól mutatja, hogy több fejedelem börtönében is sínylődött, többször is menekülnie kellett török földre. 1612-ben Báthory Gábor az országgyűléssel még fej- és jószágvesztésre is ítéltette távollétében." 

Teljes cikk : mnl.gov.hu 

 

Báthory Gábor. 
Egykoru rajz után, Khevenhiller id. műve „Konterfet-kupferstich” czimű függelékéből.

"1608 elején nagyjelentőségű trónváltozás történt Erdélyben. Az öreg Rákóczi Zsigmond lemondott. Szerette a fejedelmi czímet, de sokkal fáradtabb volt, semhogy felvegye a küzdelmet a mindenfelől reátámadó hatalmak ellen. Égi madarak módjára visszavágyódott ősi fészkébe, mint maga mondotta. Teljes ellentéte volt Somlyai Báthory Gábor, kit a kolozsvári országgyűlés Rákóczi kivonulása napján választott utódjává." 

Teljes cikk : arcanum.hu