Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2018. február 2., péntek

Híres nagyváradiak : Bakonyi Károly (író)

Bakonyi Károly 
Bakonyi Károly.Forrás : pnsz.hu 

Bakonyi Károly (Nagyvárad1873július 28. – Budapest1926október 25.) magyar novellaíró, színműíró és tárcaíró.

Élete

Jogot tanult. Pályáját Nagyváradon kezdte. A Földművelésügyi Minisztériumnál dolgozott.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org 
 
Bakonyi Károly sírja a Kerepesi temetőben.
Fotó : Dr. Varga József.Forrás : hu.wikipedia.org


n 

Balról -Bakonyi Károly (1873-1926) író, Radisics György (1854-1931) miniszteri tanácsos, Bartók úr és Szántó Menyhért (1860-1945) agrárpolitikus, szakíró a Földművelődésügyi Minisztérium épülete előtt. Forrás:fenyiratok.hu 


Sz: Bakonyi Károly (1873–1926) honvéd tábornok, műfordító, revisnyei Reviczky Szeréna.
Iskola
Jogi tanulmányainak elvégzése után a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tisztviselőjeként dolgozott.
Életút
Pályáját elbeszélésekkel kezdte, később elsősorban színműveket írt, de igazi sikereket mint operett-szövegkönyvíró ért el. ő írta – többek között – Huszka Jenő Bob herceg és Szirmai Albert Mágnás Miska c. operettjének librettóját. Ifjúkori kísérletét (Sárga rigó c. színművét) a szegedi Dugonics Társaság jutalommal tüntette ki.
Szerkesztés
Elbeszélései, tárcái elsősorban a Fővárosi Lapokban (1900-tól) és az Új Időkben jelentek meg (1902-től).

Teljes cikknevpont.hu 

"Bakonyi Károly - (szigetszentmiklósi) író színműíró, földművelésügyi miniszteri tanácsos, sz. 1873. jól. 29-én, Nagyváradon, megh. 1926. okt. 25-én, Budapesten. Atyja, B. Károly, irodalmi műveltségű úr volt, ő fordította németre elsőnek Herczeg Ferenc munkáit. B. K. fiatalon feltűnt finoman megírt, magyar levegőjű novelláival, emellett elvégezte a jogot ós a földművelésügyi minisztériumba került. A modern magyar operettirodalomban ő volt az első, aki műveivel átlépte az ország határait és az egész világot bejárta. Sárgarigó című színművét a szegedi Dugonics Társaság megjutalmazta. Kun László című színművét a Nemzeti Színház 1906. febr. 23-án hozta színre, a Sárga keztyű című katonadrámáját pedig a Vígszínház mutatta be figyelemreméltó sikerrel, 1922. febr. 4-én. Sikereinek igazi területe azonban a zenés színpad volt. Martos Ferenc társaságában megírta a Bob herceg librettóját és ezzel egy csapásra a magyar operettszövegírók első sorába emelkedett. Legnagyobb és legjelentősebb sikerét azonban a János vitézzel (l. o.) aratta, mely az idők folyamán nemzeti daljátékká klasszicizálódott. Ez a daljáték Heltai Jenő verseivel, Kacsóh Pongráo nagyszerű zenéjével 600-nál többször került színre a Király Színházban és külföldi bemutatásain is egészen különleges sikereket aratott. Tatárjárás c. operettjével (l. o.) ő vezette be a a fiatal Kálmán Imrét és ezzel az operettjével nyitott utat a magyar operett későbbi nemzetközi sikereinek. A Tatárjárás-t 160-szor játszották a Vígszínházban és játszották sokezerszer az egész világon. Bakonyi Károly ezután (Szirmai Albert zenéjével) gyors egymásutánban megírta a Mágnás Miská-t (bem. 1916. febr. 2., 100-adszor 1916. máj. 22-én került színre) és a Gróf Rinaldó-t (bem. 1918. nov. 7. Király Színház.) Egyéb művei: Obsitos, népszínmű 3 felv. Bem. 1910. márc. 16. Vígszínház. Hamupipőke, játékopera. Zenéjét szer.: Buttykay Ákos. Verseit irták: Farkas Imre és Gábor Andor. Bem. 1912. okt. 26. M. Kir. Operaház. Rákóczi, daljáték 4 felv. Verseit írta: Endrődi Sándor és Pásztor Árpád. Zenéjét szerz,: Kacsóh Pongrác. Bem. 1907. nov. 20. Király Színház. Szent Péter esernyője, szmű 3 felv. Társsz.: Martos Ferenc. Bem-. 1907. okt. 7. Magyar Színház. Nemtudomka, operett 3 felv. Zenéjét szerz.: (Harsányi Zsolt verseire) Huszka Jenő. Bem, 1914. jan. 14. Király Színház. A kis kiirály, operett3 felv. Társszerz.: Martos Ferenc. Zenéjét szerz.: Kálmán Imre. Bem. 1914 jan. 17. Népopera.
A szócikkben a vezetéknév rövidítésével fordul elő: Bakonyi Károly" 
Forrás : mek.oszk.hu 

Bakonyi Károly (Nagyvárad, 1873. júl. 28. – Bp., 1926. okt. 25.)író. Jogot végzett, majd a földművelésügyi min. tisztviselője. Elbeszéléseket, tárcákat írt. Számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, 1902; János vitéz, 1904; Tatárjárás, 1908; Obsitos, 1910; Nemtudomka, 1914; Mágnás Miska, 1916). – F. m. Laci kisasszony (elb. Bp., 1902); Kun László (szomorújáték, 1906); Sárga keztyű (katonadráma, 1922); Szent Péter esernyője (színmű, Mikszáth regényéből, Bp., 1924)."
Forrás : arcanum.hu 

Bakonyi Károly a port.hu-n. 

Jászai Mari írásában olvasható a következő :