OTL vagy N.H.K.V.

 Nagyvárad, közel 222.000 lakosával mintegy 111,2 km2 területet ölel fel. A városi tömegközlekedést a Nagyváradi Helyi Közlekedési Vállalat, röviden N.H.K.V (OTL S.A.) látja el szolgáltatásaival. A tömegközlekedés beindulását az 1906-os év jelzi, amikor elindult az elsö villamos a város utcáin, majd 1956-tól megjelentek az autobuszok és taxi vállalkozások is.Forrás : otlra.ro

A N.H.K.V. tagja a Romániai Közszállítok Egyesületének (URTP), mely non-profit tevékenységet fejt ki, autonom és politikamentes szövetség.
A vállalat vezérigazgatója, dr. mérnök Csuzi István tagsági szerepet tölt be az URTP végrehajtó bizottságában.  Nagyváradon a közszállítás autobuszokkal és villamosokkal történik naponta  5.⁰⁰ – 24.⁰⁰  között.
Forrás : otlra.ro 

A nagyváradi  villamosok  története 

 

(szemelvények : Liviu Borcea,  Mihai Apan, Gabriel Moisa,  "Megállóról megállóra" című könyvéből,  2006-os újrakiadás, a nagyváradi villamos 100. évének évfordulójára).

A nagyváradi vasútvonalak kiépítése kezdetben nem a személyszállítást célozta meg, inkább az ipari körzetek ellátásához szükséges nyersanayagok, termékek, gépek szállításához szükséges hálózat kiépítését tüzte ki célul. 

Már a XIX. század közepén kialakulóban van az ipari zóna, mely a vár körüli szabad területeket célozta meg. Köztudott, hogy a Nagypiac (jelenlegi December 1 tér) létrejötte is hosszú húzavona eredménye, ugyanis már a XVI. században (1570 - 1618) amikor a vár bástyáinak az építése folyt, megfogalmazodott egy rendelet, mely megtiltotta a vár körüli építkezéseket. Nagyvárad osztrák elfoglalása  után (1692-ben), a vár startégiai jelentösége megcsappant, így lassan-lassan elkezdödtek a vársánc körüli építkezések. Igy jött létre a Váralja negyed a várépítmény délkeleti oldalán, valamint ugyanúgy a Nagypiac déli oldalán, mely a XIX. század közepén még állatvásár volt, kialakult a városi ipari zóna, magába foglalva a mai M.Viteazul, Sucevei, M.Kogalniceanu, Nagypiac körzetet. Abban az idöben a Pece patak még a mai Sucevei utca területén folyt át, böven ellátva ipari vizzel a kialakuló ipari körzetet. 

Valamivel szerényebb ipari körzet volt kialakulóban Velencén, a Templon Tér környékén (P-ta Tineretului), mely a kolozsvári út irányába terjeszkedett. A nagyváradi vasútállomás 1870-es felavatása, valamint nem sokkal késöbb a velencei állomás létrejötte után, nyílvánvalóvá vált az ipari körzetek bekötésének szükségessége a vasúti hálózatba. Mivel a velencei állomás már kialakulása kezdetén nagy rakodótérrel rendelkezett, valamennyi városi vasútvonal tervezö ezt vette célba.

A személyszállítás lényege egy olcsó és gyors vonal kiépítésében nyílvánult meg, mely összekötné a várost a Felixi és Püspöki fürdökkel.  Az 1870-es években létezett a városban egy bizonyos fajta omnibusz járat (ló vontatású kocsikkal, melyek képesek voltak 8 -10 személyt szállítani és azok csomagjait) a mai "Sebes Körös" szálloda és Vasúti nagyállomás vonalon.  A szolgálatot az akkori szállodatulajdonos látta el, de egyéb információkkal nem rendelkezünk a járatok szabályosságát illetöen. Az 1902-es években a járatok már nem müködtek.

      1880-ban felvetödik a gözvasút kiépítésének gondolata, majd december 23.-án egy magyar állami Rt. meg is kapja az engedélyeket a városi gözvasút kiépítésére. Természetesen a vasútvonal kihasználása nem a személyszállítást célozta meg, hanem az árúforgalmat volt hivatott lebonyolítani, úgyhogy a vonal bekötését a vasúti hálózatba a velencei állomásra trevezték.  Innen a vonal a kolozsvári útat követte, a Templomtéren keresztül, majd Nagypiac, Vámház és a Rhédey Park mellett kötött ki. A vonalat 1882 augusztus  28.-án avatták fel, tulajdonosa pedig a Nagyváradi Gözvontatású Vasútvonalak Társasága lett.
      1897 öszén, két társaság szövetkezett egy merész cél, mégpedig a város villamosított vasútvonalainak a megvalósítása érdekében. A Nagyváradi Gözvontatású Vasútvonalak Társasága mellett egy budapesti Rt., röviden Tröszt, vett részt a vonalak kiépítésében. 1899 február 25.-én megalakult a Nagyváradi Városi Vasút Rt. és úgy tünt a munkálatok elkezdése csak egy-két hónap kérdése lesz.
      1903 december 15.-én elkezdödtek az utcai villanyvilágítás munkálatai, melyet aztán 1904-töl a közintézményekre, iskolákra és a jéggyárra is kiterjesztettek. 1904 január 10.-én a városi vezetés átvehette az új villamos üzemet. 
      1905 július 11.-én történtek az elsö kapavágások a kolozsvári úton és ezzel megkezdödtek a villamosított vasútvonalak kiépítésének munkálatai. 1906 február 17.-én még nem tudták hogyan fognak kinézni az új villamosok, ugyanis azok még nem kerültek leszállításra a gyártó cég által. Az esemény 1906 március 1 és február 18.-a között zajlott le, ugyanis 1906 március 1.-én este 20.00 órakor megtörtént az elsö villamos próbaút a jelenlegi Primăriei és Independentei útszakaszon. A két villamost lovas csendörök kísérték, és rengeteg csodálója akadt, akik abban az órában Várad utcáin sétáltak.
      1906 március 3-án megjelentették a város rendőrkapitánya által megalkotott  Villamos vasúti vonalak működési szabályzatát, melyet a Városi tanács jóvá is hagyott. 1906 március 16-án közzé is tették és kifüggesztették a város főbb pontjain a villamosok útvonalait és megállóit. Tovább : otlra.ro 

Közlekedési térkép Villamosvonalak Villamosmegállók

Közlekedési térkép Autóbuszvonalak Autóbusz megállók

 Forrás : www.otlra.ro