Forrás : biharmegye.ro
"A török hódoltság előtt Szent Lászlónak egy álló és egy lovas szobra is
volt a várban. Mindkettő elpusztult 1660-ban, Szent István és Szent Imre
álló szobraival egyetemben. Csak a XVIII. század harmincas éveiben
gondoltak a városban ismét köztéri szobrok felállítására." - írja Péter I. Zoltán a Biharországban. Ha érdekli a szobor története, a Nagyváradot jól ismerő helytörténész cikkéből több fontos információt tudhat meg. Idézetek:
"Szent László kőszobrát 1739. június 23-án állították fel a Kispiac (a
későbbi Szent László tér) mértani középpontjában. A szobor egy négyzetes
alapú, felfelé karcsúsodó és füzéres jón pillérfőben végződő talapzaton
állt. Az aránytalan szoboralak vállán palást, fején korona, bal kezében
országalma volt. Biró József a Kolozsvári testvérek pompás szobrának
korcs epigonjaként emlegette. Nemigen lehettek megelégedve vele a
váradiak, ezért 1892-ben átköltöztették a papnevelde kertjébe."
"Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök 1890-ben elhatározta, hogy a
lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulójára új szobrot állíttat
neki."
"Később, az 1940-es évek végén a régi kőszobrot a püspökségi kertbe
szállították, végül 1962-ben jótékony múzeumi munkatársak elásták az
akkori múzeum kertjében, hogy megmentsék az utókor számára egy esetleges
elpusztítástól. 1999-ben Tempfli József megyés püspök kiásatta a
szobrot, majd restaurálása után 2000. május 21-én a Varadinum ünnepség
alatt felállíttatta a székesegyház oldalbejárata mellé. Sajnálatos, hogy
váradi köztéri barokk szobrászatunknak ez az egyedül fennmaradt emléke a
szükségesnél alacsonyabb, ráadásul stílustalan talapzatra került, ami
hátrányosan befolyásolja térhatását."
"Végezetül emlékezzünk meg Szent László két várbeli szobráról is.
Mindkettő a Kolozsvári testvérpár, Márton és György alkotása volt. Szent
László álló szobra mellett Futaki Demeter püspök (1345–1372) a
testvérpártól megrendelte Szent István és Szent Imre szobrát is. A három
szobrot 1370-ben vélhetően a székesegyház déli oldalán állították fel."
"Zudar János püspök (1383–1395) nagy tisztelője volt Szent Lászlónak,
ezért a Szent György-szobor felállítását követően megbízta Márton és
György mestert, hogy készítsenek számára egy Szent Lászlót ábrázoló
lovas szobrot. A megbízás időpontja nem ismeretes, az ellenben tény,
hogy a szobor 1390-re már elkészült. Luxemburgi Zsigmond király és
felesége, Mária királyné jelenlétében leplezték le ünnepélyesen, 1390.
szeptember 8-án."
"A szobrok három évszázadon keresztül dacoltak az idővel, egészen 1660.
augusztus 28-ig. Akkor foglalták el a törökök a váradi várat, és sok más
értékkel együtt elpusztították az általuk bálványnak tartott
királyszobrokat is."
A kőszobor a bazilika mellékbejárata közelében.Forrás : biharmegye.ro
Az 1970-es években a szomszéd bácsi mesélt arról,hogy több Szent László szobor volt Váradon.Mesélte,hogy Szent László szobránál volt az első találkája a feleségével a Szent László téren.A román királyi hadsereg bevonulása után a szobrot a székesegyház elé vitték,mert Ferdinánd román királynak emeltettek szobrot.A szomszéd bácsi sokáig dolgozott a katolikus püspökségnél.Volt tudomása arról,hogy Szent Lászlónak több szobra volt felállítva.Péter I. Zoltán cikke megerősíti,hogy a szomszéd bácsi meséje nem volt valótlan,ugyanis "bejárása volt" a püspökségbe.1902-ben született és az 1980-as évek vége felé halt meg.Szerinte Nagyvárad 1970-es évekig egy "ékszerdoboz" volt.Tőle hallottam,hogy a Gomba helyén egy kápolna volt,melyet az 1950-es évek elején bontottak le.Elmesélte,hogy mint fiatal házasok a Dőry szigeten/Bunyitay liget/ táncoltak,a sziget körül csónakáztak,majd a korzón sétáltak.A szomszéd bácsi meséi által megszerettem Váradot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése