„Meghalt Zudor János költő, apa, férj, jóbarát” – tette közzé a szomorú hírt közösségi oldalán a nagyváradi Posticum." - olvasható a Bihari Naplóban.Teljes cikk :
"E gondolatokkal búcsúznak az ismert nagyváradi költőtől: „Seneca írta a Vigasztalásokban: »Mindnyájan erre neveltetünk: aki életre kél, halálra van szánva.« Ebből talán vigaszt meríthetünk, hogy ez a rend az ember számára, de úgy is búcsúzhatunk tőle, ahogy csak Zudor János költőtől lehet, aki megajándékozta a magyar nyelvet azzal a mondattal, verssorral, hogy: »A halál is egy trükk«”.
„Engem csak amúgy elkaparnak / hanyag kezek, mint múlandót, / akire még szükség lehet, / dúdolgatnak valami rögtönzött / gyászindulót, szegény, megbolondult, / sej, haj, de szomorú az én halálom… / „Sokat gyengélkedett szegény,” / -mondogatják, ki tudta, hogy / ez lesz a vége, a véges végtelen, / mint egy öntöltőtoll, majd én / elföldelem önmagam…” (Zudor János: Hanyag)
Zudor János életének 65. évében, október 30-án Margittán hunyt el.
Nyugodjon békében!"
Forrás : erdon.ro
Életrajza
"Zudor János (Nagyvárad, 1954. április 27. – Margitta, 2018. október 30.) költő.
Zudor János 1954. április 27-én született Nagyváradon. Középiskoláit szülővárosában végezte, 1983-ban a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet. Közben 1981–82-ben Nagyszalontán, 1982–83-ban Nagyváradon tanított; az egyetem elvégzése után a kágyai Mezőgazdasági Líceum tanára, 1987-től a Sinteza Vegyigyár alkalmazottja. 1990–91-ben a Bihari Naplónál, majd 1993-ig az Erdélyi Naplónál újságíró. 1993-ban betegnyugdíjba vonult.
Zudor János skizofréniában szenvedett, ez az állapot egész munkásságát meghatározta, oktatóként is csak rövid ideig tevékenykedhetett. Élete alkonyán egy margittai idősek otthonában élt."
Forrás : hu.wikipedia.org
Versei :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése