Forrás : A mi Nagyváradunk -Facebook
Czinka Panna vagy
Cinka Panna (
Sajógömör,
1711 – Nagyvárad
1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás.
Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált magyar cigányzenekart.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szépreményű gyermeket
több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott
hegedűjátékát tökéletesítsék. Elsősorban földesura, Lányi János
támogatta. A kis Pannát a jeles városi karmester oktatta, s így rövid
idő alatt rohamos haladást ért el a hegedűjátékban, a hangszerelésben és
a zeneszerzésben. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett a muzsikája.
Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn (akkori megfelelője a
viola da gamba)
játszó ügyes cigányzenészhez. Majd férjével és annak két fivérével,
1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi
cigánybanda, amelyben két hegedűs (egyikük a prímás, a másikuk a
kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott.Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni.
Földesúr patrónusuktól házat és telket kaptak, és kétéves időközönként új
vörös
ruhát. Panna volt az első hegedűs, és amikor nem zenéltek, ellátta a
háztartást és segített főállásban kovácsmester férjének a műhelyben. A
kortársak szerint rövid pipát szeretett szívni, amelynek hossza nem
zavarta a hegedülésben.
Az ezernyolcszázas években gróf
Fáy István és
Káldy Gyula adták ki Czinka Panna műveit (A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményben), ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres
Czinka Panna-nóta sem. A legenda szerint az ő műve a
Rákóczi-induló,
de az is csak a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Nem
maradt fenn hiteles műve. Fáy gróf egyéb tekintetben is legendateremtő
volt: feltűnő szépségű, drágakövekkel díszített ruhájú cigány asszonynak
írta le Pannát, akinek
Amati-hegedűje volt.
Tovább :
hu.wikipedia.org
A
Czinka Panna balladája Kodály Zoltán 1948.
március 15-én, a
Magyar Állami Operaházban bemutatott négyfelvonásos
daljátéka. A szerző utolsó színpadi műve
dramaturgiailag kevésbé sikerült, a szövegkönyv rossz, Kodály zenéje azonban átgondolt.
Czinka Panna mindössze két előadást élt meg. A korabeli kritikusok elsősorban a szövegkönyvet kifogásolták. A
librettó Balázs Béla munkája volt, aki a bemutató éve előtt nem sokkal tért vissza az
emigrációból.
Egy teljes mértékben történelmietlen darabot alkotott. A címszereplő
1711-1772 között élhetett, míg a daljátékbeli szerelme, Ocskay László
1680-1710 között. Egy évvel Panna születése előtt fejezték le. Ezenkívül
a cselekmény a XVIII. században játszódik, de maga a Czinka
ballada a XIX. században keletkezett és a
Rákóczi induló
szimfonikus feldolgozásait is ekkor készítették el. A történet nem
kötődik a szövegkönyv által megjeleníteni kívánt korszakhoz, a
Rákóczi szabadságharchoz.
Tovább :
hu.wikipedia.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése