Nagyváradi városnéző séta

Az átutazót Nagyváradon a városképből talán csak a nagyállomás melletti bazilika, püspöki palota, Kanonok sor barokk épületegyüttese, valamint a Fő utcai szecessziós stílusú bérházak, paloták ragadják meg. És talán rácsodálkozik - ha elvetődik arrafelé - a lehangolóan elhagyatott állapotban levő, de így is impozáns várra. Bár e várost gazdag történelmi múltja sokkal több értékre jogosítaná fel, a természeti csapások, földrengések, árvizek, tűzvészek, a tatárok, majd a törökök ostromai azt eredményezték, hogy a várbeli reneszánsz építészeti emlékek kivételével a legrégibb épületek a barokk korból maradtak fenn.
A várnak a törököktől való visszafoglalása után, 1692-ben a város romokban hevert. Ekkor építették újjá a Köröstől északra Olaszit, a vár körül Váralját és attól délkeletre Velencét. A várostól nyugatra 1714-től alakult ki az Újvárosnak keresztelt városrész. Ennek központja lett az egykori Kispiac tér, amelyet később Szent Lászlóról neveztek el. Ez a mai Unirii tér. Innen indul városnéző sétánk.
a 18. század elején kialakult tér legrégibb épülete a  , amely a bazilika felépítéséig sorrendben a város harmadik székesegyháza volt. A templomot 1717-1742 között építették provinciális barokk stílusban. Építtető püspökei: gróf Csáky Imre, Luzinszky István, Okolicsányi János és gróf Csáky Miklós. A késő barokk tornyot 1800-ban emelték a hajó elé. A templomot külsőleg legutóbb 1991-ben újították fel, belsőleg pedig 1996-ban.
A szentélyben levő barokk főoltár a 18. század harmincas éveiből származik, a város legrégibb fennmaradt oltára. A Szent Lászlót ábrázoló oltárképet, melyen királyunk átveszi a váradi püspöktől a város kulcsát, Friedrich Silcher bécsi akadémiai festő készítette 1863-ban. Ez a templom legértékesebb képe. A mellékoltárok 18., illetve 19. századi emlékek. Mindkettőnek a képét Böhm Pál festette 1861-ben. Jobb oldalon található a Szent Bonifác-oltár (koporsóoltárában 1750-től őrzik Szent Bonifác római vértanú ereklyéjét), balra pedig a nepomuki Szent János-oltár. A templombelső dongaboltozatát Thury Gyula képei díszítik (1908). A bejárattól a szentély felé sorakozó festmények: Szent László vizet fakaszt a sziklából, Szent László templomot épít Váradon; a szentély boltozatán: Szent Cecília orgonán játszik az oltári szentség előtt. Említést érdemel a mellékoltárokkal egykorú, díszesen aranyozott szószék is.
A Szent László-templom bejáratával átellenben van a VÁROSHÁZA. Az eklektikus stílusú épületet 1902-1903 között emelték a római katolikus püspöki lak helyébe. Tervezője és kivitelezője ifj. Rimanóczy Kálmán. Ez a tér kulcsépülete, markáns középrizalitja a tér felé néz. A folyóparti szárny két, szögben megtört homlokzati szakaszának találkozásánál négyzetes alapú, 50 méter magas torony emelkedik. A századelőn tűzjelző őrtorony is volt. A városháza épülete a Polgármesteri Hivatalnak, Nagyvárad Helyi Tanácsának és egyéb intézményeknek az otthona.

A tér bal oldalán, a Pavel utca sarkán álló GÖRÖG KATOLIKUS PÜSPÖKI PALOTÁT is ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján építették, 1904-ben. Neobizánci jegyekkel tarkított eklektikus stílus jellemzi. Évtizedek óta a megyei könyvtár működik benne.
Nem messze tőle (az 5. szám alatt) a város legjelentősebb profán klaszszicista épülete, az egykori KOVÁTS-HÁZ található. A 18. század első harmadában emelt ingatlan két részre tagolja a teret, egy szűkebb délire és egy tágasabb északira.
A Kováts-féle háztól délre található a szentélyével a tér felé néző egykori GÖRÖG KATOLIKUS SZÉKESEGYHÁZ (1948-tól Sf. Nicolae ortodox templom). 1800-1810 között építették klasszicizáló barokk stílusban. Tornya 1803-ból való. Jelenlegi toronysisakja 1910-1912 között készült, előtte 1836-ban és 1907-ben tűzvész pusztította el a barokkos, majd a nyolc kis fiatornyos sisakot. Belső tere kereszt alakú. A díszes keretezésű freskókat 1892-ben Szirmai Antal festette; 41 képből álló ikonosztáza bizánci stílusban készült, de a barokk hatás is érződik rajta.
A tér délkeleti részét az ORTODOX KATEDRÁLIS uralja. Közismert nevét - Holdas templom - az oromzat közepén elhelyezett félgömbről kapta, amely a Hold változását jelzi (Georg Rueppe in Grosswardein - 1793). 1784-1790 között épült, 1832. június 11-én szentelték fel. A klasszicizáló barokk legszebb váradi példája, a kiváló terv Eder Jakabot dicséri.Építészeti szempontból a templom belső terét is a nyugodt, klasszicizáló késő barokk stíluselemek jellemzik, de a díszítés elüt ezektől. Az egyházi rítus megköveteli a bizánci stílus hagyományaihoz való ragaszkodást. A szentélyt elválasztó, négy emeletre osztott, 45 képet magában foglaló ikonosztáz képeit Alexandru és Arsenie Teodorovici festette. A freskók újabb keletűek, 1977-1979 között készítette őket a fővárosi Eremia Profeta.
Építészeti szempontból említést érdemel a Vasile Alecsandri (Zöldfa) utca sarkán levő szecessziós stílusú bérház, az egykori Moskovits-palota. 1911-re épült fel, teljesen Vágó László és József terve alapján.
A tér északkeleti részén Erdély talán legszebb szecessziós épülete, a FEKETE SAS PALOTA látható. Elődjét, az 1714-ben épített ódon Sas fogadót 1906-ban bontották le. Egy ideig a városháza is itt volt. 1798. augusztus 26-án a nagytermében tartották az első magyar nyelvű váradi színielőadást. Az eseményt megörökítő emléktáblát átmenekítették ugyan az 1909-re felépült Fekete Sas palota Independentei (Kossuth) utcai homlokzatára, de onnan 1989 nyarán eltávolították.
A Fekete Sas palotát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. Érdekessége a három utcára nyíló üvegfedelű passzázs. A V. Alecsandri utcára vezető kijárata az egykori Zöldfa fogadó épülete alatt halad el. (A Zöldfa Szálló nagytermében ma a bábszínház van.) A passzázs központi kupolája melletti üveghomlokzaton levő sas-vitraille a nagyváradi Neumann K. munkája 1909-ből. (A főbejárat feletti ennek gyenge utánzata.)
Az épületben egykoron vigadó működött (a mai mozi helyén), itt volt a Fekete Sas Szálló (ma is az), az Urania filmszínház, a Bonbonniere kabaré, ahonnan Nagy Endre indult el a hírnév felé. Jelenleg is számtalan üzlet, a Libertatea mozi és egy bankszékház van itt.
Az Szent László tér szobrai újabb keletűek. Mihai Viteazul lovas szobrát (Ion Gheorghita alkotása 1994-ből) a szovjet háborús emlékmű, Ferdinánd király lovas szobra (1924), Szent László bronzszobra (1893), illetve kőszobra (1739) előzte meg. A tér másik szobrát Emanuil Gojdunak állították, kobol (1988 - Mircea Stefanescu).
Újváros főteréről dél felé az A. Iancu (Kert) utca vezet, majd az Armatei Române (Rulikowski) utca visz a városi (Rulikowski) temetőig. Ezt 1870-ben nyitották meg. Közismert nevét az 1849-ben Váradon kivégzett lengyel hazafiról, Rulikowszki Kázmérról kapta, akinek sírja közvetlenül a bejárat mellett van.
Nem sokkal a temető előtt (5. szám) a NAGYVÁRADI EGYETEM épületegyüttese található. 1913-ra készült el, Csendőriskolának, Vágó József terve alapján, szecessziós stílusban.
Folytatva utunkat visszafelé a Balcescu (Rhédey) park bejáratánál a névadó N. Balcescu szobrát láthatjuk (1970 - Fekete József). Nem messze tőle 1908-tól a húszas évekig egy fából épített nyári színkör működött.
A park végén található az ÁLLATKERT, közepén a területet Nagyvárad városának adományozó gróf Rhédey Lajos és neje igen elhanyagolt mauzóleumával. A fehér alabástrom szakrofágot - mely sürgős restaurálást igényelne, akárcsak az egész kápolna, berendezéseivel együtt - Ferenczy István készítette 1834-ben.
Visszatérve, az Unirii (Szent László) térről kelet felé három utcán keresztül lehet eljutni a December 1. térre. A Körös felőli első utca egy részét lebontották, helyére parkoló és Mihai Eminescu szobra (1990 - Ovidiu Maitec) került. Ezen az oldalon jelentős értékkel bír a NEOLÓG ZSINAGÓGA (7). 1878-ra készült el az eklektika jegyében, mór stílusjegyek felhasználásával. Tervezője Busch Dávid városi főépítész.
Az utca másik oldalán, közvetlenül a Sas palota melletti ház (3. szám) udvarának mélyén, szemben a zárt kapualjjal volt a százdfordulón a Szabadság szerkesztősége. Itt kezdte Ady a váradi "újságírói robotot" 1900 januárjában, olyan barátok mellett, mint Biró Lajos és Nagy Endre. Innen szerződött át 1901 májusában a Nagyváradi Naplóhoz.
Az utca másik végének a sarki épülete (11. szám), az egykori FÜCHSL-HÁZ érdemel még említést. Ez a szecessziós stílusú bérház 1903-ban épült, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti építészek terve alapján.
A December 1. tér, mint hajdani neve - Nagyvásár tér - is sugallja, a 18. század első felében már vásározó hely volt. Az elöljáróság 1722-ben tíz kalmárnak engedélyezte, hogy itt téglából épített és zsindellyel fedett boltokat nyisson. A park közepén áll a román katona szobra (1959 - Iulia Onita), a mögötte levő szakszervezeti kultúrház a hetvenes évek elején épült.



A tér jelentősebb épületei a századforduló eklektikus és szecessziós stílusát tükrözik. Építtetőik a város gazdag kereskedői voltak. Az északi fronton Andrényi Károly és fiai (4-6. szám), ifj. Ullmann Izidor (12. szám) háza állt. A 10. szám alatt épült fel 1894-re a KERESKEDELMI CSARNOK, ma az egyetem orvosi karának ad otthont. Egy évszázada a sarki részén még a kereskedők körében kedvelt Lloyd kávéház, míg a Körös felőli oldalán a Felső Kereskedelmi Iskola működött. A jó akusztikájú díszteremben gyakran tartottak koncerteket is.
Az egykori Kereskedelmi Csarnok északi frontja a Körös-parti Emanuil Gojdu (Deák Ferenc) utcára néz. Továbbhaladva a gesztenyefákkal szegélyezett Körös-parton a Spiru Haret (Reáliskola) utca sarkán elérjük a GOJDU LÍCEUMOT. E kétszintes, eklektikus stílusú iskolát 1893-ban építették Állami Főreáliskolának, Busch Dávid és Knapp Ferenc terve alapján. Az 1873-ban létesített főreáliskola addig a Szent László téri egykori püspöki lakban (a mai városháza helyén) működött.
A középiskola előtti kis utcán át visszajutunk a December 1. térre. A keleti részén a nyolcvanas évek végén épített tömbházak szinte teljesen eltakarják a várat, de már épül ugyanitt egy ortodox katedrális is. A szerényen meghúzódó VÁR a város legősibb magja. A régmúlt emlékeiből már csak a reneszánsz stílusú külső védőövezet őrzött meg valamit. 1569-től, János Zsigmond uralkodása alatt kezdték el az építését - a 11. századból való, de folyamatosan átépített belső vár köré -, majd folytatták Báthory István, Kristóf és Zsigmond idejében, mígnem 1598-ra a Földbástya kivételével gyakorlatilag az egész külső vár elkészült. Ez utóbbit Bethlen Gábor építtette át 1618-ban. Ezért is őrzi a fejedelem nevét a főbejárattól jobbra levő bástya. A rajta levő töredezett mészkő emléktábla 1618-ból való, Bethlen Gábor építkezését idézi. A bástyák az óramutató járását követve: Csonka bástya, Aranyos bástya (nevét az aranyozott Báthory-címerről kapta, amely egykoron az ormán volt, mára csak egy oroszlánfej és egy töredékes évszám - 1572 - látható rajta), Veres bástya, Királyfia bástya (János Zsigmondról elnevezve), Bethlen-bástya.
Belépve a várkapun a külső udvarban jobbra egy 17. század végi - mára bezárt - pékség található. A belső épületek az 1620-tól épített egykori ötszögű Bethlen-palota részleges lebontásából és átalakításából származ-nak. E kaszárnyaépület 1881-ből való. A Bethlen-kori építkezést a belső vár nyugati szárnyának déli sarkában levő, dongaboltozattal fedett nagyterem példázza. Értékesek a heraldikus, állat- és növényfüzéreket ábrázoló 17. század eleji stukkódíszítmények.
A belső vár északkeleti szárnyában levő barokk stílusú római katolikus templomot 1775 körül építették. Sokáig kihasználatlanul, elhanyagoltan állt. Tempfli József megyés püspök állíttatta helyre kívül-belül 1992-ben. Bejárást a velencei várkapun keresztül biztosítottak. Az egykori kis helyőrségi templomnak semmi köze a Szent László által valamikor 1083-1095 között alapított püspökség székesegyházához. Az a mostani belső vár udvarának helyén volt. Eredetileg román stílusban kezdték el építeni a szent király életében, majd a 14. század negyedik évtizedében gótikus stílusban megnagyobbították és átépítették. Az ostromok, a földrengések következtében elpusztult, köveit Bethlen Gábor használta fel a várbeli építkezésekhez. A vár jelenleg igen elhanyagolt. Bár a városvezetés újabban foglalkozik sorsával, több fórumon is beszéltek helyreállításának szükségességéről, eddig a pénztelenség miatt egyetlen megnyugtató intézkedést sem hoztak. A használható részeket jelenleg az állami levéltár, az egyetem képzőművészeti kara és több cég foglalja el.
Mielőtt folytatnánk a nézelődésünket a vár előtti téren, érdemes befordulni a tőle északra levő Clujului (Kolozsvári) utcába. Velence városrészbe vezet, amelyet az első reánk maradt dokumentum 1281-94 között a katolikus püspökséggel kapcsolatban említ.
A főterén (Tineretului tér) levő RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM már a harmadik ezen a helyen. Báthori András 1338-ban építtetett ide klastromot és templomot a klarissza apácáknak. Ez utóbbi egyúttal a plébániatemplom szerepét is betöltötte. A török fennhatóság alatt pusztult el. Helyére 1734-ben kezdtek építeni egy barokk templomot (a tornyát 1804 és 1811 között emelték). A mostani templomot Szaniszló Ferenc püspök (1850-1868) építtette. A romantika jegyében készült, túlsúlyban neoromán és neogótikus elemekkel. Három szép neogótikus oltára van, az oltárképek 19. századi ismeretlen festő alkotásai.
A közeli Anton Bacalbasa utcában levő barokk ORTODOX TEMPLOM műemléki szempontból jelentős. Építése 1768-ra datálható, 1779-ben szentelték fel. Az 1836-os tűzvészben leégett, újjáépítették; 1864-ben tornyot emeltek a homlokzata elé. A hajót a szentélytől egy 49 képből álló ikonosztáz választja el. Gazdag díszítése, Axente és Mihail Piltaurer mesterek képei az ikonosztázt az ország ezen részének legértékesebb darabjává avatják.
E rövid velencei kitérő után megtekintésre vár a December 1. (Nagyvásár) tér déli frontja is. Ennek legjelentősebb épülete a 9. szám alatti ULLMANN-PALOTA. A neves kereskedodinasztia, Kurländer és Ullmann építtette 1913-ban. Löbl Ferenc tervezte szecessziós stílusban. Jellegzetesek a második emelet ablakai alatti domborművek a hétágú gyertyatartóval, valamint a menórát őrző núbiai oroszlánnal. A pécsi Zsolnai cég készítette őket.

Nem messze innen, a Mihai Viteazul (Zárda) utca elején található az ORTODOX ZSIDÓ TEMPLOM (13). 1890-ben építtette Várad ortodox hitközsége ezt a mór stílusjegyekkel díszített, eklektikus stílusú templomot, Bach Nándor terve alapján.
Átellenben, az egykori zsidó iskola és a tanári lakások helyén 1993 szeptemberétől a LORÁNTFFY ZSUZSANNA REFORMÁTUS GIMNÁZIUM működik.
Visszatérve a Mihai Viteazul utcán és a sarki feszületnél balra fordulva a General Mosoiu (Kapucinus) utcához érünk. A masszív kőkerítéssel körülvett sarki telken az egykori KAPUCINUS TEMPLOM (jelenleg plébániatemplom - 14) és a volt rendház található. Mindkettőt 1734-1742 között építették, de az 1836-os tűzvészben leégtek; a mostani klasszicista stílusú templomot és rendházat 1838-ra emelték Barthel György terve alapján.
A templombelső 1942-ig teljesen fehér volt, akkor festette ki Szilágyi János és Dobóczy József. Művészi szempontból említést érdemel az oldalkápolna Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképe, a Szent Kereszt-mellékoltár képe (Göltz József - 1836), valamint a főoltár képe, a Sarlós Boldogasszony (19. századi ismeretlen festő alkotása).
Az amúgy rendezett utcában a 14. szám alatti VÁGÓ-HÁZ képvisel még építészeti értéket. Vágó József és László terve alapján építették 1905-ben. Nem messze tőle (10. szám) volt a közkedvelt Kék Macska vendéglő és kerthelyiség. A sarki Holdas templomnál az Unirii térre érünk ki.
A Mosoiu (Kapucinus) utcával párhuzamosan húzódik a Vasile Alecsandri (Zöldfa) utca. Egykori nevét a közepén lévő (8-10. szám) ZÖLDFA FOGADÓRÓL nyerte, amelyet valamikor az 1760-as években építettek. Azóta többször is kibővítették, átalakították, legutóbb 1908-ban, Sztarill Ferenc terve alapján. Akkor nyerte el mai külsejét. Belsőleg azóta is többször változtattak rajta. Felszámolták a szállodát és a kávéházat, az egykori Bonbonniere kabaré helyén ma a bábszínház található.
A 4. szám alatti szecessziós oromzatú ház egykoron DEUTSCH K. I. PORCELÁNHÁZAKÉNT VOLT ismert, jelenleg az ING Bank székháza. Valamikor 1906-1910 között épülhetett.
A Zöldfa utca páratlan oldalának sarkánál a már megtekintett Moskovits-palota szomszédságában a szecessziós ROTH-HÁZ (3. szám) található. 1912-ben építették Mende Valér terve alapján. A 13. szám alatt az egykoron neoklasszicista stílusban épített kis palota, az AMANT-HÁZ található (homlokzatát rég lecsupaszították). A világosi fegyverletétel után egy időre ide internálták Görgey Artúrt.
A főtéri városházát két utca határolja. Északon a Tudor Vladimirescu (Körös), délen a Maresal Ion Antonescu (Teleki) utca. Az első a Sebes-Körös közelsége miatt kapta a nevét. Egykoron az északi oldalán a főleg tímárok lakta szerény házak telkei lenyúltak a folyóig. Az utca legjelentősebb épülete a 28. szám alatti EVANGÉLIKUS TEMPLOM (15). Erre a telekre az Érolasziból származó sváb telepesek 1813-ban imaházat építettek. Ezt használták 1902-ig. A mostani háromtornyú neogótikus templomot 1903-ra építették fel Petz Samu terve alapján. Értékes a szentélyében a Palka cég által készített színes üvegablak, a kovácsoltvas csillár és az 1813-ból való, vörösrézből készült keresztelőmedence.
A Tudor Vladimirescu utcát az Antonescu utcával összekötő Duliu Zamfirescu utca (Dudek sikátor) végén a századelőn egyszerre két szecessziós stílusú épületet is emeltek. Az első a Helység- és Lakásgazdálkodási Vállalat székháza (3. szám). IPAR ÉS KERESKEDELMI KAMARÁNAK épült 1907-ben, tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső. Az átellenben levő sarki bérház DR. NEMES HÁZA. Mende Valér tervezte, 1909-re lett kész.
E két ingatlantól nem messze található az Antonescu (Teleki) utcában az újvárosi kálvinista polgárok által emelt kéttornyú REFORMÁTUS TEMPLOM (16). A klasszicista stílusú épületet Szász József tervezte. Alapkövét 1835-ben tették le. Építését késleltette az 1836. évi tűzvész, majd a szabadságharc. 1853-ra fejezték be, de a tornyokat csak 1870-ben emelték. A keleti toronyban található az 1871-ben öntött Kola-harang, amely 36 mázsájával Várad legnagyobb harangja.
Közel a templomhoz, átellenben, a 27. szám alatt 1937-ben építették a REFORMÁTUS PÜSPÖKI PALOTÁT. Elkán Károly tervezte. A vele szembeni Arany János utcában 1991-ben megnyitották az ARANY JÁNOS REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOT.
Az utca végén, a Decebal (Vitéz) utcával való kereszteződésnél a tömbházak közül kiemelkedik modern vonalaival a 2-es számú BAPTISTA TEMPLOM. A román gyülekezeti központ Pafka Ernő terve alapján készült, 1995-ben adták át.
A baptista templom előtti Decebal (Vitéz) utca a Körös-hídon túl is folytatódik Olaszi városrészben. Ennek első okleveles említése - önálló településként - 1215-ből maradt fenn. E városrésszel való ismerkedésünk ellenben nem itt, hanem a Szent László-templom terére visszatérve, a hídon túli Ferdinánd király (Bémer) térrel folytatódik. Ez régebbi a Szent László térnél, mai alakja mégis csak a 18. század második harmadában alakult ki, miután lebontották a közepén éktelenkedő földszintes épülettömböt. A századfordulón épült ki a tér mai harmonikus képe, fő helyen a színházzal, körülötte szállodákkal, tükrös kávéházakkal.
A Szigligeti Edéről elnevezett SZÍNHÁZ (17) a váradi eklektikus építészet gyöngyszeme. A neves bécsi színházépítő cég, Fellner és Helmer terve alapján épült a századfordulón, ünnepélyes megnyitóját 1900. október 15-én tartották. A neoklasszicista homlokzatú, egyébként neoreneszánsz stílusú színház barokkos díszítésű belsőt takar. A kocsifeljáró két oldalán a dráma és a komédia kőszobrai láthatóak, a budapesti Mayer szobrászműhelyből kerültek ki. Margó Ede szobrászművész alkotását, Szigligeti Ede mellszobrát 1912-ben állították a színház elé. A színház szomszédságában levő bazárépületet azért építették, hogy a bérleti díjakból is törleszthessék az itt lebontott házak óriási kisajátítási költségeit.
Közvetlenül a színház mellett található az ASTORIA SZÁLLÓ ÉS KÁVÉHÁZ (18). 1902-ben a közismert EMKE kávéháznak és Szállónak építették Sztarill Ferenc terve nyomán; 1906-ban a mellékutca irányában kibővítették. Közkedvelt találkozóhelye volt a művészeknek, íróknak, újságíróknak.
A színház mellett, illetve mögötte levő ADORJÁN-HÁZAK (Patriotilor utca 4-6.) 1903-ban (6. szám), illetve 1905-ben (4. szám) épültek Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Virágmotívumokkal gazdagon díszített homlokzatukkal a szecessziós stílus lechneri irányzatához igazodnak.
Az Astoriával átellenben a TRANSILVANIA (egykori PANNÓNIA) SZÁLLÓT (19) Guttman József építész vezetése alatt 1904 nyarára építették fel. Főhomlokzatán a két emelet közti, virág, szalag, puttó kombinációjából formált és grafittószerű díszítés vonja magára a figyelmet. A szomszédos Astoria kávéházzal ellentétben vendéglője díszítésében megőrizte a századforduló hangulatát.
Közvetlen szomszédját a KÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR székházának építették 1907-ben. Az ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte épület ma is a bankvilágot szolgálja, de itt található a VÁROSI KULTÚRHÁZ is, amely a két világháború között újságíróklub volt. A felújítások során az épület sokat veszített szecessziós stílusjegyeiből.
A híd melletti Ady Endre (Szent János) utcában az 5. szám alatt volt a Juhász Gyula által is látogatott Kis Pipa vendéglő. Az innen nem meszsze, a 11. szám alatti jelentéktelen házon elhelyezett emléktáblán az olvasható, hogy a Nagyváradi Napló itteni szerkesztőségében dolgozott 1901 és1904 között Ady Endre. Sajnos a szöveg pontatlan. Igaz, hogy a főszerkesztő, Fehér Dezső lakásából leválasztott udvari szobában volt a redakció, de csak 1902 májusa és 1903 novembere között., Ady pedig tudvalevőleg már 1903 októberében kilépett a szerkesztőségből.
Visszatérve a Bémer térre, annak jobb oldali frontján a sárga színű sarki LÉVAY-HÁZ (1894-ben épült Hanzlián János terve alapján) után néhány jelentéktelen múlt századi ház, majd egy klasszicista stílusjegyeket viselő épület áll. Utána az egykori POYNÁR-HÁZ (20) következik (napjainkban az Eminescu könyvesbolt van benne). Sztarill Ferenc tervezte, akárcsak az Emke épületét. Szecessziós stílusú, 1907-ben épült. Szomszédságában kis kerthelyiséggel a CRISUL REPEDE (egykori RIMANÓCZY) SZÁLLÓ (21) található. Körös felőli (a Libertatii térre néző) szárnyát a fürdővel együtt Várad neves építésze, id. Rimanóczy Kálmán építette 1892-ben. Ő 1900-ban a Bémer tér felőli Magyar Király kávéház helyére is kiterjesztette szállodáját, földszintjén megnyitotta a gyorsan közkedveltté vált ROYAL KÁVÉHÁZAT. Ez utóbbi gazdag díszítését ma is őrzi az ORADEA VENDÉGLŐ. A szálló tulajdonosa, id. Rimanóczy Kálmán az egész ingatlant végrendeletileg a városra hagyta.
A szálloda kerthelyiségénél kezdődik a sétálóutcává alakított Republicii (Fő) utca. Jobb oldalán, a jelenlegi LIBERTY BINGÓSZALON mögött volt 1857-től a fából épített NYÁRI SZÍNKÖR, előbb fedetlenül, majd többszöri átépítés után már zárt színházként. Később mozi, sírkoraktár, vigadóféle helyiség lett, mígnem 1954-ben lebontották.
A bingószalonnal szomszédos az Aurel Lazar (Nagysándor József) utca sarkán a PARK SZÁLLÓ (22). Weiszlovich Emil és Gyula 1903-ban vásárolta meg az ódon Bethlen-kastélyt, és kitartó munkával 1915 tavaszára szállodává építették át.
A szálloda sarkánál befordulva, az Aurel Lazar (Nagysándor) utca 4. szám alatti emeletes házon levő szürke emléktábla szövegéből megtudjuk, hogy ezen a helyen volt Nagysándor József honvéd tábornok, aradi vértanú ifjúsági lakhelye. Itteni földszintes, késő barokk stílusú szülőháza helyébe építették a múlt század nyolcvanas éveiben a ma látható bérházat.
A Park szállóval szemben a két utca által határolt ADY ENDRE KÖZÉPISKOLA (23) található. Az Orsolya-zárda részére vásárolt itt házat 1771-ben Szentzy István apát, majd alapítványt tett egy leánynevelő intézet létesítésére. 1772-ben felépítették a templomtól északra levő klauzuraépületet. Három évre rá felszentelték a zárda templomát (Szent Anna-templom), és felépítették a tőle délre levő sarki részt is. A barokk stílusú épületeket és templomot 1858-1859-ben gótizáló stílusban átépítették, így láthatók ma is. Az ennél újabb szárnyak az eklektikus stílus jegyében születtek.
Visszatérve a Fő utca elejére, a Iosif Vulcan (Rimanóczy) utcán át a Körös-parti sétányra, az egykori korzóra jutunk. Néhány szecessziós stílusú bérház hívja fel magára a figyelmet: a 7. és a 9. szám alatti, 1910-1911 között épített, Mende Valér tervezte bérházak, valamint az F. C. Bihar sportklub székháza (11. szám), az egykori DARVAS-LA ROCHE-HÁZ (24). Ez utóbbi 1911-re épült fel a Vágó fivérek terve alapján, udvara a Körös-parti sétányig terjed. A 35. szám alatt van a IOSIF VULCAN EMLÉKMÚZEUM. Az utca névadóját elsősorban irodalomszervezőként, a Familia című lap alapítójaként emlegetik, bár szépíróként is ismert volt.
A sétányt magában foglaló Libertatii teret a milleniumi ünnepségekre alakították ki, innen egykori neve is: Ezredévi emléktér. Az elején látható Iosif Vulcan mellszobra (1964 - Fekete József), nem messze tőle pedig Szacsvay Imre egész alakos bronzszobra (1907 - Margó Ede). A megye szülötte a Habsburg-ház trónfosztását kimondó debreceni országgyűlés jegyzője volt, ezért szenvedett mártírhalált 1849-ben. Kissé arrébb, a Körös-parti református templom előtt található a park legfiatalabb, Lorántffy Zsuzsannát ábrázoló bronzszobra (1996 - Gergely István). A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója alkalmából avatták fel.
Az OLASZI REFORMÁTUS TEMPLOM (25) II. József türelmi rendeletét követően épülhetett. 1787-ben szentelték fel. A klasszicizáló barokk templomhajó elé 1884-ben emelték az eklektikus tornyot (id. Rimanóczy Kálmán). Szomszédságában a világtalálkozóra készült el a LORÁNTFFY ZSUZSANNA EGYHÁZI KÖZPONT.
Ha a templomtól ismét a Fő utca irányába indulunk, az Aurel Lazar (Nagysándor József) és a Saguna (Jakab Mihály) utcák kereszteződésénél levő eklektikus stílusú iskolaközpont előtt visz az utunk. A sarki részt REFORMÁTUS ISKOLA ÉS TANÍTÓKÉPZŐ részére építették 1897-ben, 1905-ben tovább bővítették. Az 1948-as évi államosításkor az iskolát elvették az egyháztól.
A főhomlokzat előtti Saguna (Jakab Mihály) utca a Traian (Széchenyi) térre vezet. Az itteni park közepén levő ADY ENDRE-EMLÉKMÚZEUMOT 1957-ben létesítették, a múlt századi Müller kioszk, a "Mülleráj" épületében. Előtte van Ady mellszobra, Vetró Artúr 1957-es alkotása. Talapzatán eredetileg az a Mária mennybemenetele bronzszobor állt, mely jelenleg a Barátok temploma udvarán látható.
A tér déli frontját a három utcára kiterjedő egykori VÁRMEGYEHÁZA (26) uralja. Ma is megyeháza. Valamikor az 1760-as években építették barokk stílusban, az 1855-ös évi átépítés és bővítés során kivetkőztették eredeti stílusjegyeiből.
Továbbhaladva kelet felé az elkeskenyedő téren, a tömbházak árnyékában egy minden építészeti stílust nélkülöző kis, falusias templom szerénykedik. 1692-ben építették és szentelték fel SZENT BRIGITTA (27) tiszteletére. Ideiglenesen a római katolikus székesegyház szerepét is betöltötte. Birtokolták a ferencesek, a pálosok, az örmény katolikusok, majd a rutén görög katolikusok, mígnem 1948-ben - a görög katolikus egyház megszüntetése után - ortodox templom lett (Sf. Terime). Nyolcvanas évekből származó külső mozaikképei nem kötődnek a templom múltjához.
A hosszan elnyúló zöldövezetbe B. St. Delavrancea (1979 - Cornel Medrea) és Avram Iancu (1994 - Cornel Durgheu) mellszobrát helyezték. A Magheru (Sztaroveszky) utca sarki ortodox templom (Sf. Mare Mucenic Gheorghe) mint SZEMINÁRIUMI TEMPLOM (28) vált ismertté. A jezsuita szerzetesek építették 1772-ben a török fennhatóság előtti templomuk és rendházuk helyére. A rend feloszlatása után, 1792-ben II. Lipót császár a görög katolikus püspökségnek juttatta. A templomot 1858-ban romantikus stílusban újjáépítették, belső elrendezése barokkos, díszítése bizánci jellegű maradt.
A Magheru (Sztaroveszky) utcán túl a Strand sétány következik, elején a DACIA (2000-től CONTINENTAL) SZÁLLÓVAL (1970-ben épült Ionescu Vladimir terve alapján, 2000-ben korszerűsítették). Vele szemben a BAPTISTA TEMPLOM (29) található, amelyet Örömy Gyula tervezett, és 1913-ra épült fel. A sétány a VÁROSI STRAND felé tart (jelenleg átépítés alatt) végig az I. C. Bratianu park (Bunyitai liget) mellett.
Ha városnéző sétánk során visszafordulunk a Traian (Széchenyi) tér irányába, elhaladva az ÜGYVÉDI KAMARA Enescu (Ritoók Zsigmond) utca sarki épülete előtt (1909-ban építették ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján, szecessziós stílusban), az IGAZSÁGÜGYI PALOTA impozáns székházához jutunk. Az egykori Frimont-palota helyén igazságügyi palotának is építették 1898-ban eklektikus stílusban (tervező: Kiss István). A szomszédos hasonló stílusú épület 1912-ből való, Alpár Ignác, a neves építész tervezte. Az Osztrák-Magyar Bank székháza volt, ma a Román Nemzeti Banké.
A bank után a Fő utcai útkereszteződés négy bérháza közül három szecessziós stílusban épült. A jobb sarkon lévő a müncheni Lilienstilből ihletődött MOSKOVITS-PALOTA . 1905-ben építették, ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte. Szintén az ő alkotása a szemben lévő, 12. szám alatti, 1914-re felépített APOLLÓ PALOTA (32). Ez a berlini szecesszióval, a Jugendstillel mutat rokonságot. Az átellenben, a 10. szám alatt álló STERN-PALOTÁT (33) Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. Az 1905-re elkészült bérpalota külső stílusjegyei alapján a lechneri irányzathoz tartozik. Az útkereszteződés utolsó bérháza (13. szám) eklektikus stílusban épült 1887-ben a 18. századi Fehér Bárányka fogadó helyébe, Knapp Ferenc terve alapján. A századfordulón a SZÉCHENYI SZÁLLODA (34) volt itt.
Továbbhaladva a sétálóutcán az állomás irányába, egyszer csak kiszélesedik a szűk utca és meglátjuk az OLASZI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM (35) háromtornyos főhomlokzatát. A váradiak egyszerűen csak Barátok templomának emlegetik. Ennek magyarázata, hogy elődjét 1732-1743 között a ferences barátok építtették. Ebből a korból maradt meg a templomhoz épített, zárt udvart körülölelő egykori RENDHÁZ (ma a szomszédos katonakórházhoz tartozik). Mivel II. József feloszlatta a Ferenc-rendet, a templom 1788-tól plébániatemplom lett. Később többször javították, átépítették, végül a torony kivételével lebontották. A mostani, neoreneszánsz stílusjegyeket viselő templomot 1903-1905 között építették ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján.
A templomban a hat mellékoltár a legértékesebb. Ezek ferences templomi örökségek. Oltárképeik a főbejárattól befelé jobbra a következők: Assisi Szt. Ferenc (Mezey Lajos festette 1876-ban), Szent Kereszt (1750), Páduai Szt. Antal (1750). Balra, ellentétes irányban: Szent József (Mezey Lajos), Szentháromság (Friedrich Silcher), Szt. István (Szamossy Elek). A főoltár képe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. 1827-ben festette Gölsz Jakab, 1876-ban Friedrich Silcher átfestette. Ez utóbbi festette a jobb oldali mellékoltár Szűz Mária-képét is 1870-ben. A bal oldali kereszthajóban lévő felső, 1755-ben készült képen két őrangyal kisgyermeket vezet kézen fogva. A festmény a szemközti irgalmas rendi templomból származik, akárcsak a faragott padok. A templom talán legkiválóbb műemléke az 1750 körüli barokk szószék. A kripta is a barokk korból maradt meg.
A templomkertbe 1960-ban került át a Traian (Széchenyi) térről Szűz Mária mennybemenetele bronzszobra (Kiss György - 1888), míg a kőbol faragott Piétat (Tóth István - 1906) 1961-ben a templom előtti kis térségről száműzte a hatalom a kerítésen túlra.
A Barátok templomával átellenben építették fel az IRGALMAS REND KÓRHÁZÁT (36), 1760 körül, barokk stílusban. Mai homlokzati kiképzését a húszas években kapta. Udvari faragott kapuja 1799-ben készült. Fölötte a három kőszobor Nepomuki Szent Jánost (a kórház felől), a rendalapító Szent Jánost (középen) és Szent Flóriánt ábrázolja. A ma is az egészségügyet szolgáló épületben 1770-ben nyílt meg az egykori Gránátalma gyógyszertár, ez a városban most is működő legrégebbi patika.
A kórházzal egy időben építették az udvari részhez az IRGALMAS REND TEMPLOMÁT (37). A kéttornyú templom tulajdonképpen egyetlen hajó, amelyet a szentély és az orgonakarzat között elliptikus kupolatér metsz ketté. A kupolaboltozat képét I. A. Rupp bécsi festő készítette 1867-ban. Művészi a főoltár felépítménye (képe a Barátok templomában van), valamint a faragott domborművekkel díszített szószék. A kriptában nyugszik Gyöngyössy György kanonok, a templom és a kórház alapítója.
Az egykori irgalmas rendi kórház mellett a Magheru (Sztaroveszky) utca sarkán építették fel 1900-ban a PÉNZÜGY-IGAZGATÓSÁG eklektikus stílusú palotáját (ifj. Rimanóczy Kálmán alkotása). Jelenleg rendelőintézet (poliklinika).
A közeli MEGYEI KÓRHÁZ (38) 1806-ban nyílt meg. Azóta többször átépítették, bővítették. Homlokzatán ma már nem láthatóak az egykori neoromán, illetve neogótikus építészeti elemek. A kórházzal szemben a város legnagyobb áruháza, a Crisul áruház található (1978-ból való, tervezője Ardelean Ioan építész).
Továbbhaladva a Fő utcán, az állomás felé érdemes egy percre megállni a ROMA BÁR (57-59 szám) előtt. No nem bár volta, hanem irodalomtörténeti jelentősége miatt: ebben a házban lakott Léda, ezért Ady is gyakran megfordult itt.
A VASÚTÁLLOMÁS (39) épületét 1860-ban adták át a forgalomnak. Az "indóházat" 1901-1903 között építették át jelenlegi formájára.
A Fő utca az állomáson túl a Stefan cel Mare sugárúttal (Püspöki út) folytatódik. A 6. szám alatt található a RÉTI REFORMÁTUS TEMPLOM (40). Az erdélyi népi építészetből ihletődött templomot tíz éven át építették Szeghalmy Bálint terve alapján. 1956-ban szentelték fel. Szépek a faragott tölgyfa berendezési tárgyak.
A vasútállomás előtti térről (Bukarest tér) két utcán - Berzei (Pray György) és Savinestilor (Pataki Tibor) - keresztül juthatunk a város legszebb barokk épületegyütteséhez. E két utca között húzódik a tíz egyemeletes épületből álló KANONOK SOR (41). Zömök pillérekkel alátámasztott csehboltozatos folyosó köti össze őket. Építésük 1760-tól 1875-ig húzódott. A kanonokok egykori házaiban jelenleg többek között a Római Katolikus Püspökség, a plébánia, a Caritas Catolica, a Szent László Gimnázium, a Bunyitai Vince Könyvtár, a Tibor Erno Galéria, a Bihari Napló és az Erdélyi Napló szerkesztősége, orvosi rendelő kap helyet.
A Kanonok sorral szembeni kertet a RÓMAI KATOLIKUS BAZILIKA (42) uralja (a székesegyházat II. János Pál pápa 1992-ben emelte bazilica minor rangra). Franz Anton Hillebrandt és G. B. Ricca terve alapján 1752-1780 között épült klasszicizmusba hajló barokk stílusban, részleteiben copf stíluselemekkel.
Előcsarnokából a 15 méter széles főhajóba jutunk. Mellette futnak a mellékhajók, felettük a galériákkal. Ezekben rendezték be a Szent László Keresztény Múzeumot és a képtárat. A mellékhajók oltárai 1785-ig épültek vaskohi márványból. Az oltárképek jobbára 1778-1780 között készültek, Gölsz Jakab restaurálta őket 1832-ben.
A jobb oldali mellékhajó oltárképei a szentély irányában: Szent Kereszt (Ilics Tódor, 1786), Szent Mihály Arkangyal, Nepomuki Szent János (I. Ignaz Cimbal), Szent István felajánlja az országot a Boldogságos Szűznek (Cimbal). Említést érdemel a mellékhajó harmadik pillérén Ipolyi Arnold életnagyságú bronzreliefje (Kiss György), valamint az első mellékkápolna falán Szent László majolika domborműve. A bal oldali mellékhajó oltárképei, azonos sorrendben: Szent Borbála, Szent Péter és Szent Pál búcsúja, Szent János apostol, Szentháromság (a két utóbbi Cimbal alkotása, a többi ismeretlen festőé). A jobb oldali kereszthajó oltárképén Szent László fogadalmat tesz a váradi székesegyház építésére (Vincenz Fischer), míg a bal oldali a Szent Családot ábrázolja (Fischer). A Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet is Vincenz Fischer festette, 1779-ben, akárcsak a kereszthajók képeit. Kétoldalt a színes üvegablakokon Szent Erzsébet és Szent László látható (ezeket Storno Ferenc rajzolta és a budapesti Kratzmann Ede cég készítette el 1879-ben).
A székesegyházban a legnagyobb művészi értéket az 1780 körül készült kupolafreskó képviseli. Johann Schöpf alkotása Krisztus mennyei diadalát állítja elénk. Körös-körül a Megváltó előképei: Ádám, Áron, Mózes és Dávid király; a kupola alatti négy csegelyben a négy evangélista alakja látható. 1878-ig ez volt a templom egyetlen festménye, akkor készítette Storno Ferenc (az előbbinél alacsonyabb művészi színvonalon) az orgonakarzat feletti boltszakaszon a Szent Cecíliát ábrázoló képet. A hevederekkel elválasztott boltszakaszokon Mária életét követhetjük nyomon: Mária születése, az angyali üdvözlet, látogatás Szent Erzsébetnél, Jézus születése Betlehemben. A hevederek végeire az ószövetségi próféták képét festette Storno.
A jobb oldali kereszthajó boltozatán aranycsillagos kék égbe helyezett kép: a tizenhat éves Jézus a templomban. Körülötte a kereszthajó falán: Szent László templomot épít; eskütétel Szent László sírjánál. A bal oldali kereszthajó boltozatán: a három szent király hódolata. Körülötte a kereszthajó felső falán: menekülés Egyiptomból; Szent József halála. A szentélyboltozaton - akárcsak az előbbiek, ez is Storno munkája -: Szűz Mária szentek és magyar történelmi alakok mennyei seregétől körülvéve.
A főoltárnak és a kereszthajó két oltárának a felépítménye 1777-ből való. 1897-ben került az impozáns főoltár-felépítmény elé a korai reneszánsz stílusú fehér márványoltár (Tóth István terve, az olasz Triscorania mester alkotása). A bazilika orgonája Mária Terézia ajándéka 1780-ból.
A szentélytől balra esik a Jézus Szíve-kápolna (oltárképét Eder Gyula festette 1916-ban). Jobbra a sekrestye folyosójára, a mellékkijárathoz jutunk. Ennek falán a várból kiásott püspöki síremlékek találhatóak. Scolari Andrásnak (1426) és Thurzó Zsigmondnak (1512) a nevét sikerült azonosítani.
A bazilika főbejárata előtt 1923-tól latható Szent László bronzszobra (Tóth István alkotását eredetileg - 1893-ban - a Szent László téren állították fel). Nem messze tőle, a sétány mellé 1896-ban helyezték el Szaniszló Ferenc püspök bronszobrát. Ezt is Tóth István mintázta meg.
A bazilika szomszédságában Fr. A. Hillebrandtnak egy másik jelentős alkotásában is gyönyörködhetünk: a klasszicizmus felé hajló barokk stílusú PÜSPÖKI PALOTÁBAN (43). Az U alaprajzú rezidenciát Patachich Ádám püspök kezdte el építtetni 1761-ben, 1777-re készült el. A bazilika felé néző főhomlokzatot erőteljes középrizalit uralja. Itt található a palota főbejárata. Ezen át jutunk a széles előcsarnokba, ettől jobbra van a bejárás a főlépcsőházhoz. Az emeleti díszterem falaira Storno Ferenc 1879-ben a váradi püspökség nevezetes alakjait festette. Ezeket a palota felújításakor lefestették, akárcsak a mennyezet Szent László-történeteket ábrázoló freskóit (igaz, bármikor ismét elővarázsolhatóak). A kápolna falát Schöpf János Ádám freskói díszítik.
A második világháborút követően az épületben görög politikai menekülteket szállásoltak el, ők valósággal "felélték" a püspöki palotát. A hatvanas évek végén restaurálták, és 1971-ben ide költöztették a korábbi, kicsinek bizonyult múzeumból a KÖRÖSVIDÉKI MÚZEUMOT.
Az egykori MÚZEUM (44) a róla elnevezett közeli utcában található. 1896-ban nyitották meg, a neoklasszicista stílusú épületet Rimanóczy Kálmán tervezte. Jelenleg gyermekpalota.
A püspöki palota kertjének meghosszabbításában az 1880-as években poros lovassági gyakorlótér volt. Ezt parkosította Schlauch Lőrinc püspök. A kert sokáig a nevét is viselte, ma Petőfi parkként ismerjük. A Fő utca felőli végénél Petőfi Sándor mellszobra (1991 - Fazekas József) áll.
A parkon át ismét a Fő utcára jutunk: az Ady által megénekelt "hosszú hársfa-soron" keresztül, a Crisul áruház előtt jutunk be az elkeskenyedo sétálóutcába. A már bemutatott Apolló palotánál (elődje volt az Apolló fogadó, ahol gyakran tartottak színielőadásokat a 18-19. században) jobbra fordulva az Eminescu (Szaniszló) utcában érdemes egy pillantást vetni a 11. szám alatti, 1868-ban neoromán stílusban épített egykori SZENT JÓZSEF INTÉZETRE.
A Szaniszló Ferenc által épített intézet épülete ma a Tanfelügyelőség és egyéb intézmények központja. Egy kicsi (nemrég átépített) sarki ház, a FOGTÖVI-HÁZ (19. szám) arról nevezetes, hogy Fráter Erzsébetnek, Madách Imre feleségének ez volt az első váradi lakása azután, hogy el kellett hagynia alsósztregovai otthonát.
Az első útkereszteződésnél balra fordulva a Nicolae Iorga (Szentpétery) utcában egy hosszú kőkerítés mögül karcsú neogótikus templomtorony tekint reánk. A századfordulón építették az itteni SZENT LÁSZLÓ KOLDUSÁPOLÓ ÉS FIÚGYERMEK MENEDÉKHÁZ KÁPOLNÁJAKÉNT. 1990-ben restaurálták, és 1991 decemberében szentelte fel Tempfli József római katolikus megyés püspök.
A Iorga utca a Roman Ciorogariu (Úri) utcába torkollik. Ha bepillantunk a közeli Szigligeti Ede utcába, annak közepén, a 16. számú ház falán egy emléktábla arra emlékeztet, hogy itt született az utcának nevet adó népszínműíró. A kapualjjal szembeni udvari hónapos szobában lakott a századelőn Juhász Gyula.
Visszatérve a Ciorogariu (Úri) utcába, a Fő utca felé haladva az EMINESCU LÍCEUM, az egykori PREMONTREI FOGIMNÁZIUM (45) épületével találkozhatunk. Az iskola a volt jezsuita gimnázium utódjaként 1808-tól a Szent László téren, az egykori püspöki palotában működött. Ebbe az épületbe 1874-ben költözött. Akkor épült az 1760-as évekből való premontrei rendház meghosszabbításában az iskola. Itt működött a Jogakadémia is (az Akadémia utca felőli szárnyban). A román hatóság 1923-ban bezáratta az iskolát, a Jogakadémia pedig 1934-ben Kolozsvárra költözött. 1940-ben ismét megnyitotta kapuit az iskola, Pázmány Péter Premontrei Gimnázium néven. Az 1948. évi államosítás ismét kivette a rend kezéből az oktatást. Azóta többször is átszervezve világi középiskola működik az épületben.
A sarki PREMONTREI TEMPLOM (46) eredetileg pálos templomnak épült - akárcsak a rendház -, az 1760-as években. A hagyomány szerint mindkettő tervezője Vépi Máté pálos szerzetes volt. A rend felfüggesztése után (1786) a templom sokáig használaton kívül állt, mígnem 1808-ban átvette a premontrei rend.
A kéttornyú templom külsejének nyugodt, tiszta összhangjában a barokk stílus erősen klasszicista jelleggel érvényesül. A belső tér egyetlen hajóból és a hozzá csatlakozó csehboltozású szentélyből áll. A templom legkiemekedőbb művészi értékei a pálos szerzetesek fafaragásos munkái: a tölgyfa padok (faragott képeik remete Szent Pálnak, a rend ősatyjának az életéből merített történeteket illusztrálnak), a vakablakokat eltakaró faragványok, valamint az orgonakarzat rokokó rácsai.
A templom mellékoltárai 1808-ból valók. Jobbról van a Szent Anna- és a Szent Ágoston-oltár. (Előtte egy 17-18. századi, hársfából faragott, művészi Pieta szobor látható.) Baloldalt a Szent Jakab- és a Szent Norbert-oltár található. Mind a négy oltárkép szignatúrája: "Révész - 1874". Említést érdemel egy megfakult régi kép, a lengyel czestochowai pálos templom kegyképének a másolata, a Fekete Madonna. A főoltár képe a Fájdalmas Szüzet ábrázolja. Mezey Lajos festette 1841-ben. A képet 1935-ben Mikes Lajos felújította, ekkor új felépítményt is kapott az oltár. A templombelső 1920-ig teljesen fehér volt, akkor festették halványkékre.
Kilépve a templomból még két jelentős épülettel találkozhatunk az utcában. A POSTAPALOTA (47) főépületét 1895-ben építették, majd 1910-ben Nagy Virgil terve alapján kibővítették a sarki egyemeletes, és a Baritiu utcai kétemeletes résszel. Az utca elején, a 3. szám alatt ifj. Rimanóczy Kálmán 1903-ban építette fel családi háznak azt az impozáns palotát, amely ma az ORTODOX PÜSPÖKSÉG SZÉKHÁZA. (48). Az újonnan alakult görögkeleti püspökség 1921-ben vásárolta meg ezt a velencei gótikából ihletődött eklektikus stílusú épületet, amely az utca látványos színfoltjaként meghatározó jelleggel bírt az itteni további építkezésekre.
A sarokra érve érdemes egy pillantást vetni a szembeni sarkon levő BARTSCH-HÁZRA (1888-ban épült Hanzlián János terve alapján, a Fő utca legelső palotájának tartják), valamint az átellenben levő sarkon álló ID. RIMANÓCZY-FÉLE HÁZRA (Traian tér 1. sz.). Ezt a velencei gótika loggiás homlokzatainak formavilágából ihletődött bérházat 1905-ben építette családi háznak id. Rimanóczy Kálmán építész, a fia terve alapján. A későbbi tulajdonos után Plesz-házként emlegetik.
A már jól ismert Fő utca vonalát követve, a színház előtt elhaladva a Körös-hídon át, az egykori Szent László téren - városnéző sétánk kiindulópontján - zárul Nagyvárad bemutatása.
 Péter I. Zoltán
Forrás : nagyvarad.gportal.hu