Az Olaszi temető emlékére

Ebben a gyűjteményben is József Székelyhídi képeit láthatjuk, melyek a '70-es évek végén, '80-as évek elején-közepén készültek. A szerző azt írta róluk (és egyetértek vele) hogy nem tud mit hozzáfűzni ehhez az elhanyagoltsághoz és romboláshoz ami akkor ment és aminek végülis az eredménye hogy a múlt eme emléke jóformán teljesen eltűnt.
Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook 

 

Mit mondhat vagy írhat egy váradi a fotók megnézése után ? 

Tóth István nagyváradi fotóművész figyelemmel kisérte az Olaszi temető sorsát.Az Olaszi temetőről szóló kiállításáról a következőket olvassuk ,melyet Ramona Novicov irt:

Ez a temető már nem létezik. A megszentségtelenítők és a buldózerek bevégezték a küldetésüket. Ma már csak az egekben, egyre rövidülő emlékezetünkben, a könyvekben és Tóth István művészetében létezik elevenen. A fekete-fehér felvételek érzékeny kifejezőereje finoman színjátszó félárnyékok és komor feketék nyomasztó grafikuma között ingadozik. A sírhantok hallgatása még mélyebb most, hogy eltemették azokat a város zajának és nyüzsgésének közepette, de Tóth István képeinek hangja zengő és tiszta. A metafora varázsa által ezek a fotográfiák visszaadják egy szent helynek az értelmét, amivel a kezdettől felruházták, azt, amivel emlékeztet bennünket a lét alapvető hármasára: élet – halál – feltámadás.  Teljes cikk : nemzetitancszinhaz.hu