Gerliczy család és Gerliczy paloták Nagyváradon

Gerliczy (Aranyi és szentgerliczei báró). Első ismert őse Gerlicze fia Jakab bán fia Jakab, a ki 1256-ban, a tatárjárás idejében szerzett érdemeiért IV. Béla királytól, a tengermelléki Wrych földet nyerte adományul. Ennek utóda Gerliczei László, kinek első szülötte: Jakab, Boszniában albán, kinek rokona Gerlistyei Sebestyén fia István 1410-ben uj adományt nyert Gerlistye helységre. 1431-ben aranyi Gerlistyei Miklós beikatási parancsot nyer több Erdélyben fekvő birtokrészre, I. Ulászló király pedig Mehadikát adományozta Gerlistyei Lászlónak és Jánosnak. I. Mátyás király 1484-ben Gerlistyei Jakabnak Gerlista másként Rudera helységre állított ki adománylevelet. Jakab 1495-ben már szörényi bán volt, 1502-ben Jaicza ostrománál megsebesült. Fiai közül Imre végvári kapitány /1526), Jakab Mohácsnál esett el. A törökök elől a család mindjobban Erdélybe 630szorult. Gábor 1528-ban Mehadikára és tartozékaira nyert adományt János királytól. A fenti idősebb Jakab fia Miklós (1535) szintén Erdélybe költözött s a Matskásy család Hunyad vármegyében levő joszágaira tartott igényt. A XVII. század elején Miklóst Karánsebes várában találjuk. I. Lipót király idejében Gerliczy Jakabbal találkozunk, kinek fia János Horvátországba költözvén, családi nevét Gerlichich-re változtatta. Ennek unokája János 1774-ben osztrák, 1777-ben mint fiume-buccari tersatói kir. személynök, magyar bárói rangra emeltetett. Fia Ferencz selmeczi kamaragróf († 1833), ennek fia Ferencz († 1849) cs. kir. kamarás és őrnagy. Fia Félix 1860-61. Bihar vármegye másodalispánja. 

Forrás : Bihar vármegye nemes családai- Irta ifj. dr. Reiszig Ede 

Gerliczy család története : banaterra.eu 

(aranyi és szt. gerlistyei báró), Krassómegyéből eredő régi család, mely Horvátország- és Boszniába átszármazott, s itt már a XIV. században előkelő szerepet játszott Gerlich, Gerlichich név alatt. G. István 1410. ozorai Pipo bántól uj adományt nyert Gerlistyére, mely birtokra 1484 szept. 21. Gerlistyei Jakab ismét uj adományt kapott. Egyik ága a családnak Erdélybe származott át, s az ottani Arany-ról irta előnevét. 1774. G. Antal osztrák bárói rangot nyert, ennek fia, G. János Félix volt fiume-buccari-tersatói cs. kir. személynök és gyermekei részére 1777 május 23-án az osztrák bárói méltóság Magyarországra is kiterjesztett. A család kiválóbb tagja G. Jakab volt, 1495-1508. szörényi bán. - G. Bódog, báró örökös főrendiházi tag, szül. Nagyváradon 1819 junius 10. Rövid ideig (1860) Bihar vármegye második alispánja volt. Nagy szerepet játszik Bihar vármegye közelében. 1867 óta kamarás.
Forrás: Pallas Nagylexikon/kislexikon.hu 

 Pár évvel ezelőtti felvétel, ekkor még egy romhalmaz volt a kápolna helyén 

Az idősebb nagyváradi magyarok között bizonyára sokan akadnak, akik Gerliczy utcaként ismerik a nagyállomástól nem messze levő egyik kisutcát. A régi magyar nemesi családról elnevezett utcácska ma Pescăruşului néven van feltüntetve a hivatalos utcanévjegyzékben. De ki is volt az a Gerliczy, akiről egykor utcát neveztek el Nagyváradon? A régi főnemesi família egyik tagjával sikerült megismerkednünk, s felelevenítenünk a város múltjának egy lassan feledésbe hulló részét.

Nem Gerliczyek építették a Gerliczy-kápolnát

A köztudatban Gerliczy-kápolnaként szerepel. Így ismerik a váradi magyarok, holott a Kuspér család építette

Az egykori Olaszi temető szélén egy nemrég felújított kicsi kápolna található, amelyet a lokálpatrióták Gerliczy-kápolnaként emlegetnek. A kommunista érában ez a kápolna, akárcsak az egész sírkert, ebek harmincadjára jutott. Pár esztendővel ezelőtt – a váradi római katolikus püspökséggel együttműködve – a Gerliczyek ma külföldön élő leszármazottai segítették a kápolna rendbetételét, holott, mint ez kiderült, azt – a közhiedelemmel ellentétben – nem is a Gerliczyek, hanem a velük rokon Kruspér-Des Echerolles család építtette. Hogyan vált a köztudatban mégis Gerliczy-kápolnává ez a régi épület? Ennek próbáltam utánanézni, így nyílt alkalmam arra is, hogy megismerkedjem a Gerliczy bárók egyik leszármazottjával, Gerliczy Györggyel, aki ma az Amerikai Egyesült Államokban él, és ma is nyomon követi és szívén viseli a váradi kápolna sorsát, illetve azt, hogy vajon megadatik valaha, hogy Nagyváradon az egykori Gerliczy utca visszakapja nevét?

A most nyolcvan esztendős Gerliczy György elmondta, nagyon szeretné, ha sikerülne a családjáról elnevezett utcát „visszaneveztetni”, sőt arról is tudott, hogy abban az utcanév-lajstromban, amit az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezete tavalyelőtt azzal a kéréssel nyújtott be az önkormányzatnak, hogy a város tanácsosai hagyják jóvá a régi magyar elnevezések használatát, szerepel a Gerliczy utca is. Azt azonban már az öreg báró nem tudta, hogy reagáltak-e bármilyen módon erre a beadványra a megszólított illetékesek. 
Teljes cikk : erdely.ma
Tiz dolláros történelem : reggeliujsag.ro

Gerliczy paloták Nagyváradon 

 Báró Gerliczy Félixné építtette 1907-ben ezt a kétemeletes bérházat Sztarill Ferenc építésszel; a Fő (Republicii) utca 73 szám alatt található. 

A korabeli vélemények szerint a Gerliczy-ház igen disztingvált stílusú, modern díszítésű és megkapó külsejű volt, ma talán úgy mondhatnánk, az eklektikus stílust követte.

 Egy 1912 októberében megjelent újsághírdetés szerint Geher Antal gyógyszerész a Gerliczy-palotában nyitotta meg a Szent Antalhoz címzett gyógyszertárát.

 A képen a hátsó torony a Fõ (Republicii) utca 73 szám alatti Gerliczy-palota; előtte a Darvasy-ház. 

A Gerliczy-házzal szemben, a Fő-utca másik sarkán az özvegy báróné szintén 1907-ben egy másik, hasonló méretû és formájú házat is épittetett. A Fő (Republicii) utca 52 szám alatt található.

 Ez is Gerliczy-házként ismert, és ugyancsak Sztarill Ferenc építette saját terve alapján.

 Ezen a képen megfigyelhető mindkét Gerliczy-palota tornya.

 Az új bérház a Gerliczy család máig meglévõ hosszú, régi, barna földszintes háza, az egykori kúria mellett volt, amint azt erre az időre visszaemlékezve Tabéry Géza írja.

 Dísz (?) az egykori régi Gerliczy-ház málladozó eresze alatt.

Forrás megjegyzésekkel : Többarcú Nagyvárad Facebook