Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2013. szeptember 3., kedd

Péter I. Zoltán : Százéves a váradi kabaré

Némi csalódást jelenthet a nagyváradi lokálpatrióták számára, hogy tudomásul kell vennünk: Budapest a valódi magyar kabaré terén is megelőzte Nagyváradot. A magyar jelző itt nemcsak a nyelvre vonatkozik – bár ez is igen fontos szempont volt a múlt század elején a német nyelvű orfeumi és varieté előadásokkal szemben –, hanem arra is, hogy megjelent a konferanszié műfaj, melynek megteremtője Nagy Endre volt, aki fiatal korában valóban kötődött Nagyváradhoz, hiszen itt kezdte újságírói karrierjét. És mivel a 20. század első évtizedében nemcsak a fővárosban, hanem Nagyváradon is volt Bonbonniere kabaré, és mindkét helyen Nagy Endre vitte a prímet, mint konferanszié, ez könnyen arra a téves következtetésre vezethetett, hogy a fiatal újságíró elsőként Váradon teremtette meg ezt a sikeres műfajt. Nem így történt.
A valóságban az első igazi kabaré 1907. március 1-jén Budapesten nyílt meg, Fővárosi Cabaret Bonbonniere néven a Teréz körúton (helyén ma a Művész mozi található). Vezetője Kondor Ernő színész volt, aki váratlan örökséghez jutva döntött úgy, hogy egy borozószerű helyiségben megnyitja az első pesti kabarét. Szerződtette a Ligeti Színkörből Somlay Artúrt, Szép Ernőt, aki csípős rigmusokat mondott, valamint Nyáray Antalt, a sanzon kiváló előadóját. Itt mutatkozott be a nyilvánosság előtt a szintén Kondor által szerződtetett Nagy Endre is. Konferanszai rögtönzésként hatottak, pedig gondosan megírt szövegek voltak. Könnyedén tréfálkozott aktuális, komoly politikai témákról. Élceiben sugárzó okosság rejtőzött: a tipikus pesti polgárt szólaltatta meg. A megnyitó előadást 1907. március 2-án tartották. A siker ellenére egy hónap elteltével Kondor Ernő eladta kabaréját Bálint Dezsőnek. A művészeti igazgató Nagy Endre lett. Távozása után László Rózsi és Szalai József vezette a kabarét 1910-ig, megszűnéséig.
Teljes cikk : varad.ro 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése