„….Várad, kinek nem látni mását.” - Nagyvárad rövid története

Nagyvárad (Oradea, Grosswardein), Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján terül el. A régészeti leletek szerint a város helyén már a kőkorszakban laktak.

A XI. században földvár állt itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította 1083 és 1095 között, és ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették Szent Lászlót, a királyt. Ide kapcsolódó legenda szerint a király holttestét – kérése ellenére – nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron kívánták örök nyugalomra helyezni, ám a király földi maradványait szállító szekér csodálatos módon magától megindult Várad felé.

A később szentté avatott király sírja a középkorban zarándokhellyé vált: Magyarország számos királya (így II. István, II. András és Luxemburgi Zsigmond) itt temetkezett el vagy királlyá koronázása után a sírhoz zarándokolt, mint például Nagy Lajos, 1342-ben.

A XV. században Várad a Reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a "felix civitas" (boldog város) jelzőt.

                Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa. Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu, Nagykároly, Zilah és Debrecen, tehát a falu formált meg.”

                Szabó Dezső pedig nem cserélte volna el Budapesttel: „...Központjában könnyen hihette az ember, hogy Budapest egyik nagyon előkelő negyedében van. Jobb kávéházai egészen fővárosi arányúak voltak, amelyekben mindazokat az európai hírlapokat és folyóiratokat meg lehetett kapni, amelyeket a pesti kávéházak nyújtottak.”

Várad minden téren igyekezett lépést tartani a fejlődéssel:

-1888-ban telefonközpont létesült, 300 előfizetővel

- Közművesítik a várost, vízvezeték-hálózatot építenek ki.

- 1900-ra 26 nagyvállalatot van jelen a város gazdaságában

- az elsők között vezetik be az áramot a közvilágításba (1906),

- ugyanebben az évben megindultak az első villamosok.

Bár a városnak nem volt tudományegyeteme, számottevő a kutatómunka folyt. Érdemes megemlíteni Károly Józsefet – Ireneus-t –,a Premontrei főgimnázium fizikatanárát, aki az első drót nélküli távírót készíti el, Marconi előtt röntgensugarak vizsgálatával foglalkozik, és Magyarországon elsőként (1896 decemberében) röntgenlaboratóriumot épít ki

1910 augusztus 9.-én Lanzerdorf Lányi Antal mintegy 30 métert repült sárkányrepülővel, majd repülési rekordot is felállított Debrecen és Nagyvárad között.

A gazdasági élet mellett a szellemi élet, a kultúra központja is: a Holnaposok városa (Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály). A századfordulón 7 helyi napilap jelent meg, többek között: Szabadság, Nagyvárad, Nagyváradi napló, és a Tiszántúl. Mindezek mellett, minden délután gyorsvonattal érkeztek meg a budapesti újságok, melyeket még aznap este kikézbesítettek.

- 11 bank nyitott fiókokat Nagyváradon a századfordulón.

- Ugyan kétes dicsőség, de ugyanebben az időben 16 bordélyház működött a városban. Hegedűs Géza fogalmazása szerint:„a huszadik század elején Nagyváradnak hét napilapja és tizenhat bordélyháza volt, ami a nagyvárosiasság legcsalhatatlanabb bizonyítékának számított, s amire még a legerkölcsösebb váradi családok is titokban büszkék voltak.”

 

Sétánkat a Nagyváradi vasútállomástól – Váradolasziról kezdjük, és onnan indulunk kisebb kitérőkkel a belvároson át az Újváros felé.

 

Indóház-állomás

1858-ban adták át a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonalat, a vasútállomás épületét pedig 1860-ban adták át a forgalomnak. Nagyváradon nyílt meg 1882-ben Magyarország első közúti vasútja. A jelenlegi épületnek az érdekessége, hogy a XIX.-XX. század fordulóján a MÁV minden magyar városban új, reprezentatív, historizáló állomásépületet épített, Nagyváradon viszont a 1901-1903 helyi építész közreműködésével a régi állomásépületet építették át. Az indóház ugyanúgy a reneszánsz architektúrát tükrözi, mint a MÁV saját építései, de azoktól mégis eltér, a város saját építészei stílusa átsejlik a „formaruhán”.

 

Püspöki Székesegyház

A magyar római katolikus püspöki székesegyház a váradiaknak csak egyszerűen: Bazilika (a székesegyházat II. János Pál pápa 1992-ben emelte basilica minor rangra). Franz Anton Hillebrandt és G. B. Ricca terve alapján, 1752-1780 között épült klasszicizmusba hajló barokk stílusú Püspöki Székesegyház a legnagyobb barokk templom Romániában. Előcsarnoka 15 méter széles, hajója 70 m hosszú és 35 m széles, falait carrarai és vaskóhi márvány díszíti. Orgonáját Mária Terézia adományozta. Kupoláját Nepomuk Johann Schöpf, fõoltárát Vincenz Ficher festette. A mellékhajók feletti galériákban rendezték be a Szent László Keresztény Múzeumot és a képtárat.

A mellékhajók oltárai 1785-ig épültek vaskohi márványból. Az oltárképek jobbára 1778-1780 között készültek, Gölsz Jakab restaurálta őket 1832-ben. A székesegyházban a legnagyobb művészi értéket az 1780 körül készült kupolafreskó képviseli. Johann Schöpf alkotása Krisztus mennyei diadalát állítja elénk.

A főbejárat mellett, a falon Szent László királyt ábrázoló domborművet, valamint a király csatabárdját láthatjuk. A legenda szerint Szent László ezzel fakasztott vizet a sziklából. A főbejárat előtt pedig 1923-tól Szent László bronzszobra áll (Tóth István alkotását eredetileg – 1893-ban – a Szent László téren állították fel), a székesegyház jobb oldalán pedig a kőszobra áll. Több, magyar múltra utaló szobrot vett „gondnokság alá” a katolikus egyház oly módon, hogy templomai kertjébe vitte át őket.

 

Püspöki palota

A klasszicizáló barokk stílusú püspöki rezidenciát Patachich Ádám püspök kezdte el építtetni 1761-ben, 1777-re készült el.

A fényűzésre nem is kell nagyobb bizonyíték, mint hogy 1760-1762 között Michael Haydn a mai Szent László templom orgonistája, Patachich udvarának kiemelkedő zenésze, a zenekar vezetője pedig Dittersdorf volt.

A második világháborút követően az épületben görög politikai menekülteket szállásoltak el, ők valósággal „felélték” a püspöki palotát. A hatvanas évek végén restaurálták, és 1971-ben ide költöztették a KÖRÖSVIDÉKI MÚZEUMOT.

2002-2005 között, hosszadalmas pereket követően, visszakerült a püspökség tulajdonába

A hagyományok szerint a palota külső ablakai száma 365, de állítólag még senki sem számolta végig az összeset.

Természetesen egy nagyon szép épület, muzeális és építészeti értékkel, de a váradiaknak minden eszmei, művészeti értéket felülmúl a magnóliafák virágzásának csodája. Ilyenkor újságok tudósítanak a várható „nyitási időpontról”., ismerősök telefonon és mailben értesítik egymást és megindul a népvándorlás a palota kertje felé. Sajnos a nem túl sok, sőt semmi váradi hangulatot nem érző új püspök, a lakosok nem kis felháborodására, lezárta a kertet a nyilvánosság elől.

 

És még egy hihetetlen nagyváradi történet

A helyi szóbeszéd szerint, amikor a 80-as években Nicolae Ceauşescu, román kommunista vezető Nagyváradra látogatott, a püspöki palotát is meg kívánta tekinteni, amelynek kertjében Szent László szobra áll. Az akkori megyei pártvezetés attól tartott, nem tudnak majd megfelelő választ adni arra az esetleges kérdésre, hogy kit ábrázol a szobor. Végül úgy menekült meg a király szobra a lebontástól, hogy hátsó bejáratot alakítottak ki a püspöki palotán, amelyet kineveztek főbejáratnak. Itt fogadták a vezetőt, és szándékosan úgy vezették körbe, hogy az ablakból semmiképpen se láthassa a szobrot. Így a szobor is megmaradt, Ceauşescu is elégedetten távozott.

Kanonok sor

Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál elképzelései alapján építették a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltives folyósó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át 1753-1875 között építették.

Ez az az épület, amelynek kapcsán Ady Endre a Nagyváradi Friss Újság 1901. április 22-i számában megjelentette Egy kis séta című, nagy vihart kavart cikkét. Ebben Wolofka Nándor kanonokot, a Klerikális Néppárt reakciós politikájának egyik erősségét bírálta, majd párhuzamot vont a Kanonok sor lakói, és a külvárosi szegénység között. A cikk miatt a költőt háromnapi fogházzal és 10 korona pénzbírsággal sújtották. A büntetést Ady 1903 júniusában töltötte le a váradi fogházban.

 

A püspökpalotától nem messze volt/ van az

Olaszi temető

Az Olaszi temetőt 1779. febru ár 9-én nyitották meg. Itt lelt „örök nyugalomra” többek között Rimanóczy Kálmán építész és családja, Sztarill Ferenc építész és kivitelező, Rómer F. Flóris régész, festő, tanár és püspök, és Madách „Évája” Fráter Erzsébet.

A sírkertet1972-ben bezárták, és zöldövezetnek minősítették, 1995-ben pedig elkezdték végleges felszámolását, és közparkot létesítettek helyette.

A régi temető területéből az egyházak is részt kaptak, így a református egyház is felépítette új rogériuszi templomát. A templom obeliszkre emlékeztető tornya négy évig épült. A torony alatt kaptak helyet az 1848-as hősök sírkövei is. A toronybelső oszlopain közel 2 ezer név szerepel, akiket valamikor az olaszi temetőbe temettek el, de a névsor nincs lezárva.

Nem annyira közismert kívülálló számára talán szokatlannak tűnő tény, hogy Tempfli József, Nagyvárad akkori – és mindenkori katolikus püspöke, amikor a Ceausescu-korszak vége felé szóba került Nagyváradon az ún. várad-olaszi temető felszámolása, számos sírt megváltott, köztük Fráter Erzsébet sírját is. A koporsókat azután átszállították a Barátok Templomának kétszintes kazamatájába, és az azonosítás után, befalazták a hamvakat.

A református Fráter Erzsébet végső nyughelye tehát – Tempfli Józsefnek, egy katolikus püspöknek köszönhetően – egy katolikus templomban található.

 

Ha visszatérünk az állomás közelébe, megtalálhatjuk Adymúzsájának, a 1903 nyaránPárizsból hazatérő Diósyné Brüll Adélnak, Lédának egykori lakóházát.

Több évvel ezelőtt mesélte el Mihelffy „bácsi”, a város örök bohém, régi nagyvilági hangulatát árasztó idős antikvárium-tulajdonosa, aki Léda házassági tanújának fia, hogy a várad-velencei zsidó temetőbe Léda anyjának sírja mellé, a lábához temették el Ady Endre egyetlen gyermekét, a kislányt, aki szintén hat ujjal, de halva jött világra ebben a váradi házban.

 

Barátok temploma

Az eredetileg 1732-ben épült ferences rendi templomot 1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján építették át, eklektikus stílusban. A régi templomból a kripta, a hat mellékoltár és a szószék maradt meg.

Ennek a templomnak a kertjében is találunk hajdan közterületen álló szobrot. A kertjében meghúzódó Mária Mennybe menetelét ábrázoló mű eredetileg a Széchényi téren állt.

 

Fő utca, avagy Sétáló utca

A fő utca egy kicsi mása a pesti Váci utcának. 1978-ig villamos is közlekedett a főutcán. Apolló palota - 1912 és 1914 közt építették. Váradon ebben az épületben volt először központi fűtés.

A Stern-palota - Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, 1908 és 1909 közt épült.Az ebben az utcában álló egykori Bethlen-kastélyt Weiszlovich Emil és Gyula vásárolta meg (édesanyjuk anyagi segítségével) 1903-ban, és 1915 tavaszára szállodává építették át.

Weiszlovits Emil legenda volt, de nem annyira szállodatulajdonosként: az volt a szokása, hogy a volt a szeretőinek búcsúajándékként egy-egy házat adott, de lila színre festettet (ezt a színt nem olyan gyakran alkalmazták akkoriban az építészek).

A sors iróniája, hogy az egyikben, idővel a nem minden erkölcsiséget nélkülöző, nőszövetség kapott helyet.

Másik hozzá kapcsolódó szájhagyomány, hogy Horthy lovának arany patkókat csináltatott a nagyváradra történő bevonulás alkalmából.

 

Orsolya rendház

A Park szállóval szemben a két utca által határolt ADY ENDRE GIMMNÁZIUM  található. Az épület jelenleg ismét az Orsolya rend tulajdona, és a város bérli az épületet a nővérektől.

Az Orsolya-zárda részére vásárolt itt házat 1771-ben Szentzy István apát, majd alapítványt tett egy leánynevelő intézet létesítésére. 1772-ben felépítették a templomtól északra levő klauzúra-épületet. Három évre rá felszentelték a zárda templomát (Szent Anna-templom), és felépítették a tőle délre levő sarki részt is. A barokk stílusú épületeket és templomot 1858-1859-ben gótizáló stílusban átépítették, így láthatók ma is. Az ennél újabb szárnyak az eklektikus stílus jegyében születtek.)

Színház

A Színházat 1899–1900-ban a bécsi Fellner és Helmer cég tervei szerint ifj. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Külsejével a pesti Népszínházra, belsejével a Vígszínházra emlékeztet. A neoreneszánsz épület belső termei barokk díszítésűek. Az épület akusztikája kitűnő, így zenés előadások és hangversenyek céljára is egyaránt alkalmas.

A színház nevét a város híres szülöttéről, Szigligeti Edéről kapta.

Az ünnepélyes megnyitóra 1900. október 15.-én kerül sor Erkel: Hunyadi László című operájának előadásával.

A színház előtt áll a város szülöttjének, Szigligeti Edének a mellszobra.

A színházzal párhuzamosan épült a Bazár is, újrakövezték a Bémer teret, és az eredeti 9 m-ről 16 m-re szélesítették a Főutcát.

A színház szomszédságában levő bazárépületet azért építették, hogy a bérleti díjakból is törleszthessék az itt lebontott házak óriási kisajátítási költségeit.

Érdekessége, hogy az anyagi fedezetet maga város vállalta, mivel állami támogatást nem lehetett szerezni rá: a pálinkamérésből származó, úgynevezett Regale-bérlet árusításából építették fel a színházat.

 

EMKE

Közvetlenül a színház mellett található az ASTORIA SZÁLLÓ ÉS KÁVÉHÁZ (1902-ben a közismert EMKE kávéháznak és szállónak építették Sztarill Ferenc terve nyomán, majd 1906-ban a mellékutca irányában kibővítették. Közkedvelt találkozóhelye volt az íróknak, művészeknek, újságíróknak.A kávéház falán kőtábla hirdeti Ady Endre emlékét. A költő ebben a kávéházban találkozott először múzsájával, Lédával.

Az Astoriával átellenben a TRANSILVANIA (egykori PANNÓNIA) SZÁLLÓT Guttman József építész vezetése alatt, 1904 nyarára építették fel. Fő homlokzatán a két emelet közti, virág, szalag és puttó kombinációjából formált, és grafittószerű díszítés vonja magára a figyelmet. A szomszédos Astoria kávéházzal ellentétben, vendéglője díszítésében megőrizte a századforduló hangulatát.

 

Rimanóczy Szálló

A Körös felőli szárnyát a fürdővel együtt Várad neves építésze, id. Rimanóczy Kálmán építette 1892-ben. Ő 1900-ban a Bémer tér felőli Magyar Király kávéház helyére is kiterjesztette szállodáját, földszintjén megnyitotta a gyorsan közkedveltté vált ROYAL KÁVÉHÁZAT. Ez utóbbi gazdag díszítését ma is őrzi az ORADEA VENDÉGLŐ. A szálló tulajdonosa, id. Rimanóczy Kálmán az egész ingatlant végrendeletileg a városra hagyta.

Állítólag itt játszott a legjobb cigányzenekar a városban, és a szálló vendégei sokszor hajnalig azt hallgatták ablakaikból.

 

Kishíd

Több régi fahíd helyére, amelyeket részint az árhullámok részint az idő tett tönkre, 1893-ban vashidat építettek Nicholson W. Fülöp tervei alapján, a  Szent László tér és a Bémer tér összekötésére. Amint a Nagyhídnál, a városvezetés itt is egy olcsóbb, díszítés-mentes változat mellett döntött, ezért már 1906-ban tárgyaltak arról, hogy kicserélik egy szebb és modernebb hídra, a régit pedig áthelyezték volna a Vitéz utcába. Ez a terv azonban nem valósult meg – ez a híd biztosította az átkelést a Körösön 1944 októberéig amikor is a visszavonuló német csapatok, miután a robbantást megakadályozni akaró helybéli 12 magyar honvédot kivégezték, a Kishidat felrobbantották.

 

Garasos híd

A Garasos vasszerkezetű hidat 1910-ben építették gyalogosok számára. A nevét arról a hídpénzről (garasról) kaphatta, amit az átkelésért kellett fizetni.

Ezt a vashidat 1974-ben arra hivatkozva, hogy az állaga megromlott, lebontották – pedig műszakilag még lehetséges lett volna a felújítása.

 

A központi hídon átkelve, az Újvárosbajutunk az egykori Szent László térre

A téren álló Szent László templom építése 1742-ig tartott, a toronyé pedig 1800-ig. Ebben a templomban található Várad legrégibb fennmaradt oltára, az 1730-as évekből.

Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének – Friedrich Silcher bécsi akadémiai festő készítette, 1863-ban. Ez a templom legértékesebb képe.

A mellékoltárok 18., illetve 19. századi emlékek. Mindkettőnek a képét Böhm Pál festette 1861-ben. Jobb oldalon található a Szent Bonifác-oltár (koporsóoltárában 1750-től őrzik Szent Bonifác római vértanú ereklyéjét), balra pedig a nepomuki Szent János-oltár. A templombelső dongaboltozatát Thury Gyula képei díszítik (1908).

Említést érdemel a mellékoltárokkal egykorú, díszesen aranyozott szószék is.

A templomot külsőleg legutóbb 1991-ben újították fel, belsőleg pedig 1996-ban. 

A kommunista rezsimnek nem igazán volt ínyére a városházával szemben lévő katolikus templom és 1965-ben el akarták vontatatni a tér egy távolabbi részére. A korszakra nem épp jellemző módon a váradi lakosság élő lánccal körülfogta a templomot és több napon át őrizték, a városra oly jellemző módon felekezeti, nemzeti hovatartozás nélkül.

 

 A Szent László-templommal szemben van a 1902-1903 között, eklektikus stílusú Városháza épülete, melyet a régi római katolikus püspöki lak helyére építettek. Tervezője és kivitelezője ifj. Rimanóczy Kálmán. A négyzetes alapú, 50 méter magas torony a századelőn tűzjelző őrtorony is volt. A városháza épülete a Polgármesteri Hivatalnak az otthona.

 

A Sas-palota

A Fekete Sas palotát, a hajdani Fekete Sas szállót építették, a Sas fogadó helyén. Az 1714-ben épített ódon Sas fogadót 1906-ban bontották le. Egy ideig a városháza is itt volt. 1798. augusztus 26-án a nagytermében tartották az első magyar nyelvű váradi színielőadást.

Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló, színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimbóluma lett, a nagyváradi Neumann-műhelyben készült.

Az épületben egykoron vigadó működött (a mai mozi helyén), melynek egy évig Kabos Gyula is igazgatója volt;  itt volt a Fekete Sas Szálló (ma is az), az Urania filmszínház, és a Bonbonniere kabaré, ahonnan Nagy Endre indult el a hírnév felé. Jelenleg is számtalan üzlet, és egy bankszékház van itt.

A Sas-Palota építésekor belefoglalták a szerződésbe, hogy a kivitelező 1heti csúszás esetén 1 Koronáért köteles átadni az épületet.

 

Cion zsinagóga

1878-ra készült el az eklektika jegyében, mór stílusjegyek felhasználásával. Tervezője Busch Dávid városi főépítész.

1890-től Dr. Kecskeméti Lipót lesz a Nagyváradi Hitközösség főrabbija, mely tisztséget haláláig töltötte be. Amellett, hogy nagy becsben tartott, tudós rabbi volt, a város köztiszteletben álló, népszerű polgárává fogadta.

Kecskeméti Lipótot a Dávid Ferenc Unitárius Egylet 1904-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1901-ben a városatyák közé kerül.

Noha megválasztották pesti főrabbinak, Kecskeméti Lipót Nagyváradon maradt.

A Nagyváradi Napló 1902. november 14. –i számában az alábbi hír szerepelt: „Van a Fekete Sasban Kecskeméti asztaltársaság, amely este 7-től 8-ig sörözik, polemizál, és nagystílű vitákat rendez. Tagjai Kecskeméti Dr., a szimpatikus főrabbi (…), és Ady Endre is.”. Madách, Petőfi és Ady héberre fordítója, aki magyar versekkel kezdi költői pályáját. A Szigligeti Társaság tagja volt.

Kecskeméti 1936-ban bekövetkezett halálakor, koporsójánál Tabéry Géza az alábbiakat mondta: „… a megtárult föld pereménél a költőtől akarok búcsút venni, kifejezve azt az iodalmi közvéleményt, hogy a váradi zsidó pap a magyar próza költője volt.”

 

Holdas-templom

A templom alapkövét 1784-ben rakták le József császár jelenlétében. Rupple, német építész által tervezett, a torony közepén látható három méter átmérőjű aranyozott forgó gömb a holdfázisokat mutatja A templom jelenleg görögkeleti székesegyház (barokk-klasszicizáló stílusban).

 

A tér bal oldalán, a Pavel utca sarkán álló Görög katolikus püspöki palotát is ifj. Rimanóczy Kálmán terve alapján építették, 1904-ben.

 

Ullmann palota

E rövid velencei kitérő után megemlítésre érdemes a Nagyvásár (ma: December 1.) tér déli frontja is. Ennek legjelentősebb épülete a 9. szám alatti Ullmann-palota. A neves kereskedődinasztia, Kurländer és Ullmann építtette 1913-ban. Löbl Ferenc tervezte szecessziós stílusban. Jellegzetesek a második emelet ablakai alatti domborművek a hétágú gyertyatartóval, valamint a menórát őrző núbiai oroszlánnal. A pécsi Zsolnai cég készítette őket.

A Zárda utca elején található az Ortodox zsinagóga: 1890-ben építtette Várad ortodox hitközsége, Bach Nándor tervei alapján. Ugyanabban az udvarban áll a kisebb, Ortodox Szefárd imaház is.

Egy Ady idézettel kezdtük ezt a rövid kis előadást, és szintén Ady soraival zárjuk: „Óh, Nagyvárad, még megíratlan, talán soha meg nem írható regényem édes, régi városa, te kis Magyarország! Tőled követelem vissza ifjúságomat, tőled várom talán föltámadásomat, ezennel, talán utoljára, szerelmet vallok neked!”

(Ady Endre, 1910)

 

Még gyors megemlítésre méltó a Nagyváradhoz közeli Félix fürdő, Európa leggazdagabb gyógyvízforrása. A Félix fürdő a Premontrei rend tulajdonában volt, míg az alig pár száz méterre lévő Püspökfürdő a nagyváradi Püspökség tulajdona volt. A két fürdőhely állandóan versengett, hogy melyikük vize jobb és gyógyítóbb. Az egykori Szent Márton település a Mohácsi vész után teljesen elpusztult, 1716-ban állíttatta helyre és népesíttette be Helcher Félix premontrei kanonok, és a szomszédságában lévő Félix fürdővel együtt a premontreieké lett. Az 1900-as évek elején már állt a településen egy, a premontreiek által épített nagyobb, kastélyszerű épület is, és ekkor még egy régi kolostor alapfalai is láthatók voltak. Az itt feltörő vizet Európa leggazdagabb hévízforrásának tartották. Napi 17 millió liternél több, mint 49 °C-os vizet adott.  A Félix fürdő területén található meleg vizű tavakban nő a Nymphae thermalis nevű vízinövény (tavirózsa), mely a termálvizet is kedveli, s amelyet még a törökök honosítottak meg itt. A fürdő vizét az 1800–1900-as években csúz, idült bőrkiütések, köszvény és aranyeres bántalmak ellen használták. A kénes, szén-dioxidos, nátriumos, káliumos gyógyvíz ma is igen népszerű, és egész évben látogatható, a fürdő körüli szállodakomplexumban pedig igazán luxus körülmények várják az ide érkezőket.
Forrás : boldogsagsokszog.blogter.hu