Húsvét a hagyományok fogságában

 

 

Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe.Forrás:hu.wikipedia.org. 

 

A nyugati kereszténység most ünnepli a húsvétot,a keleti ortodoxok és görög-katolikusok egy hét múlva,két hét múlva pedig az óhitűek.Miért?Ha röviden válaszolnánk,akkor azt lehetne mondani,a különböző naptárak miatt.Húsvét kiszámítása bonyolult,mert a nyugati kereszténység a Gergely naptárt,a keleti kereszténység a Júlián naptárt,az óhitűek a régi Júlián naptárt használják.Ezért van a nagy eltérés.Bővebben ebben a bejegyzésben olvashat ' 

Mi a Húsvét ? A Wikipédián ezt olvashatjuk : 

 

" A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett."

 

Az idézett Wikipédia cikkben olvashatjuk a következőket :  

" A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, a szabadság ünnepének (hág háhérut) is nevezik. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, amely vallástalan tartalommal, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v. ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk." 

A Wikipédia cikkében több háttér információt olvashat a Húsvétról.Ez az egyszerű szertartásból a hagyományok bevezetésével nagyon bonyolult ünnep lett.A Húsvétvasárnapról ezt írja a Wikipédia : 

" Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van." 

A Húsvéthétfőről ez olvasható a Wikipédián : 

" A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni." 

 

A Húsvét a hagyományok fogságába került,olyan hagyományokéba,melyek az első században élő keresztények számára ismeretlen ünnepek voltak,vagyis ők nem ünnepelték meg. Az első,vagy őskeresztényekről olvashatunk a Wikipédia cikkében : 

 

" Az első keresztények életének lényege Krisztus követése, tanításainak és hitelveinek gyakorlása volt úgy, hogy azok a lehető leginkább hasonlítsanak Jézus Krisztus cselekedeteire. Az első zsidó keresztények gondolkozásukban és tetteikben Keresztelő János és Jézus tanításait a mózesi törvény és a zsidó hagyományok mellé állították. Részt vettek a zsidók templomi és zsinagógai istentiszteletein is, de sajátos istentiszteletük is volt, amelynek középpontjában Jézus Krisztus állt. Az utolsó vacsoráról rendszeresen megemlékeztek, amely mellett az oktatásból, imákból és közös étkezésekből álló agapé és úrvacsora állt. Az imádkozáshoz és igehallgatáshoz naponta egybegyűltek. Az úrvacsora ünneplése a magánházakban kapott helyet, a nyilvánosság kizárásával, vagyis azok kizárásával, akik még nem jutottak el a Krisztusban való hitre." 

Wikipédia cikkéből azt olvashatjuk,hogy az első keresztények Jézus haláláról emlékeztek meg,és nem a feltámadásáról.Személyesen eldöntheti,mit ünnepel meg.Lehet eddig nem figyelt fel,vagy nem volt ismerete ezekről a tényekről.Széles körben ismert tény,hogy Jézus a pászkavacsorát az apostolaival ünnepelte meg a zsidó naptár niszán hónap 14-én este.Erről olvashat a Lukács evangéliuma 22. részében a Károli fordítású Bibliában : 

 

22,7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle [2 Móz. 12,6.] öletni a husvéti báránynak;

22,8 És elküldé [Mát. 26,17-20. Márk. 14,12-17.] Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.

22,9 Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?

22,10 És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.

22,11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?

22,12 És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.

22,13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

22,14 És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, [Mát. 26,20-30. Márk. 14,17-26. Ján. 13,21-26.] és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.

22,15 És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:

22,16 Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.

22,17 És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:

22,18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének [Márk. 14,25.] gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.

22,19 És minekutána [1 Kor. 11,24.25.] a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

22,20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.

22,21 De ímé annak [Mát. 26,21-23.] a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.

22,22 És az embernek Fia jóllehet, elmegy, [Mát. 26,24. Márk. 14,21.] mint [Zsolt. 41,10. Dán. 9,26.] elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!

 

 

 

 

 

Történet a zsidó pászkáról és a zsidó borról

 

Pászka.Forrás : oldalas magazin.hu 

  

Kosher borok.Forrás : jmpoint.hu 

Az alábbi történetet azért írom le,mert felidézi bennem azt a jó légkört, mely a munkahelyemen volt 1989 előtt.Tudni kell azt,hogy az 1980-as években jelentősen megcsappant a zsidók létszáma Váradon az Izraelbe való kivándorlásuk miatt.A zsidó közösség nagyon ragaszkodott az ünnepeikhez.Húsvét,- melyet peszáhnak neveztek a zsidók-,környékén sok váradi kapott ajándékba eredeti zsidó pászkát és kosher bort. Elmondok egy történetet,lehet másnak is van hasonló története.

Történt az 1980-as évek elején,hogy háromszor ünnepelték a váradiak a húsvét ünnepét.Az első volt a magyarok húsvétja,vagyis a katolikusok, reformátusok,stb ünnepe,majd jött a zsidók húsvétja.Később a románok húsvétja volt megünnepelve,melyet ortodox húsvétnak neveztünk.

A háttér információhoz tartozik az is,hogy a munkahelyünkön több zsidó munkatársunk volt,akik nem mindegyik ünnepünket tartották meg,ők ragaszkodtak a zsidó ünnepeikhez.Mi elfogadtuk ezt a helyzetet.nem értettük a miértjét,de tiszteletbe tartottuk az ünnepeiket.Ezt nevezzük " vallási toleranciának ".

1989 előtt szokás volt megünnepelni az összes ünnepeket.Miért?Mert ilyenkor sokat lehetett inni.Az ivászatot az alkoholra értem.A munkaidőben és kívül szinte " kötelező" volt kis csoportokba inni az alkoholos nedűket.Nálunk is ez volt a szokás.A Főnök kijelentette,hogy senki nem mehet haza,mert délután megünnepeljük a zsidó pászkát. Kiadta a parancsot a zsidó kollégánknak,szerezze be a "hozzávalókat".

A parancsnak eleget téve a Nagyvásártéren gyülekeztünk,akkor Augusztus 23 park,ma December 1 park a neve.A Főnök, megérkezett. Talán néhány percet várakoztunk,megérkezett a zsidó kollégánk a " hozzávalókkal" ,a helyi zsidó hitközösségtől vette.Volt pászka és bor a szatyorban.A Főnök összehúzta a szemöldökét :

- Miért csak három üveg bort hoztál ? - kérdezte a kollégánktól.

- Főnök,csak ennyit kaphattam ' - mondta.

- Hogy gondoltad,ennyi embernek elég három üveg bor?Gyorsan menj vissza és hozzál még három üveg bort ' - adta ki az utasítást a Főnök.

A kollégánknak nem volt mit tenni,visszament.Kis idő múlva hozott még három üveg kosher bort,ha jól emlékszem,Carmel volt a neve.

Kollégáim " nekiestek " a bornak.A pászka kenyér nem volt népszerű, mert elég kesernyés íze volt.Mindenki evett belőle,mert tiszteletbe kellett tartani a zsidó kollégát.Ettem én is belőle egy darabot.Következett a bor. Ezt várták nagyon.Mindannyian megkóstoltuk.Igen,a kosher bornak nagyon jó minősége volt.Szerintem félédes volt,de nem kóstoltam meg a többit.A kollégák szerint édes bor volt.A társaságnak igencsak jó hangulata lett.A Főnököt meggyőztem,hogy nekem haza kell menjek. Nem maradtam tovább,elindultam a zsidó kollégával a villamos megálló felé.

Mi történt pár óra múlva?A Zöldfa/V. Alecsandri utca felé igyekezve leszálltam a villamosról a nagy Oţelulnál.A kollégáim egy része volt csak az Augusztus 23 parkba.Igencsak " elázott" állapotban voltak.Másnap tudtam meg,hogy a kosher bor nagyon "megártott" a kollégáimnak.Nem gondolták,hogy ennyire " ütős" a zsidó bor.Ez a történet megmaradt az emlékezetünkbe.Mármint azoknak,akik élnek.Sokan a "csoport " tagjai közül már nem élnek.Egyik ok : mértéktelen alkohol fogyasztása.

Hasonló zsidó pászka ünneplés volt ugyan,de sokkal óvatosabbak voltak a kollégák,mert szódavízzel itták a kosher bort.A történet végéhez tartozik az is,hogy a román húsvét is hasonló módon lett megünnepelve, mert a vallási toleranciát tiszteletbe kellett tartani.

Pár év múlva már nem tudták megünnepelni a kollégák a zsidó húsvétot, mert nem volt aki beszerezze a " hozzávalókat" a zsidó hitközösségtől. Miért?Mert a zsidó kolléga Izraelbe vándorolt ki,a másik kiköltözött a neológ temetőbe.

Ha a zsidó ortodox templom felé megyek,gyakran gondolok erre a történetre.Lehet azért,mert öregszek.Lehet azért,mert jó visszaemlékezni az 1989 előtti időkre,mert a diktatúra miatt " összekovácsolódtunk".Nem volt sem magyar,sem román,sem zsidó,csak elnyomottak voltunk, majdnem testvérek is.Volt valami amely ma már nincs.Talán a mi korosztályunk tudja mire célzok.Ez már a múlt.A jelen is más.Lehet ez az élet rendes sorja,vagy menete.

Még egy megjegyzés : megjelent egy zsidó érdekeltségű üzlet,ahol kosher borokat tudunk venni Nagyváradon.Csak mértékletesen fogyasszuk '

A zsidó pászka,vagy pészáh

 

Három eredeti, Jeruzsálemben készült kóser pászka lap, amely olyan géppel készült, amit alkalmassá tettek a peszachi használatra.

Forrás : hu.wikipedia.org

Nagyváradon a II-ik világháborúig jelentős volt a zsidó közösség.Később is sok zsidó élt Váradon,majd számuk jelentősen csökkent a kivándorlás miatt.Napjainkban nagyon kevés zsidó él a városunkban.A bejegyzés által szeretném tiszteletbe tartani a váradi zsidók húsvétját,helyesebben kifejezve pészáh-ját.Lehet az olvasó hasznot meríthet,ha elolvassa a teljes cikkeket.

Ezt olvashatjuk a Wikipédián :"

" Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen."
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Hahn István írja a Zsidó ünnepek és népszokások című könyvében :

"A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.

Kettős jelentőséget tulajdonít szentírásunk a Peszachnak. Ünnepe a tavasznak, az árpa kalászba-szökkenésének és ugyanekkor ünnepe a szabadságnak, a zsidó nép megszületésének. Ros Hasono mellett egyetlen olyan ünnepünk, melyre nagy lelki előkészületet kíván vallásunk. Ez a felkészülés már hat héttel az ünnep előtt kezdődik.

[...]A népi felszabadulás boldog emlékei egyetlen nagy vallásos élménnyé sűrűsödtek: Peszach annak az egyetemes meggyőződésnek vált kifejezőjévé és hordozójává, hogy Isten a történelem minden eseményének legfőbb irányítója, hogy Isten nemcsak a természet erőinek, de az ember sorsának is Ura." 

Forrás : jelesnapok.oszk.hu . Olvassa el Jankovics Marcell cikkét is '

A zsido.com ezt írja : "A nyolcnapos ünnep (idén 2017. április 10. estétől április 18. estéig) a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le."

Teljes cikk : zsido.com

Videók