Szent László lovasszobra Nagyváradon 1893-ban és 2019-ben

 

Deák Árpád szobrászművész az elkészült Szent István-makettel: még nem tudni, lesz-e belőle szobor • Fotó: Varadinum Kulturális Alapítvány/Forrás : Erdélyi Napló

A nagyváradiak egyik legkényesebb problémája a Szent László lovasszobrának a felállítása a a Szent László téren,ma Unirii tér.Miért a legkényesebb?Mert 1989 óta csak óhaja volt és lesz a váradiaknak, hogy Nagyvárad alapítójának legyen újból egy lovasszobra az őt megillető helyen.Miért nincsen? Mert az elmúlt harminc évben nem volt politikai akarat a városvezetés részéről,illetve nem volt nagy támogatás a lovasszobor félállításához a nagyváradiak részéről.Az utóbbi hónapokban rendszeres figyelemfelhívási akciókat szerveznek,hátha a városvezetéshez eljutnak a váradiak kérése, lovasszobor Szent Lászlónak a Szent László téren.Az igazsághoz tartozik,hogy egy Szent László lovasszobort fognak felállítani a nagyváradi várban.A lovasszobor tervezője,Deák Árpád szobrász. 

Legközelebb szeptember 24-én 17 órakor tartják meg az Imalánc Szent László lovasszobráért nevű eseményt a Szent László/Unirii téren. Csak remélni tudjuk,hogy a sok figyelemfelhívási akcióknak lesz eredménye,és Ilie Bolojan rábólint a lovasszobor felállítására.Miért tőle függ?Mert a PNL kétharmados többségben van a helyi tanácsban.Jó volna ha sokan lennének a Szent László téren szeptember 24-én 17 órakor.Eddig nagyon kevesen voltak a váradi magyarság összlétszámához képest. 

  

Forrás: biharmegye.ro

A mindenki által ismert  Szent László lovasszobor a katolikus székesegyház előtt tekinthető meg a Kananoksoron.A szobor történetét írja le Péter I. Zoltán Biharországban megjelent cikkében. Mi történt 1893-ban? Idézetek a cikkből :

"Schlauch Lőrinc bíboros, váradi püspök (1887–1902) 1890-ben elhatározta, hogy a lovagkirály szentté avatásának 700. évfordulójára új szobrot állíttat. Az új bronzszobor felállítása előtt a kőszobrot 1893-ban átköltöztették a Pray György (ma Berzei) utcai papnevelde udvarára." 

"Szent László bronz mása 1893. szeptember 10-én került a nevét viselő tér közepére. A városalapító király új szobrát Schlauch Lőrinc bíboros püspök rendelte meg Tóth István szobrászművésztől, aki ebben az időben Strobl Alajos műhelyében dolgozott. Az öntést 1893 nyarán a budapesti Beschorner öntőműhelyben végezték." 

Hogyan várták és fogadták a váradiak?Idézetek a cikkből : 

"Türelmetlenül várta a lakosság az új szobor felavatását. Egy nappal előtte a Nagyvárad napilap egy kis formátumú, egyoldalas különkiadásban számolt be a nagy eseményről. A szobor leleplezésének napján az alábbi ismertető jelent meg ugyanabban a lapban: „…A múlt évben Nagyváradon lezajlott fényes ünnepségek: László király szentté avatásának 700-ados évfordulója, s ezzel kapcsolatban Nagyváradnak a törökök alól való felszabadításának 200-ados emlékünnepe alkalmából fogalmazódott meg Nagyvárad tudós püspöke, dr. Schlauch Lőrinc és a káptalan tagjainál, hogy múlt századbeli elődeinkhez híven, közös költségen a régi, omladozó kőszobor helyett a nagy királyhoz méltó ércszobrot állíttatnak Nagyvárad legszebb terére. A szobor készítését Tóth István fiatal magyar szobrászra bízták, ki mint a híres bécsi szobrász: Zumbusch tanítványa, számos elsőrendű kitüntetést, pályadíjat nyert. A szobor már kész, s ma délelőtt szenteli fel Nagyvárad bíboros püspöke. A három méter magas, óriási ércalak Szent László királyt álló helyzetben tünteti fel. A szoborfelállítók célja volt, hogy a szobor Szent Lászlót mint magyar királyt, mint hőst és mint szentet tüntesse fel. Ezt kellett a művésznek megoldania, s mint szakértők mondják, el is érte a célt…”" 

"A szobor felavatásáról a helyi sajtó szeptember 12-én számolt be: „A nagy magyar király, a kereszténység első hőse s a nagyváradi egyházmegye alapítójának új szobra előtt borult le vasárnap Nagyvárad bíboros püspöke egyházmegyéje papságával, hogy azt a jövő kegyeletének átadja. A hős király szobra, mely élő emléke a bíboros és a káptalan áldozatkészségének, ott áll Nagyvárad piacán, ércbe öntve, örök büszkesége lesz e szobor városunknak. Mert habár Szent László sírját s testének elporlott maradványait nem is tudtuk fellelni a földnek századévek óta lerakódott rétegei között, ez a szobor, mely magasan emelkedik a föld felé, örökké emlékeztetni fog bennünket arra, hogy Szent László erős magyar szelleme közöttünk lebeg s vezérli tetteinket." 

"A fölavatás napján már a kora reggeli órákban nagy közönség lepte el Nagyvárad hatalmas méretű főterét, gyönyörködve annak impozáns díszében, a szent király bronzalakjában." 

"A fölavatás ünnepély napján tíz óra után megkondultak a Szent László-templom harangjai; zúgó, ünnepi harangszó mellett vonult ki a templom visszhangzó boltíveinek homályából a körmenet templomi zászlóival, fehérbe öltözött, parányi lányainak hosszú sorával." 

"A bíbornok a szoborhoz lép. A szenteltvíztartó cseppjei csillogva hullanak a magas bronzalakra, a talapzatra és annak aranybetűire: Szent László király könyörögj érettünk. Azután letérdelt. Magyarul mondott fennkölt imát a szent királyhoz. Köröskörül ismét felzendült az ének, zengő feltámadása Szent László korának. Szent László királyunk… Ez az ének 1674-ben keletkezett. Mindkettőt Kersch Ferenc karnagy harmonizálta nagyon szépen. S a hatalmas, fenséges, dicső szoboralak világtalan, mégis ékesszóló szemeivel messze-messze nézett a tolongó népóceán fölött, akik eljöttek az ő emlékét megünnepelni." 

Szomorú utóélete volt a szobornak.Idézet a cikkből : 

"Az alkotás utóéletéhez tartozik, hogy az első világháború után, 1923-ban a szobrot áthelyezték a püspöki palota kertjébe, a székesegyház főhomlokzata elé, hogy helyette a tér közepére Ferdinánd román király lovas szobrát állíthassák…" 

U.I. 

Hátha ...