Váradi béke

 

A nagyváradi vár (17. század)

"A váradi béke I. Ferdinánd a Nyugati Magyar Királyság és I. János a Keleti Magyar Királyság uralkodója között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538. február 24-én."

A két magyar király I. Ferdinánd és I. János hosszú küzdelem után felismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így kiegyezésre törekedtek. 1538-ban Váradon a két uralkodó titkos megállapodást kötött. 1537 végén V. Károly császár követe, a magyar ügyekben komoly jártasságot szerzett Johannes von Weeze lundi érsek – hogy az ország két ellenséges királya között békét közvetítsen – tárgyalásokat kezdett Sárospatakon, amelyeken György barát, Frangepán Ferenc kalocsai érsek, Brodarics István váci püspök és Perényi Péter, a Szapolyai-párt egyik vezére is részt vett. 1538 első napjaiban Nagyváradra mentek át, itt Werbőczy István és Statileo János erdélyi püspök is bekapcsolódott a tárgyalásokba, amelyek végül eredményre vezettek. Ferdinánd királyt Leonhard von Fels tábornagy, Észak-Magyarország katonai főparancsnoka, a császárt Weeze érsek, magyarországi ügyekben meghatalmazott nagykövet és miniszter képviselte. A Habsburg-ház és Szapolyai képviselői 1538. február 24-én megkötötték a békeszerződést.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org 

 Az ország megoszlása. A váradi béke.

"Szulejmán és hadai eltávoztak, de a török befolyás nyomasztó súlya tovább is érezhető volt. A hová egyszer eljutott, azt birtokának nézte és csak idő kérdése volt, mikor jő vissza érvényesíteni jogát. És ez a folytonos félelem nem engedte, hogy az állapotok megszilárduljanak. Csak egy volt állandó: azon okok továbbműködése melyek hazánk e katastropháját előidézték.
    Akár Ferdinánd, akár János egyesítette volna az egész országot, bizonyos mértékben biztosítható lett volna nem csak a belső rend, hanem az állami önállóság is. Csak azáltal, hogy az ország egyik részén a töröktől függő, a másikon pedig német király uralkodott, pusztult el és jutott függésbe az egész. Már láttuk azon okokat, melyek János szövetségét a szultántól szolgasággá tették. Oly szolgasággá, melyet gyalázat gyanánt érzett maga a király is, melyet szégyelt minden hű magyarja.
    Ferdinándnál eleinte másként áll a dolog. Koronáztatása után, midőn csaknem az egész ország az övé, igen valószinűnek látszik, hogy elődjeinek példáját követve, ő is Magyarországot tekinti főországának és innét kormányozza többi tartományait. Csakugyan majdnem egy éven át itt időzik és főképen magyar ügyekben rendelkezik. Csak Szapolyai pártjának újabb erősödése készteti őt visszatérésre Prágába, Bécsbe. Mert, a mint világos, hogy az egységes nagy Magyarország hatalomban, tekintélyben, természetes súlyban messze fölülmulta Ausztriát és Csehországot, úgy viszont magától érthető, hogy ez a túlsúly megszünt, mihelyt az országnak csak nyugoti foszlánya maradt meg Ferdinánd kezén. Sohasem emelték ki, pedig kétségtelen, hogy a török uralom és a magyar pártoskodás tették Bécset az alakuló Habsburg monarchia székhelyévé. Buda, Székesfejérvár aztán századokon át nem láthattak királyt.
    A megoszlás a szultán kivonulása után állandóvá válik. A bécsi hadjárat és annak kudarcza bebizonyította, hogy egyik félé sem lehet az egész ország.
    Ferdinándot inkább a nyugati rész uralta, Jánost a keleti, bár mindegyik királynak a másik országrészben is voltak hívei. Épen a pártok ezen megoszlása, a hűtlenek üldözése, váraik ostroma és elkobzása tették a háborút annyira pusztítóvá. Mihelyt a szakadás megtörtént, azonnal érezte az ország az abból támadó veszélyt és mondhatjuk, hogy az egyesülésre való törekvés oly régi, mint a megoszlás.
    Ezen törekvésekből az alkudozások új sora következett. Ez alkudozásokat könnyítette, hogy Szapolyainak nem volt családja, Ferdinándnak pedig épen a magyarországi hadjárat idején született fia, Miksa."

Teljes cikk :mek.iif.hu 

Fegyveres béketárgyalások. A váradi béke.

"János békés hajlamai. Ferdinánd követelései megnehezitik az egyesség létrejöttét. V. Károly közbelépése. A bécsi alkudozások. Thurzó Elek. Ferdinánd harczias tervei. Wese lundi érsek küldetése. A váradi tanácskozás. Kassa elfoglalása. Ferdinánd megtorló intézkedései. Fegyveres alkudozások. A körmöczbányai és váczi értekezletek. Spritzenstein konstantinápolyi küldetése. A szultán magatartása. Kazianer szlavóniai hadjárata. A gorjáni vereség. A lundi érsek ujabb küldetése. György barát és a béketárgyalások. A váradi béke. Jelentősége. János király politikájának fordulata. A békeszerződés, mint az önálló magyar király utolsó fellépése az európai politikában"

Teljes cikk : mek.niif.hu 

VÁRADI BÉKE (1538) 

"Ezentúl a császári felség és mi [V Karoly császár és I. Ferdinánd] leveleinkben s mindenütt másutt felséges János királyt testvérünknek és Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fogjuk írni és nevezni, s ő is ezt teszi a császári felséggel, velünk s mindkettőnk fiaival és örököseivel..."

Teljes cikk : sulinet.hu 

A váradi béke záradéka  

 

Acsády Ignác: A magyar birodalom története 2.
Atheneum, Budapest, 1904, 161. oldal

Forrás : mek.oszk.hu