Nagysándor József

 Nagysándor József -Forrás : hu.wikipedia.com

Nagysándor József (Nagy-Sándor József, Nagyvárad, 1803. október 17. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike 

Életrajza

A Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában őrzött anyakönyvek tanúsága szerint 1803. augusztus 19-én született Sándor József János néven Nagyváradon, szülei Sándor József és Tatzel Jozefa. Összesen nyolcan voltak testvérek, akik közül Józsefen kívül csak Károly és Johanna érték meg a felnőttkort. A Sándor családnév Nagy-Sándorra történő megváltoztatására valamikor 1809 és 1816 között került sor, ennek pontos okát nem tudni.
Tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Katonai szolgálatát a császári hadseregben kezdte, 1823-tól előbb az ötödik, majd a második huszárezredben szolgált. 1844-ben nyugállományba vonult. 1848-ban ismét szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. Ezután Torontál vármegyébe vonult, ahol október–decemberben sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. 1849 januárjában Kiss Ernővel részt vett Pancsova megtámadásában is. A déli harcokban való kiváló teljesítményéért előbb alezredessé majd ezredessé léptették elő. Damjanich Jánossal együtt Kiss Ernő lemondását sürgette. Amikor Damjanich János átvette a bánsági hadtestet, a lovasdandár parancsnoka lett.
Először az 1849. március 5-ei szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki.

Damjanich Duna–Tisza közti harmadik hadtestével együtt részt vett a szolnoki, tápióbicskei, isaszegi és váci csatákban, ekkor (április 5-én) tábornokká léptették elő. Részt vett a nagysallói, majd április 26-án a komáromi csatában is. Görgey Artúr táborában harcolt Buda ostromában. Az ószőnyi csatában mint utóvéd játszott szerepet.
A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, amelytől vereséget szenvedett. Görgeyhez Nagyváradon csatlakozott, seregeivel Schlik tábornokkal készült megütközni, de Görgey parancsa ebben megakadályozta (forrás?). Amikor tisztjeivel Lugosnál Bem seregeihez akart csatlakozni, megjelent a Görgey diktátorságáról szóló proklamáció, így ő követte Görgeyt Világosra, ahol letette a fegyvert.
Nem tartozott a Görgeyt támogató tisztek közé, többször is felhívta Kossuth Lajos figyelmét a szemmel tartására. A hadtanácsban kijelentette: „hogyha valaki diktátorrá akarna lenni, ő Brutusává válnék”.
Aradon kötél általi halálra ítélték, kilencedikként végezték ki (ötödik volt a kötél által kivégzettek sorában).

 Nagyváradi emléktábla - Forrás : hu.wikipedia.com 

Forrás : hu.wikipedia.org 

Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Forrás : hu.wikipedia.com

Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): 9. Nagysándor József, tábornok,

 Thorma János: Aradi Vértanúk 

Forrás : hu.wikipedia.org 

Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849)
Vértanúk Fala emlékmű a kiskőrösi szoborparkban 

Nagysándor József honvéd tábornok (1803–1849)
 Pécsi Aradi Vértanúk Szobrai emlékhely 

Nagysándor József domborműve az aradi Szabadság-szobor talapzatán

Forrás : hu.wikipedia.org  

Nagy Sándor József 1804. október 17-én Nagyváradon született. Tizenkilencz éves korában, mint hadapród az akkor Olaszországban állomásozó ötödik huszárezredbe lépett, rangjáról is lemondott. A szabadságharcz kitörésekor a pestmegyei nemzetőrség szervezésével bizatott meg. 1848. őszén ezredesi ranggal a ráczok ellen küldetett s október 14-én megmentette Nagy-Kikindát a pusztulástól. 1848. november havában, a temesvári császári őrség kitöréseinek megfékezése czéljbáól Zsombolyára rendeltetett. Az 1849-iki tavaszi hadjárat megkezdésekor Görgei seregében a Damjanich parancsnoksága alatti III. hadtestben, a 3. tartalék lovasdandár parancsnokává nevezték ki. Budavárának ostrománál, mint az I. hadtest parancsnoka vett részt. A vár ostrománál különösen kitüntette magát. Ő volt az első, a ki hadtestéből, a 9. zászlóaljjal, reggel öt órára fent volt a várban. Midőn Görgei az oroszok elől Komáromból a felső Tiszához vonult, a Boryné útján Rüdigerhez küldött levél feltörése miatt éles ellentétbe került fővezérével. Görgei, hogy távol tartsa magától, az ő hadtestét rendelte ki oldalvédül. A hirtelen előnyomuló orosz hadakkal Nagy Sándor augusztus 2-án kénytelen volt Debreczennél csatába bocsátkozni; bár egész hadteste szétveretett, fél napig feltartóztatta a 90.000 főnyi orosz hadat. Az augusztus 11-én tartott hadi tanácsban ő is a fegyverletétel mellett szavazott. 1849. október 6-án tizenhárom társával vértanú-halált szenvedett Aradon. Holtteste most is a kivégzés helyén porladoz. 

Forrás : Bihar megye kiváló szüllöttei - Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai

Nagysándor József (1804-1849) rövid életrajza

1804-ben született Nagyváradon. Vagyontalan nemesi család gyermeke, apja ügyvéd volt. Fiát katonai pályára adta. Ő maga polgárnak tekintette magát. Előbb az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált, és 1847-ben mint kapitány és századparancsnok nyugdíjaztatta magát. 1848-ban nemzetőr őrnaggyá nevezte ki a nádor. A déli hadszíntéren szolgált egy önálló hadoszlop élén, a bánáti harcokban vett részt, itt lett honvéd alezredes, majd ezredes. Segített Damjanichnak Kiss Ernő eltávolításában, és amikor Damjanich vette át a bánsági hadtest parancsnokságát, Nagysándor lett a hadtest lovasdandár parancsnoka. Huszárként nagyon bátor katona volt, a lovasrohamok hőse. A tavaszi hadjárat során részt vett a szolnoki, az isaszegi, a váci, a nagysallói, a komáromi csatákban, és ott volt Buda várának visszavételénél. Az elsők között tört be a budai Várba. A tavaszi hadjárat során szerzett érdemei nyomán tábornok lett és a feldunai hadsereg összes lovasságának főparancsnoka. Mikor Klapka április végén Debrecenbe ment helyettes hadügyminiszternek, Nagysándor vette át az I. hadtest vezényletét. Republikánus volt - egyedül a tábornokok közül, ezt fejezte ki a zubbonyára kihajtott fehér inggallérral is. Egyedül az ő hadteste használta jelvényként a Kossuth-címert. (A képen megfigyelhető.) Kossuth híve volt, Görgeyt nem kedvelte. Jó lovastiszt volt, de hadtestparancsnokként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mind a Vág menti csatákban, mind a július 11-i komáromi csatában tétlen szemlélője volt a harcnak. Görgey visszavonulása során pedig mind Vácnál, mind Debrecennél joggal vethetjük szemére könnyelműségét.
Az augusztus 2-án elszenvedett debreceni vereség után a főparancsnok, Görgey Artúr leváltatta, mert a tábornok hibája 2000 honvéd elvesztéséhez vezetett.
Augusztus 13-án Világosnál a fegyverletétel után ő is orosz fogságba került. Egy ideig - több tábornoktársával együtt - Gyulán őrizték, majd átadták őket az osztrákoknak, akik átvitték valamennyiüket Aradra.
A hadbíróság előtt is bátran viselkedett. Végsőkig való kitartását így indokolta: (az 1849.) "...január havának eseményei következtében büntetlen visszatérésünkre vonatkozó minden reményünk szertefoszlott, ettől az időponttól kezdve harcunk a kétségbeesés küzdelme volt." Nagysándor József ekkor vőlegény volt. Utolsó levelében valóságos ajánlást vetett papírra menyasszonya egyelőre még ismeretlen, leendő férjének: "Szerencsés, nagyon szerencsés az a férfi, akié lesz ez a csakugyan minden tekintetben tökéletes, mennyei teremtmény - lelkem mélyéből azért imádkozom bensőséges hévvel, hogy Isten adjon neki sok szerencsét."
(Klauzál Gábor, a Batthyány-kormány korábbi minisztere lett egyébként ez a nagyon szerencsés férfi.)
1849. október 6-án hatodik volt az épületfa gerendákra akasztott tábornokok között a kivégzés sorrendjében. Szivarozva ment a vesztőhelyre, a kivégzést irányító császári őrnagynak ennyit mondott: " Hodie mihi, cras tibi!" (Ma nekem, holnap neked.) Holtteste sokáig ismeretlen helyen nyugodott. A Maros 1932-es nagy árvize nyomán került elő, öt társával együtt. Ma is Aradon nyugszik a vértanúk emlékét őrző obeliszk alatt létesített kriptában.

Forrás : andrassygimi.hu 

Pallas Nagylexikon

1848-49-iki honvédtábornok, szül. Nagyváradon 1804-ben, kivégezték Aradon 1849 okt. 6. Korán belépett az osztrák seregbe, melyet 1844. mint huszárkapitány odahagyván, nyugalomba vonult. 1848. ismét a hadi pályára lépett és okt. 6. mint alezredes szerencsésen működött a délvidéki rácokat támogató császári csapat ellen. Ugyancsak okt. és dec. hónapokban megakadályozta a temesvári és aradi várak helyőrségeinek egymással való közlekedését. A következő év elején Kiss Ernő altábornaggyal együtt részt vett a rácok elleni pancsovai támadásban, melynek rossz kimenetele után ő is sürgette Kiss lemondását. Nemsokára Damjanich mellé rendeltetett a Duna és Tisza között működő sereghez és márc. 5. kitünt a szolnoki csatában, ápr. 10. Vácnál, amikor tábornokká is lett, ápr. 19. Nagysarlónál, ápr. 26. pedig Komáromnál. Görgey táborába kerülve, már május elején aggodalma támadt és Buda ostroma alatt figyelmeztette Kossuthot, akihez legnagyobb mértékben ragaszkodott, hogy tartsa szemmel Görgeyt. A N. vezérlete alatt álló 1. hadtest mindenek közül kitünt (máj. 15. és 21.) és első volt a vár elfoglalásában. Buda elfoglalása után egy ideig sikeresen hadakozott a Felső-Duna és Vág vidékén, azonban jun. 16. Sempténél, a Duna balpartján pedig levonulván, Vácnál ismét megveretett. Miután Görgey átment a Tiszán, N.-t Rimaszombatból Debrecenbe rendelték, ahol aug. 2. Paskievics orosz herceg megverte. Innen aug. 9. Aradra ment megmaradt seregével és megütközni készült Schlickkel, de Görgey parancsa visszatartóztatta. Erre tisztjeivel együtt Lugosra akart vonulni, hogy Bemmel egyesüljön; mivel azonban akkor jelent meg a Görgey diktaturáját tartalmazó proklamáció, N. mellette maradt és vele együtt kénytelenült a fegyvert letenni.

Forrás : kislexikon.hu 

A kivégzés előtti utolsó mondata:
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."
Forrás : oktober6.kormany.hu 

Ezek után jöttek a hadtestparancsnokok: Knezić, Nagysándor, Leiningen⁺ – akit osztrák foglyok lemészárlásával is megvádoltak, teljesen alaptalanul –, Aulich⁺ – hadügyminiszteri tevékenységét vették súlyosbító körülménynek –, majd Damjanich. Utolsónak Vécseyről oldották le a láncokat. Neki már nem volt kitől elbúcsúznia, ezért, mint Sujánszky⁺ szavaiból tudjuk, az előtte kivégzett Damjanich⁺ holttestéhez lépett, és bár személyes ellenségek voltak, megcsókolta Damjanich⁺ kezét. A papok eltakarták a szemüket, és még a négyszögben felállított katonaság soraiból is hangos zokogás hallatszott.
Forrás : Az aradi vértanúk könyv mek.oszk.hu 

Anyakönyvi kivonat

A születés dátuma: 1803. augusztus 19.

A keresztelés dátuma: 1803. augusztus 20.

Születési helye: [Nagyvárad]

Neve: József János Nepomuk

Vallása: [Római katolikus]

Neme: [Fiú]

Törvényessége: [Törvényes]

Szülei: Sándor József úr és Tatzel Jozefa, polgárok

Keresztszülei: Urbányi Mátyás úr és Droszt Anna Mária aszszony, polgárok

Keresztelő: Katona György káplán 

 
Forrás : epa.oszk.hu  

Nagysándor József és az ugocsai Perényi Zsigmonddal együtt kivégzett Szacsvay Imre politikus alakját idézik fel évről évre Nagyváradon. Mindketten a Kőrös-parti városhoz kötődnek.

Hallgassa meg a mr1-kossuth.hu-n ' 
 Hallgassa meg! 

Nagysándor József 1804-ben Nagyváradon született. Apja ügyvéd volt, mindent megtett annak érdekében, hogy fiát igényes nevelésben részesítse. Tanulmányait a budapesti Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte, majd katonai pályára lépett. 1822-től a császári hadseregben előbb az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált. ...

Világosnál tette le a fegyvert, a bíróság kötél általi halálra ítélte, a hóhér ötödiknek végzett vele. Szivarozva várta kivégzését, s amikor sorra került, a latin mondást idézte: “Hodie mihi, cras tibi!” (Ma nekem, holnap neked!)

“Éljen a haza!”- kiáltással halt meg. Az ő csontjai is a Maros 1932. évi áradásakor elvégzett gátépítés során kerültek napvilágra. Végső nyughelye az emlékoszlop kriptájában van.

Forrás : patacsipilvax.hu

  Ezen 102 olyan magyar személyiség neve szerepel, akiknek a munkássága, élete valamiféleképpen kapcsolódik Váradhoz, mint például Báthory István, Bémer László, Beöthy Ödön, Bethlen Gábor, Bulyovszky József, II. András, Nagy Sándor József vagy Nogáll János. 

Forrás : erdely.ma

A Balmazújvárosi út mellett, a Köntösgáton egy kurgánon (halmon) áll a debreceni csata (1849. augusztus 2.) emlékére. A tábornok által vezetett 13 000-es serege vette fel a harcot Paszkievics cári tábornok 80 000-es orosz haderejével.

1899. augusztus 2-án vörös sajtolt téglából obeliszket avattak fel. Emléktábláján olvasható: "E halomról vezényelte Nagy Sándor József honvéd tábornok 1849. augusztus 2-án a Szabadságért hősi elszántsággal küzdő honvéd csapatot, a tízszerte nagyobb orosz haderővel szemben. A csata elveszett, de hős honvédeink emléke örökké élni fog." Nézze meg a videót '

  Nagysándor utca Nagyváradon,mely ma Aurel Lazăr nevet viseli

Nagyobb térképre váltás