A
XVIII. században az Apolló palota helyén még a városi csapszék volt,
erről kapta az utca is az első nevét: Város-csapszék utca. De nevezték
még Páris-patak utcának is, mivel keresztezte a hasonló nevű szeszélyes
patak. De egyes XVIII. századi iratokban Közép utcaként is szerepelt,
valószínűleg azért, mert Olaszi akkori két hasonlóan jelentős utcája, a
Ferences (később Sal Ferenc, ma Dunărea) és a Magyar (később Pálosok,
majd Úri, ma Ciorogariu) utca között helyezkedett el.
A XIX. század második évtizedében a már
elavult városi csapszék helyébe az Apolló fogadót építették. Ettől
kezdve az utcát is erről a fogadóról nevezték el egészen 1868-ig,
Szaniszló Ferenc püspök haláláig, amikor a jótékonyságáról híres főpap
nevét adták az utcának. (A két világháború között I. C. Brătianu nevét
viselte, 1940-től 1944-ig ismét Szaniszló, majd ettől kezdve napjainkig
Mihai Eminescu nevét.)
Az Apolló fogadó helyébe száz éve a ma
is látható Apolló-palotát építették, Rimanóczy Kálmán utolsó
alkotásaként. Közvetlenül a palota melletti, a 3. szám alatti
jellegzetes emeletes házat a Magyar Általános Hitelbank építtette
1922-ben Spiegel Frigyes budapesti műépítész terve alapján. Mellette (az
5. szám alatt) 1912-től Bölöny József háza gazdagítja az utcaképet.
Ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte, aki egy évvel korábban elvállalta a
földbirtokos szilaspusztai kúriájának a korszerűsítését is.
Teljes cikk : biharmegye.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése