A vígjátékot 1849-ben, két és fél hónappal a világosi fegyverletétel után vetette papírra Szigligeti Ede, alias Szathmáry József. A dráma mégsem tükre a szabadságharc leverése utáni reményvesztett helyzetnek, amikor a magyar nyelv ügye, a magyar gondolat függetlensége és szabadsága hosszú időre megpecsételődött. Szigligeti Ede vígjátéka a bohózat felé hajlik. Az átöltözések, félreértések dramaturgiai rendszerében már-már követhetetlen útvesztőbe keveredik a néző. Úgy összebogozódnak a szálak, hogy szinte senki sem ért semmit, míg végül egy "pofonegyszerű" megoldással zárul a történet.” (Internetes forrás)
| Szereplők | |||||||
| Szilvay professzor | Ihász Aladár | ||||||
| Camilla, nevelõnõ | Szögi Arany Dukász Anna |
||||||
| Mariska, a növendéke, árva | Nyiredi Piroska Székely (Nagy) Gizi |
||||||
| Liliomfi, vándorszínész | Cseke Sándor | ||||||
| Szellemfi, vándorszínész | Gróf László | ||||||
| Swartz, pesti fogadós | Vajda András | ||||||
| Adolf, a fia | Sugár Jenõ | ||||||
| Kányai, telegdi fogadós | Solti Miklós | ||||||
| Erzsi, a leánya | Kovács Apollónia | ||||||
| Gyuri, pincér | Tóth Sándor | ||||||
| Szolgáló | Szokolay Zsuzsa | ||||||
| Szomszédasszony | Mátrai Rózsi | ||||||
| I. uracs | Gábor József | ||||||
| II. uracs | Tanay Emil | ||||||
| I. pandúr | Kiss István | ||||||
| II. pandúr | Bartos Ede | ||||||
| Kocsis | Balogh László | ||||||
| Történik az 1830-as években. Az I. felvonás Kolozsvárott, a II. és a III. felvonás Telegden | |||||||
| Rendezõ | Gróf László | ||||||
| Díszlettervezõ | Völgyesi András | ||||||
| Ügyelõ | Pózner Ilona | ||||||
| Súgó | Finta Lujza | ||||||
| Bemutató: 1952-01-26 |
Székely (Nagy) Gizi és Cseke Sándor
Teljes cikk : szigligeti.szigligeti.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése