Százharmincöt éve, 1877. november 22-én született Ady
Endre, aki óriási költő volt, ám épp annyian utálták, ahányan rajongtak
érte. Élete is tele volt ellentmondásokkal...
 |
| Ady láncdohányos volt, sok szenvedélyéből a cigi csak egy lehetett |
Táltos, messiás és költőóriás a kezdetektől?
A fiatal Adynak a felszínen nem voltak önértékelési gondjai: noha tinikorában átlagos kamasz-verseket írt, ő mindvégig a magyar irodalom messiásaként tekintett magára. A kiválasztottság jeleként értelmezte azt is, hogy hat ujjal született (a plusz ujjat még gyerekkorában eltávolították): az ősmagyar hit szerint ugyanis az ősvallás főpapja, az alvilággal és istenfigurákkal táncoló táltos születik több csonttal, például hat ujjal. Mindez feljogosítja őt arra, hogy rávilágítson az ország gondjaira, ítéletet mondjon és utat mutasson, gondolta.
Ady viszonya Istennel és a túlvilággal a táltos-szerep és a messianisztikus póz ellenére élete végéig kétes maradt: hol "vak mesterként" utalt a teremtőre, hol őszinte Isten-kereséssel próbálkozott kitörni a vad orgiák forgatagából. Kevesen tudják, de Ady tagja volt az ezotériával összekacsintó szabadkőműves páholynak is: a titkos szervezet tekintélyét emelte Ady tagsága, ezért rövid idő alatt léptették legény, majd mesterfokba, de igazán aktív tag soha nem volt. Őt inkább a hús-vér élet érdekelte...
 |
| Léda 5 évvel idősebb volt Adynál, mégis bő 20 évvel túlélte exét |
Szex, drog és
Bár gyakran ítélkezett mások felett, ő maga korántsem élt hibátlan életet. Már tiniként piált és cigizett: tizenhat évesen sorra járta a borospincéket, jóval idősebb nőkkel vette körül magát, és szíve szerint éjt-nappallá téve bulizott volna. A kortársak arról számoltak be, hogy a fiatal Ady gyakran gyógyszerre (nyugtatóra) ivott, majd a módosult tudatállapot mámorában írta korai, dacos, szemérmetlen verseit. Érthető, hogy a számos függőséggel küzdő fiatalember gyakran keveredett verekedésbe és "lovagias ügyekbe" is: többször is csupán cimborái éberségén múlott, hogy nem egy eltévedt golyó végzett vele.
Az első nagyváros, ami teljesen beszippantotta, Nagyvárad volt, ahol vad és bohém újságíróként dolgozott: valószínűleg itt kapta el a vérbajt, vagyis a szifiliszt is, ami évekkel később - 1919-ben - a halálát okozta. Azt beszélik, a nemi betegséget egy nála jóval idősebb, nem túl tehetséges énekesnőtől kapta, akivel hosszabb ideig találkozgatott - erre persze semmi garancia nincs, hiszen Ady ekkoriban gyakrabban váltott barátnőt, mint alsóneműt. A hölgy mindenesetre később egy elmegyógyintézetben halt meg, vérbajban.
 |
| Ady 37, Csinszka 20 volt, mikor összejöttek - Csinszka élete végéig Ady-fan maradt |
Ady életének - és irodalmunknak - három legfontosabb asszonya
Igen, Ady nagy nőcsábász volt: ha lehetőség adódott, hogy egy hölgyet a magáévá tegyen, nem habozott. Nem titok, hogy két legnagyobb és legismertebb múzsájával, Lédával és Csinszkával is botrányosnak számító viszonyt folytatott, amitől tiltotta és óvta környezete: Léda, vagyis Diósyné Brüll Adél kétes hírű férjes asszony volt, Csinszka, alias Boncza Berta pedig egy mérnök-író menyasszonya, és 17 évvel fiatalabb a költőnél. Adyt mindez nem érdekelte, gyönyörű verseket írt előbb Lédához, majd Csinszkához, akik egyébként szívből gyűlölték egymást.
Érdekesség, hogy Csinszka, aki még Adynéként is őrülten féltékeny volt a költő exére, még levelet is írt az asszonynak, az azonban nem kívánt találkozni vele. Csak jóval később, Ady sírja mellett bukkant rá Léda végső nyughelyére a fiatal özvegy, és ugyanitt futott össze Ady Lőrincnével, anyósával is, aki soha nem fogadta el őt menyeként, ráadásul Csinszka Babitscsal folytatott viszonya és egy évvel a költő halála után kötött házassága Márffy Ödön festőművésszel végképp kiverte a biztosítékot a gyászoló anyánál. Így találkozott hát Ady életének három legfontosabb nőalakja: Léda a sírban, "mártír-anyja" és özvegye pedig örök ellenségekként.
 |
| Babits Mihály és Ady Endre jó barátok voltak, Ady halála után azonban Babits és Csinszka egy évig jártak. Aztán mindketten mást választottak házastársul... |
Bár tagadhatatlan, hogy Ady Endre élete és korai halála (mindössze 41 éves volt, de szenvedélyei miatt jóval idősebbnek látszott) nem követendő példa számunkra, mégis ő volt az, aki a magyar irodalom legemlékezetesebb verseinek jelentős részét írta, inspirálta. Nem mindenki kedveli az ellentmondásos költő műveit, az viszont biztos, hogy Ady óriási hatást gyakorolt számos művészre, József Attilától Cseh Tamásig.
Ti szeretitek Adyt, van esetleg kedvenc Ady-versetek?
 |
| Az utolsó kép a költőről, a halálos ágyán |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése