Részlet a cikkből :
A második világháború végéig két új szobrot is felállítottak. 1942-ben Beretytyóújfaluból Nagyváradra szállították Tisza Kálmán bronzszobrát, amelyet az akkor már Tisza Kálmán téren (egykoron Szent Egyed utcában, ami ma a Traian park része) állítottak fel, ahol ma Delavrancea mellszobra látható. Szentgyörgyi István szobrászművész még az első világháború előtt formázta meg ezt az alkotását, de a a háború után már nem lehett Nagyváradon felállítani, így került 1928-ban Berettyóújfaluba. Onnan hozták át 1942-ben a megyeszékhelyre, de csak rövid ideig maradhatott, mivel 1945-ben eltávolították a talapzatáról, amely egész 1970-ig a helyén maradt. (A hatvanas évekig még Tisza Kálmán nevét sem vésték le róla.) 1945-ben a Groza-kormány felajánlotta a Magyar Népköztársaságnak, hogy visszajuttatja Berettyóújfalunak Tisza Kálmán szobrát. A nagyváradi Fáklya napilap 1948. április 14-i számában megírták, hogy a magyar kormány nem tartott igényt a szoborra, bukaresti nagykövetük még az alapanyagáról is lemondott, mondván: olvasszák be, hogy a bronzból megönthessék Petőfi és Bălcescu szobrát. Kérésének első fele azonnal meghallgatásra talált...
Egy másik mű még az első világégés előtt készült, Gábor Áron kőszobra az ágyúval. Oláh Sándor szobrászművész készítette és 1943 júniusában került a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola udvarára. Ezt is eltávolították a háború után, sokáig a múzeumban őrizték, majd az 1960-as évek politikailag enyhülő időszakában Kézdivásárhely főterén állították fel, ahol mindmáig látható.
A kommunista rezsim szobrászata
A második világháború után az első köztéri alkotás Ady Endre mellszobra lett. Vetró Artúr kőből készült büsztjét 1957 novemberében az Ady Endre Emlékmúzeum mögötti virágágyás közepén állították fel. Mostani helyére, a Mária mennybemenetele szobor talapzatának alsó részére 1960 augusztusában helyezték, megbontva ezzel a kompozíció stílusegységét.
A második világháborúban elpusztult román katonák emlékére állították fel 1959-ben a Nagyvásár téren (ma December 1. tér) azt a monumentális kompozíciót, amelynek szocreál stílusban megformázott alakja, az ismeretlen katona szobra Iulia Oniţa munkája.
Iosif Vulcan mellszobrát Fekete József formázta meg, 1964-ben került a mai helyére a Körös-parti sétány (ma Libertăţii tér) elejére. Nicolae Bălcescu egész alakos bronzszobrát, amelyet a róla elnevezett park elején, az egykori Rhédey-kertben 1970-ben állítottak fel, úgyszintén Fekete József szobrászművész készítette. B. Şt. Delavrancea román író büsztje 1973-ban került vissza a Traian parkba. Ugyanebben az évben a Barátok temploma elé a magyar származású román kommunista Alexandru Moghioroş (Mogyorós Sándor) mellszobrát helyezték. Mircea Ştefănescu alkotását 1990-ben leemelték a talapzatáról, amelyen ma Szűz Mária látható a kis Jézussal.
További köztéri szobrok az 1980-as évekből: George Enescu mellszobra, Constantin Popovici 1958-as alkotása 1984-ben került a Baross-hídnak a Dacia Continental Szálloda felőli hídfőjéhez, Dimitrie Cantemir egész alakos bronzszobrát (Ion Irimescu alkotása) 1985-ben állították fel a hasonló nevő utca (az egykori Ghillányi út) végében, a Pece patak partján. Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) kőszobrával 1988-ban gazdagodott a város főtere. Az álló szobrot Mircea Ştefănescu készítette.
A legutóbbi tizenöt év változásai
Az újabb rendszerváltás után, 1990-ben először Mihai Eminescu egész alakos bronzszobrát állították fel a központi parkoló előtti zöldövezetben. A szobor alkotója Ovidiu Maitec. Petőfi Sándor mellszobra 1991-től látható a Petőfi park elején. Farkas József műkőből készített szoborportréja eredetileg az 1960-as években a ligetben állt. Horia Sabău szobrászművész készítette 1993-ban Constantin Brâncuşi mellszobrát, amelyet a hasonló nevű iskola előtt állítottak fel. Traian Moşoiu mellszobrát, Teodor Zamfirescu alkotását a Divizió előtt állították fel 1992-ben, de a volt Hadapródiskola azóta megszűnt katonai objektumnak lenni.
Miközben a Helyi Tanácsban azon vitatkoztak, hogy a főtéri szovjet emlékmű helyére Ferdinánd király egykori szobrának a mását vagy egy Mihai Viteazul szobrot állítsanak, a helyőrség vezetői elérték, hogy az utóbbi változat győzzön. Mihai Viteazul bronz lovas szobra, Alexandru Gheorghiţa és felesége, Geta Caragiu műve 1994-ben került a térre. Avram Iancu bronz mellszobrát Cornel Durgheu formázta meg, 1994-ben került a megyei rendőr-főkapitányság Traian parki székháza elé.
A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója alkalmából 1996-ban állították fel Lorántffy Zsuzsanna bronzszobrát a várad-olaszi református templom előtti parkban. Az egész alakos szobrot Gergely István készítette. Két névadó mellszobra került egy-egy iskola elé, a kétes dicsőségű román nacionalista Onisifor Ghibué és a nagy erdélyi költőé, Lucian Blagáé. Az előbbit Gheorgeh Adoc, az utóbbit Cornel Durgheu alkotásaként 1994-ben, illetve 1998-ban állították fel.
Forrás : varadlap.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése