A fényképészet azon kevés tevékenységi ágak egyike volt, amelyben a
nőket a kezdetektől előítéletek nélkül elfogadták. Ennek ellenére a
fényképezés korai időszakában, a technikai kivitelezés bonyolultsága
következtében, a nő fotográfusok száma eléggé korlátozott volt. Számuk a
20. század kezdetétől fokozatosan növekedett. Sok nő számára a
fényképezés nem csupán mesterséget, hanem önkifejezési formát is
jelentett.
Nagyvárad, a modern szellemiségéről ismert város, ebből a szempontból sem volt kivétel. A 19. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben Várad két legismertebb fényképészműhelyét Décsy Ilka és Smárda Mária vezették; a 20. század első két évtizedében Nagyvárad jelentős fényképészműhelyei közé sorolták Topschall Gizi, Miklós Jutka és Kertész Erzsébet műtermét, ezeket követték a harmincas években a Gyenge Rózsi, Winkler Hajnal és mások műhelyei.
Nagyvárad, a modern szellemiségéről ismert város, ebből a szempontból sem volt kivétel. A 19. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben Várad két legismertebb fényképészműhelyét Décsy Ilka és Smárda Mária vezették; a 20. század első két évtizedében Nagyvárad jelentős fényképészműhelyei közé sorolták Topschall Gizi, Miklós Jutka és Kertész Erzsébet műtermét, ezeket követték a harmincas években a Gyenge Rózsi, Winkler Hajnal és mások műhelyei.
A következőkben, a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján, Miklós Jutka fényképész munkásságát kívánjuk bemutatni.
Miklós Jutka (1884–1976), valódi nevén Militzer Júlia, mint
ismeretes, a huszadik század első évtizedében Nagyváradon az Ady Endre
és A Holnap antológia köré tömörülő fiatal költők és írók csoportjának
jellegzetes alakja. Részvétele a Holnap Társaság által kiadott
antológiában, a modern magyar líra megteremtéséért kifejtett irodalmi
tevékenysége ugyancsak ismeretes. Annál kevésbé közismert egyéniségének
másik, gyakorlatias oldala, mely a megélhetését biztosító jövedelmező
mesterség – a fényképezés irányába vezette őt. Azt a tényt, hogy
Nagyváradon, majd később Párizsban fényképészkedett, az életrajzával
foglalkozó eddig megjelent több tanulmányban csak mellékesen említik,
anélkül hogy kellő figyelmet szentelnének ennek a fontos életrajzi
adaléknak. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni a következőkben a nagyváradi
időszak bemutatásával - írja Lucia Cornea.
Teljes cikk : varadlap.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése