Nagyvárad legrégebbi, ma is álló szakrális épületeként történeti
jelentőséggel bír ez az 1693-ban épült templom, amely a török hódoltság
után, 1723-ig, az első római katolikus székesegyháza volt az újkori
városnak. Várad-Olasziban Benkovich Ágoston római katolikus püspök
emeltette a 16,2 méter hosszú és 6,42 méter széles, egyhajós,
nyeregtetős, síkmennyezetes, dísztelen, templomot, amelyet hajdan a
ferencesek és a pálosok is használtak, 1786-ban Kollonitz László püspök
adományozta a rutén görög katolikusoknak. Az istenházát 1948 óta az
ortodox egyház használja, a felszámolt görög katolikus egyház vagyonát a
kommunista hatalom ekkor olvasztotta a görög keletiekébe. A liturgikus
tér a görög rítus szerint teljesen átalakult.Forrás : muemlekem.hu
A mai Nagyvárad legrégibb szakrális épülete, az egykori Szent
Brigitta-templom (ma Sf. Treime ortodox templom) a Széchenyi (ma Traian)
tér 5. szám alatti tömbház mögött található. A Szent László téri
templom felépítéséig ideiglenesen székesegyház szerepét is betöltötte.
Építését a források 1693-ra teszik.
A Szent Brigitta tiszteletére szentelt katolikus templomot – egyben ideiglenes székesegyházat – kezdettől fogva a ferencesek is birtokolták. 1703-ban, amikor Bercsényi kurucai felgyújtották Olaszit, a templom is leégett. Csáky Imre bíboros püspök állíttatta helyre 1722-ben. Egy évig még székesegyház, ettől kezdve a ferenceseké. Miután a Szent Ferenc-rendiek 1731-ben a Sal Ferenc utcába költöztek, a templomot Okolicsányi János püspök 1736. május 12-én a pálosoknak adta. Rövidesen ők is elköltöztek, az után, hogy Csáky Miklós püspök 1740-ben kelt adománylevelével a Páris patak partján juttatott számukra telket, hogy ott konventet és tanintézetet építsenek. A Szent Brigitta-templomot 1752-ben Forgách Pál püspök renováltatta, majd az 1760-as években az örmény katolikusoknak engedte át. Az örmény pap halála után, 1776-tól üresen állt az istenháza, mígnem Kollonitz László püspök 1786 májusában a rutén görög katolikusoknak adta át, nehogy a reformátusok foglalják el azt. Megegyezett ellenben Dragoş Moise görög katolikus püspökkel abban, hogy ha a konzisztórium kérné, tartozik azt visszaadni a latin szertartásúaknak. Erre a mai napig nem került sor. 1948. október 21-én országszerte megszüntették a görög katolikus egyházat. Beolvasztották a görögkeleti (ortodox) egyházba, így ez a templom is ortodox kézre került. Sf. Treime templomként csak 1976-tól használják rendszeresen liturgikus célból. És bár 1990-től visszaállították jogaiba a görög katolikus egyházat – Váradon újjáalakult az unitus püspökség –, ezt a templomot, akárcsak a tér északkeleti sarkán levő egykori szemináriumi templomot, az ortodoxok nem adták vissza a görög katolikusoknak.
A minden építészeti stílust nélkülöző kis templom tervező mestere ismeretlen.
A Szent Brigitta-templom szentélyével dél felé néz. Egyhajós, nyeregtetővel ellátott, síkmennyezetes épület. A hajó hossza 16,2 méter, szélessége 6,42 méter. A szentély háromoldalúan záródik, s a hajónál alacsonyabb. A hajó mindkét oldalán három-három félköríves ablak, a szentély két oldalán egy-egy – a hajóablakoknál kisebb – ablak található. A kis templom külső falain nincsenek építészeti tagolások. Főhomlokzata eredetileg háromszögű oromzatban végződött. „1928-ban a homlokzat síkbafutó vonalát a német renaissance homlokzataira emlékeztető díszítményekkel cserélték fel, anélkül természetesen, hogy ezt a nevet távolról is megérdemelné” – vélekedett Biró József. Főhomlokzatán a szegmensívben záródó ajtó felett egy kis hosszanti négyszögű, míg az orommezőben egy kis kerek ablak nyílt. Az 1980-as években a részben befalazott hosszanti ablak és a kis kerek ablak közé a Szentháromság-mozaikképet zsúfolták. Az ajtótól jobbra és balra Szent Péter-, illetve Szent Pál-mozaikképpel díszítették a falat. Valószínűleg ekkor alakíthatták át a bejárati ajtó nyílását is egyenes lezárásúvá. A kis épület templomjellegét a tetőgerincen huszártoronyként megülő barokkos hagymasisakos fatornya adja.
A Szent Brigitta tiszteletére szentelt katolikus templomot – egyben ideiglenes székesegyházat – kezdettől fogva a ferencesek is birtokolták. 1703-ban, amikor Bercsényi kurucai felgyújtották Olaszit, a templom is leégett. Csáky Imre bíboros püspök állíttatta helyre 1722-ben. Egy évig még székesegyház, ettől kezdve a ferenceseké. Miután a Szent Ferenc-rendiek 1731-ben a Sal Ferenc utcába költöztek, a templomot Okolicsányi János püspök 1736. május 12-én a pálosoknak adta. Rövidesen ők is elköltöztek, az után, hogy Csáky Miklós püspök 1740-ben kelt adománylevelével a Páris patak partján juttatott számukra telket, hogy ott konventet és tanintézetet építsenek. A Szent Brigitta-templomot 1752-ben Forgách Pál püspök renováltatta, majd az 1760-as években az örmény katolikusoknak engedte át. Az örmény pap halála után, 1776-tól üresen állt az istenháza, mígnem Kollonitz László püspök 1786 májusában a rutén görög katolikusoknak adta át, nehogy a reformátusok foglalják el azt. Megegyezett ellenben Dragoş Moise görög katolikus püspökkel abban, hogy ha a konzisztórium kérné, tartozik azt visszaadni a latin szertartásúaknak. Erre a mai napig nem került sor. 1948. október 21-én országszerte megszüntették a görög katolikus egyházat. Beolvasztották a görögkeleti (ortodox) egyházba, így ez a templom is ortodox kézre került. Sf. Treime templomként csak 1976-tól használják rendszeresen liturgikus célból. És bár 1990-től visszaállították jogaiba a görög katolikus egyházat – Váradon újjáalakult az unitus püspökség –, ezt a templomot, akárcsak a tér északkeleti sarkán levő egykori szemináriumi templomot, az ortodoxok nem adták vissza a görög katolikusoknak.
A minden építészeti stílust nélkülöző kis templom tervező mestere ismeretlen.
A Szent Brigitta-templom szentélyével dél felé néz. Egyhajós, nyeregtetővel ellátott, síkmennyezetes épület. A hajó hossza 16,2 méter, szélessége 6,42 méter. A szentély háromoldalúan záródik, s a hajónál alacsonyabb. A hajó mindkét oldalán három-három félköríves ablak, a szentély két oldalán egy-egy – a hajóablakoknál kisebb – ablak található. A kis templom külső falain nincsenek építészeti tagolások. Főhomlokzata eredetileg háromszögű oromzatban végződött. „1928-ban a homlokzat síkbafutó vonalát a német renaissance homlokzataira emlékeztető díszítményekkel cserélték fel, anélkül természetesen, hogy ezt a nevet távolról is megérdemelné” – vélekedett Biró József. Főhomlokzatán a szegmensívben záródó ajtó felett egy kis hosszanti négyszögű, míg az orommezőben egy kis kerek ablak nyílt. Az 1980-as években a részben befalazott hosszanti ablak és a kis kerek ablak közé a Szentháromság-mozaikképet zsúfolták. Az ajtótól jobbra és balra Szent Péter-, illetve Szent Pál-mozaikképpel díszítették a falat. Valószínűleg ekkor alakíthatták át a bejárati ajtó nyílását is egyenes lezárásúvá. A kis épület templomjellegét a tetőgerincen huszártoronyként megülő barokkos hagymasisakos fatornya adja.
Teljes cikk a epa.oszk.hu-n
Bejárat .
Forrás : welcometoromania.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése