Az épületegyüttes történetének kezdetei az 1751. évig nyúlnak vissza,
amikor a 4 évvel korábban a székesegyház és palota építését elkezdő
Forgárch Pál
püspök dekrétumában elrendelte, hogy az addig a Szent László téren
székelő káptalan költözzön az új székesegyház mellé. A püspökök az
átköltözés felgyorsítása érdekében az ezt követő évtizedekben több
alkalommal is egy új kanonoki ház felépítéséhez kötötték a kanonoki
kinevezéseket. Az első itt építkező kanonok
Alapy János,
aki az 1750-es évek második felében építteti fel a mai 7. szám alatti
épületet. Szintén a 18. század ötvenes-hatvanas éveiben épült fel a
mellette található 9. számú, valamint a mintegy 38 méterrel északabbra
álló 15. számú ház. A kanonoki házak közti üres telekre szándékozott
felépíteni a székesegyházat és palotát is tervező
Franz Anton Hillebrandt 1769 táján
Patachich Ádám
püspök megbízásából az új papi szemináriumot. A fennmaradt tervek egy U
alakú épületet mutatnak, 22 tengelyes utcai homlokzattal. A tervek
szerint a szeminárium épülete követte volna a meglévő 3 kanonoki ház
kialakítását, utcai homlokzatán a kanonoki házakéhoz hasonló árkádos
folyosót terveztek, azonban a jóváhagyott terv máig ismeretlen okból nem
került kivitelezésre.
Tovább a
lexikon.adatbank.ro
A Kanonok-sor: első házait a XVIII.század ötvenes-hatvanas éveiben építették.
Az utolsó ház a sorból 1875-ben készült el.
Az idõk folyamán több név viselõje is volt: Káptalan sor, Sirul Canonicilor (1923), Bulevardul Bucurestilor (1931)...
...Pázmány Péter utca (1940), Hoch János utca (1945), Stadionului (1966).
Saját nevét 1994-ben kapta vissza.
Jellegzetessége ennek a tíz egyemeletes házból álló sornak, az 56 zömök pillérrel alátámasztott csehboltozatos folyósó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése