1946-ban jelenik meg könyve: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az Auschwitz-i krematóriumban. A 2002-ben forgatott USA film "A szürke zóna" megfilmesíti könyve részeit.
Paul Rassinier a következőt mondja Nyiszli művéről:
Új tanúvallomás jelent meg a német koncentrációstáborokról
Magyarországon, melyet Franciaországban a "Les Temps Modernes" ad ki,
címe: "Dr. Mengele SS-főhadnagy" Dr. Nyiszli Miklóstól. Az Auschwitz-Birkenaui
tábor a témája. Az első gondolat, mely az ember agyán átvillan, hogy ez
a nyilatkozat Magyarországon csak Moszkva beleegyezésével
volt lehetséges, személyesen Martin-Chauffier személyéé, kinek hatalma
megfelel a mi írószövetségünk (C. N. E. = Comite National a Ecrivains)
hatalmával, amely elég messze ható ahhoz, hogy megakadályozza az
"Odüsszeusz hazugságának" ottani megjelenését. Már csak ezért is gyanús a
dolog. De nem ez a kérdés magja.
Nyiszli Miklós (Szilágysomlyó, 1901. június 17. - Magyarország, 1956. május 5.) Magyarul beszélő zsidó orvos és könyvíró. Kolozsvári, Kieli és Breslaui orvosi tanulmányok után Nagyváradon dolgozott törvényszéki orvosként és általános orvosként.
1944 május végén feleségével és 15 éves lányával Auschwitz-Birkenauba deportálják. Itt először az I.G. Farben munkásaként Auschwitz-Monowitz-ban dolgozik, majd orvosként az Auschwitz-Birkenaui rabkórházban. Itt patológusként dolgozik Dr. Josef Mengele beosztottjaként az I. krematórium boncolási részlegében. 1945 május 5-én szabadul Ebensee-ben, ahol amerikaiak szabadítják ki.
1947-ben tanúként jelent meg a Nürnbergi terrorperben. Többek között az ő vallomása alapján ítéltek SS embereket halálra, többek között egy Mußfeld nevű tisztet, akiről könyvében is megemlékezik. 1956-ban halt meg szívinfarktusban.
A háború után Nyiszli egy ideig Magyarországon
élt, innen utazott a nürnbergi terrorperekre tanúskodni, és a
kommunista párt tagja lett. Büszke volt rá, hogy "doktor elvtárs"-nak
nevezik elvtársai. Lánya, Zsuzsanna, aki 1929-ben született, egy román
tiszthez ment feleségül, ennek lánya Nyiszli unokája, Monika 1955-ben
született. Lánya 1983-ban halt meg. Nyiszli halála előtt a román
rendőrség nyomozott ellene "kozmopolitizmus" vádjával, valószínűleg
nyugati levelezése miatt. kb. 16 évvel Nyiszli halála után a rendőrség
nyomozói elvittek lányától néhány iratot, többek között egy vázlatot Birkenauról, amit a család soha nem kapott vissza.Forrás : wikipedia
Nyiszli Miklós (Szilágysomlyó, 1901. jún. 17. – 1956. máj. 5. Nagyvárad) – memoáríró. Középiskoláit szülővárosában végezte, orvosi tanulmányait Kolozsvár, Berlin, Kiel egyetemein folytatta, az akkor még német Boroszló Friedrich Wilhelm Egyetemén nyerte el doktori diplomáját (1929); kórbonctani szakorvos. Előbb Nagyváradon volt általános orvos (1930-37), majd Felsővisón (1937-41) és Szaploncán (1942-44). 1944 májusában Auschwitzba deportálták, ahonnan egy év múlva szabadult. Nagyváradon üzemi (1949-50), majd kórházi orvos (1951-56) haláláig. Kohn Hillel így jellemzi: "... az orvos józan, tudományos hangján túl az ember szól hozzánk. Olyan ember, akit a látottak orvosból íróvá avattak: legmélyebb emberi tragikumot figyelő és lejegyző, az átélteket képekben rögzítő íróvá."
Nyilatkozat
Alulírott dr. Nyiszli Miklós orvos, volt - A. 8450 tetoválási számot viselő - K. Z. fogoly, e
szerzésemben megjelenő művet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglalja
magában, minden indulattól mentesen, a valóságnak megfelelően, a legkisebb túlzás és kiszínezés
mellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok és
máglyák munkájának, melyeknek tüzeiben apák, anyák és gyermekek milliói enyésztek el.
Mint az auschwitzi krematóriumok I. orvosa, számtalan boncolási és törvényszéki orvostani
jegyzőkönyvet szerkesztettem és láttam el tetoválási számom kézjegyével. Ezen okmányokat
főnököm, dr. Mengele ellenjegyezte, így lettek általam, a Berlin-Dahlem Institut für
rassenbiologische und anthropologische Forschungen címén a világ egyik legelőkelőbb orvosi
fóruma számára postázva. Ma is fellelhetők kell legyenek a nagy kutatóintézet irattárában.
Munkám megírásával nem törekszem irodalmi sikerre. Nem író, orvos voltam, midőn a minden
képzeletet fölülmúló borzalmakat átéltem és most, midőn leírásra kerültek, nem a riporter, hanem az
orvos tollával írtam meg azokat.
Kelt Oradea-Nagyvárad, 1946. március havában.
Dr. Nyiszli Miklós
Kertész Imre tanácsára a Magvető 2004-ben kiadta Dr. Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című könyvét. A könyv majd tíz évvel később, idén újra megjelent. Az újrakiadás apropóján a kiadó és a József Attila Kör rendezvényén Szegő János a kiadó szerkesztője, Szűcs Teri irodalomtörténész, Heves Judit interkulturális pszichológiát hallgató egyetemista, és Vári György beszélgetett az Írók Boltjában. A téma Nyiszli és a holokausztreprezentációk voltak. Dr. Nyiszli 1946-ban, Nagyváradra hazatérve jegyezte le az emlékeit, a könyv eredeti címe az volt, amellyel most is olvasható. A legszörnyűbb cím, amit csak el lehet képzelni egy könyv borítóján. (Az 1960-as években Orvos voltam Auschwitzban címmel jelent meg Bukarestben - a szerk. )
Teljes cikk : konyves.blog.hu
- Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az Auschwitz-i krematóriumban. Debrecen, 1946 (Magyarul, sok nyelvre lefordították)
- További információk a könyvről http://hu.metapedia.org/wiki/
- OLVASHATÓ,letölthető : pdfbookshu.wordpress.com
1944 május végén feleségével és 15 éves lányával Auschwitz-Birkenauba deportálják. Itt először az I.G. Farben munkásaként Auschwitz-Monowitz-ban dolgozik, majd orvosként az Auschwitz-Birkenaui rabkórházban. Itt patológusként dolgozik Dr. Josef Mengele beosztottjaként az I. krematórium boncolási részlegében. 1945 május 5-én szabadul Ebensee-ben, ahol amerikaiak szabadítják ki.
1947-ben tanúként jelent meg a Nürnbergi terrorperben. Többek között az ő vallomása alapján ítéltek SS embereket halálra, többek között egy Mußfeld nevű tisztet, akiről könyvében is megemlékezik. 1956-ban halt meg szívinfarktusban.
A háború után Nyiszli egy ideig Magyarországon
élt, innen utazott a nürnbergi terrorperekre tanúskodni, és a
kommunista párt tagja lett. Büszke volt rá, hogy "doktor elvtárs"-nak
nevezik elvtársai. Lánya, Zsuzsanna, aki 1929-ben született, egy román
tiszthez ment feleségül, ennek lánya Nyiszli unokája, Monika 1955-ben
született. Lánya 1983-ban halt meg. Nyiszli halála előtt a román
rendőrség nyomozott ellene "kozmopolitizmus" vádjával, valószínűleg
nyugati levelezése miatt. kb. 16 évvel Nyiszli halála után a rendőrség
nyomozói elvittek lányától néhány iratot, többek között egy vázlatot Birkenauról, amit a család soha nem kapott vissza.Forrás : wikipediaNyiszli Miklós (Szilágysomlyó, 1901. jún. 17. – 1956. máj. 5. Nagyvárad) – memoáríró. Középiskoláit szülővárosában végezte, orvosi tanulmányait Kolozsvár, Berlin, Kiel egyetemein folytatta, az akkor még német Boroszló Friedrich Wilhelm Egyetemén nyerte el doktori diplomáját (1929); kórbonctani szakorvos. Előbb Nagyváradon volt általános orvos (1930-37), majd Felsővisón (1937-41) és Szaploncán (1942-44). 1944 májusában Auschwitzba deportálták, ahonnan egy év múlva szabadult. Nagyváradon üzemi (1949-50), majd kórházi orvos (1951-56) haláláig. Kohn Hillel így jellemzi: "... az orvos józan, tudományos hangján túl az ember szól hozzánk. Olyan ember, akit a látottak orvosból íróvá avattak: legmélyebb emberi tragikumot figyelő és lejegyző, az átélteket képekben rögzítő íróvá."
Saját kiadásában 1946-ban Nagyváradon jelentette meg Dr. Mengele boncoló orvosa voltam az Auschwitz-i krematóriumban c. visszaemlékezéseit a haláltábor borzalmairól. Vallomása a budapesti Világban folytatásokban is megjelent Az auschwitzi pokol
c. alatt (1947). A hitlerista háborús bűnösök ellen folyó nemzetközi
per során Nürnbergben az I. G. Farbenindustrie vétkes vezetőivel
szembesítették (17 tárgyaláson volt jelen), s erről a szerepéről Tanú voltam Nürnbergben c. cikksorozatában számolt be, ugyancsak a Világban (1948). Könyvének Orvos voltam Auschwitzban
c. alatt megjelent újabb, posztumusz magyar kiadásaiban (1964, 1968) s a
román fordításban (1965, 1971) kiegészítésképpen megjelentek
Nürnbergben tett tanúságtételének részletei is.
A háborús bűnöket leleplező munka mint a *láger- és börtönirodalom
dokumentum értékű alkotása nemzetközi pályát futott be. A német és
francia sajtó részleteket közölt belőle, majd maga a könyv is megjelent
New Yorkban angolul, ahol három kiadást ért el. Lefordították lengyelre
és franciára, Rio de Janeiróban spanyolul (1975), Londonban ugyancsak
angolul (1978), majd szerb-horvát nyelven (1982), s végül Tel-Avivban
(1985) és németül Kölnben (1988) hozták nyilvánosságra. A nagyvilág
visszhangját a szerző nem érte meg, szívinfarktusban korán elhalálozott.
Forrás : mek.niif.hu
Nyilatkozat
Alulírott dr. Nyiszli Miklós orvos, volt - A. 8450 tetoválási számot viselő - K. Z. fogoly, e
szerzésemben megjelenő művet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglalja
magában, minden indulattól mentesen, a valóságnak megfelelően, a legkisebb túlzás és kiszínezés
mellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok és
máglyák munkájának, melyeknek tüzeiben apák, anyák és gyermekek milliói enyésztek el.
Mint az auschwitzi krematóriumok I. orvosa, számtalan boncolási és törvényszéki orvostani
jegyzőkönyvet szerkesztettem és láttam el tetoválási számom kézjegyével. Ezen okmányokat
főnököm, dr. Mengele ellenjegyezte, így lettek általam, a Berlin-Dahlem Institut für
rassenbiologische und anthropologische Forschungen címén a világ egyik legelőkelőbb orvosi
fóruma számára postázva. Ma is fellelhetők kell legyenek a nagy kutatóintézet irattárában.
Munkám megírásával nem törekszem irodalmi sikerre. Nem író, orvos voltam, midőn a minden
képzeletet fölülmúló borzalmakat átéltem és most, midőn leírásra kerültek, nem a riporter, hanem az
orvos tollával írtam meg azokat.
Kelt Oradea-Nagyvárad, 1946. március havában.
Dr. Nyiszli Miklós
Kertész Imre tanácsára a Magvető 2004-ben kiadta Dr. Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című könyvét. A könyv majd tíz évvel később, idén újra megjelent. Az újrakiadás apropóján a kiadó és a József Attila Kör rendezvényén Szegő János a kiadó szerkesztője, Szűcs Teri irodalomtörténész, Heves Judit interkulturális pszichológiát hallgató egyetemista, és Vári György beszélgetett az Írók Boltjában. A téma Nyiszli és a holokausztreprezentációk voltak. Dr. Nyiszli 1946-ban, Nagyváradra hazatérve jegyezte le az emlékeit, a könyv eredeti címe az volt, amellyel most is olvasható. A legszörnyűbb cím, amit csak el lehet képzelni egy könyv borítóján. (Az 1960-as években Orvos voltam Auschwitzban címmel jelent meg Bukarestben - a szerk. )
Teljes cikk : konyves.blog.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése