Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2012. április 15., vasárnap

Disputa Váradról a Dispután

Debreceni deol. hu-n jelent meg a Disputa mellékletben több Váradról szóló cikk.Az alábbiakban olvashatnak részleteket.Mindenkit arra buzditok,hogy olvassa el a teljes cikket és nézze meg Váradról készült képeket.Megéri ' Sajnos a deol.hu megszűnt,de az archívumában még válogathat.





A két szomszédvár dialógusának egyik 
legnagyobb hatású közvetítője kétségkívül 
Ady Endre, aki egy-egy életszakaszában 
mindkét városnak volt lakója és újságíró-
ja, és jobbára csak egymás fényében tudta 
mérni őket. Ady Váradot szerette jobban, s 
tartotta nagyobb reményekkel teljes, pezsgőbb szellemiségű városnak, s nem egyszer 
elmarasztalja Debrecent azért, mert múltjába, meddő lokálpatriotizmusába temetkezik, s – Váradtól eltérően – nem használja tekintélyes vagyonát elég haladó módon: 
„A szociológia fanatikusa vagyok. A meglevő faktorokkal szeretek számolni s a jelen 
érdekel, de még inkább a jövő. (…) Ha hát 
el is ragad tán a gyönyörű múlt, (…) azt a 
jövőt nem láttatja velem, amelyet én keresek. Soviniszta kuruc koromban a legnaivabb lelkesedéssel habzsoltam a debreceni 
magyar levegőt s a legrövidebben és legbiztosabban megcsömörültem. (…) Én példá-
ul a kozmopolitának kiáltott Nagyváradon 
kezdem hinni, hogy minden kis népnek sovinisztának kell lennie, s egyetlen lehető magyar politika a kultúrállam kiépíté-
se ugyan, de a magyar fajta teljes diadalra 
juttatásával.” 1901-ben,  A jövő Nagyvárad
című cikkében is nagy részben a Debrecennel szembeni összehasonlítás alapján jut 
el következtetéseire: „Nagyvárad lakossága meghaladta a félszázezret. Ez a faktum nagy, beszélő igazság mimellettünk, 
kik ettől a Körös-parti modern, csupa élet, 
akció és haladásra hívott várostól vezető 
szerepet várunk. Elvitathatatlan, biztos, 
első szerepet a már talán agyon is dédelgetett főváros után. Nem a lokálpatrióták 
nagyzása mondatja ezt velünk, de a való-
ságból, a tényekből merítők próféciája. (…) 
Mi tudjuk, hogy mennyi mindent teremtett 
volna ez az igazán kultúrvárossá predestinált város, ha csak félig megvolnának azok 
az anyagi tőkék, mely holt vagyon például 
Debrecenben. A nagy, gazdag Debrecen alig 
8000 lélekkel növekedett tíz év alatt. A kisebb Nagyvárad több mint 10 000  lélekkel. Irta Ady Endre 
Cikk : Lapis József-Üdvözlet Váradnak


B
iharország a szó szoros értelmében 
soha nem létezett, de létezett egy 
meglehetősen kiterjedt vidék, tartomány, püspökség, vármegye, amelynek 
olyan sajátosságai voltak történelmünk 
egy-egy szakaszában, hogy kiérdemelte ezt 
az elnevezést. A főváros címet nem csupán 
azzal, hogy egy jelentős tartomány központja volt, hanem azzal is, hogy a 16. szá-
zadban a nemzeti királyok fővárosa volt. 
Biharban az államalapító I. (Szent) István király püspökséget alapított az azonos 
nevű településen, majd az 1020-as évek má-
sodik felétől az egész tartományt trónörö-
kösi hercegség  (ducatus) rangra emelte, és 
fi ának, Imre hercegnek engedte át. A trón-
örökös itt halt meg 1031-ben, vadászbaleset következtében. A baleset feltételezett 
helyén később monostort alapítottak, és e 
körül alakult ki a mai Hegyközszentimre 
település őse.
I. András 1048-ban felújította a ducatus 
intézményét és trónörökösnek megtett öcscsét, Bélát állíttatta élére. Béla később a 
ducatus haderejével döntötte meg I. András és fi a, Salamon uralmát, s foglalta el 
Magyarország trónját. I. Béla halála után 
az újra trónra kerülő Salamon kénytelen 
volt átengedni Bihart Béla fi ának, Gézá-
nak, aki 1073-ban innen kelt fel testvéré-
vel, Lászlóval Salamon ellen, s foglalta el 
a trónt: Géza néven, mialatt László Bihar 
duxa lett.
Szent László városa
László vadászat közben ismerte meg azt a 
szigetszerű területet, amely a Sebes-Körös 
és a Pece (régi nevén Hévjó) összefolyásánál 
alakult ki, és miután király lett, a legenda 
szerint isteni sugallatra prépostságot alapí-
tott itt 24 kanonokkal, és templomot építtetett számukra Szűz Mária tiszteletére. A 
területet palánkfallal vették körbe, védő-
tornyokkal, bástyákkal látták el, így épült 
meg az első vár, amelyet kis mérete miatt 
váradnak, váracskának neveztek. Később – 
feltehetően 1092-ben – Bihar városából ide 
helyezte át a püspökség székhe lyét is, s 
megkezdte a székesegyház építését, melyet 
utódai fejeztek be. A háromhajós, bazilikás 
elrendezésű, félköríves apszisú templom 
négy tornyát később emelték, és itt helyezték végső nyugalomra a városalapító László királyt.
A vár, a monostor, a székesegyház épí-
tése kihatott a város körüli város fejlődésé-
re, lakói számának növekedésére is. A kedvező fekvésű település területe a régészeti 
leletek szerint már a kő- és fémkorszak idején is lakott volt, hévizeit az 1824-ben feltárt két sírlelet feliratainak bizonysága szerint a rómaiak is ismerték, sőt talán a mai 
Nagyvárad határában feküdt Ulpium nevű 
városuk. A népvándorlás kori régészeti leletek arra utalnak, hogy pontos útvonala 
és pihenőhelye volt a vándornépeknek. Elsősorban avar és hun leletek kerültek elő e 
korból. A Szalka teraszon hun sírokat tártak fel. A legjelentősebb hun régészeti lelet 
egy 6. századi gepida nemesi családi sírkert, a mintegy tíz temetkezés sírleletei – 
ezüstfi bulák, övcsatok, karperecek, arany 
fülbevalók, gyöngyök – arra utalnak, hogy 
viselőik a legelőkelőbbek közé tartoztak.
A honfoglaló magyarok első régészeti emlékei a mai Nagyvárad környékén a 10. szá-
zadból valók: Biharvár, Ártánd, Köröstarján 
lovassírokkal tarkított katonatemetőiből 
kerültek elő. Várad első püspöke a király 
unokaöccse, Kálmán volt, aki László halá-
la után Könyves Kálmán néven lett király, 
s fontosnak tartotta a váradi püspökség és 
a vár fejlesztését. Utóda, II. István 1130 
körül Váradra telepítette a premontrei rendet, Szent István hegyén a várad-előhegyi 
(várad-hegyfok) monostort építtette szá-
mukra, és hiteles hely joggal ruházta fel 
őket. A monostorok és a püspökség körül 
hamarosan kialakult a középkori városi 
élet, melynek ütemét gyorsította a város 
szerencsés fekvése, az, „hogy a sík magyar 
alföld és az erdélyi hegyek lankába szelídü-
lő lábainak találkozópontján keletkezett”. 
Várad csakhamar a hegyi és alföldi nép 
termékeinek, kincseinek cserepiaca, a kü-
lönböző mesterségek gyakorlóinak lak- és 
találkozóhelye lett. 1192-ben II. Celesztin 
pápa szentté nyilvánította a városalapító 
László királyt, ebből az alkalomból díszes 
márványravatalt állítottak számára a szé-
kesegyházban, és aranyozott koporsóba helyezték. A váradi szent sír csodatevő erejé-
nek híre egyre több embert vonzott ide. Az 
egyik legértékesebb Árpád-kori történelmi 
forrás, a Váradi Regestrum, a váradi káptalan 1205–1235 között készült jegyzőkönyve 
a székesegyházban tartott istenítéletekről 
szól és a káptalan előtt bevallott jogügyletekről. 389 bejegyzésben várnépek, várjobbágyok, udvarnokok és jelöletlen státusú személyek státusperét, illetve kihágási 
ügyeit (lopás, gyújtogatás, lányrablás, kuruzslás stb.) vagy magánjogügyleteit (végrendelet, szolgafelszabadítás stb.) rögzí-
tette. A perekben a bizonyítás a liturgikus 
keretek között megtartott istenítéletekre 
(tüzesvas-próbára vagy esküre) épült.

  Kupán Árpád  :  Nagyvárad,Biharország












A magyar Birmingham
Ezt a nevet Kossuth Lajos adta városunknak, amikor 1849. június 19-én itt járt, és 
Bem tábornokkal találkozott. A váradiak 
nemcsak a harctereken küzdöttek a sza-
badságért; fegyver-, ágyú- és lőszergyá-
raikkal valóságos gyárvárossá alakították 
Váradot. Városunk polgársága elsőnek csatlakozott a forradalomhoz. Beöthy Ödön erdélyi kormánybiztosként, Nagysándor Jó-
zsef tábornokként, ifjú Szacsvay Imre az 
országgyűlés jegyzőjeként vett részt a forradalomban. Az utóbbi kettő sorsa Debrecenhez is kapcsolódott. Nagysándor József, 
hogy észak felől biztosítsa a honvédséget 
hadianyaggal ellátó Nagyváradot a közeledő orosz támadással szemben, 1849. augusztus 2-án Debrecennél felvette a harcot 
az ötszörös túlerőt kitevő orosz fősereggel. 
A tizennégyezer főnyi seregéből alig négyezer jutott el Váradra.

Kupán Árpád  :  Nagyvárad,Biharország

Néhány éve, már jóval a rendszerváltás 
után, egy napon egy román pék állított 
be Tempfli József nagyváradi megyéspüspökhöz és némi szabódás 
után előadta, hogy őneki 
a város kiutalt a várban 
egy épületet, telepítse oda 
a sütödéjét. El is ment átvenni a jövendő pékmű-
helyt, ám megdöbbenve 
látta, hogy az nem más, 
mint egy templom. Istenfélő emberként megkérdezte a pópát, hogy vajon 
nem szentségtörés-e, ha ő 
ide most kemencéket állít 
fel. A pópa azt mondta, ez 
nem a saját templomunk, 
de Isten lehet, hogy nem 
nézné jó szemmel ezt a 
dolgot. Mindenesetre legjobb, ha megkérdi a magyar püspököt, amúgy is 
szent hírében álló ember, ő majd megmondja, mit kell tenni.
A püspök és a pék elmentek együtt a 
várba, ahol Tempfli atyának azt kellett látnia, hogy a (szerintem a szent király egykori templomának maradványaira épített) 
lőszerraktárat, miután a hadsereg kiürí-
tette, az enyészet még jobban kikezdte. 
Nemrég még szigorúan őrzött katonai objektum volt, de a beázás folyton tönkretette a puskaport, s így a katonák átadták az 
épületet a városnak.
Szőcs Géza: Nagyvárad
A Körös-parti város a múlt századfordulón többet fejlődött, mint addig két évszá-
zad alatt, ennek köszönhetően modern, a 
polgárosodásban élenjáró város lett. A vá-
rosok összetett fejlettségi mutatói alapján 
készült rangsorban 1910-ben Nagyvárad 
Magyarország negyedik városa. A fővároson, Budapesten kívül az ugyancsak fővá-
rosi rangot kapott Pozsony és Zágráb előzte meg, utána pedig a hasonló értékeket 
felmutató Temesvár következett. A szá-
zadelőn tehát Nagyvárad az ország egyik 
legfejlettebb és legkonszolidáltabb városa 
volt. A legjobb úton haladt ahhoz, hogy teljes értékű regionális központtá váljon. Sőt, 
akkori lendülete azt sejteti, megvoltak az 
alapok és az erőforrások ahhoz, hogy né-
hány évtized alatt egy olasz-német típusú 
interregionális központtá váljon, amilyen 
például Genova és Bologna vagy Dortmund 
és Stuttgart. A múlt századforduló kiugró 
mennyiségi növekedést is hozott. Ezek az 
épített tájra is hatással voltak, ilyenek a 
népesség és az ipari termelés növekedése, a 
kereskedelem kiterjedése. Nagyvárad urbanisztikai átalakulására ebben az időszakban nagy hatással volt a helyi társadalom 
mentalitása és a városvezetés nyitottsága. 
Csak a főváros, Budapest jelentette a példaképet. 
Dr. Fleisz János : Az örök átalakulás városa
Nagyvárad 2025
Elemzésünk nem lehet teljes a város jö-
vőbeli sorsának rövid felvázolása nélkül. 
Ebben figyelembe kell venni mind a magyar, mind a román illetékesek szándékait.  
A magyar várospolitika a jelenleginél erő-
teljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott policentrikus városhálózattal számol. 
Ennek elemei, hogy a fejlesztések révén, 
középtávon Budapest mellett Debrecen, 
Miskolc, Szeged, Pécs és Győr regionális 
központok fejlesztési pólus szerepkörét 
erősítik tovább. Az egyes pólusoknak térségüket dinamizáló, az innovációt, tőkét 
közvetítő központokká kell válniuk. Ez 
akár kedvezhet is Nagyváradnak, hiszen 
a Debrecennel való együttműködés és kölcsönös dinamizálás jól jöhet az egész térségnek.
Azonban szükséges megismerni a 2025-
ig szóló román nemzeti területfejlesztési 
koncepciót is, amelyet a kormányszervek 
felkérésére a Bukaresti Ion Mincu Építé-
szeti és Urbanisztikai Egyetem szakemberei állítottak össze. A tanulmány a vá-
rosok szerepét elismerve 2025-re a városi 
lakosság országos arányának 67%-ra való 
növelését irányozza elő. Azt is megtudjuk, 
hogy román részről Nagyváradnak, minden 
sikerpropaganda ellenére, csak harmadrangú szerepet szánnak. Az egyik cél a 
policentrikus és kiegyensúlyozott városhá-
lózat kialakítása. Ezen belül, az általános 
európai településrendszerhez kötve, a romániai nagyobb növekedési pólusokat több 
hierarchikus csoportba osztják. Eszerint 
a fővároson, Bukaresten kívül Temesvár, 
majd Konstanca fog az európai metropoliszok hálózatába tartozni. 2025-ben ezek 
fogják alkotni a romániai városok legfelsőbb kategóriáját, ezek részesülnek majd 
a legtöbb fejlesztési tőkéből. A másik cél 
egy kiegyenlített policentrikus regioná-
lis metropolisz-hálózat kiépítése, amelybe 
Kolozsvár, Jászvásár, Brassó és Krajova 
mellett a Galac-Braila konurbáció kerül. 
Ezek alkotják majd a második kategóriát, 
mint transznacionális, illetve nemzeti jelentőségű városok. A harmadik kategóriát 
a regionális, illetve helyi jelentőségű nö-
vekedési pólusok képezik, összesen 54-en, 
ezek közé sorolják be Nagyváradot, Araddal, Szatmárnémetivel, Marosvásárhellyel 
együtt, de például ide tartozik a középvá-
rosok többsége is, így például Zilah, Beszterce, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy stb.
A kevésbé ismert munkaanyag alaposan 
megkérdőjelezi a Nagyváraddal kapcsolatos 
bizakodó előrelátásokat, és egyértelművé 
teszi, hogy ezek egyáltalán nem számolnak a határmentiség előnyeivel, valamint 
azzal, hogy az egyesült Európában a városok fejlődése nem kötődik teljes egészében 
az egyes országok fejlesztési terveihez, 
hanem a nagyobb folyamatoktól függnek. 
Ilyen értelemben Nagyvárad jövőbeli felemelkedése egyaránt kötődik a romániai 
és a magyarországi realitásokhoz.
Ezek után megállapíthatjuk, hogy 
Nagyvárad fejlődése csak egy integrált európai térben van biztosítva, ahol a határ 
megszűnésével visszakaphatja azt a fontos 
szerepet, amelyet a vásárövben való elhelyezkedésével a 20. század elején kivívott. 
Nagyváradnak tehát vannak reális távlatai, 
azonban ezek a térségben lejátszódó globá-
lis folyamatoktól függnek, mert Nagyvárad 
sorsa mindig is a terület sorsának egyfajta 
szimbóluma volt.
Dr. Fleisz János : Az örök átalakulás városa
Ez csak egy válogatás volt a Disputa számából' Sajnos ez a debreceni lap megszünt.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése