Ortodox zsinagóga Holokauszt emlékmű
Tisztelet Nagyvárad zsidóságának,mert nagy részük volt Nagyvárad újjáépítésében.
Tisztelet és mély részvét a Holokauszt áldozatainak és túlélőinek.Nem feledjük el őket '
הרינו חולקים כבוד ליהודי Nagyvárad על חלקם הלא מבוטל בשיקום העיר.
מביעים הזדהות עמוקה עם הקורבנות וניצולי השואה.
לא נשכח אותם לעד.
Nagyváradi zsidók
Magyar sajátosság, hogy a zsidók eleinte nem a városokban, hanem a földesurak oltalma alatt telepedtek meg. Királyi városokban kevés zsidó lakott, a bányavárosokba egyáltalán nem engedték be őket. Csak a 19. század közepén jelentek meg itt nagyobb számban. Nagyvárad későbbi Váralja kerülete eleinte külön „zsidó város” volt.
A két világháború között Nagyvárad húszezer izraelitája valamennyi vallási irányzatot képviselte. A helybéli zsidóság alig egynegyedét felölelő neológ hitközség élén a nagy tudású Kecskeméti Lipót állt, aki magyarság iránti hűségével tűnt ki. A román hatóságok által bezáratott állami főreáliskolai tanári karból és diákságból 1929 őszén létrehozta a zsidó gimnáziumot. Ez öt évig magyar tannyelvvel működött, ekkor megvonták nyilvánossági jogát, így kénytelenek voltak áttérni román tannyelvre. Kecskeméti gyűjtésének köszönhetően az épületet emelettel bővítették ki, így újból nyilvánossági jogot kaptak. Az intézet 1930-ban felvette jótevője nevét: Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum.
Az ortodox hitközség hívta meg Fuchs Benjámint apja helyébe. Ő klasszikus német nyelven prédikált, de magyar műveltséggel is rendelkezett. Az ortodoxia felvilágosultabb szárnyát képviselte. Mellette az I. világháború forgatagából 1915-ben ide menekült wizsnici rebbe, Jiszráel Hager is Váradon tevékenykedett haszid udvartartással. Mindhárom vezető 1936-ban gyors egymásutánban elhalálozott. Egyiknek sem akadt méltó utóda. A zsidó kórház tovább működött, 1926-ban szülészettel bővült, 1929-ben épületét megnagyobbították.
Forrás : hu.wikipedia.org
Tisztelt Olvasó ' Nem vagyok zsidó . Én egy nagyváradi magyar vagyok .Az 1800-as évekig visszamenve a családomba nem volt zsidó.A zsidók iránti rokonszenvet a családom ültette belém.Mert a régi Váradon ez egy szemlélet vagy gondolkodás volt.Elsősorban Nagyvárad tolerancia légkörének köszönhetem,hogy rokonszenvet érzek a zsidók,a románok, a cigányok és más emberek iránt.Nagyapám szerint csak két ember létezik: jó és rossz ember.1901-ben született.Tovább >>>
Neológ zsinagóga
Nagyvárad történelmének része a zsidóságé. Munkájuk révén ismertek lettek és beírták nevüket a kor történéseibe. Tervezők, építészek, orvosok, ügyvédek, mérnökök, gyógyszerészek, újságírók váltották ki a váradiak elismerését. Zsidó személyiséghez fűződik az első Röntgen gép behozatala Nagyváradra (dr.Schieff), az első tuberkulózis megelőző rendelő (dr,Grosz), a vízgyár megalakítása (Berkovits), a nyomdaipar alapjainak lerakása (Sonnenfeld). Olyan európai hírű tervezőket és építészeket adtak a világnak, mint Komor, Jakab és a Vágó testvérek. 1878-ban a zsidó hitközség felépíti a Körös partján a monumentális méretű 1000 férőhelyes zsinagógát. Az impozáns épület tetején egy hatalmas kupola látható. A tervet Busch Dávid készítette, a kivitelező id.Rimanóczy Kálmán volt. A zsinagóga freskóit egy Kosice-i festő: Horovitz Mór készítette.
Forrás : welcometoromania.ro
További információk : egyvaradi/site
Gmap.ro-n '
1878-ban a neológ zsidó hitközség felépíti a Körös partján a monumentális méretű 1000 férőhelyes Cion zsinagógát.
A nagyváradi zsidó közösség gyarapodásának és a zsidó hitközség kettészakadásának következtében a XIX. század végén a városban két zsinagóga is épült, az ún. neológ és az ortodox zsinagógák. A neológ vagy kongresszusi hitközség 1870-ben vált ki az ortodox zsidóságból, és röviddel az után zsinagóga építésébe fogott. Az épület tervezője Busch Dávid városi főmérnök, aki egy historizáló, keleties mór elemekkel vegyített zsinagógaépületet tervezett. A kivitelezéssel a város híres építészét id. Rimanóczy Kálmánt bízták meg. A belső kifestését Horovitz Mór kassai festőművész végezte el, a frigyszekrény feletti karzaton levő orgonát a nagyváradi Jónás István készítette. Az alig másfél év alatt elkészült épület átadására 1878. szeptember 24.-én került sor. A belső tér tájolását Jeruzsálem iránya határozza meg, ennek következtében az európai zsinagógák nagy része észak-kelet dél-nyugat tájolású. A férfiak a kisméretű előcsarnokon keresztül léphettek a zsinagóga terébe, míg a nőknek a karzatok voltak fenntartva. A fő falba mélyesztve látható a tóratekercs őrzési helye, a frigysátorra emlékeztető tóraszekrény. A tóraszekrény fölötti boltívben kettős kőtábla jelenik meg, melyen a tízparancsolat kezdőszavai olvashatóak. A neológ rítusnak megfelelően a tóraolvasó emelvény (héberül: bima) a keresztény templomok szentélyéhez hasonlóan a keleti falnál, a frigyszekrény előtt található, ellentétben az ortodox zsinagógák középre helyezett bimájával. A kovácsoltvas korláttal bekerített bima közepén a Tóra felolvasására szolgáló asztal látható. A tóraszekrény előtt csüngő, a gondviselést jelképező örökmécs és a bima körül levő gyertyatartók az utóbbi évtizedekben eltűntek. Az épületet az 1990-es évek elejéig használta a nagyváradi zsidó közösség, ezt követően elhanyagoltan állt és állapota nagyon megromlott. A nagyváradi önkormányzat 2008-ban felújításába kezdett, melynek befejeztével művészeti galéria fog működni az épületben.
Forrás : utazzerdelybe.hu
Miután 1870-ben Nagyváradon is megalakult a neológ hitközség, 1878-ban a Körös partján felépült a nürnbergi zsinagógát idéző Cion templom, amelyben orgonát is elhelyeztek. Az ortodoxhoz képest kis hitközséghez mintegy 200 család tartozott, többnyire a város gazdagabb polgárai. Első rabbija (1878-ig) Rozenberg Sándor volt. 1879-ben Kohut Sándort (Hanoch Jehuda) választották meg utódjának, aki 1884-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Nagyvárad leghíresebb neológ főrabbija Kecskeméti Lipót (1865–1936) zsidó irodalomtörténész, bibliakutató volt, aki 1890től négy évtizeden át hirdette itt tanait. Kecskeméti 1936os halála után, évekig tartó belháborút követően 1939-ben a közösség új főrabbija Vajda István lett, akit 1944-ben családjával és közössége tagjainak többségével együtt Auschwitzba deportáltak.
Forrás : zsidomult.hu
Ortodox zsinagóga
1890-ben Knapp Ferencz tervei alapján kezdik felépíteni neomaor stílusban az ortodox zsinagógát. Ennek udvarán 1908-ban felépítenek egy újabb zsinagógát Incze Lajos tervei alapján. Mivel a nagyváradi hitközség nagyon megerősödött karitatívmunkába kezdett. Megalakították a város első gyermekvédő egyesületét, a Gyermekek barátait, Ingyen konyhát alakítottak a város szegényeinek, csak hogy kettőt említsünk a sok-sok XIX század végi XX század eleji kezdeményezésükből. Az első világháború küszöbén Nagyváradon 15155 zsidó élt, ami az akkori lakosság 23.6%-át közel egyharmadát tette ki.
Forrás : welcometoromania.ro
Az ortodox hitközség a 19. század utolsó két évtizedében élte fénykorát, ekkor épültek a közösség impozáns, reprezentatív épületei: a nagy zsinagóga (1891), a hitközség irodáit, az iskolát (elemi és polgári) és a hitközségi alkalmazottak lakásait magukban foglaló épületek, valamint az új mikve, amely egyben városi fürdőként is szolgált. Az 1882-ben újraindított zsidó iskola 1892-ben új, díszes, palotaszerű épületbe költözött. Ebben az időben 19 éven át a gazdag bankár, Ullmann Israel töltötte be a hitközség elnöki tisztét. E nagy építkezések mind az ő nevéhez köthetők. Fiatalon halt meg, 1899-ben.
Az ortodox és a neológ hitközség között rossz volt a viszony, sokszor a tagok közötti személyes szinten is. A két hitközség kereskedői például külön klubokba jártak. A viták ellenére azonban a Chevra Kadisa sokáig egységes maradt, vezetői között a két hitközség által kötött megegyezés alapján ortodoxokat és neológokat is találunk. 1898-ban azonban a Chevra Kadisa is kettévált, 1899-ben pedig a neológok külön temetőt nyitottak.
Forrás : zsidomult.hu
További információk : egyvaradi/site
Gmap.ro-n '
Holokauszt emlékmű
1941 nyarán az idegenrendészeti hivatal (KEOKH) elrendelte az idegen állampolgárságú (lengyel, osztrák, cseh, stb) zsidók összegyűjtését. A sok évvel azelőtt letelepedett zsidókat családostól összegyűjtötték, sokukat elítélték és embertelen körülmények között elszállították a lengyelországi Kamenec -Podolsk-ba, ahol a német hatóságoknak, kivégezték őket. A 18-45 év közötti férfiakat munkatáborba vitték. Amikor Magyarországot elfoglalták a német csapatok, a nagyváradi zsidók helyzete is veszélybe került. Bevezették a sárga csillag viselését, vagyonaikat elkobozták. Nagyváradon két gettótábort hoztak léte, ahonnan május 25-étől megkezdték a zsidók elszállítását. Embertelen körülmények között jutottak el az Auschwitz-Birkenau lágerekbe, ahol a bíztos halál várt rájuk. Amikor Nagyvárad felszabadult, már csak 6500 főt számolt a zsidó hitközség. Ezt a számot is csak úgy érték el, hogy a váradiakhoz hozzáadták a környékről érkezőket, és azt a bukoviai 1000 lelket, akik Nagyváradra menekültek. Mára pedig a néhány évtizeddel előbbi népes zsidó közösségből, akik Erdély legnagyobb zsidó közösségét alkották...hatszázan maradtak. Az eltávozottak helyett egy komor feketemárvány emlékmű maradt Nagyváradon a zsinagóga tőszomszédságban. Hogy emlékezzünk! Hogy ez soha többé meg ne történhessen!
Forrás : welcometoromania.ro
Hogyan éreztek a váradiak a zsidók iránt ?
1878-ra készült el az eklektika jegyében, mór stílusjegyek felhasználásával. Tervezője Busch Dávid városi főépítész.1890-től Dr. Kecskeméti Lipót lesz a Nagyváradi Hitközösség főrabbija, mely tisztséget haláláig töltötte be. Amellett, hogy nagy becsben tartott, tudós rabbi volt, a város köztiszteletben álló, népszerű polgárává fogadta.Kecskeméti Lipótot a Dávid Ferenc Unitárius Egylet 1904-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1901-ben a városatyák közé kerül.Noha megválasztották pesti főrabbinak, Kecskeméti Lipót Nagyváradon maradt.A Nagyváradi Napló 1902. november 14. –i számában az alábbi hír szerepelt: „Van a Fekete Sasban Kecskeméti asztaltársaság, amely este 7-től 8-ig sörözik, polemizál, és nagystílű vitákat rendez. Tagjai Kecskeméti Dr., a szimpatikus főrabbi (…), és Ady Endre is.”. Madách, Petőfi és Ady héberre fordítója, aki magyar versekkel kezdi költői pályáját. A Szigligeti Társaság tagja volt.Kecskeméti 1936-ban bekövetkezett halálakor, koporsójánál Tabéry Géza az alábbiakat mondta: „… a megtárult föld pereménél a költőtől akarok búcsút venni, kifejezve azt az iodalmi közvéleményt, hogy a váradi zsidó pap a magyar próza költője volt.”
Forrás : boldogsagsokszog.blogter.hu
Neológ zsinagóga térképen
Ortodox zsinagóga és Holokauszt emlékmű a térképen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése