– Az első években nem csak arról volt szó, hogy egy korábbi nagy gazdasági egység, az Osztrák–Magyar Monarchia fölbomlott. És nemcsak arról, hogy egy négyéves háborún volt túl az ország, amely nehéz feladatokat adott a hadigazdálkodásról a béketermelésre való átállás során, hanem arról is, hogy a két forradalom és az ellenforradalom, valamint a román megszállás következtében 1919 őszére kaotikus helyzet alakult ki. És mindenekfölött ott volt Trianon. Magyarországon egy teljesen új gazdaságot kellett létrehozni, új pénzt, új vámokat az ország megmaradt nyersanyagbázisához alkalmazkodva, abból kiindulva. Ehhez külföldi kölcsönökre is szükség volt, mert a belső erőforrások nem voltak elegendőek. Ahhoz, hogy az inflációt leküzdjék, és emelkedő pályára tudják állítani a gazdaságot, ez elengedhetetlennek tűnt. Ehhez kellett Bethlen pragmatizmusa. Az minősíti ezt a politikát, hogy az ország a ’20-as évek második felére nemcsak talpra állt, hanem sok mutató szerint a háború előtti eredmények szintjét is meghaladta. Ez nemcsak azért következhetett be, mert a fejlettebb területek maradtak Magyarországon, hanem azért is, mert a politika, ahol és ahogyan kellett, alkalmazkodott. Bethlen mindig erdélyi őseire, az erdélyi fejedelemség korára hivatkozott: „Mindig tudtuk, hogy mit kellett volna tenni. De mindig azt tettük, amit tennünk lehetett”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése