A
Szacsvay Akadémia megívottját, DR. OBORNI TERÉZT, a Történettudományi
Intézet munkatársát Az erdélyi fejedelmek és a Habsburgok témakörben
megtartott előadása előtt Várad püspökének, Bihar vármegye főispánjának,
az önállósulás előtt álló fejedelemség legjelentősebb politikusának
tragikus sorsáról faggattuk - írja Szilágyi Aladár.
– Fráter György és I. Ferdinánd kapcsolata hosszú időre vezethető vissza. Ez a kapcsolat nem is volt teljesen bizalom nélküli. Fráter György arra törekedett, hogy a bizonytalan helyzetet, amit az ország kettészakítottsága idézett elő, valamiképpen helyrehozza. Buda eleste után, 1542-ben Gyulafehérvárra érkezett csecsemő fiával Izabella királyné és kísérete. Itt próbálkoztak meg azzal, hogy valamiféle új országot teremtsenek. Fráter György váradi püspök mint helytartó, kincstartó, Bihar vármegye főispánja és számos egyéb cím birtokosa, mint az ifjú János Zsigmond gyámja, kezében tartotta a királyné uralma alatti terület kormányzását. Folyamatosan tárgyalt Ferdinánddal, és a titkos tervei között az szerepelhetett, hogy az egész keleti országrészt Ferdinánd kezére játssza, hogy egyetlen király jogara alatt egyesítse az elszakított országrészeket. Számos szerződés született, 1541-ben a gyalui, utána tárgyalássorozat, majd 1549-ben a híres nyírbátori szerződés, amelyet Fráter Izabella királyné tudta nélkül hozott tető alá. A királyné, amikor ezt megtudta, nem értett vele egyet, elsáncolta magát Gyulafehérváron, majd 1551 nyarán lemondott az Erdély fölötti uralomról, és átadta Ferdinándnak, Fráter György pedig ebben az évben tett szert a legnagyobb hatalomra. I. Ferdinánd jóvoltából kapott bíborosi címet és esztergomi érseki rangot a pápától, s ekkor már Ferdinánd helytartójaként is tevékenykedett Erdélyben.
Teljes cikk : biharmegye.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése