A váradi Biblia

 

Szenci Kertész Ábrahám a 17. század legszebb magyar könyveit nyomtatta. A Biblia címlapjának és részleteinek megoldása is példás. Rajta a kiadás mecénása, a Bethlen család címere: két szemben álló hattyú, nyakukon átlőtt nyíllal.Forrás : biblia.drk.hu 

 

A javított szöveg sokszor igen kevésben tér el, inkább a jegyzetek rövidültek meg.Forrás : biblia.drk.hu

Egykorú bőrkötés. A sok példányban megmaradt Bibliát tulajdonos megrendelésére díszes kötéssel ékesítették.Forrás : biblia.drk.hu

Szent Biblia, Az az: Istennek O és Uj Testamentomaban foglaltatott egész Szent Iras. Magyar nyelvre fordittatott Caroli Gaspar által. Mostan pedig ujobban ez öreg formában némely nehezebb, és homályosabb forditásu Sz. Irásbéli Locusoknak értelmes magyarázatival, az Istennek a’ Magyar nemzetben lévoe Anyaszentegyházának hathatós épuelésére ki-bocsáttatott.
Varadon, Kezdettetett nyomtatása a’ veszedelem eloett: és el-végeztetett Colosvarat, 1661, Szenci K. Abraham által.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1638-ban elrendelte Károlyi fordításának revízióját. A javítást főleg Köleséri Sámuel előbb váradi, majd debreceni prédikátor végezte. A nyomtatás 1657-ben Váradon kezdődött, de félbeszakadt a város 1660-as török ostroma miatt. A magyarok a békeszerződésben kikötötték, hogy a feladott várból a kész példányokat a nyomdával együtt elszállíthassák. Az 1500 példány nyomtatását 1661-ben Kolozsvárott fejezték be. Elmaradtak az új kiadásból az apokrif könyvek.

Forrás :  biblia.drk.hu 

 

Váradi Biblia : vereb.hu

Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon Bethlen István, I. Rákóczy György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc és Barcsay Ákos, valamint egypár tiszántúli ref. egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban el is készült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábra-hám kevesebb, mint 6000 példányban. „Váradi”-nak nevezik, mert a munka ott indult el. A magyar nyelvű Biblia a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.

A magyar egyház- és művelődéstörténet szempontjából jelképes értékű. Nagyvárad az akkori protestantizmus fellegvára volt, és ezért is történhetett, hogy éppen itt kezdtek egy újabb verzió készítésébe. Várad a magyar reformáció egyik legmélyebb biblicitású városa volt, számos dokumentum tanúskodik erről. Ezek közül a legtöbbször idézett az 1629. június 17-i váradi zsinat azon határozata, amely a hivatásukban ellanyhult, egyéni hitéletüket elhanyagoló lelkészeket arra kötelezte, hogy akár személyes javaik eladása árán szerezzenek be maguknak saját Bibliát. Margitai Láni Péter tiszántúli püspök, a korábbi huszti lelkész, majd máramarosi esperes és lelkésztársai így fogalmazták meg az elvárásokat: „amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.” A Károli-Biblia revíziójának a történetében az ún. Váradi Biblia megjelenése nagy fordulat volt.

Forrás : vereb.hu 

 

„Habent sua fata libelli…” – ha elfogadjuk a latin mondást, mely szerint a könyveknek is megvan a maguk sorsa, a Váradi Biblia esetében hozzá kellene tennünk: nem is akármilyen. A történetírók feljegyezték: 1660-ban a Váradot ostromló törökökkel kötött egyezségben külön kitétel volt, hogy szabad elvonulást biztosítanak a készülő könyvnek – a könyvek könyvének. Állítólag a janicsárok sorfala között menekítették ki a városból a kinyomtatott íveket, és a munka folytatásához szükséges eszközöket. A különleges sorsú Váradi Biblia néhány fennmaradt példányából a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyűjteményében kettő is van.  A több mint 350 éves kötetről Verbiás Tibor könyvtáros írta a következő ismertetést.
Teljes cikk : rfmlib.hu

A „Habent sua fata libelli” túlságosan gyakran idézett, s így minden igazságtartalma ellenére súlytalanná vált, elkoptatott mondás. Ha azonban a váradi Bibliával, a magyar egyház- és művelődéstörténet e kétségkívül legfátumosabb könyvével kapcsolatban említjük, ismét megtelik tartalommal, még a hangzatos szállóigéktől idegenkedők számára is. Arról, hogy bölcsőhelye, Nagyvárad – ha nem is viselte a Bibliopolisz melléknevet – a magyar reformáció egyik legmélyebb biblicitású városa volt, számos dokumentum tanúskodik. Ezek közül a legtöbbször idézett az 1629. június 17-i váradi zsinat azon határozata, amely a hivatásukban ellanyhult, egyéni hitéletüket elhanyagoló lelkészeket arra kötelezte, hogy akár személyes javaik eladása árán szerezzenek be maguknak saját Bibliát. Ez az emblematikus erejű rendelkezés jóval több derűt fakasztó vallásos anekdotánál: első azon lépések sorában, amelyek Nagyváradot a következő évtizedekben a hazai puritanizmus végvárainak egyikévé tették. Margitai Láni Péter tiszántúli püspök, a korábbi huszti lelkész, majd máramarosi esperes és lelkésztársai így fogalmazták meg az elvárásokat: „amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.”
Teljes cikk : uni-miskolc.hu 

Több információ : egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro