Lehet sokan nem tudják milyen rokoni szállal fűzik össze a Rhédey családot az angol királyi családdal.Mi váradiak, büszkék és hálásak lehetünk a Rhédey családra,mert sokat segítették a városunkat.Borovszky : Magyarország vármegyéi és városai című könyvében olvashatjuk a következőket a Rhédey családról :
Rhédey címer
Rhédey (Kis-rhédei nemes és gróf). Az Aba nemzetségből
származik. A XIII. század második felében már két ágra szakadt, u. m.
Szentmártonrédei és Rédei ágra. Az előbbi őse Demeter, az utóbbié Vörös
Dezső. A XIV. század közepén Kis- és Felső-Rédei Mikó, Tasi Rédei Péter
és Berczeli Rédei László tünnek föl, de ezek közül csak Mikó terjeszti
tovább a családját, a másik két ágnak a XVI. században magvaszakadt.
Nagyrédei János 1466-ban nyert czímeres levelet Máytás királytól. A
család fényének megalapítója Rhédey Ferencz († 1621) füleki, majd váradi
kapitány, bihari főispán. Hasonnevü fia erdélyi fejedelem (1658).
István gróf 1848-ban a II. bihari nemzetőrségnél százados. Rangemelések:
Ferencz, volt fejedelem, bihari főispán 1659-ben, az erdélyi ágból
József, László, János, Mihály, Pál és Zsigmond 1744-ben, a magyarországi
ágból Lajos főispáni helytartó 1808-ban grófi rangra emeltetnek. A
grófi ágakból egyedül Mihály († 1791) családja virágzott a XIX.
században, mely azonban 1897-ben Gáborral kihalt. A család nemesi és
grófi ága a XIX. század első felében Ant, Bakonszeg, Báj, Kötegyán és
Piskolt helységek földesura volt. A XIX. század második felében pedig:
Richárd gróf Vércsolog helységben, Gábor gróf (született 1825) Zsákán,
Gyula gróf Berettyó-Szent-Mártonban volt birtokos.
II. Erzsébet királynő és Károly herceg büszkék a magyar származásukra.Az egyik cikk részletesen beszámol a rokoni kapcsolatról :
Rhédey Claudia korának szépségideálja szerint csinos ifjú hölgynek számított.
Forrás: fokusz.info
Az erdélyi Székelyudvarhelytől hetvenöt kilométerre lévő
Erdőszentgyörgyön, a falu templomával szemben jelenleg általános iskola
áll. Az épület a Rhédey család egykori kastélya, illetve nyári
rezidenciája, II. Erzsébet brit királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a
szülőháza. A templom alagsorában lévő lezárt kriptában lévő
érckoporsójában pedig a grófnő alussza örök álmát.
Erdélybe a XVII. században a Habsburgokkal való viszályaik miatt
telepedtek le, ahol Maros megyében új birtokot Bethlen Gábor
fejedelemtől kaptak.
1659-ben Rhédey Ferenc nagyváradi kapitány fiát, Ferencet a későbbi erdélyi fejedelmet grófi rangra emelték.
1659-ben Rhédey Ferenc nagyváradi kapitány fiát, Ferencet a későbbi erdélyi fejedelmet grófi rangra emelték.
Az erdőszentgyörgyi kastélyt 1807-ben Rhédey Claudia szülei, Rhédey
László gróf és Inczédi Ágnes bárónő építtették. Történetünk főhőse a már
említett nyári rezidencián született, 1812-ben. A házaspár három lánya
közül ő volt a legidősebb.
A szépségéről és nemes lelkűségéről híres Claudia fiatal lányként, a korszellemnek megfelelően, előszeretettel vett részt a bécsi bálokon, ahol rövidesen a társasági élet egyik közkedvelt szereplőjévé vált. Egy alkalommal megismerkedett és beleszeretett a jó kiállású Württembergi Sándor hercegbe (1804–1885), I. Vilmos württembergi király (1781–1864) elsőfokú unokaöccsébe, aki osztrák katonatisztként szolgát.
A német herceg és az erdélyi grófnő állítólag egy farsangi bálon találkozott egymással. Az ifjú arisztokrata hetekkel később megkérte László gróftól a kontessz kezét, de a szigorú és büszke apa azt mondta, csak olyannak adja, aki magyarul kéri. A fáma szerint Sándor herceg erre rövid idő alatt megtanult magyarul, csakhogy nőül vehesse az erdélyi gráciát. Ám ekkor újabb akadályba ütköztek, mert a dél-német királyság törvényei nem engedélyezték, hogy a família hercegei rangon alul házasodjanak. A stuttgarti királyi udvarban való visszakozást követően viszont immár Claudia édesapja is újfent ellenezte a házasságot: milyen alapon titulálják rangon alulinak az ő családját, amikor ősei között király és fejedelem is akadt!?
Rövidre sikeredett boldogság
Az esküvőt 1835 tavaszán, Bécsben a szerelmesek szülői jóváhagyás nélkül is megtartották. Sándor herceg ezzel mind magát, mind jövendő utódait kizárta a trónöröklés rendjéből. A házasságkötést követően V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király az örökletes Hohenstein grófnői címet adományozta Klaudiánk. A későbbiekben született három gyermekének is csak ez a grófi rang dukált.
1841-ben Claudia grófnő a gyerekekkel éppen Erdőszentgyörgyön tartózkodott (édesapja időközben elhunyt), amikor elkezdődtek az őszi hadgyakorlatok, ahol a főtisztek családtagjai is részt vehettek. Sietve elindult hát Grazba, de a negyedik gyermekével várandós Claudia útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján a szlovéniai Ptujban belehalt a vérveszteségbe.
Halálos ágyán megígértette férjével, hogy ősei sírboltjában, Erdőszentgyörgyön temetik el. Közel másfél hónapig tartott, míg a mindössze 29 évesen elhunyt grófnő földi maradványait hazaszállították, hogy szülőfalujában helyezzék végső nyugalomra. Az út során a mélyen gyászoló férj mindvégig személyesen vezette a gyászfogatot, sem a kocsisoknak, sem tisztjeinek nem volt hajlandó átadni a gyeplőt. „Ő engem kért meg, hogy vigyem haza” – egyre csak ezt hajtogatta. Rhédey Claudiának és férjének népszerűségét bizonyítja, hogy a tisztikar tagjai egészen Erdőszentgyörgyig kísérték a gyászmenetet.
A grófnő holttestét előbb a Rhédey-kriptába temették, majd évekkel később áthelyezték a kastéllyal szemben található, a főúri család által újjáépített templom sírkamrájába.
Claudia leszármazottjai
A mindössze hat évig tartó házasságban három gyermek született. Claudine Henriette (1836–1894), Hohenstein grófnője sohasem ment férjhez. Amalie Josephine (1838–1893), Hohenstein grófnője, 1863-ban Paul von Hügel osztrák grófhoz ment feleségül.
A középsőnek született fiú utód, Franz (1837–1900) édesapjához hasonlóan az osztrák hadseregben futott be karriert. Unokabátyja, I. Vilmos württembergi király 1856-ban a kedvéért feltámasztotta az ősi Teck hercege titulust, és neki adományozta. Így már nem lehetett formai akadálya annak, hogy 1866-ban feleségül vehesse a nála négy évvel idősebb Mary Adelaide cambridge-i hercegnőt, Viktória királynő elsőfokú unokahúgát. Ezt követően a brit hadseregben futott be katonai karriert, ahol a vezérőrnagyi rangig vitte.
A házasságban négy gyermek született: először egy lány, majd három fiú. A lányt Victoria Marynek (1867–1953) hívták és V. György oldalán 1910-ben ő lett Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság királynéja és India császárnéja.
Az ő idősebb fiuk volt VIII. Eduárd király (1894–1972), aki 325 nap uralkodást követően szerelme kedvéért, egy kétszeresen elvált amerikai asszonyért lemondott a trónról. Így került 1936-ban a Brit Birodalom élére Claudia grófnő másik dédunokája, VI. György király (1895–1952), a jelenlegi uralkodónő, II. Erzsébet (1926) édesapja.
Az erdőszentgyörgyi református templomban van Rhédey grófnő végső nyughelye
Forrás : fokusz.info
Teljes cikk : fokusz.info
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése