Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

Nagyvárad színészete és Szigligeti Szinház

Tisztelt Olvasó ' 

Nagyvárad színészetéről és a Szigligeti Színházról olvashat az oldalon , a teljesség igénye nélkül.Ha több információt szeretne olvasni,kattintson a Tovább vagy a Forrás szóra ' A tartalom rendszeresen frissül és változik ha új információt találok.Remélem rendszeresen olvasója lesz az oldalnak és hasznos információt talál a nagyváradi színészetről és a Szigligeti Színházról.Jó szórakozást és hasznos böngészést ' 

Nagyvárad színészete 

A protestáns iskolai színjátszásról 1656-tól, a jezsuitákról 1716–1772 között, a premontrei rendéről 1776–1780 között találunk adatokat. 1764-től 1769-ig viszont magas szintű operajátszás honosodott meg Patachich Ádám püspöki udvartartásában, ahol a zenei vezetés akkoriban Karl Ditters von Dittersdorf kezében volt. Így pl. szcenikus oratórium keretében mutatták be Metastasio Isacco c. operáját. 1790-ben már mint egy lehetséges bázist emlegetik Nagyváradot, amelyet 1796-ban Fekete Ferenc társ.-a keresett fel. Ettől kezdve jó ideig a Fekete Sas fogadó nagytermét használták, amely ugyan 1806-ban és 1837-ben is leégett, de amelyet mindig felújítottak. 1798–99-ben a kolozsvári társ. vendégeskedett a városban, ezúttal német és m. nyelven is játszottak. 1799. okt. 17-től 1800. márc. 31-ig Kelemen László újjászervezett egy.-e tartott előadásokat. A szegediek 1808-ban, a kolozsváriak 1810-ben bukkantak fel ismét. 1813-ban Éder György jött Debrecenből hathetes évadra a városba. 1814-ben dr. Sándorffy József vállalta Debrecen és Nagyvárad színházi ellátását, amelynek színvonalát azzal is emelte, hogy 1819-ben a színjátszás céljaira megvette az ún. Rhédey-házat. Ő 1824-ben kilépett a bérletből, s ettől kezdve évtizedeken át különböző társ.-ok érkeztek: köztük Balla Károly öt évadban, Kilényi Dávid négy évadban tartott előadásokat. 1848-ban helyi szerző, Fodor Pál alkalmi darabját, az Egy magyar önkéntest mutatták be. 1850-ben, a szabadságharc után ismét Kilényi Dávid toborzott új társ.-ot tagjai közt Feleky Miklóssal, Rónai Gyulával, Láng Boldizsárral, a Kubay-házaspárral. 1857-ben a város már terveket készíttetett egy színház építésére, de ez az első kísérlet nem járt sikerrel. Ehelyett a Rhédey-ház kertjében Hetényi József és Molnár György nyári színkört emeltetett, amely azután 43 évig volt használatban; közben 1877-ben befedték és gázvilágítást vezettek be. Szabó József a debreceni társ.-tal tíz éven át járt át Nagyváradra, évenként már 120 előadást tartottak. 1876-ban azonban felbomlott a debreceni „szövetség”, s ettől kezdve húsz évig Araddal kapcsolódott össze a város. Ekkoriban Latabár Endre, E. Kovács Gyula járt vendégszerepelni; a század vége felé pedig Szentgyörgyi István, Újházi Ede. Jászai Mari 1897-ben a Rhédey-kertben játszotta el híres Elektráját. 1900. okt. 15-én végre megnyílt a Fellner és Helmer cég tervei szerint épült Szigligeti Színház, amelyben Somogyi Károly társ.-a lépett fel először. A főrend. ekkor Pintér Imre volt. A Holnap köre – Ady Endre, Bíró Lajos, Juhász Gyula – rendszeresen írt kritikákat a helyi sajtóban. 1909-ben itt mutatták be Juhász Gyula operettjét, az Atalantát. Mo.-on itt láthatta először a közönség Strindberg Az apa és Ibsen: A vadkacsa c. drámáját. 1910-ben Lehár Ferenc személyesen vezényelte a Luxemburg grófját. 1907-től évtizedeken át Erdélyi Miklós volt a színház ig.-ja (1907–1921, 1926–28, 1930–31). A harmincas években sűrűbben változtak a színig.-k. A II. világháború éveiben, 1941–1944 között Putnik Bálint vezette a színházat. 1944. dec.-ben Szabó Ernőt hívták meg a vezetői posztra. A felsőbb irányítást 1945 telén az ún. Munkás Athenaeum, 1946 őszétől a Magyar Népi Szövetség képviselte. 1948-ban állami státust kapott a színház, ig.-ja 1967-ig Gróf László lett. A rákövetkező években Szabó József rendezései fémjelezték az együttes munkáját; 1977–1982 között pedig Bölöni György segített a színház profiljának kialakításában. Ekkor már mint a nagyváradi Állami Színház „magyar tagozata” működött a társ., ig.-ja Mircea Bradu volt, rend.-i pedig Szabó József és Farkas István. 1982-ben a művészi vezetést Kiss-Törék Ildikó vette át. A rendezőkhöz Szombati Gille Ottó csatlakozott. 1990. jan.-ban a társ. Hajdú Gézát választotta ig.-nak, aki mellé Miske László lépett a műv.-i vezető helyére. A rend.-i munkakört ekkor Varga Vilmos látta el. – Ir. Nagy S.: A váradi színészet története, 1799–1884 (Nagyvárad, 1884); Indig O.: Nagyváradi színikritikák a Holnap évtizedében (Bukarest, 1975); Kántor L.: Romániai magyar színház, 1944–1984 (1987); Indig O.: A nagyváradi színészet másfél évszázada, 1798–1944 (Bukarest, 1991).
Forrás : mek.oszk.hu 

Nagyvárad szinészete - írta Naményi Lajos

A váradi magyar szinészetet is, mint minden nagyobb vidéki városban, hol főiskoláink voltak, megelőzték az iskolai szinielőadások. Sőt van adat arról is, hogy már a jezsuiták által rendezett iskolai előadások előtt is játszottak rögtönzött szinpadon, a XVII. században fennállott váradi reformátusi iskola tanulói. (Előadták Pápai Borsáti Ferencz Metamorphosis czímü dramatizált versét, melylyel Rákóczy Zsigmond emlékének áldoztak)- De a református iskolában a szinielőadások igen ritkák voltak, mert a kibocsátott kánon szerint, a "közreműködök gyakran álarczot vesznek magukra, aljasan viselkednek, sőt még a kéjvágy fáklyáját is meggyujtják."
A jezsuiták azonban, csakhamar letelepedésük után, meghonosították az iskolai szinielőadásokat és így Váradon is a gimnázium lett a magyar szinészet melegágya. Első drámaíróink: a tanítópapok, első szinészeink: a főiskolából kikerült ifjak.
A jezsuiták évente legalább kétszer rendeztek ily szinielődásokat, melyekben rendesen résztvett az egész tanulóifjúság, de a főbb szerepeket a rhetorika- és a pozeis-osztály kiválóbb tanulói játszották. Az előadások iránt a közönség körében igen érdeklődtek és úgy a megye, mint a püspökség jutalmak kitüzésével sarkalta az ifjakat.
A színdarabok legnagyobb része történelmi volt, mert az ismert negyven darab közül huszonhatnak történeti alak a hőse, míg hat a bibliából merítette tárgyát, nyolcz pedig erkölcsös tendencziával bírt.. A magyar történelemből Szent-Lászlót, a váradi püspökség alapítóját, a pusztában vándorló Salamon királyt, Érsekujvár védőjét: Forgách Ádámot, Gritti Lajost, Szapolyai János nádorát mutatták be egy-egy érdekes előadás keretében.
A drámák szerzői közöl csak néhányat ismerünk, a drámák közül pedig egészben egy sem maradt az utókorra és a tartalomra is csak a czímből következtethetünk.
Szinielőadások Patachich püspök alatt.
1759-ban, mikor Patachich Ádám lett nagyváradi püspök, már nemcsak a főiskolában tartottak előadásokat, hanem a püspöki palotában is. Mert a főpap szerette a klasszikus zenét és mindent elkövetett, hogy ezt püspöki székhelyén megkedveltesse. Meghívta Haydn József öcscsét, Haydn Mihályt, de a bécsi légkörhöz szokott karmestert a városi élet egyhangúsága csakhamar távozásra késztette. A minden szépért rajongó főpap csakhamar betöltötte helyét, mert sikerült megnyernie Ditters Károly, udvari zenekar vezetőt, a ki elfogadta a püspöki udvarban rendszeresített karmesteri állást (1764). 

Nagyváradi színházi lapok 

Az 1886-os Thália, az 1898-as Emléklap után 1901. okt. 10-től napilapként jelent meg a Nagyváradi Magyar Színpad Karácsonyi Aladár szerkesztésében, Somogyi Károly színig. kiadásában. 1900–1901-ben és 1905–1906-ban, majd 1911-től 1928-ig Színházi Újság c. jelent meg. Az igényesebb századeleji kiadványok közé tartozik a Huzella Ödön és Kálmán Andor szerkesztésében 1915–16-ban vasárnaponként megjelenő Színház és Művészet. A Színházi Újsághoz a húszas évek közepe táján a Színházi Élet című színházi és szépirodalmi képes hetilap is társult, amelyet Kriván Ödön – Sarkady Gusztáv társ.-ának színésze és titkára – szerkesztett.
Forrás : mek.oszk.hu 

Szigligeti Színház 

A nagyváradi Szigligeti Színház története olvasható a színház honlapján :  

A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Piaţa Regele Ferdinand I.) térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el.
A kőszínház megépítésének kérdése Nagyváradon nem a 19. század utolsó évtizedében
merült fel először, hanem már jóval korábban is. Első ízben az 1820-as évek második felében buzdult neki a város a színházépítésnek, majd épp 30 év múltán, az 1850-es évek végén. Mindkét alkalommal eljutottak a helyín kiválasztásáig, a tervek elkészítéséig, de mindkét próbálkozás (első sorban anyagi okokra visszavezethetően) meghiúsult. Végül is a század utolsó évtizedére értek be azok a feltételek, amelyek lehetővé tették ennek a színháznak a megéptését.
Az épületnek egyértelműen görög ,,arca” van: a hat monumentális jón oszlop valamint a rajtuk nyugvó timpanon önmagáért beszél, és ez utóbbiaknak allegorikus figurái is az épület homlokzatának klasszikus jellegét hivatottak hangsúlyozni. Eklektikus homlokzata elsősorban neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel, azonban a főhomlokzat a leghangsúlyosabb a klasszicista építészetre emlékeztető portikusszal, háromszögű oromzattal. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. A timpanon domborműveit egy Peller Ferenc nevezetű helybéli szobrászművész alkotta meg. Alig 25 évvel az átadás után a szobrok anyaga már peregni kezdett, majd egész darabok is lehullottak. Ekkor döntött úgy a város, hogy kibontatja a szoborcsoportot. Ez a magyarázata annak, hogy a timpanon háromszöge közel 80 éven át üresen nézte a változatlanságban is változó Bémer teret, mígnem most három éve egy nagyváradi szobrászművész, Deák Árpád újra be nem népesítette azt.
Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. Amikor az építkezések megkezdése után (szinte napra pontosan) 15 hónappal a színházat átadták rendeltetésének, a felemelő ünnepségre a színház földszinti előcsarnokában került sor. Az átadási aktus tulajdonképpen a korban szokásos zárkő elhelyezésében testesült meg. Egy henger alakú fémszelencébe tették a megelőző díszközgyűlés jegyzőkönyvét ,,a színház szellemi és anyagi megteremtőinek névsorát”, az új intézmény alapító okiratát és ezt – ünnepi beszédek és ceremóniális kalapácsütések kíséretében – elhelyezték az előcsarnokban egy erre a célra kiképzett üregben.
A fémszelence a színház közelmúltban lezajlott tatarozási munkálatainak során 2010 augusztusában előkerült, és hiánytalanul benne voltak mindazok az okmányok is, amelyeket az átadók 110 évvel korábban ott elhelyeztek.






Forrás : szigligeti.ro

A színészet Nagyváradon régi hagyományokra tekint vissza. A legrégebbi adatok szerint volt iskolai színjátszás, latin opera, német nyelvű színészet. De az első magyar nyelvű színházi előadást a kolozsvári társulat tartotta 1798 augusztus 26-án Nagyváradon, a Fekete Sas nagytermében Hunnius A süketnéma című előadásával. Ez a dátum jelzi a váradi hivatásos színjátszás kezdetét.

Már a XIX. század elején sikerült hosszú időre állandósítani a váradi színészetet. S bár később újra echós szekérre kényszerülnek a színészek, már megindul az első színházépítő mozgalom. A szabadságharc után megritkulnak az előadások, de a váradi színészetet nem lehetett eltiporni és felépült a színkör.

A XIX. század második felében számos ismert színész játszott a városban, Blaha Lujza, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Újházi Ede. Jászai Mari 1897-ben a Rhédey-kertben játszotta el az Elektrát, és ez a szabadtéri előadás az egész magyar színjátszás történetének kiemelkedő mozzanata.

1900 október 15-én, több évtizedes huzavona után megnyílt a Szigliget Színház. Az épület 1899-1900 között készült el a bécsi Fellner-Helmer cég tervei alapján, Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész kivitelezésében.

Thália váradi otthonában a háborús évek vagy a gazdasági válságok sem tudtak oly pusztítást végezni, hogy a színjátszás ne élte volna túl azokat. Várad az operett fellegvára is volt, de emellett mindig színpadra kerültek a magyar és az egyetemes drámairodalom nagy szerzőinek méltán híres darabjai.

Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik és az akkori színészek közül még sokan itt vannak közöttünk.
Forrás : szigligeti.ro régi,nem elérhető honlapja
Évadok 
Vannak hiányos évadok.Kattintson a listán szereplő évadra ' Archívum >>




  • 2013-2014. évad



  • 2012-2013. évad



  • 2011-2012. évad



  • 2010-2011. évad



  • 2009-2010. évad



  • 2008-2009. évad



  • 2007-2008. évad



  • 2006-2007. évad



  • 2005-2006. évad



  • 2004-2005. évad



  • 2003-2004. évad



  • 2002-2003. évad



  • 2001-2002. évad



  • 2000-2001. évad



  • 1999-2000. évad



  • 1998-1999. évad



  • 1997-1998. évad



  • 1996-1997. évad



  • 1995-1996. évad



  • 1994-1995. évad



  • 1993-1994. évad



  • 1992-1993. évad



  • 1991-1992. évad



  • 1990-1991. évad



  • 1989-1990. évad



  • 1988-1989. évad



  • 1987-1988. évad



  • 1986-1987. évad



  • 1985-1986. évad



  • 1984-1985. évad



  • 1983-1984. évad



  • 1982-1983. évad



  • 1981-1982. évad



  • 1980-1981. évad



  • 1979-1980. évad



  • 1978-1979. évad



  • 1977-1978. évad



  • 1976-1977. évad



  • 1975-1976. évad



  • 1974-1975. évad



  • 1973-1974. évad



  • 1972-1973. évad



  • 1971-1972. évad



  • 1970-1971. évad



  • 1969-1970. évad



  • 1968-1969. évad



  • 1967-1968. évad



  • 1966-1967. évad



  • 1965-1966. évad



  • 1964-1965. évad



  • 1963-1964. évad



  • 1962-1963. évad



  • 1961-1962. évad



  • 1960-1961. évad



  • 1959-1960. évad



  • 1958-1959. évad



  • 1957-1958. évad



  • 1956-1957. évad



  • 1955-1956. évad



  • 1954-1955. évad



  • 1953-1954. évad



  • 1952-1953. évad



  • 1951-1952. évad



  • 1950-1951. évad



  • 1949-1950. évad



  • 1948-1949. évad



  • 1947-1948. évad



  • 1946-1947. évad



  • 1945-1946. évad



  • 1944-1945. évad



  • 1900. évad
  •  Forrás :szigligeti.szigligeti.ro 
    Nagyváradon az első hivatásos színházi előadásra 1789. augusztus 23-án kerül sor, noha a színjátszásra vonatkozó első adatok a 17. század közepére nyúlnak vissza: Pápai Borsáti Ferenc, a török fenyegetés elől Debrecenbe menekített váradi református kollégium preceptora 1656-ban adatta elő tanítványaival Metamorphosis... Sigismondi Rákóczi című poémáját, a Váradra az 1700-as évek elején visszatért jezsuiták kéziratos naplójában (Jesuitae Varadiensis) pedig már az iskolai színjátszás folyamatosságáról vannak adatok, az első az 1729/30-as tanévből. Patachich Ádám püspöksége idejéből és az azt követő évekből már 36 előadott darab címét ismerjük (1743-72), köztük a Szent László király, a váradi püspökség alapítója címűt (1743). Patachich udvarában színdarabokat is, de főleg operákat mutattak be, így Dittersdorf Amore in Musica című operáját. 1784-től fogva vándor német színtársulatok fordulnak meg a városban, míg végül Kótsi Patkó János kolozsvári társulatának előadásában, a Sas-palota szálájában színre kerül Hunnius A süketnéma vagy A passionátus pipás c. vígjátéka. Ez az első, hivatásos színészegyüttes által Váradon színpadra állított magyar előadás, s dátuma a váradi magyar színészet születésnapja. A darab fordítója Hatvani István, Bihar megye literátor táblabírája, az előadás (és azt követőleg a Váradon meghonosodó magyar színészet) támogatója gr. Rhédey Lajos főispáni helytartó.

    A 19. század folyamán Várad különböző más városokban honos társulatok (főképp nyári) vendégelőadás-sorozatainak színhelye. Ezek a társulatok helyi erőkkel összefogva időről időre vegyes "színi szövetkezések"-et hoznak létre, így biztosítva a színjátszás folyamatosságát. A "Sándorffy-korszak" (1814-24), Sándorffy József orvos "művészeti vezetői" és hatékony adminisztrátori fáradozásának évtizede után az 1833-48-as időszakban vendégjárások állandósulnak, majd a Debrecen-Nagyvárad közötti színi szövetkezés (1867-76) s a következő évtizedekben különböző kolozsvári, debreceni, szegedi, aradi társulatok jelenléte biztosít rövidebb időkig tartó folytonosságot, egészen a mai színház felépüléséig.

    A váradi színjátszásnak ez a rendszere – bár a folytonosság hiánya s az egymást váltó társulatok anyagi szempontokat is követő műsorpolitikája a könnyű műfajoknak kedvezett – más szempontból előnnyel is járt. Az évtizedek folyamán a magyar színészet egész sor kiválósága fordult meg a vendégszerető váradi közönség előtt: Kótsi Patkó János, Jancsó Pál, Kántorné Engelhardt Anna, Megyeri Károly, Pergő Celesztin, Szerdahelyi József, Déryné, Laborfalvi Róza, Egressy Gábor, Odry Lehel, Lendvay Márton, Hivatal Anikó, Feleki Miklós, Megyaszai Ilka, Szerdahelyi Kálmán, Prielle Kornélia, Foltényi Vilmos, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Latabár Kálmán, Vízvári Gyula, Blaha Lujza, Ivánfi Jenő, Hubay Aranka, Ditrói Mór, Somló Sándor, Hunyadi Margit, Újházi Ede, Márkus Emília, Hegedűs Gyula, Jászai Mari, Janovics Jenő és mások.
    Az előadások száma – ismét csak anyagi kényszerűségből – igen nagy volt: az 1867-76 közötti tíz évben például, amikor Szabó József debrecen-váradi társulata játszott, 1189 előadást tartottak, ebből 324 bemutató volt és 534 felújítás. A bemutatók műfaji megoszlása: 193 vígjáték, 98 dráma, 20 operett, 26 opera, 21 szomorújáték, 16 népszínmű.

    1900. október 15-én, több mint négy évtizedig tartó vajúdás, majd előkészület után sor kerül a mai színházépület felavatására. A váradi színház ekkor veszi fel a város nagy szülötte, Szigligeti Ede nevét, s Somogyi Károly társulata az, amely az állandó színi évadok sorát elindítja. Ez már a szellemiekben megújuló Várad időszaka: az Adyé, aki ott-tartózkodása idején rendszeresen nyomon követte a színház munkáját, s a Holnapé, amelynek szelleme a műsorrendet is befolyásolta. Somogyi halála (1908) után Erdélyi Miklós veszi át a társulat vezetését, s viszi tovább a háború alatt, majd az 1918-as hatalomváltozást követő első években, 1921-ig. Az állandó színház pozitív hatása az adatokban is kimutatható: 1900 és 1914 között az előadások száma 2500-2600 között van, ami 503 darab (334 bemutató és 169 felújítás) műsoron tartását jelenti. Ebből 177 dráma, 149 vígjáték, 108 operett, 37 népszínmű, 26 opera és 6 mesejáték.

    A váradi magyar színészet sorsát a két világháború közötti évtizedekben a cenzúra előidézte repertoárgondok, a magyar társulatokat külön sújtó megkülönböztetett adók s az első években a városba érkező román társulatok hatalmi szóval is érvényesített teremigényei befolyásolták, s nem utolsósorban a színházat fenntartó közönség (a középosztály) anyagi helyzetében bekövetkezett elbizonytalanodás is. Az előadandó darabok engedélyezése körüli huzavonák miatt sokszor megkopott, egysíkúvá vált a repertoár; a színháznak, ha magyarországi vendégszínészeket akart felléptetni, az érvényben lévő 16%-os jegyilleték kétszeresét, 32%-ot kellett fizetnie; a hatóságok rendelete értelmében pedig, amennyiben egy román társulat a városban fel kívánt lépni, a magyar társulatnak arra az időre át kellett költöznie a Katolikus Kör színjátszásra ugyan alkalmas, de kisebb helyiségébe. E többszörös nehézségek alakították ki a váradi színjátszásnak azt a művészi arcát, amely hosszú időn át meghatározó volt: a közönségsikert biztosító könnyed műfajok és színdarabtípusok túlsúlyát a művészileg igényes, komoly darabokkal és produkciókkal szemben. Sőt a fennmaradás érdekében a színház az igen gyakori darabváltásra is rákényszerült, ami nemegyszer elsietett, művészi teljesítmény szempontjából kiérleletlen előadásokhoz vezetett.

    Erre az időszakra vonatkozólag is idézhető néhány jellemző adat: 1926-ban a Gróf László vezette társulat napi kiadása 38 000 lej, míg a telt házzal elérhető maximális bevételi lehetőség szintén 38 000 lej volt. Ez "... magyarázatul szolgál arra is, miért kellett 3-4 naponként új bemutatót kihozniok az együtteseknek, s miért nem maradt idő az előadások kellő kimunkálására" (Kötő József).

    A nehéz helyzetbe jutott színészeten a magyar társadalom országosan Színpártoló Egyesületek létrehozásával próbálkozott. A megoldást keresve kerül sor Erdély színházi kerületekre osztására is; az érdekelt magyar színigazgatók közös megegyezésével 1927 szeptemberében hozott döntés azonban azt mutatja, hogy "...míg 1920-ig még négy város önállóan eltartott egy-egy színházat, addig az évtized végére már csak ez a területi beosztás ígér némi megoldást" (Kötő József); ennek értelmében Temesvár, Szatmárnémeti és Máramarossziget is a váradi színigazgató területi hatáskörébe tartozik.

    Várad egyébként a színészutánpótlás képzésének egyik központja is ebben az időben: itt működik Hetényi Elemér magánszíniiskolája.

    A váradi magyar színtársulat élén 1921-24 között Parlagi Lajos, 1924-26-ban Gróf László, 1926-28 között Erdélyi Miklós áll, majd két évre a kolozsvári magyar színház igazgatója, Janovics Jenő bérli ki társulata számára a váradi színházat (1928-30), ami – különösen a prózai műfajokban – a műsorrend színvonalának emelkedését hozza magával. Egy újabb Erdélyi-intermezzó (1930-31) után az évtized végéig Janovics Kolozsvárról áthozott előadásai uralják a váradi magyar színjátszást, noha közben van olyan időszak (1931-33), amikor egy időben három társulat előadásai között válogathat Várad színházkedvelő közönsége: Parlagi Lajos és társulata a Bazár-kerti Heymann-színkörben tartja előadásait, s harmadiknak ott van mellette a Hevesi Miklós igazgatta Nagyváradi Modern Színház. Ebben az időben írja a Nagyvárad színikritikusa: "Színházunk van már, három is... Ha nem lenne szomorúan jellemző ez a késhegyig menő harc a színház körül, még humorizálni is lehetne [...] A teljes lerongyolódásunkban így lettünk világváros, három színházunk is van, csak éppen megszakad az ember szíve, ha a színészek vergődését látja" (1932. dec. 15.).

    1933-40 között a Kemény János vezette kolozsvári Thalia Színház együttesei játszanak Váradon is. Ezzel Várad is belekerül annak a tartalmi és művészi megújulásnak az áramkörébe, amely az erdélyi magyar színjátszásban a Thaliához és spiritus rectorához, Kádár Imréhez fűződik. Váradon is bemutatásra kerül Bánffy Miklós Martinovicsa (1935), az Énekes madár (1936) és Kós Károly drámája, a Budai Nagy Antal (1937). Sikeres operett-előadások (Egy csók és más semmi, Ártatlan a feleségem, Áprilisi vőlegény stb.) mellett ezekben az években sikerre viszik (újra, sokadszor) a Rómeó és Júliát, a Vihart, a Hamletet, Shaw Szent Johannáját és az Éjjeli menedékhelyet, amelyről a Nagyvárad ezt írja: "A világirodalmi ciklusban bemutatott Éjjeli menedékhely olyan közönséget vonzott, mintha egy nagy márkájú modern író világsiker felé induló darabjának premierje lett volna" (1936. nov. 25.).

    1940 őszétől Putnik Bálint kap játékengedélyt, s ő vezeti a színházat "filléres néző-gondok" és a közönség egy részét a "zsidótörvényekkel" a színházból is eltávolító hatalmi beavatkozások között egészen 1944 őszéig.

    Az 1944 decemberében előadásait újrakezdő nagyváradi magyar színház első vezetője Szabó Ernő; ő 1948-ig áll a színház élén, amely már 1945 telétől a Munkás Athenaeum, 1946 őszétől a Magyar Népi Szövetség irányítása alatt működik, 1948-tól pedig állami színházi státust kap. Ettől kezdve 1967-ig művészeti vezetője Gróf László. Arculatának meghatározó színészei az első években ide szerződő Gózon Gyula, Neményi Lili, Ihász Aladár, Delly Ferenc, majd a színészi pályáját itt kezdő Gábor József, Halasi Gyula. 1955-ig Állami Magyar Színház, ettől kezdve Állami Színház a neve; Szigligeti Ede nevét a magyar társulat 1990 után veszi fel.

    A váradi színház műsorrendjében 1948-ig nem történik lényeges változás: már a csonka 1944/45-ös évadban 23 bemutatót tartanak, az 1945/46-os évadban 32-t, míg 1946-48 között évadonként 50-53-at. A műsoron Huszka Jenő, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Molnár Ferenc, Szomory Dezső mellett szerepel Shakespeare (Szentivánéji álom), O'Neil (Mindörökké), Thornton Wilder (A mi kis városunk), Machiavelli (Mandragóra), Madách (Az ember tragédiája), Steinbeck (Egerek és emberek), Móricz-Szigligeti (A csikós). Az 1948-54 közötti évadokat Váradon is a proletkultos művelődéspolitika kötelező darabjai uralják (szovjet és román darabok mellett erre az időre esik a Mezítlábas menyasszony, a Vihar a havason és egy eredeti bemutató: Molnár János Kézfogó c. darabja), majd az "olvadás" itt is érezteti hatását (Katona József, Bródy Sándor, Ibsen, Schiller, Lev Tolsztoj műveit játsszák), s ugyanakkor az évente bemutatott darabok száma is megnő (évi 6,5-ről 12,5-re az 1956-61-es évadokban). Igaz, ebben a számban az évenkénti 5-8 versműsor is benne foglaltatik, amelyeken azonban a színház művészei a magyar és a világlíra klasszikusait is előadták hazai költők verseiből összeállított tematikus műsorok mellett.

    A műsorrendi és rendezői koncepcióváltás a 60-as évek közepére érik be. Ezekben az évadokban rendezi meg Szabó József, illetve Szombati Gille Ottó az Úri murit, a Fizikusokat, a Salemi boszorkányokat, az Éjjeli menedékhelyet, Az ember tragédiáját, s ekkor kerül sor Páskándi Géza abszurdoidjának, A bosszúálló kapusnak, illetve Sütő András Anyám könnyű álmot ígér c. könyve színpadi változatának vagy Tamási Áron Ősvigasztalásának bemutatójára. Az eredeti darabok ősbemutatóinak sorát a 70-es évek második felében Bajor Andor Szürke délután, Székely János Irgalmas hazugság és Deák Tamás Forró sziget c. darabjai követik, majd az egykori váradi repertoárból felelevenített Emőd Tamás, Nagy Endre, Tabéry Géza s a kortárs magyarországi szerzők közül Csurka István színpadi műveinek sorozata (velük párhuzamosan Arthur Miller, Tennessee Williams, Jevgenyij Svarc, Mrozek, Anouilh, Figueiredo).

    Az 1989-es változás utáni első előadás Varga Vilmos versműsora volt 1990. január 12-én (Bátrak voltak, akik mertek); ugyanabban az évadban került színpadra Sikli László Rock Passiója, Göncz Árpád Magyar Médeiája, s Vaclav Haveltől az Audiencia.
    Indig Ottó: A nagyváradi színészet másfél évszázada (1789-1944). 1991. – Kántor Lajos-Kötő József: Magyar színház Erdélyben. 1919-1992. 1994. (A kötetben a nagyváradi színház 1944-1992 közötti évadjainak repertoárját Nagy Béla állította össze.) – Nagy Béla: Színház születik. A nagyváradi Szigligeti színház építéstörténete képben és írásban. 1899-1900. Nagyvárad 1998; uő: 50 év az állam tenyerén. A váradi magyar színjátszás képeskönyve. 1948-1998. Uo. 1998.

    (T. E.)

    Forrás : mek.niif.hu  
                  lexikon.kriterion.ro  


    Állami Színház

    A „Iosif Vulcan" román és „Szigligeti Ede" magyar nyelvű társulatoknak otthont adó Állami Színház a város emblematikus épületei közé tartozik és meghatározó eleme a Sebes-Körös szomszédságában kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Ferdinand) térnek. Ez a tér éppen a Színház felépítése táján, a 20. század legelején nyerte el végső képét, miután az új térszervezés érdekében lebontották a korábbi, többnyire földszintes házakat és sorra épült fel az eklektikus és szecessziós paloták sora. A reprezentatív kőszínház felépítésének gondolata a 19. század utolsó évtizedében körvonalazódott véglegesen, egy sor korábbi, az ideiglenesség jegyében fogant megoldást követően. A Városrendezési és Közlekedési Bizottság 1891-ben határozta el a tervezett új művelődési intézmény épületének a Bémer térre helyezését, a kiszemelt helyszínen álló házak kisajátítása pedig 1891. július 10-én kezdődött el. Időközben felmerült egy újabb helyszín ötlete is, mégpedig a Nagypiactér, sőt pályázatot is hírdettek erre az alternatív javaslatra, azonban a pályaművek egyike sem nyerte el a kijelölt bírálóbizottság tetszését. Ezen előzmények után a Városi Tanács a színházépítésben nagy múltra tekintő bécsi Fellner és Helmer céget bízta meg mind a tervezéssel, mind a kivitelezéssel. A város több tekintélyes építészének közös javaslatára ismét visszatért az eredeti helyszínhez, tekintve annak városrendezési szempontból előnyösebb helyzetét. Miután úgy tűnt, hogy az anyagi természetű akadályok megakaszthatják a bécsi építésziroda nagyívű tervének megvalósulását, Rimanóczy Kálmán építész felajánlotta, hogy a megálmodott színház mellett a bontásokból származó építőanyagból egy további épületet is felépít - a mai Bazárt - , hogy annak jövedelme bérbeadás esetén kiegészíthesse a város bevételeit. 
    Tovább : lexikon.adatbank.ro 

    A Színház építése

    A Színház megépítése a váradiaknak nagyon régi álma volt. Még 1884-ben is arról vitatkoztak, hogy hová építsék. Végül két tábor maradt: az egyik a Nagyvásártér (Piata 1 Decembrie), a másik a Bémer (Ferdinand) tér mellett kardoskodott.
    Az első pályázatot 1893-ban írták ki, de a beérkezett két pályaművet a bizottság nem találta megfelelőnek. Erre 1895-ben a városi tanács a nagy színháztervezési tapasztalatokkal rendelkezõ bécsi Fellner és Helmer céghez fordult.
    Mivel még mindig parázs viták voltak az építkezés helyszínével kapcsolatban végül 1897-ben id.Rimanóczy Kálmán javaslatát fogadták el, amelyben vállalta hogy a Bazár-szoros kiszélesítése során egy bazárépületet is emel a lebontott házakból származó jó anyagokból.
    A kivitelezésre kiírt versenytárgyalást is Rimanóczy nyerte aki, hogy az esetleges támadásokat megelőzze, maga mellé vette Guttman Józsefet és Rendes Vilmost is.
    A színház alapozását 1899 július 21-én kezdték el.
    A bokréta-ünnepélyt 1899 október 28-án tartották.
    Thalia temploma 1900 október elsejére készült el, mint a váradi eklektikus építészet egyik legszebb példája.
    A kocsifeljáró két oldalán álló szobrok a budapesti Mayer-féle szobrászműhelyből kerültek ki. Jobboldalt a dráma...
    ...míg baloldalt a vígjáték allegorikus szobrát helyezték el.
    1926: itt a Színház Mária királyné nevét viselte, és elõtte is az õ szobra volt
    A Színház 1965-ben: a neve Állami Színház és ki van írva mindkét nyelven de a timpanon allegorikus domborművei nincsenek sehol
    A Színház; a neve Mária királyné ekkor és csak egy nyelven van kiírva, a timpanonja üres.
    Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook facebook.com 

     Szigligeti Színház
    A Szigligeti Színház a váradi eklektikus építészet egyik gyöngyszeme. 1899-1900-ban Fellner és Helmer műépítészek tervei szerint id. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Az ünnepélyes megnyitót 1900. október 15-én tartották, népes és lelkes közönség jelenlétében. Ebből az alkalomból írta Ady Endre: „S most, midőn a kitárt ajtók hosszú esték során várják, fogadják be a lelkesülők seregét: még egyszer adassék dicséret a nemes küzdőknek, akik a fényes új csarnokot legtöbb büszkeséggel nézhetik. Művük létesült, s ennél nagyobb jutalmuk nem lehet. Neveikhez lesz kötve örökké a nagyváradi színművészet története.”  
    Tovább : transylvaniatop10.com 

    Ünnepi műsor a nagyváradi kőszínház megnyitásának 50. évfordulója alkalmából 

     Három napra tervezték a kőszínház fennállásának 50. évfordulóját ünneplő műsort. Az első, ünnepi esten a az állami magyar Színház volt a főszereplő, a másodikon az Aradi Állami román Színház mutatkozott be, míg a harmadik napon a hivatalos évadnyitót tartották az Amerika hangja című darab bemutatójával.
    Az ünnepi esten az üdvözlő beszédek után Horváth Imre prológját hallgathatta meg a közönség. Majd a társulat tíz jelenetben mutatta be az elmúlt ötven esztendő politikai, társadalmi és művészeti életének keresztmetszetét. A Bánk bán, a Tanítónő, a Mézeskalács és más darabok egy-egy jelenetét adták elő. A nagyváradi Filharmónia pedig Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányát játszotta el. Ezzel a dalművel nyitotta meg kapuit ezelőtt ötven évvel a Szigligeti Színház.
      Üdvözlőszó: Pusztai Sándor
    Ünnepi beszédet mond: dr.Bányai László, Rodán Jenő
    Horváth Imre: Prológ c.versét elszavalja Gábor József
    Az üdvözlő műsorszámokat előadták a Kolozsvári Román Nemzeti Színház (Toma Dimitriu, Maria Cupcea), a Kolozsvári Állami Román és Magyar Opera (Dinu Rădulescu, Silvia Soltischi, Sallay Margit), a Kolozsvári Állami Magyar Színház (Senkálszky Endre, Sarlai Imre), a Marosvásárhelyi Állami Székely Színház (Kovács György), a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház (Bokor Ilona, Deésy Jenõ), a Temesvári és Aradi Állami Román Színház művészei
    A záróbeszédet elmondta: Molnár János igazgató
    50 év színháza
    Bárdos László: Vers az 50 év előtti színházavatás emlékére
    Elmondja: Bárdi Teréz
    Erkel Ferenc: Hunyady László – nyitány, előadja a Filharmonikus Zenekar, vezényel: Matolcsy Zoltán
    Jelenetek a Bánk bán, A tanítónő, Mézeskalács és az Amerika hangja című előadásokból, összekötőszövegekkel.
    Az összekötőszövegeket írták: Bárdos László és Gréda József
    Elmondják: Ihász Klári, Mogyoróssy Győző, Bartos Ede, Bárdi Teréz, Gábor József, Halasi Gyula, Szögi Arany, Gulácsy Albert, Cseke Sándor, Révi [Monosi] Bea, Dálnoky András, Pribék Klári 
    Katona József: Bánk bán
    Bánk Bán: Gábor József
    Tiborc: Solti Miklós
    Bródy Sándor: A tanítónő
    Flóra: Dukász Anna
    Tanító: Dálnoky András
    Kántorkisasszony: Révi [Monosi] Bea
    Öreg Nagy: Ihász Aladár
    Nagyasszony: Mátrai Rózsi
    Szolgabíró: Cseke Sándor
      Emőd Tamás – Szirmai Albert
    Mézeskalács
    Buhu: Gróf László dr.
    Királynő: Nyiredi Piroska
    Mordizom: Bartos Ede
    Hoppmester: Sugár Jenő
    Szvatopluk: Kiss István
    Öreg Jóskáné: Borsos Mária
    Örzse: Dukász Anna
    Borisz Lavrenyov: Amerika hangja
    Walter Kidd, amerikai kapitány: Bartos Ede
    Mac Donald, őrmester: Solti Miklós
    Herbert Willer, szenátor: Gróf László dr.
    Houston, ezredes: Tanay Emil
    Parkins: Balogh László
    Stevens: Dálnoky András
    Hell: Sugár Jenő
    Előadó: Balogh László




    Szereplők




    Fellépő Balogh László

    Fellépő Bartos Ede

    Fellépő Bárdi Teréz

    Fellépő Borsos Mária

    Fellépő Dálnoky András

    Fellépő Dukász Anna

    Fellépő Ihász Aladár

    Fellépő Ihász Klári

    Fellépő Gábor József

    Fellépő Gróf László

    Fellépő Gulácsy Albert

    Fellépő Halasi Gyula

    Fellépő Kiss István

    Fellépő Mátrai Rózsi

    Fellépő Mogyoróssy Gyõzõ

    Fellépő Nyiredi Piroska

    Fellépő Révi Monosi Bea

    Fellépő Solti Miklós

    Fellépő Sugár Jenõ

    Fellépő Szögi Arany

    Fellépő Tanay Emil

    Fellépő Pribék Klári









    Rendező Gróf László  

    Díszlettervező Kudelász Károly  

    Ügyelő Pózner Ilona  





    Bemutató: 1950-10-20


     Forrás : szigligeti.szigligeti.ro

     

    100 éves a Nagyváradi Szigligeti Színház 

    Az évfoduló alkalmából ünnepi díszelőadást tartottak, valamint a színház emeleti előcsarnokában kiállítás nyílt az építés történetéről.
    Száz évvel ezelőtt, 1900. október 15-én tartották az ünnepélyes nyitóelőadást Nagyvárad első kőszínházában. A jeles évforduló alkalmából 2000. október 15-én, vasárnap este ünnepi díszelőadást tartottak, melyen bemutatták Tóth-Máthé Miklós Tűz és kereszt című történelmi drámáját, a centenáriumra kiírt drámapályázat győztes alkotását.  
    Tovább : epiteszforum.hu

     Ünnepel a nagyváradi Szigligeti Színház 

    Egész napos rendezvénnyel ünnepli a nagyváradi színházépület átadásának 111. évfordulóját a nagyváradi Szigligeti Színház október 15-én.
     
    Tovább : mult-kor.hu 

    Innen már csak előremenekülhetünk- Szabó K. Istvánnal Simon Judit beszélget 

    Szabó K. István 2000-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán. Még abban az évben a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház főrendezője, majd művészeti vezetője, 2004-től az igazgatója lett. 2005-től a Temesvári Csiky Gergely Színház főrendezője volt, de 2007-től már a bukaresti ARCA független színház vezetője. 2009-től 2011-ig a Piatra Neamţ-i Ifjúsági Színház főrendezője, ekkor elvállalta a Nagyváradi Szigligeti Színház társulatának művészeti igazgatását. Rendezett többek között Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Brăilán, Ploieştiben, Nagyszebenben, valamint Németországban, Magyarországon és az Egyesült Államokban is megfordult színházi rendezőként. Chicagóban, a Trap Door Theatre-ben bemutatott The word progress on my mother's lips doesn't ring true (Anyám ajkáról a fejlődés szó hamisan hangzik) előadást a The Chicago Tribune 2011 legjobb független színházi előadásának választotta, továbbá több kategóriában is felkerült a Jefferson-díj bizottsága (a legrangosabb színházi díj Chicagóban) által ajánlott előadások listájára. Számos romániai színházi és fesztiváldíjas előadást állított színpadra.
    Tovább : szinhaz.net 
    poster
    Szigligeti Ede születésének 200. évfordulóján az erre az alkalomra írt Szigligeti című darabot mutatja be a nagyváradi színház Selmeczi György rendezésében. A bemutatóra március 8-án, szombaton 19 órától kerül sor a Szigligeti Színházban. 
    Tovább : nemtv.ro 

    Beszélgetés Körner Annával, a nagyváradi Szigligeti Színház súgójával 


     

    Körner Anna

    Fotó: A szerző felvétele

    1954. szeptember 7-én született Nagyváradon, 1973-ban érettségizett a most Ady Gimnáziumnak nevezett középiskolában, a sikertelen színművészetis felvételi után 1973 októbere óta a nagyváradi színház súgója.

    Tovább : kronika.hhrf.org 

    Újságpapírból épült színház

    110 éves a váradi kőszínház épülete, és ugyanennyi év telt el az első állandó nagyváradi színtársulat megalakulásától. Az akkori városatyák válaszolni tudtak a kor kihívására vagy a kordivatra, és egy év alatt tető alá hozták színházukat, igazgatót és truppot szerződtettek. Száztíz év elteltével a színház felújítási munkálataihoz két esztendő sem volt elegendő, miközben kalapács alá kerül a váradi szecesszió egyik remeke, az elöljáróink számára is fontos Vágó-ház, gomba módra szaporodnak a zengerájok, fogadók, kávéházak és bevásárlóközpontok. Gazdasági krízisről beszéltek akkor is, mint ahogyan ma is, voltak pártérdekek és gazdasági huncutságok, változó volt a közhangulat. Azóta csupán a magasztos célokról kopott le az aranypor.

    Tovább : varad.ro 

    Nagyváradi Szigligeti Színház hivatalos honlapja : szigligeti.ro