Jézuska a kis lakásban

 

Szőke Mária írt egy megható cikket az egyik nagyváradi ötgyerekes családról,akiknek segítettek a sok adománnyal.Mi lesz a sorsuk ? Bár jobbá válna 2015-ben.Ezt írja Szőke Mária a Reggeli Újságban megjelent cikkében : 

Úgy volt, hogy idén nem is jön el a Jézuska a váradi Ny. család otthonába, legalábbis a kétségbeesett, kicsi asszony  nagyon tartott attól, hogy karácsonykor éhesek maradnak a gyerekek, a tűzifa is elfogyott. Valaki mondta neki, hogy ilyenkor van úgy, hogy az emberek segítenek a bajban levőkön, hiszen Jézus urunk születésekor az emberek jobban odafigyelnek a bajba jutottakra. Ny. Erzsébet egyik szomszédja tanácsolta az öt gyerekes, nagyon nehéz körülmények közé került családnak, hogy keressenek egy újságírót és kérjenek segítséget, hátha akadnak jószívű emberek, akik adakoznak, hogy ezen a karácsonyon lakjanak jól a gyerekek és történjen valami jó is a szegényes, kopott kis lakásban. Szerkesztőségi asztalomra így került oda egy cédula, pár sorral és egy telefonszámmal, azzal a megjegyzéssel, hogy hívjam vissza, mert az illetőnek, aki a szerkesztőség portáján keresett, nincs egysége telefonálni. Hamar kiderült, hogy a váradi Ny. Erzsébet, öt gyerekes fiatalasszony keresett meg azzal, hogy nem tudnánk-e nekik valami segítséget karácsonyra. Erzsébet alig 30 éves. A legkisebb gyerek tíz hónapos, a legnagyobbik lányka 9 éves. A férje alkalmi munkákat vállal, de dolgozik mindennap, nem tekereg, mégis ami összejön, kevés a héttagú családnak, magyarázta a kicsi, sovány asszony. Persze lehetne firtatni, hogyan csúszott le ennyire az Ny. család, lehet hibákat és hibásakat keresni, de ettől öt ártatlan gyerek még éhen maradhat szentestén. Szent Ignác tanai között szerepel az is, hogy ha egy ártatlan éhes, akkor nem okoskodni kell, hanem adni neki egy darab kenyeret, jutott eszembe, s ennek jeligéje alatt megosztottam az Ny. család helyzetét egy közösségi portálon. Nem kellett csalódni, mert sokan, ismerősök és ismeretlenek jelentkeztek, hogy élelmiszerrel, édességgel, ruhával, játékkal segítenek, hogy az öt kisgyerek ne maradjon éhes Jézuska születésnapján. Tegnap délben aztán az egyik karitatív szervezetnél dolgozó ismerősömmel autóba pakoltuk az adományokat és elmentünk az Ny. családhoz.
Az asszonyka a kapuban várt bennünket. A nagy udvarral rendelkező házban tizenhat család él. Az Ny. család szoba-konyhás kis otthona is kopott és szegényes, de el kell ismernünk, a lehetőségekhez képest tisztaság van. A borongós koradélután sötét a szobácska, hiszen nincs villany benn. De benn van az öt gyerek, a 8 éves Krisztina, a 2 és fél éves Veronika, a tíz hónapos Valentin, a 9 éves Marcella, aki veleszületett mozgássérült és a négy és fél éves Klaudiusz. Az anyjuk mondta nekik, hogy jön a Jézuska, ezért már izgatottan lesnek bennünket, ahogy a csomagokkal megérkezünk. Kedves, barátságos gyerekek. A nyomorék lábú kislány kissé félszeg, de aztán feloldódik, mikor a nagy dobozból előkerülnek a játékok, amiket vittünk. És ami fontos, az élelmiszereken és a ruhákon kívül sikerült tűzifára valót is adnunk a családnak, ami igencsak jól jön, hiszen az öt gyerekből kettő megfázva köhécselt. Erzsébet csak bámul, alig hiszi, hogy lesz tűzifa, hiszen napok óta hulladékkal, ágakkal melegítenek. A nyolc éves Krisztina mellém sündörög és arra kér, találjuk már ki, hogy legyen kicsi karácsonyfájuk is az idén, mert ugye az dukál, ha jön a Jézuska. Az osztályában minden gyereknek van karácsonyfája, magyarázza. Lesz karácsonyfa is.
Ami az Ny. család történetét illeti, erről egyelőre annyit, hogy a szociális ügyosztály és az önkormányzat segítségét is kérni fogjuk majd, ugyanis a szövevényes szegényember mesének vannak olyan hivatalos részei, melyeket ki kell bogozni, hogy a családot segíteni lehessen. De ez már egy másik történet, egy másik riport lesz. Most az a lényeg, hogy hála olvasóinknak, idén mégis eljött a Jézuska a kis lakásban lakó öt szegény gyerekhez.
Szőke Mária
Forrás : reggeliujsag.ro