Bihar vármegye kiváló szülöttei : Beőthy Ödön

"Beőthy Ödön. 1796. deczember 5-én született Nagyváradon. Atyja B. László 1804-ben a vármegye alispánja volt. Tanulmányai végeztével 16 éves korában a Chienmayer-féle huszárezredbe lépett, hol csakhamar hadnagy lett. Részt vett a Napoleon elleni hadjáratokban és így a lipcsei csatában is. 1820-ban hazatérve, egy ideig otthon gazdálkodott. 1826-ban táblabíró lett s ettől kezdve élete szorosan összefügg a vármegye történetével. Már 1830-ban a vármegye követül küldte az országgyűlésre. 1832-ben a Báródság főkapitányává választották meg. Az 1832-36 országgyűlésen ismét mint Bihar vármegye követe, az ellenzék vezérférfiai közt foglalt helyet. 1839. augusztus 1-én újból megválasztották. 1841. május 10-én egyhangulag alispánná választatott. 1843-ban ismét mint követ szerepel az országgyűlésen. Az első felelős magyar miniszterium megalakulásával, Bihar vármegye közkivánatára, főispánná nevezték ki. Ebbeli minőségében szerzett érdemeit már más helyen méltattuk. A mint elfoglalta a helyét, a főrendiházban július 5-én indítványt adott be, a főrendiháznak a kor követelményeihez mért átalakítására. Az országgyűlés által a kapcsolt részek visszacsatolására rendelt bizottságba beválasztatván, Beöthyt Zarándba küldték. Az alvidéki lázadás kitörésekor 1848. aug. 26-án a kormány biztosnak küldte ki. Ekkor kezdte meg a délvidéki nemzetiségek kibékítésére irányuló alkudozások vezetését. 1848. decz. 19-én Erdélybe nevezték ki teljhatalmu kormánybiztosnak. Itt első sorban a hivatalok rendezését vette a kezébe. Bem tábornokkal, az erdélyi magyar hadak főparancsnokával azonban nem tudott megegyezni és ezért február 1-én lemondott. Kossuth ekkor Konstantinápolyba akarta küldeni, de mivel Beőthy e küldetést nem fogadta el, április 5-én Bukarestbe került. Oda utaztában Brassóban értesülvén a függetlenségi nyilatkozatról, csakhamar visszatért, az eddig viselt állásairól lemondott és az időközben megüresedett berettyó-ujfalvi kerületben választatta meg magát. 1849. június 14-én a hétszemélyes tábla első alelnöke lett. Világos után egy ideig az országban bujdosott, majd november 654végén Bécsen át szerencsésen kimenekült. Elébb Párisban, majd Londonban élt és onnan Jersey szigetére ment Hugó Viktorhoz. 1853-ban Hamburgba ment Vámossy magyar származásu kereskedőhöz, hol 1854. deczember 7-én hunyt el. A vármegye 1868-ban megfesttette arczképét a közgyülési terem számára. A képet 1882-ben leplezték le."
Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Zsák J. Adolf 

Forrás : mek.oszk.hu/Borovszky-Magyarország vármegyéi és városai