Nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum

Ady Endre Emlékmúzeum – az Adyra vonatkozó irodalmi anyag és emlékek gyűjtőhelye a nagyváradi "Müllerei" néven ismert cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett. Az emlékmúzeum megnyitásának éve 1955.

Törzsállománya a Rozsnyai Kálmán-féle Ady-ereklyegyűjtemény, amelyet Nagyvárad városa 1942-ben vásárolt meg. A II. világháborúban jelentős veszteségeket szenvedett anyaghoz hozzácsatolták a zilahi gimnáziumban őrzött gyűjtemény maradványait; ezek nagy részét még a költő édesanyja és Ady Lajos, a költő testvéröccse adományozta az egykori Wesselényi-kollégiumnak. A két gyűjtemény egyesítése után 1955. november 26-án nyílt meg ünnepélyesen az Ady Endre Emlékmúzeum. Megszervezője és első igazgatója, Tabéry Géza, 1958-ban bekövetkezett haláláig itt alakította ki a romániai Ady-kutatás őrhelyét.
Az Ady-relikviák gyűjtése és konzerválása, a gyűjtemény állandó gazdagítása és tudományos feldolgozása folytán a kutatások alapjául szolgáló leltár mára a következőképpen alakult: a 430 kötetes könyvtárból 134 Ady-mű, 51 különböző nyelvű Ady-fordítás, 183 Adyval kapcsolatos munka; a kéziratgyűjteményből 28 eredeti Ady-kézirat, ill. -levél; több mint kétszáz levél Léda, Csinszka, Ady Lajos, Dutka Ákos, Octavian Goga, Emil Isac, Emőd Tamás, Földessy Gyula, Tabéry Géza és mások tollából; a fényképgyűjteményből 40 eredeti, 305 másolat; cikkgyűjteménye kb. 1000 Adyval kapcsolatos írást tartalmaz; megvannak a Reinitz Béla, Hetényi Heidelberg Albert, Kacsóh Pongrác, Hodula István és mások megzenésítette Ady-versek kottái; 7 festmény, 6 szobor őrzi a költő emlékét. A gyűjteményt kéziratmásolatok, filmek, műsorok, plakátok, meghívók, gyászjelentések, rajzok, illusztrációk, folyóirat-sorozatok (köztük a Nyugat szinte teljes kollekciója) egészítik ki. 1980-ban Tóth János volt az igazgató.
Forrás : hu.wikipedia.org 

Fotók welcometoromania.ro 

 Ady Endre Váradon eltöltött éveit felidéző kiállítások, tárgyi emlékek az Ady Endre Emlékmúzeumban találhatók, amit 1955. november 26-án nyitották meg a háború előtt "Müllerei" néven ismert cukrászda épületében . A Rozsnyai Kálmán-féle Ady-ereklyegyűjteményt Nagyvárad városa 1942-ben vásárolta meg. A II. világháborúban jelentős veszteségeket szenvedett anyaghoz hozzácsatolták a zilahi gimnáziumban őrzött gyűjtemény maradványait; ezek nagy részét még a költő édesanyja és Ady Lajos, a költő testvéröccse adományozta az egykori Wesselényi-kollégiumnak. Megszervezője és első igazgatója, Tabéry Géza, aki 1958-ban bekövetkezett haláláig itt alakította ki a romániai Ady-kutatás őrhelyét.
Az Ady-gyűjtemény állandó gazdagítása és tudományos feldolgozása folytán a kutatások alapjául szolgáló leltár mára a következőképpen alakult: a 430 kötetes könyvtárból 134 Ady-mű, 51 különböző nyelvű Ady-fordítás, 183 Adyval kapcsolatos munka. A kéziratgyűjteményből 28 eredeti Ady-kézirat, ill. – levél. A levelekből több mint kétszáz Léda, Csinszka, Ady Lajos, Dutka Ákos, Octavian Goga, Emil Isac, Emőd Tamás, Földessy Gyula, Tabéry Géza és mások tollából; a fényképgyűjteményből 40 eredeti, 305 másolat; cikkgyűjteménye pedig kb. 1000 Adyval kapcsolatos írást tartalmaz. Megvannak a Reinitz Béla, Hetényi Heidelberg Albert, Kacsóh Pongrác, Hodula István és mások megzenésítette Ady-versek kottái; 7 festmény, 6 szobor őrzi a költő emlékét. A gyűjteményt kéziratmásolatok, filmek, műsorok, plakátok, meghívók, gyászjelentések, rajzok, illusztrációk, folyóirat-sorozatok (köztük a Nyugat szinte teljes kollekciója) egészítik ki.
Teljes cikk : felsofokon.hu 

Az épület valamikor a Müller (ismertebb nevén Mülleráj) kioszknak adott otthont az egykori Széchenyi, jelenleg Traian, téren. Előtte volt a "Mária mennybemenetele" című bronzszobor, mely jelenleg a Barátok temploma kertjében található. 

A múzeumot 1957-ben létesítették és a Mária szobor talapzatára Ady mellszobra került, mely Vetró Artúr alkotása. 

2008-ban az épületet az ortodox püspökség igényelte vissza és ígéretet tett hogy a múzeum öt évig biztosan maradhat. Ez mostanában lejár így a jövő titka hogy mi lesz a kiállítás sorsa.

Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook  facebook.com

Nincs hová költöznie a nagyváradi Ady Endre emlékmúzeumnak. Az ingatlant, közismert nevén a Müllerájt, még 2008 decemberében peres úton nyerte vissza a várostól az ortodox egyház, ám hogy mi lesz a sorsa, azt ebben a pillanatban még nem tudni.
A nagyváradi ortodox püspökségnek az 1930-as évek végén a két világháború közötti román városvezetés adományozta a Müllerájt és a teret, akkor még azzal a céllal, hogy lebontsák és helyükön katedrálist emeljenek az ortodoxok. Ez végül nem valósult meg. Az ortodox egyház évekkel ezelőtt visszaperelte ingatlanvagyonát, köztük a Müllerájt is; vissza is kapta.
„Mi mindenféleképpen emellett vagyunk, semmilyen körülmények között nem fogunk ebből engedni, ha az egyházzal meg tudunk egyezni akkor megvásároljuk tőlük” – emelte ki Kiss Sándor, a Bihar Megyei RMDSZ elnöke, a Megyei Tanács alelnöke.
Teljes cikk és videó erdely.ma