Illusztráció Nagyváradi irgalmas rendi kórház - Mizeri
1873 május havának derekán nagy kolerajárvány tört ki Nagyváradon,
amely szeptember elejéig 1091 emberéletet követelt, a megbetegedett 1623
személy 67,3 százalékát. A szeptember 12-én közreadott polgármesteri
jelentés már csak 244 ápolás alatt álló betegről tesz említést, akiknek
nagy része ezt követően vélhetően meggyógyult, mert a járvány ekkor már
csillapodott a városban. A továbbiakban a Nagyvárad napilap már nem
számolt be újabb kolerás megbetegedésről. Felütötte a fejét ellenben a
hideglelés, amely tulajdonképpen a váltóláznak akkor használt népies
elnevezése volt.
Mielőtt még felidéznénk a megjelenésétől a megszűnéséig a kolerajárvány alakulását a Nagyvárad napilap korabeli sajtóhírei alapján, röviden összefoglaljuk, hogy mi is volt, és hogyan nyilvánult meg egykoron ez a súlyos, sok halálos áldozatot követelő betegség.
Az emberek a kórokozóval szennyezett víz, vagy élelmiszer útján fertőződhettek meg. A Vibrio cholerae baktériumok a vékonybél bélbolyhaiba jutva, a bélhámsejteket fertőzték meg. Hasmenéses tüneteket okoztak ezek a baktériumok az általuk termelt anyag (kolera toxin) bélhámsejtekbe jutása által.
A kórképre jellemző a rövid, néhány órás lappangás után bekövetkező, akár egy litert is meghaladó térfogatú, vizes székletürítés. Ez rövid idő (néhány óra) leforgása alatt több hasonló is követi. A széklettel történő hirtelen folyadékveszteség miatt kiszáradás, vérnyomásesés, akár eszméletvesztés is bekövetkezhet órákon belül is!
Az eredményes kezelés, mindenekelőtt a megfelelően nagy mennyiségű, és lehetőleg szájon keresztül történő folyadék-, só-, és cukorpótlás. A felgyógyulás gyorsítása érdekében, ma már tetraciklin antibiotikumokat szoktak adni. A megelőzésben régen is a megfelelő személyi higiénia játszotta a legfőbb szerepet.
A kolerának két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész évben, csak a nyár második felében észlelhető. (http:// kolera. In Wikipedia) Nagyváradon 1873-ban sokkal korábban, május derekán jelent meg a kolera.
*
A Nagyváradban a koleráról az első hír 1873. május 24-én jelent meg, de akkor még csak az országos helyzetről számoltak be, annak ellenére, hogy május 15-én Nagyváradon is felütötte a fejét ez a súlyos betegség.
Mindössze egy nap elteltével, megszületett a váradi kolera megbetegedésekről is az első hír: „Ismét koleraeset – már a harmadik – merült fel tegnapelőtt [május 23-án – sz. m.] városunkban. A Széles [ma Menumorut] utcában egy csizmadia mester kapta meg e csúnya betegséget, mely hivatalosan konstatáltatott tegnap. A beteg életéhez sok remény van. Három fölmerült eset közül tehát kettő halálos kimenetelű volt. Ez azonban nem ok a rémületre, mivel az első eset importáltatott Pestről [későbbi hírek szerint Budáról, bár ennek nincs különösebb jelentősége – sz.m.]. A két utóbbi pedig e hó 10-iki árvíz által elöntött és egészségtelenné lett vidéken, oly egyéneknél merült fel, kik az árvízkor áthültek, s az elöntött iszapos, nedves szobákban laktak.” (1873. május 25.)
Kissé elbagatellizálta a helyzetet a cikk írója, amire öt nap elteltével rácáfolt az időközben megalakult kolerabizottság, amely ettől kezdve időszakonként jelentést tett közzé a napilapban a kolerajárvány alakulásáról.
„Hivatalos adatok szerint városunkban f. hó 15-től a mai napig [május 29-ig] 6 konstatirozott kolera eset – közte 4 halálos – merülvén fel, a kolera kór járvánnyá fajultnak tekinthető, mely körülményt midőn a bizottság köztudomására juttatta, siet komolyan felhívni a lakosságot, hogy a már előbb kiadott egészségügyi óv- és előintézkedéseket és rendeleteket főleg az árnyékszékek fertőtlenítését, emésztőgödrök időnkénti tisztíttatását, szemét és ganajoknak hetenkénti kihordatását s a folyókák tisztántartását eszközölni el ne mulassza; különösen figyelmébe ajánltatik a lakosságnak a múlt évi, november hóban a tanács által kibocsátott s az előzetes óvintézkedéseket követendő eljárás s orvoslási módot magában foglaló népszerű oktatás.
Végül megnyugtatásul tudatja a bizottság, hogy mindazon intézkedéseket, miket a járvány elfojtása megkíván, megtette, nevezetesen oly betegek ellátására, kiknek lakásaikon való ápolásra a helyszűke, vagy egyéb okokból a környezetre s így közvetve a lakosságra is veszéllyel járna – Várad-Velencén az ottani városházánál kolerakórházat rendezett be, hol is a betegek a kellő orvosi gyógykezelésben, ápolásban és élelmezésben fognak részesíttetni – továbbá elrendelte, hogy f. hó 10-én történt felhőszakadás alkalmával elöntött utcákon az iszap eltakaríttassék, a kutak kitisztittassanak, a kellő fertőtlenítések s egyéb szükséges orvos-rendőri intézkedések haladéktalanul megtétessenek.
Kelt a kolerabizottságnak Nagyváradon május hó 29-én, 1873. tartott ülésén. A kolerabizottság megbízásából Driva Ödön biz. jegyző.” (1873. május 30.)
„A kolera esetek napról-napra szaporodnak városunkban. Eddigelé már nyolc esetet konstatáltak orvosaink, mi minden esetre elég szám arra, hogy a csúnya nyavalyától ki-ki óvja magát. A nyolc eseten kívül fordultak elő esetek, melyekkel kolerint [az ázsiai kolerának enyhébb alakja – sz. m.] állapítottak meg az ahhoz értők. Eddigelé még a „hivatalos” lap nem vett tudomást róla, hogy városunkban is grasszál e veszedelmes járvány; nem jelentették volna talán be? Mi azon meggyőződésben vagyunk, hogy itt a titkolózásnak nincs helye. Sokkal tanácsosabb fölfedezni a bajt, hogy ezáltal mindenki elővigyázatra intessék.
Kolerabizottságunk, vagy az illető orvosok jobban teszik, ha napról napra kimutatják az esetet, mert tessék elhinni, hogy a titkolózás csak a mendemondáknak ad lábat s a képzelgés mindig hajlandó nagyobbnak festeni a bajt, mint amilyen valóban.” (1873. június 1.)
A következő hír már a kolerabizottságtól származott:
„Értesíttetik a közönség, miszerint a főorvos jelentése szerint újabban ismét két koleraeset fordult elő városunkban; egyik Kőfaragó [ma Nicolae Jiga], másik a Halász [ma Vasile Conta] utcán; a betegek orvosi ellátás alá vétettek; egyszersmint tudatja a bizottság miszerint a vészes helyeken a kutak és árnyékszékek kitisztittása elrendeltetett.” (1873. június 4.)
„Városi rendőrségünk utcáról utcára jár, hogy minden gazdát a tisztaságra figyelmeztessen. A buzgalom dícséretet érdemel most, mután városunkban itt-ott kezdi félelmes fejét felütögetni a kolerajárvány. Óhajtjuk, hogy rendőrségünk a legnagyobb eréllyel ügyeljen föl a tisztaságra mindenfelé, s ha kell, érzékeny büntetéssel szorítsa háziurainkat kötelességeik teljesítésére.” (1873. június 6.)
Mielőtt még felidéznénk a megjelenésétől a megszűnéséig a kolerajárvány alakulását a Nagyvárad napilap korabeli sajtóhírei alapján, röviden összefoglaljuk, hogy mi is volt, és hogyan nyilvánult meg egykoron ez a súlyos, sok halálos áldozatot követelő betegség.
Az emberek a kórokozóval szennyezett víz, vagy élelmiszer útján fertőződhettek meg. A Vibrio cholerae baktériumok a vékonybél bélbolyhaiba jutva, a bélhámsejteket fertőzték meg. Hasmenéses tüneteket okoztak ezek a baktériumok az általuk termelt anyag (kolera toxin) bélhámsejtekbe jutása által.
A kórképre jellemző a rövid, néhány órás lappangás után bekövetkező, akár egy litert is meghaladó térfogatú, vizes székletürítés. Ez rövid idő (néhány óra) leforgása alatt több hasonló is követi. A széklettel történő hirtelen folyadékveszteség miatt kiszáradás, vérnyomásesés, akár eszméletvesztés is bekövetkezhet órákon belül is!
Az eredményes kezelés, mindenekelőtt a megfelelően nagy mennyiségű, és lehetőleg szájon keresztül történő folyadék-, só-, és cukorpótlás. A felgyógyulás gyorsítása érdekében, ma már tetraciklin antibiotikumokat szoktak adni. A megelőzésben régen is a megfelelő személyi higiénia játszotta a legfőbb szerepet.
A kolerának két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész évben, csak a nyár második felében észlelhető. (http:// kolera. In Wikipedia) Nagyváradon 1873-ban sokkal korábban, május derekán jelent meg a kolera.
*
A Nagyváradban a koleráról az első hír 1873. május 24-én jelent meg, de akkor még csak az országos helyzetről számoltak be, annak ellenére, hogy május 15-én Nagyváradon is felütötte a fejét ez a súlyos betegség.
Mindössze egy nap elteltével, megszületett a váradi kolera megbetegedésekről is az első hír: „Ismét koleraeset – már a harmadik – merült fel tegnapelőtt [május 23-án – sz. m.] városunkban. A Széles [ma Menumorut] utcában egy csizmadia mester kapta meg e csúnya betegséget, mely hivatalosan konstatáltatott tegnap. A beteg életéhez sok remény van. Három fölmerült eset közül tehát kettő halálos kimenetelű volt. Ez azonban nem ok a rémületre, mivel az első eset importáltatott Pestről [későbbi hírek szerint Budáról, bár ennek nincs különösebb jelentősége – sz.m.]. A két utóbbi pedig e hó 10-iki árvíz által elöntött és egészségtelenné lett vidéken, oly egyéneknél merült fel, kik az árvízkor áthültek, s az elöntött iszapos, nedves szobákban laktak.” (1873. május 25.)
Kissé elbagatellizálta a helyzetet a cikk írója, amire öt nap elteltével rácáfolt az időközben megalakult kolerabizottság, amely ettől kezdve időszakonként jelentést tett közzé a napilapban a kolerajárvány alakulásáról.
„Hivatalos adatok szerint városunkban f. hó 15-től a mai napig [május 29-ig] 6 konstatirozott kolera eset – közte 4 halálos – merülvén fel, a kolera kór járvánnyá fajultnak tekinthető, mely körülményt midőn a bizottság köztudomására juttatta, siet komolyan felhívni a lakosságot, hogy a már előbb kiadott egészségügyi óv- és előintézkedéseket és rendeleteket főleg az árnyékszékek fertőtlenítését, emésztőgödrök időnkénti tisztíttatását, szemét és ganajoknak hetenkénti kihordatását s a folyókák tisztántartását eszközölni el ne mulassza; különösen figyelmébe ajánltatik a lakosságnak a múlt évi, november hóban a tanács által kibocsátott s az előzetes óvintézkedéseket követendő eljárás s orvoslási módot magában foglaló népszerű oktatás.
Végül megnyugtatásul tudatja a bizottság, hogy mindazon intézkedéseket, miket a járvány elfojtása megkíván, megtette, nevezetesen oly betegek ellátására, kiknek lakásaikon való ápolásra a helyszűke, vagy egyéb okokból a környezetre s így közvetve a lakosságra is veszéllyel járna – Várad-Velencén az ottani városházánál kolerakórházat rendezett be, hol is a betegek a kellő orvosi gyógykezelésben, ápolásban és élelmezésben fognak részesíttetni – továbbá elrendelte, hogy f. hó 10-én történt felhőszakadás alkalmával elöntött utcákon az iszap eltakaríttassék, a kutak kitisztittassanak, a kellő fertőtlenítések s egyéb szükséges orvos-rendőri intézkedések haladéktalanul megtétessenek.
Kelt a kolerabizottságnak Nagyváradon május hó 29-én, 1873. tartott ülésén. A kolerabizottság megbízásából Driva Ödön biz. jegyző.” (1873. május 30.)
„A kolera esetek napról-napra szaporodnak városunkban. Eddigelé már nyolc esetet konstatáltak orvosaink, mi minden esetre elég szám arra, hogy a csúnya nyavalyától ki-ki óvja magát. A nyolc eseten kívül fordultak elő esetek, melyekkel kolerint [az ázsiai kolerának enyhébb alakja – sz. m.] állapítottak meg az ahhoz értők. Eddigelé még a „hivatalos” lap nem vett tudomást róla, hogy városunkban is grasszál e veszedelmes járvány; nem jelentették volna talán be? Mi azon meggyőződésben vagyunk, hogy itt a titkolózásnak nincs helye. Sokkal tanácsosabb fölfedezni a bajt, hogy ezáltal mindenki elővigyázatra intessék.
Kolerabizottságunk, vagy az illető orvosok jobban teszik, ha napról napra kimutatják az esetet, mert tessék elhinni, hogy a titkolózás csak a mendemondáknak ad lábat s a képzelgés mindig hajlandó nagyobbnak festeni a bajt, mint amilyen valóban.” (1873. június 1.)
A következő hír már a kolerabizottságtól származott:
„Értesíttetik a közönség, miszerint a főorvos jelentése szerint újabban ismét két koleraeset fordult elő városunkban; egyik Kőfaragó [ma Nicolae Jiga], másik a Halász [ma Vasile Conta] utcán; a betegek orvosi ellátás alá vétettek; egyszersmint tudatja a bizottság miszerint a vészes helyeken a kutak és árnyékszékek kitisztittása elrendeltetett.” (1873. június 4.)
„Városi rendőrségünk utcáról utcára jár, hogy minden gazdát a tisztaságra figyelmeztessen. A buzgalom dícséretet érdemel most, mután városunkban itt-ott kezdi félelmes fejét felütögetni a kolerajárvány. Óhajtjuk, hogy rendőrségünk a legnagyobb eréllyel ügyeljen föl a tisztaságra mindenfelé, s ha kell, érzékeny büntetéssel szorítsa háziurainkat kötelességeik teljesítésére.” (1873. június 6.)
Tovább varad.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése