Forrás : picasaweb.google.com
Az első három fotó Szent László templomot ,- tért és szobort mutatja be.58 fotó segítségével visszamehetünk a XIX. századvégi Nagyváradra.Olvasható a fotó alatt információ is,melyet kibővíthet ha felkeresi a Forrást.Ha nincs Forrás megjelölve, akkor a szöveg a Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvéből valók.
A Szent-László templom
Több közvetett forrás alapján 1717 és 1734 közé tehető a
templomépítésének ideje. A káptalan 1723 január 10-én a régi Szent
Brigitta templomból, az új, városközpontban emelt templomba költözik,
Csáky Imre püspök (1702-1732) pedig 13-án fényes ünnepségek közepette
vonul be az új, még nem teljesen kész székesegyházba, miszerint az
alapkőletételre legkésőbb 1720-ban sor kellett kerüljön. Forrás :
http://lexikon.adatbank.ro
Szent László tér és a Holdas templom
Nagyság tekintetében a város közepén fekvő Szent László-tér következik a Nagyvásártér után
Szent László szobra
A Szent László bronzszobor 1893 szeptember
10.-én került a nevét viselő tér közepére. A szobrot Schlauch Lőrinc
püspök rendelte meg Tóth István szobrászművésztől, aki akkor Strobl
Alajos budapesti műhelyében dolgozott.A lovagkirály szobra három méter
magas; négy sarkánál egy-egy kisebb talapzaton címerpajzsot tartó
bronzoroszlánokat helyeztek el.Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook
Az új Városháza
1895-ben határozta el a Városi Tanács, hogy az épület elbontásával egy
új Városházát építtet, erre 1896-ban tervpályázatot hirdetett. Ennek
első díját két másik tervezővel együtt ifj. Rimanóczy Kálmán nyerte el s
őt bízták .Az ünnepélyes épületátadásra 1904 január 10-én került sor.
Forrás : lexikon.adatbank.ro
Lévay - ház
A Bémer (ma Ferdinand) téri hídfőnél található impozáns bérház a
Lévay-ház.A Lévay-ház 1894-ben épült Hanzlián János építészmérnök tervei
alapján.A Lévay-házzal egyszerre lett készen 1894-ben a Körös-parti
korzó is.Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook
A Szt. László-tér, jobbról a Nagyváradi Takarékpénztár
A Bihar megyei takarékpénztár 1872-ben alakult.
A püspöki palota és a székesegyház
Patachich Ádám püspök (1759-1776) nevéhez
kötődik a nagyméretű püspöki palota felépítése. A jelenlegi székesegyház
építésének elkezdése Forgách Pál püspök (1747-1757) nevéhez
fűződik.Forrás : http://lexikon.adatbank.ro
Részlet a Szent-László-térről.
Előkelő üzletek sora látható
Részlet a Fő-utcából.
Fő-utca a második leghosszabb utca a Kolozsvári utca után
A kereskedelmi csarnok palotája.
A közgazdasági érdekeket szolgálja a "Nagyváradi kereskedelmi csarnok", mely 1869-ben alakult.
A Bihar megyei kereskedelmi és ipar - és termény hitel-bank
A Biharmegyei kereskedelmi ipar- és terményhitelbank 1868-ban alakult
A múzeum
A Múzeum-utca mellett, kert közepén áll a múzeum csinos épülete, melyben
egyebek között néhai Ipolyi Arnold tudós püspök könyvtára és gazdag
gyűjteménye van elhelyezve.
A Nógáll-intézet.
Az intézetet Nógáll János püspök alapította és a csinos, oszlopsoros épületet 1868-ban adták át rendeltetésének.
A Szigligeti-színház
Így épült fel aztán Nagyvárad állandó színháza a Bémer téren. A görög stílben épített színház külsejével a Népszínházra, belsejével a Vígszínházra emlékeztet. Belső mennyezetének alapszíne sárgás-fehér,
dúsan aranyozva; páholyain sötétvörös kárpitozás van; a szobrász-dísz
mindenütt barok-stílű. Az előcsarnokot jelképes szobrok díszítik. A
nézőtér ezer ember befogadására alkalmas.
A főgimnázium és a jogakadémia
Ez intézet azután 1780. november hó elején
nyílt meg, egyelőre csak bölcsészeti tanszakkal, és 1788-ban
egészítették ki jogtudományi karral.
Görög-katolikus leányinternátus és polgári iskola
A görög-katolikus püspökség irányította az intézetet Pável Mihály püspök vezetésével
A görög-katolikus főgimnázium.
A mostani róm. katolikus. főgimnázium első alapját Benkovics Ágoston
püspök tette le 1699-ben.A gimnáziumi tanítást csak 1722-ben lehetett
megkezdeni.
A görög-katolikus püspöki palota
A görög katolikus püspöki palota a Szent László téren (régebben Kispiac)
található..Az új palota alapítója Demetrie Radu (1861-1920) püspök volt
,aki felkérte ifj. Rimanóczy Kálmánt, hogy a régi palota felújítása
mellett, készítse el egy új épület terveit is. Az avatóünnepséget 1905.
június 11-én tartották. Forrás : lexikon.adatbank.ro
A görög-katolikus székesegyház
A
nagyváradi főtér délnyugati sarkában álló görög-katolikus székesegyház
az unitus egyház legrégebbi álló épülete a városban. Telkét, melyen az
első templomuk felépült, 1739-ben adományozta Forgách Pál kanonok. Az új
székesegyház építését Moise Dragoş püspök határozta el, kivitelezése
azonban már utódaira, Ignatie Darabant és Samuil Vulcan püspökökre
maradt. 1803-ra elkészült a torony ,1808 és 1810 között épült fel maga a
templomépület, amit 1812-ben szenteltek fel.Forrás :
http://lexikon.adatbank.ro
A görög-katolikus tanító-képző.
A görög katolikus tanítóképző-intézet, melyet
1848-ban szerveztek s a tanulmányi alapból tartanak fenn. Pável Mihály
görög katolikus püspök bőkezűsége sokat segítette az intézet működését.
A görög-keleti Holdas templom
1784. november 9-én elhelyezték a templom
alapkövét.1787 nyarán már a templomot teljesen befedték, még három évnek
kellett eltelnie az első liturgia megtartásáig, amelyre 1790 november
17-én került sor. A templombelső díszítő munkáit 1831 végére fejezték
be, a templomszentelésre pedig 1832-ben került sor.Forrás :
lexikon.adatbank.ro
A királyi tábla és a főügyészség
A megyei törvényszéket 1871-ben váltja fel a királyi törvényszék.
A káptalansor
Az épületegyüttes történetének kezdetei az 1751. évig nyúlnak vissza,
amikor a 4 évvel korábban a székesegyház és palota építését elkezdő
Forgárch Pál püspök dekrétumában elrendelte, hogy az addig a Szent
László téren székelő káptalan költözzön az új székesegyház mellé.
További információk a lexikon.adatbank.ro-n
A körösparti római katolikus népiskola
A római-katolikus püspökség finanszírozta és irányította a népiskolát
A latin szertartású papnevelő-intézet
Római katolikus tanítóképző-intézetet a nagyváradi római. katolikus.
püspökség 1854-ben alapított és tart fenn.Dr. Schlauch Lőrincz bíboros-püspök az intézet számára 1895-ben házat vásárolt.
A magyar királyi bábaképző
Közegészségügyi szempontból értékes intézménye Nagyváradnak az 1873-ban létesített "bábaképző"
A magyar királyi honvéd hadapród-iskola
A Rulikowski út eleji villanegyeddel, valamint a
honvédlaktanyával szemben az út másik oldalát 26 holdnyi területen a
Honvéd Hadapródiskola foglalja el egészen az árapasztó csatornáig. a
tervet Alpár Ignác készítette.1898. október 5-én adták át.Az átadással
egy időben a főépület előtti udvari részen felállították I. Ferenc
József mellszobrát.Forrás : nagyhaboru.blog.hu
A megyei közkórház
A bihar megyei közkórházat a megye létesítette ugyan, de e mellett
legnagyobb részben egy hiányzó városi kórházat is pótol. 1806-ban a
megye többszörös alapítványaiból épült. Kezdetben kis terjedelmű volt.
A nagyváradi postaépület
Nagyvárad 1850-től kezdve posta- s az egyesítés évétől: 1887-től posta- és táviró-igazgatósági székhely
A pénzügyi palota
Ez az új pénzügyi palota, egyike a város legszebb épületeinek.
A régi színkör
Az előadások egyik színhelye az új színház
átadásáig.A száz éves jubileumi előadás is itt tartották meg, Hatvany
István: "A siketnéma, vagy a jókedvű pipás" darabját játszották.
A római katolikus kör
"Nagyváradi Katolikus Kör" (1896), melyet a katolikus társadalom buzgalma hozott létre
A szent Vincze-intézet.
A Szent Vincze-intézet csinos emeletes épülete, a hol a római katolikus óvónő- és tanítóképző van elhelyezve.
A törvénykezési palota
A törvénykezési - majd Igazságügyi -palota impozáns épületét 1898-ban
építették eklektikus stílusban Kiss István tervei alapján, az egykori
Frimont palota helyén .Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook
A vár mai képe
A váradi vár Bihar megye legjelentősebb későközépkori és koraújkori
műemléke, mely több periódusban épült fel, a XVI-XIX. századok
során.Bővebben a lexikon.adatbank.ro-n
Az Andrényi cég telepe
Andrényi Károly és fia czég vasárú és gépraktára nem szoros értelemben
vett ipartelep ugyan, de miután nemcsak Nagyváradon, hanem messze földön
egyike a maga nemében legnagyobb üzleteknek, érdekesnek tartjuk
leírását közölni. Az üzletet Andrényi Károly 1875-ben alapította
Nagyváradon.
Az Orsolya-apácák rendháza és iskolája
Az 1868-ik évben dr. Nógáll János római katolikus kanonok, felszentelt
püspök, Nagyváradon saját alapítványából bölcsődét és kisdedóvodát
állítván, ehhez 1871-ben négy, 1883-ban 5-ik és 6-ik elemi osztállyal
leányiskolát csatolt.
Az Orsolya-apácák is fejlesztették iskolájukat; előbb négy osztályú
(külső és belső) elemi, azután felső leányiskolát szerveztek, melyből
később négy osztályú polgári leányiskola lett.
A körösparti református templom
1787. november 18-án, 225 éve szentelték fel a város ez idáig legrégebbi református templomát. Forrás : erdon.ro
Az izraelita ortodox templom
A nagyváradi ortodox zsinagóga az egykori Zárda utca, a mai Mihai
Viteazul utca elején található. 1890-ben épült fel, tervezője Bach
Nándor, a szatmári Várdomb utcai zsinagóga tervező építésze,
kivitelezője Knapp Ferenc építőmester. Forrás :
http://lexikon.adatbank.ro
Az izraeli neolog templom
A neológ vagy kongresszusi hitközség 1870-ben
vált ki az ortodox zsidóságból, és röviddel az után zsinagóga építésébe
fogott.A kivitelezéssel a város híres építészét id. Rimanóczy Kálmánt
bízták meg. Az építkezés, melyhez 1877 áprilisában kezdtek hozzá, gyors
ütemben haladhatott, hiszen az 1878 májusára a zsinagóga kupolája is
elkészült. A kupola csúcsára a Dávid-csillagot ez év július 5-én
helyezték fel.Az épület átadására 1878. szeptember 24.-én került
sor.Forrás : http://lexikon.adatbank.ro
Az állami főreáliskola
A nagyváradi állami főreáliskola új díszes épületét 1896-ik évi október
18-án avatták fel. Nagyvárad polgárai már a 60-as években a reáliskola
felállítása mellett foglaltak határozott állást.
Barátok temploma
1732-1743 között a ferences rendi szerzetesek
építették ide templomot, a Barátok templomát.A templomot 1876-ban
felújították.1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján a
templom hajóját teljesen átépítették eklektikus stílusban, a meglévő
torony mellé építettek még két kisebbet.Forrás
:http://www.welcometoromania.ro
Az árúraktár
A nagyváradi árúraktár részvénytársaságot a
bihar megyei kereskedelmi ipar- és terményhitelbank, a Nagyváradi és
Bihar megyei takarékpénztár alapították 1889-ben
Berger Dániel szesz és élesztő-gyára
BergerDániel szesz- és sajtolt élesztő gyárát 1850 körül Berger Sámuel alapította.
Janky és társa franczia cognac-gyára
Janky és Társa francia cognac-gyára 1894-ben keletkezett. Az alapítók
Janky József és Rimanóczy Kálmán voltak. Cognacon kívül rumot is gyárt,
de különlegességét a borból lepárolt cognac képezi.
A Léderer és Kálmán-féle szeszgyár.
A Léderer és Kálmán-féle szeszgyár és finomító részvénytársaságot
1857-ben Kálmán Ferencz és Léderer Antal alapították. Mint
részvénytársaság azonban csak 1888. óta működik.
Jászay Mari "Elektra"-előadása a Rhédey-kertben állított nyílt, görög színpadon
1897-ben Leszkay András társulatával folyt le az a nevezetes Elektra
előadás, mikor Jászai Mari a Rhédey-kertben, nyílt, görög színpadon, az
óriási köröndben úgy mutatta be a tragédiát, mint az az ókorban, görög
színpadon volt szokás
Légszeszgyár
Nagyváradon 1872. évben létesült légszeszgyár, mely Nagyváradot
világítási célra és kismértékben ipari célokra is légszesszel látja el
és melléktermék gyanánt coaxot és kátrányt termel.
Részlet Félix-fürdőből
Közel szomszédságában van a vele egy idő óta ismert és a jászóvári
premontrei rend birtokában levő Félix-fürdő. Szintén egyike a legrégibb
fürdőknek, de fellendülése 1885-ben kezdődött, a midőn teljesen új
alakot öltött.
Részlet Püspökfürdőből
A Szt.László vagy az u. n. Püspök-fürdő, Hájó község határán, a
Somlyó-hegy alján terül el.A Szt.-László-fürdő egyike a legrégebben
ismert hazai fürdőknek.
Részlet a Ferencz József huszárlaktanyából.
Magyar királyi hadsereg használatában van
Részlet a Nagy-Piacz-térről
Körülépített terei közül terjedelemre az első helyet kétségkívül a Nagyvásártér foglalja el
A sporttér
A Rhédey-kerthez közelében sportolásra alkalmas sporttér
Schlauch Lőrincz
Schlauch
Lőrinc (Újarad, 1824. március 27. – Nagyvárad, 1902. július 10.)
nagyváradi római katolikus püspök, bíboros, egyházjogász, valóságos
belső titkos tanácsos, 1902-ben halt meg Nagyváradon.Forrás :
hu.wikipedia.org
Szaniszló püspök szobra Nagyváradon
Szaniszló Ferenc püspök egész alakos bronzszobrát a székesegyház előtt
Tóth István alkotta és 1896-ban avatták fel.Forrás : hu.wikipedia.org
Szaniszló Ferenc püspökről olvasható : 1850.
szeptember 5-én nagyváradi püspökké nevezték ki és 1851. május 25-én
szentelték föl. 1853-ban valóságos belső titkos tanácsos lett (a
vaskoronarend első osztályú lovagja és pápai trónálló is volt). Kora és
egészségi állapota miatt 1861-ben és 1867-ben lemondott a püspökségről,
de előbb Róma, utóbb káptalana bírták maradásra, míg végül 1868.
december 21-én IX. Pius pápa elküldötte a felmentő brevét. 1869. március
1-jén elhagyta Nagyváradot.Forrás : hu.wikipedia.org
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (családi néven Szathmáry
József), született Nagyváradon, 1814. március 8-án. Iskoláit
szülővárosában és Temesvárott bevégezvén, orvos akart lenni, majd a
mérnöki pályára készült, de e mellett a költészettel is örömest
foglalkozott.
Meghalt Budapesten 1878. január 19-én, mint a nemzeti színház drámai igazgatója
Szigligeti Ede szülőháza
Szülővárosa a házat, melyben született, díszes emléktáblával jelölte meg
s halhatatlan költőjéről nevezte el fényes új színházát is.
A nagyváradi pályaház
A nagyváradi pályaudvar alapkövét 1857. május 27-én tették le, I. Ferenc
József császár és felesége, Erzsébet királyné jelenlétében.Az első
vonat Nagyváradra Püspökladány irányából futott be 1858. április
22-én.Forrás : varad.ro
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)