Kossuth Lajos és Nagyvárad

Nagyvárad és Kossuth Lajos között milyen kapcsolat volt? A kérdésre megadja a választ az alábbi részletes cikk , valamint Dr. Fleisz János könyve a Kossuth Lajos és Nagyvárad.A cikk ezzel kezdődik"Isten legjobb áldása legyen Nagyvárad városa közönségével. Fogadják szívesen szíves részvétükért őszinte hálám kijelentését, s engedjék, hogy magamat jó akaratú emlékezetükbe ajánlhassam." Kossuth Lajos"

Részletek a cikkből :

Kossuth Nagyváradhoz és Bihar megyéhez fűződő kapcsolata 1848 előtt nehezen követhető nyomon. Arról sincs adatunk, hogy utazásai során útjába ejtette volna a várost, bár ez valószínűsíthető. Mivel a levéltári források jelentős része elveszett, főleg másodlagos forrásokból vagyunk kénytelenek rekonstruálni a fontosabb eseményeket.
Az első dokumentálható érintkezésre a fokozódó politikai küzdelmek időszakában került sor. 1836-ban, amikor a Törvényhatósági Tudósításokat betiltották Kossuth levelet írt Nagyváradra Bihar megye rendjeihez, amelyben "büszke panasszal a vármegye oltalmát kérte".Bihar megye a panasz következtében terjedelmes feliratot küldött József Nádorhoz, amelyben azt kérte, hogy engedélyezze Kossuthnak a lap további kiadását. A Nádor válaszában elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy a Törvényhatósági Tudósítások bejelentését elmulasztották. Ennek ellenére Bihar megye közgyűlése megmaradt álláspontja mellett (vele együtt húsz megye járt el hasonlóan! - Sz.m.) és az állítólag törvénytelenül kiadott Törvényhatósági Tudósításokat megrendelte a vármegye levéltára számára. Kossuthot 1837. május 4-én letartóztatták, erről édesapja Kossuth László megható levélben számol be Bihar megyének. Ennek hatására Bihar megye felírt Pest megyének azt javasolva, hogy az eljárás ellen indítsanak mozgalmat. Ezzel egyidőben a királyhoz is folyamodványt küldtek. A megindított mozgalomnak lett az eredménye, hogy Kossuthot Lovassy Lászlóval és a többi statusfogollyal együtt amnesztia által szabadon bocsátották.

 A márciusi forradalmi események közepette, folytatva a negyvenes években kialakult szokást, a Nagyváradon 1848. március 27-én összehívott Bihar megyei közgyűlés, a többi törvényhatóság példájára üdvözlő feliratot intézett Kossuth Lajoshoz, amelyben elismerésüket fejezték ki a "fáradhatatlan hazafi törekvéseiért." A későbbi időszakban Nagyvárad, valamint Bihar megye érintkezése Kossuth Lajossal gyakoribbá vált, hiszen pénzügyminiszterként intézkedései ide is rendszeresen eljutottak. Egyike volt ezeknek Kossuth 1848. május 10-i rendelete, amellyel Szacsavay Imrét a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé nevezte ki. 1848 november 20-án Kossuth nyílt rendelet által nevezi ki Hodossy Miklóst teljhatalmú kormánybiztosnak "a Magyarországból erdély felé működő hadsereg mellé, a hadviselés idejére..." [8] Kossuth másik fontos rendelete által 1848 december 19-én Beöthy Ödön bihari főispánt teljhatalmú kormánybiztosnak nevezte ki. "Kiküldetése egész Erdélyen kívül még különösen Szabolcs, Bihar, Szatmár megyékre s a kebelükbeni királyi városokra, a hajdú kerületekre is a részekbeli megyékre is kiterjesztetik." 1849-ben a kapcsolat lényegesen gyakoribbá és országosan is jelentősebbé válik. Ennek okai a forradalom és szabadságharc intenzív szakasza és Bihar, illetve Nagyvárad ebben való fokozottabb részvétele voltak. Kossuth Biharhoz és Nagyváradhoz kötődő rendeletei megszaporodnak. Ezek közül az egyik legjelentősebb 1849. január 11-én Bihar megyében a népfölkelés elrendelése volt. Kossuth, mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke a nemzet nevében elrendeli az általános népfölkelést a törvényhatóságban. A nemzeti szabadság kivívására buzdító rendeletét a következő szavakkal zárta: "Lelkesedés és kitartás! És igazságos ügyünket győzelemmel koszorúzandja a népek Istene."

 Kossuth a februári eredménnyel sem volt megelégedve, mert a nagyobb ütközetek vége felé lőszerhiány lépett fel. Emiatt 1849. március 3-án elrendelte Lahnernek, hogy hetente készítsen jelentést a nagyváradi gyár termeléséről. Márciusban Kossuth a hadiipar további bővítésén fáradozott, mivel a tavaszi hadjárat miatt az igények jelentősen megnövekedtek.
A hadihelyzet kedvező alakulása miatt, Kossuth március 29-én a haderő átrendezését határozta el: "Nagyváradot annyira fedve hiszem, miképp annak őrzésére a Bihar megyében legújabban alakult önkéntes csapatot is elegendőnek tartom, s ennél fogva az ottani használható erőt Aradra kívánnám küldeni." A márciusi termelés már jelentős volt, azonban nem bizonyult elegendőnek. Kossuth továbbra is állandóan elégedetlenkedett a váradi gyár teljesítménye miatt és a hadiipari hálózat bővítésén fáradozott.

Kossuth és Bem nagyváradi találkozójáról megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók szerint Kossuth helyesen látta azt, hogy csak Bem fővezérsége oldhatná meg valamennyire a helyzetet. Mások, például Gyalókay Jenő eredménytelen tanácskozásnak nevezi a váradi találkozót, mivel a legválságosabb momentumban terelte el Bem figyelmét a feladatától.  Az tény, hogy a gyorsan alakuló körülmények miatt a találkozó, úgy túnik már túl későn jött létre, és a meghozott döntéseket már nem volt idő érvényesíteni. A nehezen dokumentálható eseményt máig is több titok lengi körül. Ezek egyike, hogy Kossuth nem báró Bémer László római katolikus püspök palotájában szállt meg, akihez jó barátság kötötte és akit a szabadságharc leverése után börtönbe vetettek, hanem Erdélyi Vazul görög katolikus püspöknél, akit pedig később az osztrák kormány kitüntetett. Az is titkot sejtet, hogy a magyar kormány ebben az időszakban a még Bihar megyéhez tartozó Debrecenben székelt, mégis Kossuth mindössze ezúttal e találkozó alkalmával látogatta meg Nagyváradot.
Nagyvárad számára emlékezetes történelmi napokat jelentett Kossuth váradi jelenléte. Egyes források szerint ezen a két napon a magyar korona is Nagyváradon volt Szemere Bertalannál a római katolikus püspökségen. Nagyvárad a következő időszakban is fontos események színhelye volt. Az oroszok megjelenése gyorsan megváltoztatta a hadihelyzetet és a város sorsa is bizonytalanná vált. Több levélből is kitűnik, Görgey azt szerette volna, ha a kormány Nagyváradra húzódik vissza és az összes haderő összpontosítása is itt történik. 

Nagyvárad augusztus 14-től 30-ig volt székhelye az orosz főhadiszállásnak. Kossuth mint ismeretes augusztus 17-én Orsovánál emigrációba vonult, azonban még ebben a szakaszban is történik hozzá kapcsolható esemény Nagyváradon. A városhoz kötődik a Kossuth család egyik szomorú eseménye. Amikor Kossuth elhagyta az országot, a Kossuth családnak is menekülnie kellett s az orosz parancsnokság védelmét keresve Nagyváradra érkeztek. Kossuth 80 év fölötti édesanyja, három leányával és kilenc unokájával szerény elhelyezést kapott és hamarosan felkereste őket a helyi osztrák paracsnok és az orosz főhadiszállás parancsnoka. Előbbi durván és tiszteletlenül viselkedett a hölgyekkel, mivel az osztrák parancsnokság attól tartott, hogy Kossuth családtagjai kormányellenes cselekedeteket kezdeményeznek, ezért követelte az oroszoktól, hogy vessék tömlöcbe őket. A tábornagy ebbe nem egyezett bele, azonban "az osztrák tisztek és katonák látva, hogy feletteseik mennyire rosszindulatúak a magyarokkal szemben, maguk is ennek megfelelően bántak velük."

Forrás : nagyvarad.gportal.hu

 

Információ a könyvről : antikvarium.hu

Nagyváradon egy utcát neveztek el Kossuth Lajosról. Az utca első neve Sas utca volt ,1904-től volt Kossuth utca,jelenleg Independeţei a neve.

Térképen


Nagyobb térképre váltás  

 Felvettünk egy fiatal magyar párt, akikkel nemcsak az itteni és magyarországi viszonyok összehasonlításáról beszélgettünk el, hanem útba is igazítottak bennünket, hogy minél egyszerűbben eljuthassunk a nagyváradi várba , amely a szabadságharc idején a magyar fegyvergyártás központja volt. Ide hozták azokat a gépeket, amelyeket Pestről, az osztrákok elől menekítettek el. Nem véletlenül nevezte a várost Kossuth a "magyar Birminghamnek", és foglalkozott a fegyvergyártás kérdésével oly sok rendeletében.
A kormányzó 1849. június 19-20-án járt itt, hogy találkozzon Bem tábornokkal, akit arra akart rávenni, hogy jöjjön ki Erdélyből, és vállalja el a fővezérséget. Bem ezt az ajánlatot akkor még visszautasította. A kormányzó emellett itt rendelkezett a sebesültek gyógyításáról, a kórházak felszerelésére kormánybiztost nevezett ki, megszüntette a rögtönítélő bíróságokat és központi bíróságot létesített. A szabadságharc jelentős személyiségei közül Nagyvárad szülötte volt Nagy-Sándor József, az aradi 13-ak egyike, és Szacsvay Imre, az országgyűlés később kivégzett jegyzője.Forrás : ckik.hu