Lapszemle a ’40-ben megjelent korabeli sajtóból

 

"Az írott sajtóban a nyár most is, régen is uborkaszeonnak számítottak, de talán nem volt ez így 1940 nyarán. Erdély lakossága lelgzetvisszafolytva várta a híreket előbb a tengelyhatalmak, később a két érintett ország delegációjának Turnu- Sverin-i tárgyalásairól." - írja Farkas László a blogjában. 

"Mert ezrek, tízezrek, milliók sorsáról döntöttek azokon a forró nyári napokon. A döntés megszületett, a felek kiegyeztek, emberek örvendeztek, mások búsultak, de az élet ment tovább. Az euforikus hangulat tovaszállt, lassan megindult az élet Nagyváradon is. A város román közigazgatását magyar, katonai közigazgatás váltotta fel, vitéz Rajnai Károly tábornok, parancsnok vezetésével. Erről az időszakról, ezen idők eseményeiről szól ez a kissé túlzóan, lapszemlének nevezett írás. A Nagyvárad című napilap néhány lapszámából szemléztük a híreket, megpróbálva olyan eseményeket, történéseket megosztani a ma olvasóközönségével, amik talán napjainkban is érdeklődést keltenének. Sajnos azon időknek már kevés élő tanúja van, így a napilap híreinek kell hitelt adnunk. 

Teljes üzemben a váradi posta, írja a lap szeptember 15-én megjelent száma. Lukász Alfonz budapesti postatitkár vezetésével éjt nappallá téve dolgoznak az alkalmazottak, hogy az átvétel után újra teljes üzemben tudják kiszolgálni a hirtelen megnövekedett igényeket. Erdélyi Géza  kolozsvári postaigazgatósági elnök elismerően szól a polgárőrök és a Magyar Párt képviselőinek éberségéről, mert segítségükkel épségben tudták átvenni  a teljes felszerelés és az épületet.

Freskók

A városháza freskóinak sorsa is fontos volt, már az első időkben és a város vezetése nem is halogatta sokáig rendbehozatalukat. A város mérnöki hivatala állványoztatta fel a főlépcső mennyezetét és a magasan fekvő oldalfalakat, hogy eltávolítsák a románok által, a freskókra felvitt mész és festékréteget, valamint a régi hatalom felfestett címereit, ugyanis e rétegek alatt ott maradtak eredeti freskók. A kényes munkára a város Macalik Alfrédet, a kiváló magyar festőt kérte fel. A mennyezeten eredetileg Szent László királyunk alakja volt látható, amint Hungáriától és két őrangyaltól övezve bevonul az örökkévalóságba. Ezt a képet és a fő lépcsőház fölött lévő triptichont is Udvary Géza festőművész, a Lotz mesteriskola tanára festette. A triptichon várad 1691-ben, a török uralom alóli felszabadulását ábrázolja. Természetesen, a régi uralom ezeket a festményeket nem nézte jó szemmel,  így egyszerűen lemázoltatták, ráfestettek, néhol még olajfestékkel is. A feltárás és a restaurálás jó két hónapot vett igénybe. 

A szeptember 30. lapszám a hegyi Kultúrház újjászületési ünnepségéről tudósít. Ezt a váradi magyar kultúrotthont a legnagyobb elnyomatás idején hívta életre dr. Medvigy Ferenc, Kortsmáros László, Emődi János és Venczel Pál. 1932-ben kezdett működni a kultúrház, mígnem 1938-ban ide is lesújtott a „türelmetlenség” és bezáratták a művelődés hajlékát. A cikk hosszasan sorolja azok nevét, akik a fennállás hat esztendeje alatt tartalmas előadásokkal szórakoztatták, nevelték a hegy lakóit és mindazokat, akik felzarándokoltak ide. Tabéry Géza, Perédy György, Árvay Árpád, Hegedüs Nándor, dr Soós István, Zágoni Dezső. Mi, a teljesség igénye nélkül csak pár, a ma olvasójának is ismerősnek hangzó előadó nevét említettük most.  

 

Utcanevek

Ugyanebben a lapszámban olvashattak az olvasók a nagyváradi utcák új, magyar neveiről és a házszámtáblákról. A katonai parancsnokság határozata értelmében, az új utcanevek hírré tételétől számított huszonnégy órán belül, a román házszámtáblákat le kell cserélni. Ezt minden lakos saját költségén köteles elvégezni. A tábla ára 2,60 pengő és a Turul (Gyár utca 3. szám) és az Iván testvérek (Vitéz utca 34. szám) lehet beszerezni. Az utcanévtáblákat a város cserélteti ki. A Városházán működő utcanévbizottság tagjai, dr. Thury Kálmán városi kormánybiztos, Cziffra Kálmán megyei kormánybiztos, dr. Soós István képviselő, dr. Markovits Manó nyugalmazott főispán, és dr. Némethy Gyula pápai prelátus-kanonok. A fenti dátumig, szeptember 30-ig, 182 utcanév változtatásával készültek el.

Félbemaradt nagyváradi középületekről is olvashatunk, mégpedig egy olyan írásban, melyben a szerző elsiratja városunk középületeit, azoknak állagát, „Talán egész Erdélyben nem akad párja Nagyváradnak az elhanyagoltságban. Várostestvéreink közül ne a román uralom alatt óriási fejlődésen átment Kolozsvárra, Temesvárra, vagy Brassóra gondoljunk, de ha csak Araddal hasonlítjuk össze városunkat, akkor is Várad hátrányára üt ki az összehasonlítás. Nem szólva a tervszerűtlen építkezésekről, a súlyos adókkal nyomorított háztulajdonosok elhanyagolt épületeiről. Középületek sem emelkedtek a húszesztendős román uralom alatt.” (Lám, nincs új a nap alatt, kedves olvasók.) A három félbemaradt középület pedig a Sztaroveszky (Magheru) utcai Inas Otthon, a Kórház utcai (Louis Pasteur) Tanítók Háza és a Mezey Mihály (Kert utca) tűzoltólaktanya.Ezeket szeretné az új városvezetés befejeztetni, így munkát adni sok iparos és vállalkozó kezébe. Magyar áruk a váradi boltokban címmel közli a lap október 5-én megjelent száma az új árakat és az új áruk listáját, megjegyezve, hogy a teli kirakatokat főleg a korzózó hölgyek bámulják, de az urak is megállnak röpke pillanatra egy ing, vagy nyakkendő láttán. Ébredezik, éledezik a város, nyugtázza megelégedéssel a szerző. 

 

Hazatérés Harangja

A nagyváradi reformátusok megöntetik a Hazatérés Harangját. A Nagyvárad hozza a cikket, mely először a Református Híradóban jelent meg és az azelőtti vasárnapon hangzott el, mint Csernák Béla püspökhelyettes prédikációja ami arról szól, hogy “az olaszi-i parochiális kör csodálatos szabadulásunk emlékére, Isten iránti hálából megönteti a Hazatérés harangját”.  

Az első gyűjtésen, illetve megajánláson, a prédikáció után 340 pengő gyűlt össze, ami „reményt ad arra, hogy a Körös parti templom hamarosan a Hazatérés harangjával hívogatja híveit”.

Az október 16. lapszám egész oldalon tudósít a tanévkezdésről, Az új magyar nemzedék elindul címmel. A riporterek ellátogattak a város majd minden iskolájába, így a Szent László állami reálgimnáziumba, Az Orsolyákhoz, A Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumba, a tanítóképzőbe, az Immaculata intézetbe, a református leánygimnáziumba, a fiú-kereskedelmi iskolába és a nagyváradi ortodox izraelita leány és fiú gimnáziumba illetve több elemi iskolába. Mindenütt emelkedett hangulat, ünnepélyes külsőségek és a felszabadulás öröme jellemezte a megnyitókat. Hamza Jancsi, a leghíresebb magyar cigányprímás muzsikál teljes zenekarával a Kékmacska étteremben, harsogja a hirdetés, de nagy betűkkel szedve áll az is, hogy Palló Imre és Nagy Izabella, az Operaház énekeseinek ünnepi,  magyar nótaestje lesz november 9-én 9 órakor a színházban.

Az Apolló filmszínházban láthatják a nézők A Kelet felé című filmet, a nagyváradi és az Erdélyi bevonulásról. „Az első alkalom, hogy mindenki lássa magát és ismerőseit a filmen. Hazafias kötelessége mindenkinek megnézni a magyar filmnek ezt az újabb diadalát” olvassuk a reklámban.

A színház operettet játszik, sőt operetteket. A Tokaji aszú fut már napok óta, de pénteken, október 18-án bemutatják a Sárgarigófészek című operettet. Ezen a napon mutatják be Nagyváradon a Gül Baba című filmet is a Dorian moziban. A film írója és zeneszerzője is váradi, mégpedig Matolay Géza és Fényes Szabolcs. Erdély felfrissíti az ország gazdasági életét. (úgy látszik ez örök érvényű tény, de legalábbis napjainkig igaz). A közlekedési viszonyok rettenetesek ugyan, a technika is elmaradott kissé, de mindenki bizakodva tekint a jövőbe.

Október 21-én újra megkezdi működését a váradi Kereskedelmi Csarnok. Mindenek előtt az alaposan lelakott csarnok termeit kell rendbe hozni, de várni kell a minisztérium jóváhagyására, ugyanis a csarnokot a román uralom állítólagos nemzetellenes tevékenységért zárta be. 

Fontos események

Sok  még a szeptember-október folyamán történt esemény, sok dologról írhatnánk a "lapszemlében", de zárásként csak címszavakban említek néhány, az akkoriaknak fontos eseményt. Az október 22. lapszám első oldalán tudósít arról, hogy József királyi herceg jelenlétében felavatták Bihardiószegen az országzászlót és a visszatérés emlékművét. Október 23-án arról tudósít a Nagyvárad, hogy a Kormányzó jelenlétében nyitják meg fényes ünnepséggel a hazatért kolozsvári egyetemet. Az október 24-én és 25-én megjelent lapok is főoldalon foglalkoznak az egyetem megnyitásával és a Kormányzó kolozsvári látogatásával.

Eddig tartott ez a kis visszaemlékezés, reméljük hamarosan alkalom adódik megsárgult újságlapok segítségével  visszaforgatni az idő kerekét és emlékezni egy olyan korra, amiről sajnos nagyon keveset tudunk." 

Forrás : farkaslaszloblogja.blogspot.ro