"1893-ban, mivel a tanács úgy találta, hogy a Bémer téri
tervezet nagyon költséges, újra fölül kerekedtek a Nagyvásár téri építkezés
támogatói. Ám az ez év március 16-án megtartott közgyűlésen Berkovits Ferenc
újra szóba hozta a Szent László teret, mint lehetséges helyszínt, mégpedig a
Szent László templommal szembeni reáliskola lebontásával keletkező üres telket,
helyszínül az új színháznak. A tanács ekkor is a Bémer téri tervhez
ragaszkodott, de szeptember 14-én az újabb tanácskozáson megszavazták a helyszínt,
mégpedig a Nagyvásár térre. A belügyminiszter ezt a tervet jóváhagyta és
1894-ben már pályázatot is kiírtak. A kiírt nemzetközi pályázat ugyan meddő
maradt, de 1895. január 14-én a Fellner és Helmer cég tervét már elfogadták.
Eszerint a színház 328 ezer forintba kerül. A belügyminiszter ezt a határozatot
is elfogadja és a szerződést is megkötik a céggel. Az 1896. szeptember 10-én
megtartott tanácsülésen még a felhajtó rámpák elkészítésére is megszavaznak
újabb 12 ezer forintot. Ekkor Sztarill Ferenc egy újabb javaslatot tesz és
tervet nyújt be, miszerint a színház a Bémer téren épülne fel, mégpedig a Bazár
szoros kiszélesítése nélkül. Ez a terv azonban kivitelezhetetlennek bizonyult.
Landler Ferenc azt javasolta, hogy bízzák meg a Bazár bérház építésével
Rimanóczy Kálmán építészt, aki vállalja illetve biztosítja a bérház évi 20000
forintos bérjövedelmét. 1897. szeptember havában a közgyűlés 70 szavazattal 34
ellenében elfogadta Rimanóczy tervét. A minisztériumi jóváhagyás 1898. március
11-én megérkezik. Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy innentől minden könnyen
megy majd, nagyon téved. Még csak most jön a neheze, mert meg kell kezdeni a
nehéz, akadályokkal teli kisajátításokat, amikre május 12-én utasítja a
közgyűlés a tanácsot. A tanács 1889. május 1-én tette meg a döntő lépést,
amikor kisajátította a Tóth és a Hillinger házakat."
Teljes bejegyzés : farkaslaszloblogja.blogspot.ro-n.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése